Heves Megyei Hírlap, 2004. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-14 / 11. szám

2004. Január 14., szerda 5. OLDAL M E GYEI K Ö R K É P Kortörténeti kötet a megyéről Ünnepélyesen átadták a 2003-as megyei Almanachot Kiadónk és szerkesztőségünk Heves Me­gyei Almanach 2003 című exkluzív kivite­lű kortörténeti kiadványának ünnepélyes átadása állt a középpontjában annak a polgármesterek számára rendezett fó­rumnak, amelyet a Megyeházán tartottak tegnap délelőtt. Eger Az eseményen Sós Tamás, Heves Megye Közgyűlésének elnöke köszöntötte me­gyénk településeinek megjelent polgármes­tereit, önkormányzati vezetőit. Hangsúlyoz­ta: az elmúlt évi megyei Almanach fontos jel­képe a megyéért tenni akaró és valóban cse­lekvő önkormányzati vezetők, polgárok kitű­nő együttműködésének. Forrásértékű doku­mentumnak nevezte a községeink és városa­ink életéről szóló összeállítást. Szólt emellett a tavaly elért pályázati sikerekről, amelyek révén számos nagy jelentőségű beruházást sikerült előkészíteni, azokhoz támogatást szerezni. Mindez szintén a közös munka eredménye - mondotta. A továbbiakban dr. Baráth Etele, a Minisz­terelnöki Hivatal Nemzeti Fejlesztési Terv és EU-támogatások Hivatalát vezető politikai ál­lamtitkár Új lendületben a nemzeti fejlesztés folyamata címmel tartott tájékoztatót. Leszö­gezte, hogy az EU-csatlakozás minden álla­mot — így hazánkat is — kötelez a nemzeti stratégiával kapcsolatos gondolkodásra. E szemlélet két alapvető követelménye egy­részt a térségek, kistérségek fejlesztésének meghatározó fontossága, másrészt az, hogy az eddigieknél sokkal inkább a helyi elképze­léseket kell támogatni. A cél, hogy akik Ma­gyarországon élnek, jól érezzék magukat, perspektívájuk legyen! Az államtitkár meg­említette: a különféle EU-alapokra a tavaly beküldött pályázataikkal az észak-magyaror­szági térségek messze a legjobban szerepel­tek. Különösen igaz ez Heves megyére és Egerre, megyeszékhelyünk például e tekin­tetben Pécset is megelőzte a sorban.-Az EU pályázati rendszereit nagy figye­lemmel kell kísérni, s az önkormányzatok vezetőinek felelőssége, hogy kihasználják a lehetőségeket. Senki semmiről nem késik le, s a hivatalunk minden információt és segít­séget megad az eredményes pályázatok elké­szítéséhez — fejtette ki dr. Baráth Etele.- Rajtunk múlik, mennyire leszünk képe­sek élni a lehetőségekkel — kapcsolódott az államtitkár által elmondottakhoz dr. Bayer József, az Axel Springer Kiadó ügyvezető igazgatója Nyilvánosság az Európai Unió­ban című előadásában. — Mi a nyilvánosság biztosításával tudunk segíteni, eljuttatni minden helyre a megfelelő információkat. Kitért arra, hogy a térségi, kistérségi és helyi szinteken kell megtalálni az önkezde­ményezés módozatait, ez segíti az előrelé­pést. A siker elengedhetetlen feltétele a nyil­vánosság. Fontos része a kellő nyelvismeret is, hiszen így lehet az információk még na­gyobb tömegéhez hozzájutni.-A társadalmi igazságok lassan pártigaz­ságokká kezdenek válni, s ez életveszélyes - jelentette ki az ügyvezető igazgató. Hozzá­tette: - Ezen túl kell lépnünk! A nyilvános­ság lehetőség, amivel önök­nek élniük kell. A megyei na­pilapok egyik fő célja, hogy folyamatosan, tartósan bizto­sítsák a helyi nyilvánosság szabadságát. Azért is nagy ebben a szerepük, mivel az arányuk a területeken jóval nagyobb az országosokénál. Ez az EU országaiban is így van, s az elkövetkezőkben is az várható, hogy erősödik a helyi lapok dominanciája. Ezután Perjési Attila, az AS-M Kft. Heves Megyei Irodája vezetőjének felkéré­sére Pelle Sándor, Detk pol­gármestere, a gyöngyösi Vachott Sándor Könyvtár igazgatója szólt az Almanachról. Mint mondotta: e kötetre a nagy elődök is büszkék lennének, s a millennium idején Heves vármegyéről készített kötet alkotói, Borovszky Samu és társai, vagy a közel­múltból Soós Imre megyei levéltár-igazgató munkásságának méltó folytatásaként is ér­tékelhető.- A kiadvány maga a történelem. A me­gye mind a 119 településének gondjairól, si­kereiről szól — értékelt Pelle Sándor. — Külön érdekessége a valamennyi helység címerét, illetve pecsétnyomóját bemutató rész. Meg­győződésem, aki a jövőben a könyvtárban a megye életéről kíván tájékozódni, annak nélkülözhetetlen az Almanach ismerete. Kérte, hogy közös jövőnk érdekében le­gyen folytatása e kortörténeti dokumentum­nak. Stanga István, a Heves Megyei Hírlap főszerkesztője az Almanach készítéséről beszélt, hangsúlyozván, hogy az a megyei kiadó és a szerkesztőség egész éves mun­kájának gyümölcse. A törzsanyagát jelen­tő, a településekről összeállított, s az új­ságban is megjelent oldalak visszajelzései­ből ítélve az olvasók igen kedvezően fo­gadták. Hasznos volt azért is - hangsú­lyozta —, mert tovább szélesedhetett az új­ságírók kapcsolatrendszere, jobban bele­láthattak a helységek életébe, s ezt későb­bi munkájuk során is kama­toztathatják. Külön is kö­szönetét mondott a megyei önkormányzatnak és a pol­gármestereknek, továbbá mindazoknak, akik részt vettek a kötet megjelenteté­sében. Ezután a kiadó vezetője és a főszerkesztő átadták Sós Tamásnak az Almanach első példányát. Befejezésül Kiss Barnabás vezető hirde­tési tanácsadó szólt az elkö­vetkező évek terveiről, meg­említve, hogy idén elsősor­ban a megye sajátosságait, történetét és természeti adottságait-bemu- tató, az idegenforgalomra összpontosító sorozat jelenik meg a Heves Megyei Hír­lapban, s végül egy összefoglaló kötetben. Újdonság lesz az az újságformátumú kiad­vány! amely szűkebb pátriánk turistákat vonzó érdekességeit, nyári programjait ajánlja - elsősorban az ország más terüle- tein élők figyelmébe. _____________(szalayi I smét bérlakások épülhetnek A megyeszékhely önkormány­zata újabb tizenöt, úgyneve­zett költségelvű bérlakást épít a városban, a Pozsonyi úton - hangzott el tegnap, a polgár- mesteri hivatal szokásos havi sajtótájékoztatóján, a Szená­tor Házban Eger Dr. Estefán Géza jegyző elmond­ta: központi állami pályázaton mintegy 115 millió forintot nyer­tek az összességében 200 milliós beruházás megvalósításához. Az épülő otthonok a szomszédság­ban nemrég átadott lakásoknál nagyobb méretűek, 60 és 80 négyzetméter közötti alapterüle- tűek lesznek. Előzőleg még elké­szül - ugyancsak a Pozsonyi úton- a hatvankilenc lakásos „fecske­ház”, amelyben harminc garzont vehetnek majd birtokba a pálya­kezdő fiatalok. Mint a jegyző szavaiból kide­rült: ide tartozik, hogy a város tá­mogatást kap 283 házgyári tech­nológiával épült lakótelepi lakás utólagos hőszigetelésére. Itt az összköltség közel 300 millió fo­rint, ennek egyharmada állami anyagi segítség, egyharmada ön- kormányzati önerő, végül egyhar- mad részt az érintett társasházak­nak is vállalniuk kellett a pályáza­ti feltételrendszer értelmében. Egyebek mellett a Remenyik, a Bajcsy-Zsilinszky és a Vallon úton történik majd meg az utólagos hőszigetelés. Dr. Nagy Imre polgármester be­számolt arról, hogy információik szerint az európai uniós pályáza­tokra való felkészülést szolgáló PEA-n (Pályázati Előkészítő Alap) Eger kilenc anyaga is sikeres lesz, és így támogatást kaphat. Ezek egy része szociális jellegű projekt -például a roma diákok felzárkóz­tatását, vagy egy alternatív ifjúsá­gi napközi kialakítását szolgálja -, de ide tartozik nagyobb léptékű beruházásként egy építésitörme- lék-lerakó, illetőleg az elektroni­kus önkormányzat létrehozása is. A PEA-n jól szereplő pályázatok kiváló eséllyel indulnak majd az európai uniós pénzekért. Tavaly egyébként - hangsúlyozta Szántási Rafael alpolgármester - Eger összesen 76 pályázatot nyúj­tott be, amelyek közül 13 volt he­lyi (megyei vagy regionális) érde­keltségű. A pályázatok 45 száza­léka már nyert, 21 százaléka ve­szített, 34 százaléka elbírálás alatt áll. A lapunkban már korábban említett önkormányzati cégátala­kítás, az úgynevezett „törzshá­zas” típusú egységes vállalatirá­nyítási rendszer létrehozására Szántósi szerint azért volt szük­ség, mert a 2,5 milliárdos egri ön- kormányzati vagyon csupán 0,5 százalékban hasznosult, össze­sen 13 millió forintos eredményt produkáltak az érintett cégek. A város közgyűlése most „látható” sikerre, olcsóbb, jobb és nyeresé­gesebb szolgáltatásokra törek­szik. Az említett rendszerhez a többi céget felügyelő Egri Vagyon­kezelő és Távfűtő (EVAT) Rt. ren­delkezett a kellő gazdasági struk­túrával. (RM) HAVAS ANDRAS Segal nem turista Magyar vagyok, nem turista, és nehogy megszólaljon a Himnusz közben valaki, mondta egy Segal nevű fiatalember a most futó, valóságshow-nak nevezett ret­tenetben. Úgy látszik, a magyarság-teljesítmények hangoztatá­sa nagy teret kap a média és a közélet világában: a politikusok ez irányú erőfeszítése követőkre talált, és önmeghatározás­ként ezt a „tulajdonságunkat” emeljük ki úton-útfélen, ameny- nyiben más jellemző dolog nem jut az eszünkbe magunkról. Ha más érvünk nem akad, ez az egy márad. Én magyar va­gyok, te pedig nem, úgyhogy húzz a fenébe. Nem sokkal előtte egy politikai vita kapcsán az ellenzéki párt közleményében azt fejtegette, hogy a külügyminiszter azért nem érti Kövér László „problémamegoldó” erdélyi kije­lentését a fegyveres érdekérvényesítésről, mert - idézzük - „nincs egészséges magyar lelke...” Mikor mindezt elolvasta egy hazánkban dolgozó angoltanár, letette az újságot, felnézett, és azt mondta nekem: te, én nem is tudom, milyen az egészséges angol lélek, őszintén szólva nem is gondolkodtam ezen, talán csak akkor, amikor megnyertük a rögbi-világbajnokságot... Hát igen. Az ember a természetes és magától értetődő dolgokat nem hangoztat­ja állandóan. Felkelünk, dolgozunk, szeretünk, gyermeket nevelünk, magyarok vagyunk, ez a hazánk. Csak a közepes írónál fontos, hogy hagyományos-e vagy modernista: a na­gyon jó meg a nagyon rossz írónál teljesen mindegy — állít­ja a híres mondás. Valahogy így van ez ebben az esetben is. Csak ha nincs más elképzelésünk életünkről és a világról, csak ha nincs más érvünk ellenfeleinkkel szemben, csak ha máshogy nem tudjuk meghatározni magunkat, és közepe­sek vagyunk, akkor hivatkozunk magától értetődő dolgosa, és választjuk ketté az országot a saját politikai elképzelé­sünk szerint. Egy Segal nevű magyar, aki nem turista. És...? Gyermekjóléti központok: bővülnek a szolgáltatások Január l-jétől változik a gyermekvédelmi törvény néhány rendelkezése. A Heves Megyei Gyámhivatal vezetője, Mentuszné dr. Terék Irén az alábbiakban foglalta össze a mó­dosítások lényegét. A legfőbb újdonság az, hogy az idei esz­tendőtől a nagyobb településeken a gyermekjóléti szolgála­tok gyermekjóléti központoknak minősülnek majd. Az új évtől a negyvenezer feletti lélekszámú, illetve a megyei jogú városokban a gyermekjóléti szol­gálatok gyermekjóléti központok­nak minősülnek. Ezekben az in­tézményekben az eddigi kötele­ző feladatok mellett speciális szolgáltatásokat is nyújtanak az érintetteknek. Kötelező például kapcsolatügyeletet működtetni, amelynek keretében a láthatás körüli gondokat igyekeznek ke­zelni, szükség esetén szakember igénybévételével. Gyöngyösön és Hatvanban már korábban is pró­báltak segíteni a problémás ügyek kezelésében kísérleti jel­leggel, mostantól azonban ez kö­telező feladat. A központokban úgynevezett készenléti szolgálat is működik majd, hogy bármikor segítséget nyújthassanak a rászorulóknak. A fentieken kívül a központok­nak meg kell szervezniük az ut­cai, lakótelepi és kórházi szociális munkát. Ennek eredményessége a legtöbb esetben az adott intéz­ményekben már eddig is tevé­kenykedő, szociális területen dol­gozókkal való szakmai kapcsolat függvénye. A gyermekvédelmi törvény ja­nuár l-jétől érvényes módosítása szerint gyermekjóléti szolgálatot vagy központot egyházi és más, nem állami fenntartó is működ­tethet. Erre megyénkben is van már számos példa, azonban min­denképpen örvendetes lenne, ha a jövőben még több civilszerve­zet, alapítvány vállalna hasonló feladatot. Újdonság, hogy az a települési önkormányzat, ahol tízezernél több lakos él, bölcsődét, húsz­ezernél nagyobb lélekszám esetén gyermekek átmeneti otthonát, és harmincezer fő felett ezeken túl családok átmeneti otthonát is kö­teles működtetni. Az érintett településeken a bölcsődék működtetése idén ja­nuár 1-jétŐl kötelező, a gyerme­kek és a családok átmeneti ottho­nának biztosítására pedig legké­sőbb 2005. december 31-ig ad ha- ladékot a törvény. _______ibartai H armadszor a pályaválasztásról Eger Január 20-án - a Líceum Díszter­mében - harmadik alkalommal rendezi meg az Eszterházy Károly Főiskola a Regionális Pályaválasz­tási Fórumot - jelentette be dr. Kis- Tóth Lajos, az intézmény rek­torhelyettese a főiskola évnyitó sajtótájékoztatóján. Mint fogal­mazott, mára bebizonyosodott, hogy érdemes évente megrendez­ni a régió négy megyéje - Borsod, Nógrád, Szolnok és Heves - kö­zépiskola-igazgatóinak, illetve pá­lyaválasztási felelőseinek, vala­mint a főiskola tanszékvezetőinek részvételével zajló tanácskozást. A Heves Megyei Pedagógiai In­tézet hatékony közreműködésével szervezett fórum programjáról szólva a rektorhelyettes elmond­ta, hogy azon négy előadás hang­zik el, melyek között dr. Bakos Károly, az Oktatási Minisztérium főtanácsosa a felvételi eljárás rendszeréről, dr. Neuwirth Gábor oktatáskutató a négy megye kö­zépiskoláinak néhány mutatójá­ról, Roberts Éva a felvételivel kap­csolatos tájékozódásról tart elő­adást. Az intézmény rektora, dr. Hauser Zoltán, túl azon, hogy be­mutatja a főiskolán kínálkozó le­hetőségeket, szól a bolognai fo­lyamat kapcsán bevezetendő úgy­nevezett lineáris képzésről. A pá­lyaválasztási fórumon mód nyílik a tanszékvezetők és az iskolaigaz­gatók szakmai konzultációjára is. Kalóné Szűcs Erzsébet, a tanul­mányi intézet igazgatóhelyettese a 2004. évi, már kiadott felvételi tájékoztató kiegészítéséről szólt. Mint elmondta, januárban van le­hetőség a hivatalos kiegészítésé­re, s ezzel a főiskola élni is kíván. Annál is inkább, mert a decem­berben akkreditált egyetemi sza­kokat meg kívánják hirdetni, így a korábban közzétett 120 szak mellé 17 újabb lehetőséget iktat­nak be egyetemi szakokon, illetve azokkal párban. A sajtótájékoztató további ré­szében Szombathyné Agócs Zsu­zsanna, a műszaki osztály veze­tője a főiskola beruházásairól szólt, amelyek közül a hallgatói kulturális központ - ami a menza régi konyhája helyén létesült - még januárban átadásra kerül. Korábban átadja a tervezettnél a kivitelező Strabag Rt. a 277 milli­ós beruházásban felújított Egész­ségház utcai B-épületet - hang­zott el. A továbbiakban Hutter Ottó, az MTA Számítástechnikai és Auto­matizálási Kutató Intézet osztály- vezetője adott tájékoztatást a főis­kola általuk támogatott távoktatá­si programsorozatáról, amely az ECDL Startvizsga megszerzésére irányul. ___________isikéi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents