Heves Megyei Hírlap, 2004. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
2004-01-14 / 11. szám
6. OLDAL HORIZONT 2004. Január 14., szerda ^|| Észak-Magyarország: javuló vélemények Magyarországon az elmúlt év utolsó hónapjá- natkozó inflációs várakozásaik ugyancsak emel- ban nem változtak lényegesen a lakosság gaz- kedtek. Ezzel szemben a munkanélküliség továb- dasági várakozásai. A legnagyobb mértékben bi enyhe csökkenésére számítottak. A lakosság Észak-Magyarország, a Dél-Dunántúl és a Nyu- vásárlási kedve minimálisan csökkent az előző gat-Dunántúl lakosainak véleménye javult. havihoz képest, a következő 12 hónapra azonban nem változott. Mérséklődött viszont azok aránya, akik szerint kedvező az alkalom a megtakarításra. Magyarország hét régiója közül négyben javultak a fogyasztók Észak-Magyarország Decemberben lényegében nem változott a lakosság gazdasági várakozásait reprezentáló GKI fogyasztói bizalmi index szezonális hatásoktól megtisztított értéke. A GKI Gazdaságkutató Rt. által - az Európai Unió támogatásával - készített felmérés szerint az index értéke a nyári zuhanás után, augusztus óta gyakorlatilag változatlan. A válaszadók saját pénzügyi helyzetüket decemlótanytgrenye j ) OEncs ^ várakozásai. A legnajjTSatoraljaújhely Edelény 4L, j ( ° o f £ Szikszó / l/l°r o Szerencs ® J ■} Sárospatak Heves megye MeKstte y /v, A_ Nóyrád negye Borsod Abauj- • • Zemplén megye & bér ben a novemberinél valamivel rósz szabbnak látták, de a következő 12 hónapban enyhe javulást vártak. Az ország gazdasági helyzetének megítélése kissé romlott, s a megkérdezettek decemberben az előző havinál valamivel magasabb ütemű áremelkedést érzékeltek. A következő 12 hónapra voO Heves © Megyeszékhely O Kistérségi központ gyobb mértékben Észak-Magyarország, a Dél-Dunántúl és a Nyugat-Dunántúl lakosainak véleménye javult. Az Észak- Alföldön lakókat ennél jóval mérsékeltebb optimizmus jellemezte. Ezzel szemben a Dél-Alföld lakóinak véleménye erőteljesen, Közép-Magyarország, illetve a Közép-Du- nántúl polgárainak véleménye pedig csak kismér- tékben romlott az előző hónaphoz képest. ■ Jubilálnak a versmondók Eger A Forrás Gyermek-Szabadidőközpontban január 17-én, szombaton délelőtt 10 órai kezdettel ötödik alkalommal rendezik meg az Ötágú síp üzenete elnevezésű megyei versmondó versenyt. A jubileumi rendezvény különlegessége, hogy a megyénkbeli versmondókon kívül először a határon túli diákok is bemutatkozási lehetőséget kapnak. A megmérettetésre a szlovákiai Dobóruszkáról, az erdélyi Gyergyószentmiklósról és Gyergyóditróról, a kárpátaljai Nagymuzsalyról, a vajdasági Kanizsáról, valamint a szlovéniai Lendváról érkeznek versenyzők. A nevező tanulókat, felkészítő tanáraikat, valamint az irodalom- kedvelőket dr. Lisztóczky László, az Eszterházy Károly Főiskola tanára köszönti, majd a választott művek bemutatása következik. Az eredményhirdetésig Kercsmár Zsolt versénekes zenés irodalmi összeállítását tekinthetik meg a résztvevők. ■ Az Unióban is lehet csalni A közelmúltban tartott kétnapos uniós konferencián a közösségi pénzalapokkal, pályázati forrásokkal és a támogatási lehetőségekkel igyekeztek megismertetni a megye foghíjasán megjelent polgármestereit, önkormányzati szakembereit. Hogy a fejtágító mennyire bizonyult hasznosnak, azt persze csak a puding próbája az evés, vagyis a gyakorlat alapján már idén, s az elkövetkező években lemérhetik majd a helyi polgárok. Heves megye A Belügyminisztérium és a Magyar Közigazgatási Intézet bábáskodásával a megyei közigazgatási hivatal által rendezett szakmai rendezvényen ugyanakkor tanulságos külföldi és hazai példákat is fölsorakoztattak az előadók az uniós turpisságokra, visszaélésekre, valamint az ezek felderítésre irányuló bürokratikus ellenőrző apparátus szőrszálhasogató figyelmére. Az Unióban is lehet csalni. Sőt. Gyakorta meg is próbálkoznak vele. Az európai uniós pénzalapok gyanús megcsapolása, az azokkal történő visszaélés még a szigorú ellenőrző és felülvizsgáló rendszer ellenére is eléggé elterjedt jelenség. Nyugaton ennek érthetően nagy múltja van, míg mi csak most csöppenünk bele. Persze az e téren igencsak leleményes hazai fantáziát, a legendás magyar fineszt azért nem szabad kihagyni a számításból. Hamar be fogjuk mi hozni ezt a lemaradást, megízlelve a tiltott gyümölcs édességét. A szakértők szemléletes példákkal érzékeltették a visszaélések módozatait. A strukturális alapok például igen kedvelt célpontok. Az ennek keretében működő Európai Szociális Alapból (ESZA) támogatják például a közösség szociálpolitikai céljait: többek közt a munkanélküliség megelőzését és leküzdését, a szakképzést, oktatást és tanácsadást, valamint a foglalkoztatás növelését és a munkaerő-piaci integrációt. Az idézett példában, mit gondolt, mit nem magában egy ír kistelepülés gombatermesztője, elég az hozzá: pályázatot nyújtott be, hogy ő bizony a környék munkanélkülijeit oktatná, képezné gombásszá, s így azok a gombatermesztésből jövedelemre tudnak szert tenni, ily módon el bírják tartani a családjukat, nem szorulnak állami segélyre. Minden gyönyörűen ment. A projekt elkezdődött és befejeződött, kiutalták rá a pénzt. Mindenki boldog volt. A programszervező, mert megérdemelten javadalmazásához jutott, Brüsszel és a ír uniós ügynökségek, mivel a megfelelő célra fordítódtak a közösségi eurók, az ír állam és a helyi közösség pedig azért, mert fontos lépést tettek a munkaerő-piaci helyzet javítása, a munkanélküliség leküzdése terén. A huncut brüsszeliták ugyanakkor ismerik a huncut pénzfelhasználókat, ezért gondosan követik a programokat, mé- rik azok eredmé- .> \ nyességét, és élnek az utólagos el- ,-A— lenőrzés eszkö- Á * zeivel. Csak így juthat bárki akár yV egy huncut vashoz ^ is. Az ír esetben az tűnt föl az ellenőröknek, hogy az adott program után fikarcnyival sem csökkent a körzet munkanélkülisége, nem läesültek gombafarmok, új munkahelyek, miközben szigorúan, jelenléti ívvel - név, cím, aláírás — dokumentálva volt, hogy a tanfolyam előadásain mennyi z- . Sl ☆ Ü2 ☆ résztvevő tanulmányozta buzgón a szakma fortélyait. A visszaellenőrzés során derült ki, hogy az ír vállalkozó a környéken alibiből tartott ugyan egy-két rövidke, félórás előadást a gombatermelés szépségeiről az arra vető- dőknek, ám a támogatás túlnyomó részét saját gazdasága működtetésére fordította. Persze ez az egyetlen példa csupán a jéghegy csúcsa, s jóformán eltörpül az olyan nagy húzások mellett, mint mikor Olaszország a gabona- és a tejtermelésre vett föl jelentős közvetlen pénzeket, aztán fizetett vissza súlyos milliárdokat a közös kasszába. Mikor kiderült, hogy ácsi, trükk van a dologban. Például az elszámolt gabonatermő terület csupán töredéke igaz. A műholdfelvételek elég jó bizonyítékot szolgáltattak erre. Hogy minket se kell félteni, arra példák az előcsatlakozási alapok - Phare, 1SPA, SAPARD - kapcsán, részint a régi reflexekből, részint a tudatlanságból vagy a ravaszkodásból táplálkozó „botlások”. Egy hazai település például közösségi informatikai hozzáférésekre, számítógépekre kapott pénzt. Azután a falu vezetői büszkén mutatták a temp- La bmot, hogy a támogatásból még lg .JL. annak felújítómé sóra is futotta, MM miközben az eszW -Xy közök valamelyik ^ sarokban porosod- y tak. De előfordult ^ ennek ellenkezője is, amikor az ellenőrök semmilyen hibát nem tudtak találni, végül azt kifogásolták, hogy az uniós lógón - minden EU-s projektnél kötelező föltüntetni, kiírni - rossz irányba álltak a csillagok... Hát így jutunk a csilla- gokig - májusban végleg. pcj.i Csigavér, ön is így kezdte a vezetést! Jogosítvány szerzés: a forgalmi vizsga határideje immár két esztendőre nőtt egyre inkább kevésnek bizo- séges. Nem tisztességes, ha pél- nyul. Nem arról van szó, hogy dául letagadja vagy nem fizeti nem lehet ennyi idő alatt meg- az órák után megfelelően az tanulni szabályosan vezetni a adót. Egy biztos: egy óra költséVizsgasiker-mutatók Külön statisztika készül az elméleti (ami a KRESZ-en kívül tartalmazza még a vezetéselméletet és a szerkezeti üzemeltetési ismereteket is) és a forgalmi alapvizsga sikerességéről. Az elméleti alapvizsgán 60 százalék körüli az országos eredményességi mutató, a megyében ez 60,2. A forgalmi alapvizsga esetében 60-62 százalék közötti az országos átlag, ami legutóbb 58,5 volt Heves megyében. A jogosítvány megszerzéséhez szükséges első elméleti alapvizsga érvényessége 2003. december 1-jétől immár két év. Korábban ha egy éven belül nem sikerült a forgalmi vizsga, akkor az egész tanfolyamot elölről kellett kezdeni. Mostantól két év a határidő, amely további két évre még meghosz- szabbítható. Heves megye A járművezetői engedély kézhez vételéig legalább három hónap szükségeltetik, de olykor előfordult, hogy az első alapvizsgától számított, rendelkezésre álló egy év kevésnek bizonyult - ezért jelentős a vizsga- rendszer legújabb változtatása. A haladás üteme természetesen annak függvénye, hogy a tanuló milyen időbeosztással rendelkezik, mennyi pénzt tud előteremteni, s hogy milyen sikeresen veszi az akadályokat. Ha elszánjuk magunkat a jogosítvány megszerzésére, a legelső teendő a megfelelő iskola kiválasztása: a megyében ma 45 képzőszerv és 187 szakoktató közül választhatunk. Míg az elméleti felkészítésre „B” kategória, vagyis személygépkocsi esetében bárhol sor kerülhet, forgalmi vizsgát tenni csak Egerben, Hatvanban és Gyöngyösön lehet. Ezek közül is talán Egerben a legnehezebb a közhit szerint: a domborzati viszonyok, az egyirányú utcák tömege, a vasúti átjáróknak és a lámpás csomópontoknak a száma, a párhuzamos közlekedés hossza mind nehezebbé teszi a tanulást. Mindezek ellenére nem a bukások száma magasabb, hanem általában felkészültebbek a vizsgázók, a szakoktatóknak köszönhetően. A legfőbb mérlegelési elv az iskola kiválasztásában a pénz. A tanfolyam ugyanis átlagosan százezer forintba kerül a legjobb esetben, vagyis akkor, ha a vizsgázónak elsőre sikerül vennie az összes akadályt. A tanórák költségei mellett további kiadásokat jelentenek még a vizsgadíjak, az orvosi vizsgálat, és az egészségügyi tanfolyam díja. Az autósiskolák többnyire lehetővé teszik a részletfizetést, és mivel nagy a verseny a piacon, a tanulók időbeosztásához is könnyedén alkalmazkodnak. Az autósiskolákban érdemes az után is érdeklődni, milyen az eredményességi statisztika. Mint azt Bódi Miklós, a megyei közlekedési felügyelet képzésfelügyeleti és vizsgáztatási osztályvezetője elmondta, a megyei ügyfelek száma 3900-4200 közötti évente - ennyien kapnak vizsgaigazolást, vagyis vezetői engedélyt. Az ösz- szes ügyfél 78 százaléka „B” kategóriából kíván vezetői engedélyt szerezni. A végeredmény függ a tanulók összetételétől, és azt sem lehet letagadni, hogy a vizsgáztatás szubjektív, bár nagyon részletesen szabályozva van, hogy mikor kell „csak” hibának, és mikor sikertelennek minősíteni akár egy adott mozdulatát a vizsgázónak. A legfőbb elbírálási szempont az, hogy a vizsgabiztos mennyire érzi magát biztonságban az autóban: ha egyszer meggyőződött a biztonságról, olykor sikertelenségi októl is eltekinthet. Az elméleti oktatás kötelező óraszáma 28. A vizsgák számát illetően vannak szélsőséges példák is: előfordul, hogy a rendelkezésre álló időtartamon belül 7-8 gyakorlati és elméleti vizsgát tesz valaki. A gyakorlati képzés esetében már más a helyzet: itt nehéz az otthoni szorgalommal kiegészíteni az órákon tanultakat. A kötelező minimum óraszám 30, és a mai motorizációs fejlettségi szinten ez a 30 óra forgalomban, hiszen ez egyéni tehetségtől is függ. Nem csupán nyelvérzék létezik, hanem autóvezetői érzék is! Átlagosan viszont nem harminc, hanem 40-45 óra szükséges a gyakorlati felkészüléshez, de előfordult már Egerben 110 óra is, nem is egy alkalommal! Amennyiben pedig a jogosítványra pályázónak öt alkalommal nem sikerül a forgalmi erőpróba, pályaalkalmassági vizsgát kell tennie. Ha ott a megfelelt kategóriába kerül, akkor jöhet a hatodik, hetedik vizsgája - ahogyan a tudása és a szerencséje diktálja. A gyakorlati órák száma sem korlátlan: ennek korlátot szabhat a pénztárca. Bódi Miklós szerint 2500 forint körüli lenne az a reális óránkénti gyakorlati oktatási díj, amiből az oktató a saját gépjárművét is újra tudná termelni, és a megélhetése is biztosítva lenne. Ha ennél kevesebb, akkor előfordulhat, hogy feléli a saját járművét, ha tisztesgei 1100 forint körül vannak, mert fizetni kell a biztosítást, s egyéb költségei is vannak a járműnek, üzemanyagot is gyakran kell venni egy tanulóautóba. Ám ha kiszámoljuk, ilyen árnál az átlagembernek, aki ugye 40-45 órát vesz, 100.000-112.500 forint közötti összeget kell kifizetnie csak a gyakorlati felkészülésre! Végső soron mindenki maga dönti el, hogy hány órát szán a tanulásra, hiszen az oktató a kötelező óraszám levezetése után köteles vizsgára bocsátani a tanulót, ha az menni akar. Arról viszont csak a vizsgáztató határozhat, hogy ki meri-e engedni az illetőt a forgalomba. Aggódni viszont fölösleges: a www.kff.hu oldalon, a Közlekedési Főfelügyelet hivatalos honlapján ugyanis a következő olvasható: „a leendő járművezetőknek a Közlekedési Felügyelet azt ajánlja, hogy a járművezetői vizsgáktól nem kell félni, azok követelményei a biztonságos és a kezdő szintet - és nem a profi versenyzői készségeket - tartalmazzák”. Ha ez így van, akkor csak sok sikert kívánhatok minden mazsolának. És persze sok türelmet a többi vezetőnek. zsiray eszter
