Heves Megyei Hírlap, 2003. november (14. évfolyam, 255-278. szám)
2003-11-10 / 261. szám
6. OLDAL BÜKKSZEHTMÁRTON 2003. November 10., hétfő BUKKSZENTMARTON Polgármester: Dudás Emil Alpolgármester: Almádi József Jegyző: Fehér Lászlóné A képviselő-testület tagjai: ifj. Bárdos Emilné, Rúgó Albin, Józsa Dezső, Bíró Zoltán, Burai Artúr Cigány kisebbségi önkormányzat: Elnök: Burai Artúr. Tagjai: Rácz Piroska, Burai Éva A községháza címe: 3346 Bükkszentmárton, Rákóczi út 78. Tel.: 36/454-871 Ügyfélfogadási rend: hivatal: csütörtök 8-11 óra, polgármester: csütörtök 14-16 óra Lakosság száma: 373 fő 0-14 éves: 58 fő 15-18 évps: 14 fő, 19-30 éves: 58 fő 31 -50 éves: 95 fő 51 -60 éves: 54 fő 60 felett: 94 fő Vállalkozások száma: 5 Helyi adók: • Gépjárműadó: 800 Ft/100 kg • Iparűzési adó: 2% Civil szervezetek: Községi tűzoltók, tel.: 36/454-871, 20/70/516-8858 Jeles napok: • Július utolsó szombatja falunap • Szent Márton-napi búcsú: november 9. A település története: Bükkszentmárton - 1906- ig Szent-Márton, azt követően 1947. május 1-jéig pedig Borsodszentmárton - Egertől északra, az Ózd-Egercsehi medencében fekszik. A Bél nemzetség birtoka volt, nevét is innen kapta: a XIV. század elejéig Felbélnek hívták, majd a Szent Márton tiszteletére emelt templomáról Beel Szent Mártonnak, másként Zentmartunnak is nevezték. A Fülekre települt török basa 1554-ben elpusztította, Eger eleste után pedig hódoltsági falu lett. Az 1688-as tizedlajst- rom pusztának mondja, ám a XVIII. század elején ismét népes volt. A községtől délnyugatra, egy dombtetőn ■álló román kori filiális templom helyén vélhetően már a XII. században is állt egy. A település Szent Márton tiszteletére emelt temploma 1720 körül romokban állt, s csak 1734-re készült el, majd 1836 környékén ismét restaurálták. Kapcsolatot keres a község A viszonylagos elzártságnak is vannak előnyei A falu mellett döntött — Szerencsésnek érzem magam, hogy itt dolgozhatok, mert hozzám fordulnak az emberek minden komolyabb gondjukkal, és persze az apró-cseprő ügyeikkel is, legyen szó segélyekről, orvosi papírokról, vagy bármi más hivatalos elintéznivalóról — summázta a közösségben betöltött szerepét firtató kérdésünkre Labodáné Vas Aranka, az önkormányzat hivatalsegédje. Mint hozzáfűzte, 19 évnyi munkaviszonyt hagyott az Agria Volánnál, ahol a cég nyomdájában dolgozott, ám miután megszületett a két kislánya, úgy gondolta, hogy jobb lesz a családjának akkor, ha a lakóhelyén vállal munkát. Akkor úgy döntött, hogy inkább nem ingázik naponta Bükkszentmárton és a megyeszékhely között, s ma már elmondható: ő képviseli a polgár- mesteri hivatalban a stabilitást, hiszen a jelenlegi polgármester már a negyedik, akit segít a napi feladatok ellátásában.- Sokat jelent számomra a település, és az, hogy segíthetek az itt élő embereknek ügyesbajos dolgait elintézni, talán ezzel is megköny- nyítem a hétköznapjaikat - tette hozzá. Mint a hivatal „eljárója”, akad is tennivalója bőven, hiszen a mindennapok elintézendő feladatai a településsel körjegyzőséget alkotó Bélapátfalvához kötik, ami mellett aktív szerepet vállal a helyi közösségi élet szervezésében, a különböző kulturális programok megvalósításában is. A rendszerváltást követő gazdasági átalakulás negatív hatásai Bükkszentmártont sem kerülték el a '90-es évek elején: miként az észak-hevesi térség más településein, itt is szembe kellett nézni a munkanélküliség okozta problémákkal. A gondokat tetézte, hogy a gyenge adottságú termőföldekre sem lehetett igazán a megélhetést alapozni, de — fűzte hozzá Dudás Emil polgármester — a fiatalok sem tekintik már a földet szívügyüknek. Ugyanakkor minden nehézség dacára az apró, ám szemrevaló „zsákfaluban” is megkezdődtek a fejlesztések. Dudás Emil számára, noha még csak az első időszakát tölti a polgármesteri székben, az önkormányzati munka korántsem ismeretlen előtte, hiszen 1990 és 1998 között két cikluson át képviselőként részt vett a közösség életének megszervezésében, irányításában.- A '90-es évek elejétől nálunk is megkezdődtek az infrastrukturális fejlesztések: fokozatosan kiépült az ivóvíz-, a telefon-, majd a gázhálózat és a csatornarendszer, s megkezdtük az utak helyreállítását is. Mindezekkel párhuzamosan a szolgáltatásokra, így például az orvosi ellátás fejlesztésére, illetve a körjegyzőségre szintén fokozott figyelmet fordított az önkormányzat, ugyanakkor sok segítséget kapunk a Bélkő Kht.-tói is. E tekintetben tehát kijelenthető: nem vagyunk elmaradva a többi településhez képest. Igaz, a gondok sem innen erednek, mert - miként a polgármester rámutatott - a legnagyobb kihívást az jelenti, hogy a fiatalok másutt kénytelenek munkát vállalni, s emiatt az sem ritka, hogy elköltöznek a faluból, leginkább Egerbe. Ennek viszont egyenes következménye, hogy a község elöregszik. A másik nehézség Dudás Emil szerint Bükkszentmárton „zsákfalu jellegéből” fakad, ugyanis a hétvégekre szinte teljesen „megszűnik” a külvilág az itt élők számára, ugyanis a távolsági buszok is „elkerülik” az apró települést. Tény ugyanakkor, hogy a viszonylagos elzártságnak vannak előnyei is, hiszen a csendes, gondozott falut a turisták is kezdik felfedezni. A polgármester - a jelen ciklus feladataira térve - kijelentette: céljaik között szerepel egyebek mellett a közvilágítás korszerűsítésének, s az utak rendbetételének folytatása. Az előbbire számításai szerint még 600-700 ezer, az utóbbira pedig 20-25 millió forintra lenne szükségük. Akképp vélekedett, hogy sokat javítana az itteniek közérzetén, ha a hétvégeken javulhatnának a már említett közlekedési állapotok, s megépülhetne az a rövidke útszakasz, amely összekötné a községet a kör- zetközponttal, Bélapátfalvával. _________________■ A lkalmazkodnak az igényekhez- A legnagyobb gond talán az, hogy öregszik a lakosság, ami igencsak rányomja a bélyegét a mindennapokra is. A fiatalok zöme elköltözik innen, ugyanis munkát leginkább csak Egerben találnak, mióta a borsodnádasdi lemezgyár és a bélapátfalvi cementgyár is bezárt. Tapasztalat ugyanakkor, hogy noha alig 19-20 kilométerre vagyunk a megyeszékhelytől, a buszjárat útvonala miatt a Volán a 30 kilométeres bérletet veteti meg velünk, amit viszont a munkáltatók nemigen akarnak kifizetni. Ezért ha valaki egyáltalán dolgozni akar, jobban jár, ha beköltözik a városba Minderről Hadobás Béla beszélt, aki verpelétiként 21 éve nősült be Bükkszentmártonba, s immár 17 esztendeje üzemelteti az ÁFÉSZ-tól bérelt vegyesboltot és italüzletet. Miként hozzátette, családias légkör uralkodik a faluban, de ő is megérzi, hogy gyenge a helyi vásárlóerő, miközben az infláció igencsak sújtja a vállalkozást. Szerinte a település adottsága sem segíti az üzlet fellendítését, lévén Bükkszentmárton zsákfalu, így az átmenő forgalomra sem lehet építeni. Némi vigaszt nyújt ugyanakkor, hogy az utóbbi időszakban némiképp fellendülni látszik az idegenforgalom: az egyik budapesti tájfutó egyesület tagjai például 5-6 hónapot is eltöltenek itt, ami a bolt forgalmán is érződik. Szerencsére - húzta alá - az ön- kormányzat vállalkozásbarát politikát folytat, és kapcsolatuk is harmonikusnak mondható. - Amire szükségük van az embereknek, azt természetesen igyekszünk biztosítani, s alkalmazkodunk az igényekhez — mutatott rá Hadobás Béla. A közelgő uniós csatlakozásról szólva többek között elmondta, hogy az EU-s szabályozás miatt nem fáj különösebben a feje, hiszen a szükséges feltételek megteremtése a tulajdonos ÁFÉSZ feladata, de különösebb hiányosság már most sincs. ■ Iskola helyett könyvtár A fiatalabb korosztály számára szervezett programokra, vetélkedőkre, „Ki mit tud?’’-okra, diavetítésekre és a községi kulturális rendezvényekre is nagy figyelmet fordít a település - a polgár- mesteri hivatal mellett — egyetlen intézménye, a könyvtár, amely jelenleg közel 4000 kötetet számlál, s mintegy 50 beiratkozott olvasót tudhat magáénak. Vezetője Fedoronkóné Dósa Éva, aki korábban 30 évig tanított a településen, ám miután — elsősorban gyermekhiány és az ebből fakadó fenntartási nehézségek miatt — az iskola bezárt, Bélapátfalván tanított, egészen ez év elejéig, amikor is nyugdíjba vonult. A pályához azonban hű maradt, hiszen a tanítás mellett 25 esztendőn át a könyvtárosi teendőket is ellátta. — Főként arra fordítottam figyelmet, hogy beszerezzem az általános és középiskolai kötelező olvasmányokat, mert e téren bizony hiányos volt a készlet - jegyezte meg az intézmény életéről szólva Fedoronkóné. Emellett - tette hozzá - két éve átköltöztek az egykori iskola egyik tantermébe, amelyet még az előző ciklusban sikerült felújítani. A szomszédos teremben pedig egy konditerem működik, amelyet - a könyvtári foglalkozások mellett - szintén szívesen vesznek igénybe a fiatalok. Mindezekre szükségük is van, lévén más egyéb kikapcsolódási lehetőségük nemigen akad a faluban.- Noha panasz nemigen lehet az önkormányzatra, a könyvtár szerény támogatásból él: évente mintegy 100 ezer forintot tudunk fordítani a könyvállomány frissítésére, pótlására, amelyet még a kisebbségi önkormányzat is ki szokott pótolni — jelentette ki az intézmény vezetője, hozzátéve: minden nehézség dacára elképzelhető, hogy a korábban működött népdalkor újjászervezését is elképzelhetőnek tartja, annál is inkább, mert az ehhez szükséges anyagok rendelkezésre állnak. Népszerű a majd' 4000 kötetes könyvtár FOTÓ: GÁL GÁBOR MILYENNEK SZERETNÉ LÁTNI TELEPÜLÉSÉT? Losányszki Endre KÖRZETI MEGBÍZOTT- Immár négy éve, hogy itt vagyok, s elmondhatom: jó a közbiztonság a faluban, ami köszönhető az elődöm jó munkájának is, és annak, hogy komolyabb gond sem itt, sem a környékbeli településeken nincs. Ha akad is probléma, az legfeljebb az olyan átutazó árusok miatt van, akik túlságosan is zajosak és becsapják az idős embereket. Úgy érzem, sikerült jó viszonyt kialakítani a lakossággal, de az önkormányzattal szintén harmonikus a kapcsolat, amiben csak lehet, segítik a munkámat, s rendszeresen meghívnak a testületi ülésekre is. Ha lehetne valamit kívánni, akkor azt kérném, hogy a jövőben is maradjon meg ez a támogatás. Sípos Mária raktáros- Még 1991-ben költöztem vissza a szülői házba, s az eltelt időszakban tapasztaltak alapján csak azt mondhatom, nagyon is jó itt lakni. Ebben nyilvánvalóan közrejátszik a tény, hogy a település vezetése az itt élők jó közérzetéért dolgozik. Például ha kell, munkát keres az arra rászorulóknak, ugyanakkor nagy figyelmet fordít a falu rendbetételére is. Úgy gondolom, a többség is így érez. Fokozatosan kiépült az infrastruktúra-hálózat is, ám tény ugyanakkor: kicsi a község, ami néha bizony gondot jelent. Ha talán lehetne mit javasolni, akkor azt mondom: javítani kéne a szolgáltatások színvonalán, s elkelne egy zöldségesbolt is. Durzó Viktorné NYUGDÍJAS — Lassan már 70 éves leszek, s mint tősgyökeres helybeli, kijelenthetem: nagyon sokat fejlődött a település az utóbbi időszakban. Szerencsére a polgármester és az önkormányzat odafigyel a falura és — ami nagyon jólesik — az idősebbekre is. Rendbe hozatta többek között a temetőt is, amely soha nem volt még olyan ápolt, mint most. Sajnos, nagyon kevés a nyugdíj, de tudom, ezen az ön- kormányzat nem tud segíteni. Örvendetes viszont, hogy vannak programok, s úgy érzem, az lenne a jó, ha így maradnának a dolgok hosszabb távon is, nem szűnne meg a törődés, hiszen egy-egy jó szó is nagyon sokat jelent nekünk. Liktor Simonné HÁZTARTÁSBELI- Korábban sokat foglalkoztam palántázással, de nyolcvanon túl inkább már kicsit visszább vettem. Mint helybeli lakos, csak dicsérni tudom az önkormányzatot és a polgármestert, hiszen a falut rendben tartják: szépítge- tik, csinosítják, az árkokat karbantartják, korszerűsítik a közvüágítást, jó boltunk van, s nem lehet panasz a körzeti megbízottra sem. Csupán azt mondhatom, hogy folytatni kell a megkezdett utat. Jóleső érzés, hogy a turistáknak is tetszik a falu. Ami leginkább problémát jelent, az az, hogy nem igazán jó a tömegközlekedés, így megérezzük a zsáktelepülések minden előnyét és hátrányát is. Rácz Piroska KISEBBSÉGI ÖNKORM. ELNÖKH.- Egy esztendeje vagyok tagja a cigány kisebbségi önkormányzatnak, s eddig kedvező tapasztalatokat szereztem a település vezetésével kapcsolatban. Sokat köszönhetünk a polgár- mesternek és a helyi önkormányzatnak is: toleránsak, &e- gélyekkel és közmunkával is segítik a helyi cigányközösséget, s nyugodtan hozzájuk fordulhatunk, bármi problémánk adódik. De ugyanezt lehet elmondani az itt élő magyarokról is. Van egy kis, ám jól felszerelt közösségi házunk is, itt dolgozik a kisebbségi önkormányzat. Ugyanakkor el kell ismerni: jogosak azok a kritikák, amelyek szerint egyes portákon lehetne nagyobb rend is.
