Heves Megyei Hírlap, 2003. november (14. évfolyam, 255-278. szám)

2003-11-10 / 261. szám

HI I 2003. November 10., hétfő SZOCIÁLIS HÁLÓ 7. OLDAL Ellene és mellette Az Oktatási Minisztérium elkép­zeléseinek napvilágra kerülése óta számos kritika is megfogal­mazódott a koncepciót illetően. A miniszter a minap az egyik reg­geli televíziós adásban azt mond­ta: egyfajta „diszkrimináció” a fel­sőoktatásba történő felvételkor ma is létezik, hiszen a költségté­rítéses képzésbe általában ala­csonyabb pontszámmal lehet bekerülni, ami annyit jelent, hogy a tehetősebb családokból szár­mazók - mert pénzük van - lé­nyegében kompenzálni tudják felkészülésbeli hátrányukat. A szociálisan hátrányos helyzetűek támogatása - akik pénzzel nem tudják „megváltani” az egyetemi belépőt - tekinthető akár ilyen kompenzációnak is. Budapest Az oktatási rendszer ma nem az esélyegyenlőség megteremtését, ha­nem a különbségek konzerválását, adott esetben növelését szolgálja - jelentette ki az MTI tudósítása sze­rint Magyar Bálint oktatási miniszter egy Budapesten, október közepén megtartott tanácskozáson.- Míg a roma népesség aránya Magyarországon 6 százalék, addig részvételük a felsőoktatásban csu­pán 0,2 százalékos - mondta Ma­gyar Bálint a hátrányos helyzetű fia­taloknak 2005-től nyújtandó felvéte­li kedvezmények hatásairól rende­zett kerekasztal-beszélgetésen. Az Oktatási Minisztérium nem­rég azt javasolta, hogy 2005-től az el­ső alapképzésre bekerülhessen az a hátrányos helyzetű jelentkező, aki eléri az adott, államilag finanszíro­zott szakon, szakpáron a ponthatár 80 százalékát, de legalább 72 pontot. A miniszter hangsúlyozta: a terve­zett intézkedés önmagában a prob­lémát még nem oldja meg. Ezért a tárca egységes, egymásra épülő, az óvodától a diplomáig tartó esélyte­remtő rendszert épít ki. A miniszter Az esélyegyenlőségért az oktatásban Az informatikai eszközök is hozzájárulhatnak a hátrányok csökkentéséhez ennek elemei között említette az óvodai étkeztetés ingyenessé tételét a rászorultak javára, a szintén rás­zorultsági alapon nyújtandó ingye­nes tankönyveket, illetve az Arany János Tehetséggondozó Programot, amelynél fokozottan veszik figye­lembe, hogy a tanulók hátrányos helyzete legyen a bekerülés elsődle­ges feltétele. Chikán Attila, a Budapesti Köz­gazdaság-tudományi és Államigaz­gatási Egyetem (BKÁE) rektora a szándékot üdvözölte, azt társadalmi­lag rendkívül indokoltnak tartotta- A probléma olyan súlyos, hogy minden eszköz, amely segítséget je­lenthet, fontos lehet - mutatott rá a BKÁE rektora, hozzátéve, hogy az intézkedéscsomag egészében nem a felvételi kedvezmény a leglényege­sebb elem. Chikán Attila szerint a felsőokta­tási intézményekbe való bekerülés­re, a felkészítésre kell fokozott hang­súlyt fektetni. Kiemelte a ciklusokon átívelő politikai támogatás fontossá­gát, a rendszer kifutási idejét 20-30 évre becsülte. Fontosnak tartotta azt is, hogy a megfelelő források rendel­kezésre álljanak. Ligeti György, a Kurt Lewin Ala­pítvány vezetője azt mondta: nem érdemes ennél a nemes szándéknál megállni, tovább kell lépni, lehető­ségként a mentori rendszert említet­te. Feltette ugyanakkor a kérdést, hogy mi lesz a hátrányos helyzetű hallgatókkal az egyetem elvégzése után. ram nem csupán a roma gyermekek előnyben részesítésére irányul. Bragyova András alkotmányjog­ász szerint jogi, alkotmányossági ag­gály a kérdés kapcsán nem merülhet fel. Úgy vélte: a pozitív diszkriminá­ciónak egyetlen határa van, privilégi­umokat nem hozhat létre. Megje­gyezte: az alkotmány ugyanakkor előírja az esélyegyenlőtlenség csök­kentését a pozitív diszkrimináció út­ján. Kiss Róbert az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal képviseletében ki­emelte: a komplex programok vezet­hetnek eredményre. Kockázatos, de vállalható döntésnek nevezte a poli­tika részéről, hogy amíg a hosszú tá­vú programok beérnek, ilyen eszkö­zölje szükség van. Barthel-Rúzsa Zsolt, a Hallga­tói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke jó ötlet­nek tartotta a hallgatókat segítő mentori programot, véleménye szerint a hallgatói önkormányzat­ok közreműködnének benne. Ugyanakkor kíváncsi volt a finan­szírozás mikéntjére. Magyar Bálint közölte: ennek fotó: pilist elemér feltételeit pályázati források útján teremtenék meg. Megjegyezte: a 2005-ös bevezetésig van idő a rendszer kidolgozására, adott Ladányi János, a BKÁE szocioló­gusa nem gondolta, hogy ezek a fia­Az alapítvány A Kurt Lewin Alapítvány 1995-ben azzal a céllal jött létre, hogy a csoportközi előítéleteket megelőzze a kultúra terjesztése és az okta­tás eszközeivel. Céljuk a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi in­tegrációjának elősegítése. 1998 óta végez aktív kutató tevékenysé­get. Az alapítvány „Demokratikus állampolgári szocializáció” címmel végzett kérdőíves (N=1754) és interjúkon alapuló kutatást Pécs kö­zépiskolásainak körében. 2001-ben „Diákjogok - pedagógusjogok” címmel, 2002-ben pedig a „Szülői jogok érvényesülése a közokta­tásban” címmel az Oktatási Jogok Biztosának Hivatala (Aáry-Tamás Lajos) megbízásából készített kvalitatív és kvantitatív országos szoci­ológiai felvételt. tatok elvennék a helyet más hallga­tók elől. Jónak nevezte, hogy a prog­esetben költségvetési források előteremtésére. ■ Néhány következtetés Budapest Róbert E. Koulish, Ph.D vezeté­sével 2000-ben készítettek fel­mérést a magyarországi romák közéleti attitűdjéről. A kutatók kérdéseit a polgári részvétel há­rom aspektusa motiválta: a he­lyi ügyek ismerete, a befolyás mértéke, és a jelenlegi beleszó­lás mértéke. Vizsgálati eredmé­nyeik rövid összegzése szerint a romáknak korlátozottan van ellenőrzésük és hatalmuk a sa­ját életük felett. Szavaznak, nem járnak templomba, és haj­landóak lennének önkéntes munkára, valamint részt ven­nének a helyi ügyekben. Civil­társadalmuktól többet akarnak, mint csak szavazni. Néhány meg nem fogalma­zott oknál fogva a közéleti in­tézmények képtelenek megfe­lelni ennek a feladatnak, nem tudják fejleszteni és ápolni ezt a közösséget. Még inkább lát­ható, hogy a romák nem képe­sek beleszólni saját életükbe, ellenőrizni és uralni azt, nem érzik azt, hogy tartoznak vala­hová. A vizsgálatot végzők úgy látják, hogy bár a romák tud­nak a kisebbségi önkormány­zatokról, keveseknek van kap­csolatuk azzal, még keveseb­ben voltak részesei a kisebbsé­gi önkormányzat által szerve­zett eseményeknek. Talán ez magyarázza a romák kisebbsé­gi önkormányzatok és civil szervezetek befolyásolására vonatkozó igénye és a tényle­ges befolyásuk közötti elté­rést. Képzés, PHARE-támogatással Menedzserképzés, ez a kifejezés nem kifeje­zetten a cigány lakosság körében ismert. Né­hány régióban azonban - kifejezetten romák számára - szerveztek már felkészítést, s a tan­folyam elvégzéséről szóló oklevelet a napok­ban adták át. A jó példa, még ha ma ritkaság- számba megy is, ösztönözhet másokat is. Dél-Alföld Tizenhárom romamenedzser vett át oklevelet Bé­késcsabán a napokban. Az irat azt tanúsítja: ők ti­zenhármán sikeresen teljesítették a Regionális Munkaerő-fejlesztő és -képző Központ cigányszer- vező-képzésének követelményeit. Az Európai Unió működéséről tartottak előadásokat, a részt­vevők pénzügyi, szervezési, államigazgatási, jogi és számítógépes ismereteket tanultak - adott tájé­koztatást Molnár György, a központ igazgatója.- A tanfolyamot elvégzők egyrészt - szárma­zásukból adódóan - rendelkeznek jártassággal a roma kultúra területén, másrészt megismerték az uniós bürokrácia működésének alapjait is a hatszáz órás képzés során. A későbbiekben a programszervezők segíthetnek a kisebbségi ön- kormányzatoknak, a munkaügyi központoknak és civilszervezeteknek, hogy esélyes pályázato­kat adhassanak be - mondotta az igazgató. A régióban Szegeden és - a kecskeméti regio­nális képző központ szervezésében - a Bács-Kis- kun megyei Kerekegyházán is folyik hasonló képzés - olvasható a www.romapage.hu . weboldalon. Az előbbi városban novemberben, az utóbbi településen a jövő év elején teszik le a résztvevők a záróvizsgát. Az oktatás egy átfogó PHARE-program része. A pályázaton nyert 400 ezer euróból az okleveles menedzsereken kívül 76 romának - köztük har­minc, Nagyfán fogva tartott elítéltnek - adnak élelmiszeripari OKJ-s szakképesítést a kezébe, valamint leendő munkaadóik támogatásával, a megyei munkaügyi központok közreműködésé­vel elősegítik tartós foglalkoztatásukat. Közmunkások a faluért Rendszeres jövedelemben részesülnek Sírok A községben az önkormányzat évek óta al­kalmaz olyan, korábban tartósan munka- nélküli embereket, akik a közmunkaprog­ram keretében a falu csinosításában, a köz­területek gondozásában vállalnak részt. Mint azt Lakatos István polgármestertől megtudtuk, jelenleg 10 közmunkást foglal­koztatnak, akiknek idén szeptember 1-től jövő év február 29-ig nyújt megélhetést ez a munkalehetőség. Ez a település számára több szempontból is előnyös, hiszen a köz­munkások foglalkoztatási költségeinek 90 százalékát a Heves Megyei Munkaügyi Köz­pont finanszírozza, így alkalmazásuk nem terheli meg jelentősen az önkormányzat költségvetését, ugyanakkor a közterülete­ken elvégzendő feladatok ily módon rugal­masan, gyorsan elvégezhetők. A siroki tapasztalatok jók, csupán né­hány esetben fordult elő, hogy hanyag munkavégzés miatt elbocsátottak munká­sokat. A közmunkaprogramra jelentkezők között minden évben jelentős a roma szár­mazású pályázók aránya, így többnyire olyan, szociálisan hátrányos helyzetben lé­vő emberek kapnak főként lehetőséget, akiknek családfenntartóként nagy szüksé­gük van a kiszámítható, rendszeres jövede­lemre. Bangó András három kiskorú gyermek édesapja. Szeptembertől foglalkoztatja az önkormányzat közmunkásként. Mint mondta, a napi munka nem túl megterhelő, azonban az ezért járó minimálbér sajnos nem fedezi a családi kiadásokat. Ennek el­lenére örül a lehetőségnek, hiszen ez a munkaviszony legális. (BARTAI Felvételűnkön a siroki közmunkások lombot takarítanak a lakótelepi részen. FOTÓ: ÖTVÖS IMRE Adatok és tények Népességi mutatók Az 1990-es országos népszám­lálás cigány nemzetiségűnek (il­letve anyanyelvűnek) tekintette azokat a személyeket, akik annak vallották magukat. Az adatok sze­rint 48.072 fő vallotta magát ci­gány anyanyelvűnek, és 142.683 fő cigány nemzetiségű­nek (az összlakosság kevesebb, mint 1,4%«). A Központi Statisz­tikai Hivatal (KSH) 1993-ban egy új, immár csupán a cigányság lét­számát, életkörülményeit feltáró, nem önbevalláson alapuló vizs­gálatot végzett, abból kiindulva, hogy „Nagy tömegben élnek Ma­gyarországon cigányok, akik életformájukban világosan külön­böznek az őket körülvevő nem ci­gány környezettől, éppen ezért a nem cigány környezet cigányok­nak tartja őket, ugyanakkor ilyen vagy olyan okokból nem vallják magukat cigánynak”. A KSH 1993-ban mért adatai szerint a magyar lakosság 3,9 százaléka cigány életvitelű. Ettől jelentősen eltérő eredményeket hozott különösen a Szonda Ipsos 1996-os kutatása, de a magyar háztartáspanel 1992-es vizsgála­ta is: előbbi 6,6%-ra taksálja a ro­mák arányát a 18 év feletti életko­rú népességben, az utóbbi 3,1 %- ra a 16 év felettieknél. Egy másik adatsor szerint: a romák eloszlása területenként változó. Legnagyobb a számuk Észak-Magyarországon (120 ezer - Borsod, Heves, Nógrád), kb. 100 ezer Kelet-Magyaror- szágon (Szabolcs, Hajdú, Bé­kés), 60 ezer az Észak-Alföldön (Csongrád, Bács, Jász- Nagykun), 90 ezer Budapesten, 115 ezer a Dél-Dunántúlon (Ba­ranya, Somogy, Tolna, Zala, Veszprém), és kb. 15 ezer Vas és Győr-Sopron megyékben. Születés és mortalitás Magyarországon a lakosság egészségi állapota és demográ­fiai helyzete kirívóan rossz. Ala­csony az élveszülések száma. A gyerekszám az összlakosságé­nál sokkal nagyobb a magyaror­szági romák körében, de sokkal nagyobb a halálozások száma és aránya is, és ennek megfele­lően sokkal kisebb a várható élettartam is. Pik Katalin már a 1980-as évek végén egy Pest megyei faluban végzett kutatása során megállapította, hogy a ci­gány férfiak 12,5, a cigány nők 11,5 évvel éltek kevesebbet, mint a község nem cigány lakói. A 15 éven aluli gyerekek aránya kétszer nagyobb, mint a teljes népességnél: 38, illetve 19%. Az 59 éven felüliek aránya vi­szont a teljes népességben több mint négyszer akkora, mint a cigányoknál: 19, illetve 4,5%. A KSH későbbi adatai szerint 40 év fölött radikálisan csökken a cigányok létszáma. Míg a ma­gyarországi összlakosság korfá­ja leginkább a fejlett országoké­ra hasonlít, addig a romáké a brazilra. Ugyanakkor - össze­gez a jelentés - napjainkban, amikor a cigányság körében a születéskori és a későbbi egészségügyi ellátás nagyjából ugyanazokat a lehetőségeket kínálja, mint a nem cigányok­nak, várhatóan néhány évtized elmúltával látványosan emel­kedni fog az öregkorúak ará­nya, és a magas termékenységi mutatók megtartása esetén a cigány népesség jelentős lét­számgyarapodása is várható. Egyelőre azonban nehezen bizonyítható, hogy az egész­ségügyi ellátásban a cigányok nagyjából hasonló lehetőségek­hez jutnának, és az utóbbi évek­ben sem nőtt az idősek aránya a roma lakosságnál. A cigány új­szülöttek életesélyei ma is jóval rosszabbak, mint nem cigány társaiké, várhatóan legalább tíz évvel korábban halnak, mint a nem cigányok. AZ OLDAL AZ EGER-PHILIP MORRIS ALAPÍTVÁNY TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜLT.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents