Heves Megyei Hírlap, 2003. november (14. évfolyam, 255-278. szám)
2003-11-10 / 261. szám
Ä M ^003. NovEMBER 10-, HÉTFŐ MEGYEI 5. OLDAI. KORKE P Csángó vendégek Petrás Incze János emléktáblája előtt fotó, pilisy elemér A tudós papra emlékeztek Eger A két éve - Mag Lászlóné vezetésével - működő Petrás Incze János Kulturális Egyesület szervezésében szombaton az egyesület névadója születésének 190. évfordulójára emlékeztek. Petrás-Incze János életének meghatározó szakasza Egerhez kötődik, itt végezte el a papi szemináriumot és 1836-ban itt szentelték pappá a minorita szerzetest. Érdeme, hogy először adott hírt a moldvai magyarságról, első gyűjtője volt népdalaiknak, játékaiknak, balladáiknak. Az egri egyesület a tudós pap nyomdokain a moldvai csángó magyarok segítését tűzte ki célul. Ennek érdekében az elmúlt években igyekeztek szűkebb hazánkban is mind szélesebb körben megismertetni a kis nép múltját, küzdelmes jelenét. A gyönyörű archaikus anyanyelv megőrzése érdekében magánházaknál megszervezték a magyar nyelvi oktatást, nyaranta pedig kéthetes anyanyelvi táborba hívták a moldvai csángó magyar fiatalokat. Az elmúlt szombaton a moldvai magyarokról először hírt adó, mártírhalált halt kiváló tudós papról, Petrás Incze Jánosról emlékeztek meg. Az ünnepség fél kilenckor emlékmisével kezdődött a Minorita-templomban, majd Csorna Gábor szobrászművész által alkotott emléktáblát avattak a Hittudományi Főiskola falánál. Délelőtt 10 órakor a Városháza dísztermében az ünnepélyes megnyitót követően tudományos emlékülést tartottak. Délután 3 órától a Minorita Rend Szent Hedvig Kollégiumában Petrás Mária keramikus iparművész Csángó Passió című anyagából nyílt kiállítás, majd zenés műsorral ért véget a megemlékezés. ■ Fagyhalál a lakásban: ki a felelős? (Folytatás az 1. oldalról) A hideg ellen a vádlottak nem biztosítottak megfelelő védelmet a sértettnek, így testhőmérséklete február 26-án hajnalra 25 °C-ra hűlt le, ami a kihűlés állapotának felel meg. S. Istvánná mindkét térdén és lábfején súlyos fagyási sérülések is keletkeztek. Köztudomású tény, hogy az alacsony testhőmérséklet fagyhalált idéz elő - hangzott el a vádirat ismertetésekor -, ennek bekövetkeztével a kellő figyelmet addig elmulasztó vádlottak ténylegesen csak február 26-án hajnalban, illetve reggel számoltak, amikor az elsőrendű vádlott férj észlelte az ágyában fekvő, kihűlt sértett kómás állapotát. S. István ekkor orvost hívott, feleségét kórházba szállították, ahol intenzív terápiás kezelésben részesítették, de életét már nem tudták megmenteni. S. Istvánná aznap este a hatvani kórházban meghalt. Halálát kihűlés talaján kialakult heveny keringési elégtelenség okozta. Bírósági vallomásában az elsőrendű vádlott azt állította, hogy egy 600 wattos hősugárzót az asszony február 14-i, kórházból történt hazaszállítását követően folyamatosan működtettek abban a szobában, ahol a nő aludt. Nem igaz tehát, amit az ügyészség állít, hogy az eszközt csak az utolsó napon szerezték volna be, magukat mentendő. Az egyéb fűtési lehetőségekkel kapcsolatos bírói kérdésekre az idősebbik férfi a legkülönfélébb dolgokra hivatkozott: a gázkályhát azért nem használták, nehogy felrobbantsa magát a felesége, a sparhelthez használható fát azért nem fűrészelte fel a vádlott, mert fájós a keze, a csaknem egy évvel korábban vásárolt kazánt pedig azért nem üzemelték be, mert a szerelő ígérgetett ugyan, de soha nem jött. Hasonlóan apjához, mások, elsősorban a kórház gondatlanságát firtatta a fiatalabbik vádlott is. Szerinte valahányszor ő otthon volt - hiszen azokban a napokban sokat dolgozott, szabad idejét pedig barátnőjével töltötte a lakás azon részében, ahol az anyja feküdt, kellemesnek találta a hőmérsékletet. A bíróság mindkettőjüknek többször feltette a kérdést: ha ilyen körülmények voltak, miként fagyhattak el a sértett végtagjai? Erre a talányra egyikük sem adott magyarázatot, sőt az apa szerint amikor 26-án elvitték az asszonyt a kórházba, akkor ő nem kihűltnek, hanem lázasnak észlelte. A bíróság a későbbiekben tanúkat hallgatott ki, majd félbeszakította a tárgyalást, amelynek új határnapját december 5-re tűzte ki. Ekkor kerül sor az igazságügyi orvos szakértő meghallgatására, illetve várhatóan ítélet is születik. isikéi Egyre erősödő civilek a pályán Gyöngyös Érdekes és hosszú múltra visszatekintő polgármesteri működésem alatt alighanem az első eset, amikor kistérségekről beszélünk, s nem infrastrukturális beruházásokról, fejlesztésekről beszélünk, hanem kultúráról és civil szervezetekről - köszöntötte az Élhető kistérségekért címmel a pénteken a Mátra Művelődési Központban megrendezett regionális konferencia résztvevőit Pelle Sándor, a Gyöngyös és Körzete Kistérségi Társulás elnökhelyettese. Sajnálkozva jegyezte meg, hogy a közművelődési szakemberek és a civil szervezetek képviselői mellett kevés polgármester, önkormányzati tisztviselő fogadta el a szervezők meghívását. Mint mondta, ebből nem szeretne messzemenő következtetéseket levonni, de sajnálatos tény, hogy a települések vezető testületéi korántsem azonos súllyal kezelik a kultúrát. Mint ahogy az is köztudomású, hogy az önkormányzatok életének legsebezhetőbb pontjai a közművelődési, közgyűjteményi intézmények. Mint fogalmazott, a szakma képviselőinek fel kell készülniük a közös munkára, s célszerű, ha minél több ponton tudnak kapcsolódni az önkormányzatokhoz illetve a civil szférához is. Gál Sándor, a Megyei Művelődési Központ igazgatóhelyettese lapunk kérdésére azt hangsúlyozta: ma a megyében - bár ez korántsem kizárólagos hevesi jelenség - egyfajta egymás mellett élés, és nem a jól működő közösség jellemzi az intézményi, önkormányzati, közművelődési, civil és vállalkozói szféra viszonyát. Úgy vélte, a konferencia egyik legfontosabb célja, hogy a kevés, és így nem átütő hatású pozitív példa megismertetésével változtasson ezen a viszonyrendszeren.- „Föntről” nem lehet, nem szabad semmiféle irányítást, kezdeményezést várni, magunknak kell kialakítanunk, megtartanunk és működtetnünk ezeket a kapcsolatokat. A megyei művelődési központ ennek jegyében komoly képzési tevékenységet is folytat, hogy a szakemberek felismerjék az együttműködés, a civil szféra erősödésének fontosságát - húzta alá a szakmai igazgató- helyettes, azt is megjegyezve: az európai uniós csatlakozás után sem várható a források ugrásszerű növekedése, ám a civil szférával való együttműködés jelentősége egészen biztosan növekedni fog. Már csak azért is érdemes „komolyan venni a civileket”, mert jövőre - a Nemzeti Kulturális Alapprogramhoz hasonlóan - megnyílik a Nemzeti Civil Program, amely mintegy 6 milliárdos pénzalapból nyújt támogatást az ön- szerveződő közösségek különféle program- jaihoz, illetve működéséhez. isuhai SZALAY ZOLTÁN £ Beteg körlevél Olvasom az orvosi kamara körlevelét, amit a betegeknek osztogatnak egészségügyi létesítményekben, s bevallom, za- ____1.......................I v arban vagyok. Nem tudom ugyanis, miért a rendelésre sietőt szólítják meg benne. Van annak épp _ elég baja...Értein én persze, tudom, hogy a doktorok nincsenek kellően megbecsülve ahhoz képest, amennyi áldozatot hoznak hivatásuk gyakorlásával. Bizonyos, hogy a tudásuk, s annak valóra váltása sokkal többet ér annál, mint amit érte kapnak. Ezért nem is osztom teljesen a tamáskodók kétkedését, miszerint a — papíron újabban átalányba vett, mégis jórészt adómentes — hálapénzekről miért nem esik szó a röpiratokban. Avagy arról: ha nem is keresnek uniós mércével mérhetően, mégis miből telik sokuknak szép házra, lakásra, egy vagy két márkás kocsira a családban. Ez legyen az ő magánügyük. Számomra igazából az a furcsa, miért állítja be úgy a dolgot ez az írás, mintha értünk, a betegekért harcolna a rút, igazságtalan állammal szemben?! Most az orvosok, vagy a kezeltjeik érdekeit hivatott képviselni az orvoskamara?! No persze, jólesik, hogy valaki gondol a gyógyulni vágyókra is. Csupán az nem világos: a MOK most azt akarja, hogy a mai illetve az esetleg majdani ápolásra szorultak is küzdjenek meg a hatalommal az orvosok bérének 20 százalékos emeléséért?! Hát nem a kamara, mint érdekképviseleti szerv feladata (lenne) ez leginkább? Más szakmák sztrájkhangulatú érdekvédői sem szokták ilyenformán bevonni az állampolgárokat, holott a maguk nemében - oktatás, kereskedelem, közlekedés stb. - tán azok is igen fontosak lehetnek a mindennapi életben. Jól kitalálták a MOK vezetői ezt a támogatás-szerzősdit, már ha valóban erről van szó. Félő és nyilvánvaló azonban, hogy üzenetük egészen más törekvéseket takar. Erre következtethetünk abból a félreértésükből is - mint azt doktorok is kimondták —: nem a MOK-nak vannak betegei, hanem azoknak az intézményeknek, ahol az orvosok gyógyítanak. S a betegeikre nem tartozik az, hogy ők sokat dolgoznak, kevés pénzért. Nem marad más, mint hogy háttérben megbúvó, önérdeket szolgáló politikai célokra gondoljon a jámbor polgár. S kérdezzen: a MOK tisztségviselői közül, akiknek korábban módjukban állt, annak idején vajon miért nem szorgalmazták ekkora elszántsággal kollégáik fizetésének uniós bérekhez való - amúgy jogos — közelítését?! Kissé betegnek tűnik ez a betegeknek címzett körlevél. Teljesen hitelessé akkor válik, ha megfogalmazói „meggyógyítják”, azaz tisztává teszik szándékaikat. Elvégre a gyógykezelés (lenne) a hivatásuk. Elektronikus szolgáltatások Eger Az elektronikus kormányzás az adóhivatalnál címmel tartott előadást a Heves Megyei Államigazgatási Kollégium tagjai előtt dr. Futó Iván, az APEH informatikai elnökhelyettese Egerben, az APEH Heves Megyei Igazgatóságán. Kitért az információs társadalom kiépítésére vonatkozó stratégiára, illetve az adóhivatal elektronikus szolgáltatásaira is. A szakember elmondta, 2004- ben az ország 3000, 2005-ben pedig a 10 ezer legnagyobb adózója már elektronikus úton nyújtja be a bevallását. 2005-ben már az APEH állítja össze a 2004-re vonatkozó bevallást, s aki kéri, elektronikus úton megkaphatja, ily módon ellenőrizheti, s ha kell ki is egészítheti azt. — Mindez — tette hozzá - komoly anyagi beruházást igényel: az informatikai háttér kiépítésére mintegy 2 milliárd, a további elektronikai beruházásokra pedig 800 millió forintot kell fordítani. Az elnökhelyettes utalt arra is, hogy mindezen fejlesztésekre az EU „igen erős” ajánlásokat fogalmazott meg, mondván, hogy 2005-ben a 20 legfontosabb államigazgatási szolgáltatást elektronikussá kell tenni. Ebből a 20-ból 4 - a személyi jövedelemadó (szja), a társasági adó, a társadalombiztosítás (tb) és az áfa - az APEH-ot érinti. Az ajánlásnak az adóhivatalra vonatkozó kitételei kapcsán Futó Iván akképp vélekedett, nem lesz gond annak teljesítésével. Az e fejlesztésből fakadó megtakarításokat nehéz ugyan kiszámítani, de szerinte - tekintettel arra, hogy 2002-ben 600 ezer internetes letöltést regisztráltak - két év alatt megtérülhet a beruházás. -nei Emlékülés Eger A Rákóczi-szabadságharc kezdetének 300. évfordulója alkalmából történelmi emlékülést tartottak pénteken délután az Eszterházy Károly Főiskola Gyakorló Általános Iskolája, Gimnáziuma és Szakközépiskolájában. A rövid ünnepi műsort követően dr. Törőcsik Miklós, a város alpolgármestere nyitotta meg a tanácskozást, amelyen dr. Nagy József főiskolai tanár elnökölt. A programban történelemtanárok, a Heves Megyei Pedagógiai Intézet szakreferensei, a főiskola oktatói és hallgatói, valamint a rendező iskola tanárai és diákjai Kedves Gyula és Mészáros Sándor (mindketten Hadtörténeti Intézet és Múzeum), Zachar József és Gebei Sándor (mindketten EKF), Kalmár János (ELTE), valamint Mikolai Vince diósgyőri plébános, pápai prelátus előadását hallhatták a témában. ■ Mikorrhiza és más élmények ____Eger, Szilvásvárad____ A Kelet-magyarországi Szarvasgombavadász Egylet a hét végén Kárpát-medencei Szarvasgombász Konferenciái szervezett. Céljuk az volt, hogy a térségben tevékenykedő, hasonló profilú szervezetek és cégek tevékenységét integrálják a Kárpát-medencei Szarvasgombász Társulás révén. A szarvasgombák a föld alatt, a növények gyökerein élnek, szimbiózisban. Ez a kapcsolat az úgynevezett mikorrhiza gombának, mint a gazdanövényeknek egyaránt hasznos, mert megköny- nyíti a tápanyagok felvételét. A kutatások igazolták, hogy a mikor- rhizált növények remekül bírják a szélsőséges időjárás megterheléseit, eüenállóak a fertőzésekkel szemben, és a termés biológiai értéke is megnő. Létezik olyan technológia, amely segíti ennek a kapcsolatnak a kialakulását, ezt nevezik mesterséges vitalizáló mikorrhizálásnak. A Magyar Tudományos Akadémia neves tudósai részvételével pénteken, a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága székházában létrehozták a Mikorrhiza Munkabizottságot. Természetesen a szarvasgombával nemcsak elméleti szinten, továbbá az erdőtelepítéskor foglalkoznak, lévén a gyűjtésük nem mindennapi élmény. Érdőjárás alkalmával, kimondottan erre a munkára kiképzett kutyák segítségével lehet csak megtalálni ezt a fűszert, amely gasztronómiai élvezetet jelent fogyasztóinak. A szarvasgomba-vadászatok - mint amilyet az egylet hét végén Szilvásváradon rendezett - idegenforgalmi látványosságnak számítanak, s komoly turisztikai vonzerőt jelentenek. A Kelet-magyarországi Szarvasgombavadász Egylet 2000 szeptemberében alakult Korózs Lajos és Garay László kezdeményezésére. Az egylet tagjai - biológusok, erdészek, tanárok, nemzetközi mesterszakácsok, üzletemberek, politikusok - felismerték, hogy a szarvasgombafajok és azok lelőhelyei különleges természeti értékek, a nemzeti vagyon részei. A szarvasgombához - amikor az asztalra kerül - kitűnően passzol a bor. Ezért a háromnapos konferencia a Gál pincészetben folytatódott. Itt írták alá a Kárpát-medencei Szarvasgombász Társulás alapító okiratát, amelynek másolatát átadták dr. Szanyi Tibornak, az FVM politikai államtitkárának. A konferencia a Hotel Parkban gálavacsorával zárult, amelyen szarvasgombával fűszerezett különleges ételeket és Gál Tibor borait szolgálták fel 170 vendégnek. (NÉGYESSYI Az emlékülést rövid ünnepi műsor előzte meg fotó: gál gábor
