Heves Megyei Hírlap, 2003. november (14. évfolyam, 255-278. szám)

2003-11-28 / 277. szám

| 2003. November 28., péntek M E GYEI KÖRKÉP 5. OLDAL Markhot-díj a gyermekgyógyásznak Eger Elődeink 275 éve nem számolgatták a ponto­kat, csak gyógyítottak. Lehet, hogy utódaink 275 év múlva már nem gyógyítanak, csak pontokat számolgatnak? - kérdezte ironiku­san ünnepi köszöntőjében dr. Szakács Ferenc a Markhot-emlékülésen, a Líceum dísztermé­ben. A megyei kórház járóbeteg-szakellátási igazgatója nemcsak e mondatával utalt az or­vosok és egészségügyi dolgozók - még nem is a túlzott adminisztráció okozta - leterheltségére. Arra is kitért: míg évszázadokkal ezelőtt kül­földön tanulták az orvoslást, s itthon gyógyí­tottak, addig félő, hogy a ma itthon szerzett ér­tékes diplomájukkal külföldön vállalnak munkát a fiatalok.- A fanatizmus tartja össze az egészség­ügyet - fogalmazott dr. Szakács Ferenc. - A kórházban nemcsak az épület műemlék, ha­nem a műszerek is régiek. Mégis, esetenként dúlva-fúlva, megteszünk mindent a betegekért. Az intézmény névadóját, s az évszázadok­kal ezelőtt Egerben indított orvosképzést, a Scola Medidnalist is méltató beszédet követő­en a kórház főigazgatója, dr. Kovács József át­adta a Markhot-emlékérmet dr. Kovács Zoltán gyermekgyó­gyász professzornak. A kitün­tetett a munkája során szer­zett tapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal. A Markhot-díszoklevelet dr. Kocsis István főorvos, az uro­lógiai osztály vezetője vehette át a főigazgatótól. Jubileumi emlékérmet kapott dr. Agyagási Dezső, Dajcs Járwsné, dr. Frey József, dr. Gombkötő Béla, dr. Hanvai Hanvay László, Kassai Endre, dr. Molnár Miklós, dr. Nagy Anna, Szűk Balázsné. A Markhot-pályázatra nyolc szakdolgozó, három gazdasági területen dolgozó munkatárs és két orvos küldte be dolgozatát. A díjazottak nevét dr. Hernádi László, a tudományos és oktatási bizottság elnöke ismertette. Első helyezettek: dr. Balogh József, dr. Twrchányi Béla, dr. Mol­nár István, dr. Kincses Miklós (orvosi kategó­ria), Ferencz Attiláné, Kissné Kiss Edina (szak­A Markhot-emlékérmet dr. Kovács Zoltán professzornak (jobbra) adta át dr. Kovács József főigazgató fotó: perl marton dolgozói kategória), Mészárosáé Kiss Rózsa (gazdasági kategória). Az ünnepségen adták át a Magyar Orvosi Kamarához érkezett pályázatok díját, a fő­igazgatói dicséreteket és a Kulturált Betegel­látási Mozgalomban helyezést elért osztá- lyok jutalmát. ______________ inéoyessyi V íz után tűz a középiskolában (Folytatás az 1. oldalról)- Két általános iskola is a segít­ségünkre sietett — jelezte az igazgató —, hiszen az újtelepi in­tézmény éppúgy felajánlotta a tornatermét, mint a Hevesi József Általános Iskola. Ma egyezte­tünk arról, mikor tudják fogadni a gyerekeket. A tornaórák biztosítása azért is fontos, mert a tornászok országos ver­senyre készülnek, s fo­cibajnokságot is tartot­tak a középiskolában. Az igazgató hozzátette: a hét elején a fűtőtest meghibásodása miatt öntötte el az öltözőket a víz, most pedig a tetőszerkezet kapott lángra. Tehát Murphy törvénye rájuk igaz. Mivel a tűz­oltóság a helyszínen gondatlan munkavégzésre utaló jeleket ész­lelt, ezért a további vizsgálat a rendőrség bevonásával zajlik. A tanintézetnek volt biztosí­tása, de a biztosító még nem járt a helyszínen, így a kár nagysága Helyreállítás: két hét A tűz következtében megrongálódott a padlóbur­kolás a tornacsarnokban, ezért a javításokat itt is el kell végezni. A megsérült csarnok helyreállítása körülbelül két hetet vesz igénybe. csak a rendőrség és a tűzoltóság jelentéséből ismert.- Vis maior keretre pályá­zunk és saját erőforrásokat is biztosítunk a tornacsarnok helyrehozatalára - jelentette ki Szabó Sándor, Heves város jegyzője. — Polgármester úrral a helyszínen voltunk az oltás­kor. Úgy informáltak minket, hogy egy méter volt hátra a szi­getelésből, amikor a villamossá­gi rész lángra kapott. A munkát már aznap befejezték volna... A tetőszerke­zet anyaga nagyon gyúlékony, így ha a tűzoltók a helyszínen időztek volna, akkor sem tudták volna meg­fékezni a lángokat. A tűz másnapjának reggelén jelentkezett egy cég, amely villa­mossági berendezésekkel foglal­kozik, így lehet pótolni a kiégett részt. SZUROMI RITA Ma: megyegyűlés Heves megye, Eger A költségvetés módosítására tett javaslattal kezdi meg munkáját ma a megyei közgyűlés. Ezt köve­tően esik szó az önkormányzat és intézményeinek I-III. negyed­évesgazdálkodásáról, illetve a jö­vő évi költségvetési koncepcióról. Terítékre kerül a vámosgyörki idősek otthona, valamint a hat­vani Lesznai Anna Óvoda és Ál­talános Iskola tevékenységét be­mutató anyag. Javaslat hangzik el a megyei és a parádi önkor­mányzat közötti együttműködé­si megállapodás megkötésére. Ennek lényege: a megye közép­távú fejlesztési stratégiai elkép­zelései között szerepel a parád- fürdői idősek otthonának zöld­mezős beruházással történő ki­váltása. Az új intézmény 150 főt lenne képes fogadni. _ ■ Lőkös Istvánt köszöntötték A neves szerző, Lőkös István (középen) a könyv kiadójával, szerkesztőjével és mél­tatÓjával FOTÓ: PILISY ELEMÉR Katasztrofális a költségvetés Eger Katasztrofális az egészségügyi ága­zat jövő évre tervezett költségvetése - jelentette ki Éger István, a Ma­gyar Orvosi Kamara elnöke csü­törtöki sajtótájékoztatóján Eger­ben, a Megyei Művelődési Köz­pontban. Eger István szerint a jö­vő évben soha nem látott negatív rekord dől meg, hiszen az amúgy is alacsony nemzeti össztermék­nek mindössze 4,4 százalékát for­dítják az egészségügyi ágazatra A kamara elnöke hozzátette az elmondottakhoz azt is, hogy ez a helyzet szemben áll azokkal a kormányígéretekkel, amelyek szerint az egészségügy költségve­tését közelítik az európai uniós át­laghoz, ami a GDP 8 százaléka. ■ A 70 éves egyetemi tanárt, Lőkös Istvánt köszöntötték azon a Kál- vin-házi eseményen, amely egy­ben könyvbemutató is volt. Az ér­deklődők ezúttal vehették kezük­be a felnémeti születésű pedagó­gus Átívelő szivárvány című köte­tét, melyet a Gonda Könyvkiadó jelentetett meg. A ma is aktív tanárt és kutatót - a horvát irodalom elismert honi szaktekintélyét - Petró Emőke nagytiszteletű asszony, a refor­mátus gyülekezet lelkésze kö­szöntötte, majd Cs. Varga István irodalomtörténész méltatta gaz­dag életútját és munkásságát. Egykori egri főiskolás tanítványai nevében Cseh Károly mezőköves­di költő szólt, majd Gonda Zsig- mond kiadóvezető ajánlotta a résztvevők figyelmébe a frissen megjelent könyvet, amelyből Hu­bai Grúber Miklós szerkesztő ol­vasott fel részleteket. ■ FESZTBAUM BELA Az advent a családoké A minden jót epekedve váró gyermeki éve­ket messze elhagyva, néhány hete még nem is gondolva a közelgő karácsonyra, egy rek­lámújság tette világossá számomra: a keres­kedelem már kész a családok ünnepére. Üzleü fogás, de való igaz, a társadalom legkisebb sejtjének pénztárcáját kell nyitottá tenni (ha dagadt, ha lapos), hogy a vásározók ne hiába fagyoskodjanak sátraiknál. Számos találó jelzővel illették már ilyen-olyan céllal a jeles ünne­pet. Hangsúlyozzák rendre vele összefüggésben most is a szere- tetet, a békességet, a nyugalmat és egyéb más érzelmi gazdagsá­got, de „lecsupaszították” egykor a fenyőfa ünnepének címére is. Időközben szerencsére józanodott az elme, évtizedek hiányát azonban nehéz pótolni. A valóság, hogy manapság jószerivel már csak a templomokban helyénvaló nyíltan kimondani: a kará­csony Jézus születésének ünnepe. Tudja ezt persze bárhol min­den ép elmével rendelkező halandó, csak annyi tagadás, mellébe­szélés után nem mindenhol és mindenkinek szerencsés a valót hangoztatni. Hol van még karácsony? - kérdezhetné bárki más is. - Itt a kü­szöbön! - vághatjuk rá a választ. Vasárnap veszi kezdetét a hoz­zá vezető adventi időszak, a várakozás idegen szavát ugyancsak szívesen feliratozzák reklámként az üzletelők. Szépek az egyre díszesebb koszorúk, de a négy gyertya mondanivalója is csak ke­vesek fejében tisztázott. Nem beszélve olyan „furcsaságról”, hogy egyikük színe eltérő a többitől. A lényeg sikkad el a jövő nemzedéke előtt. Nincs segítségére a ké­szülő európai alkotmány sem, mert egyelőre abból is kitiltatott az a keresztény eszmeiség, ami az „Öreg” kontinens kultúrájának fejlődését döntően befolyásolta a századok során. A fogalmazók úgy gondolják, ha volt is „valami”, arra a jövőben már nem lesz szükség. Ha nem, akkor viszont az uniós embléma sem hiteles! Most mégis úgy helyes, ha indulatoktól mentesen, békességben várjuk türelemmel a közeli napok végét. Hallgassunk szemérme­sen titkolt belső érzéseinkre. Ajándékozzunk majd szeretettel szülőt, testvért, barátot, kedvest. Cselekedjünk a legjobb szándé­kunk szerint, s akkor önkéntelenül is jó irányba mozdulunk a ke­resztényi boldogulás kétségtelenül rögös útján. Ráférne a csalá­dokra a meghitt csend és nyugalom. Erősítse ezt a folyamatot az idei advent is! Zenék Piaitól a Romantic-ig Komló Tizenharmadszor rendezik meg a kömlői kulturális napokat, ahol a legkisebbek éppúgy talál­hatnak nekik tetsző programot, mint a nyugdíjasok. Az egyhetes rendezvénysorozat egy helybeli általános iskolai tanítónő, Oláh Katalin fotókiállításával kezdő­dött. A pedagógus két éve fotó­zik, eddig több munkája is szere­pelt országos kiállításokon. Mos­tani természetfotóit Jakab Tibor ajánlotta az érdeklődők figyel­mébe. Hétfőn mágyamóta- és operettestet tartottak szolnoki művészek közreműködésével.- Kedden a hagyományos Gárdonyi-kupa kézilabda-mér­kőzésnek adott otthont az iskola - összegezte Márkus Róbert Zsolt, Kömlő kulturális, ifjúsági és sportbizottságnak elnöke —, s az iskolák mérkőzésében a kupa a házigazdáknál maradt. Dél­után a kömlői kulturális napok 13 évének egyik legkiemelke­dőbb rendezvényén vehettek részt a helyiek: Nádasy Erika színművész az '50-es évek Pári­zsába varázsolta vissza a közön­séget. A Piaf-est, amelyet Gonda László zongorán kísért, óriási si­kert aratott. A hét kiemelt napja, a szerdai, az általános iskola névadójának, Gárdonyi Gézának a szellemisé­gében zajlott. Megkoszorúzták az író szobrát, majd színvonalas műsort mutattak be a gyerekek. Ezután Horváth Ferenc színmű­vész adott zenés irodalmi mű­sort Gárdonyi megzenésített ver­seiből, majd 10 általános iskola 3 tagú csapatai versengtek az író életművéből és az Egri csillagok című regényből. A legfelkészül­tebb csapat a Hevesi Körzeti Ál­talános Iskoláé volt, másodikok lettek a hevesi Hevesi József Ál­talános Iskola diákjai, harmadi­kok a tarnamérai tanulók. Tegnap Tihanyi Tóth Csaba vándorszínháza látogatott el az óvodásokhoz és a kisiskolá­sokhoz, délután pedig a falu valamennyi nyugdíjasát műsor­ral és estebéddel köszöntötték. Ma a programok kézműves ját­szóházzal folytatódnak, szomba­ton kórusok lépnek fel, míg va­sárnap a Romantic koncertezik a faluban. i-romd ________________________________________________PÉNTEKI PORTRÉ ______________________________________________ H ervadhatatlan rózsa a szeretetért- Azon gondolkodtam, most már valami olyasmit kellene csinál­nom, amiért szeretnének az em­berek — meséli Fábián Zsuzsan­na, aki nyugdíjazásáig ellenőr­ként dolgozott az egri borgazda­sági kombinátnál. - Azt persze nem állítom, hogy addig minden­ki az ellenségét látta bennem, de köztudott, az általam ellátott és a hasonló munkakörök kevesek számára szimpatikusak. így ami­kor Ács István püspök úr 1990- ben a karitász szervezésébe kez­dett, a Servita plébánia részéről Veres Árpád atya Hidegné Ilonkát és engem ajánlott az egyházi sze­retetszolgálatra, és én boldogan vállaltam ezt a feladatot. A segítőkészséget, az Isten és az emberek szeretetét az angol- kisasszonyok oltották bele az ak­kor még kislány Zsuzsannába 1945 és '48 között. Szülővárosá­ból, Pétervásáráról költözött a családjuk Egerbe, s ebben az is­kolában tanulta meg, hogy nem lehet részvétlen mások szenvedé­se, elesettsége iránt.- Akkoriban almamagot, hasz­nált bélyeget és sztaniolpapírt gyűjtöttünk a misszió számára - emlékszik vissza Zsuzsanna. - Azóta sem tudom, mire kellettek ezek, viszont arra jó volt, hogy a nővérek kifejlesszék bennünk: jó érzés adni, akár apránként is összeszedegetni valamit mások javára. Az Egri Főegyházmegyei Karitász üzlethelyisége az Érsek­udvarban nyílt meg a rendszer- váltáskor.- Kamionszállítmányok érkez­tek hozzánk Németországból. Bútorokat, ruhaneműket kap­tunk. Felkerestem a régi osztály­társaimat, és kértem, segítsenek, hogy az adományok jó helyre, rá­szorult emberekhez kerülhesse­nek. Eleinte csak hárman-négyen dolgoztunk a boltban, de később többen is jöttek, önzetlenül. Mert jó érzés tudni, hogy hasznosak vagyunk, szükség van ránk. Zsuzsanna nemcsak a karitász boltjában vállalt fizetség nélkül munkát. Néhány éve, karácsony­kor, az Északi-lakótelepen az élő Betlehem megszervezésében je­leskedett, de ha kell, a Servita- és a Ciszter-tempbm takarításában is részt vesz. Rendszeresen bejár a kórházba, végiglátogatja a kórter­meket, összeírja, hogy a betegek közül kik kívánnak gyónni, áldoz­ni, és az áldoztatásba is besegít.- Én is voltam már beteg, fe­küdtem a sebészeten és az onko­lógián. Tudom, hogy milyen jól­esik, amikor megfogja valaki a vállunkat, s azt mondja: ne tes­sék félni, meggyógyul. Az is erőt ad, ha tudjuk, sokan imádkoz­nak értünk, mint ahogyan értem is tették. Sokat segített nekem a hitem és a Szűzanya. Nekem az édesanyám volt a példaképem, aki soha semmitől nem esett két­ségbe. A másik asszony, akit kö­vetni próbálok, a tanító nénim volt, aki a munkája mellett vak édesanyját is ellátta. Fábián Zsuzsanna a napokban vehette át a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia által négy éve alapított Szent Erzsébet Ró­zsája díjat és a rózsa formájú bronzplakettet. A díj az irgalmas­ság és a szolgáló szeretet erénye­inek és a díjazott személyes pél­dájának elismerésére szolgál. FOTÓ: GÁL GÁBOR- A könny is kiesett a sze­memből, amikor megkaptam a díjat. Nem értem, miért engem jelöltek. A Karitászban nagyon sokan dolgozunk. Az is szeretet­szolgálat, ha valaki otthon hosz- szú évekig ápolja a hozzátarto­zóját. NÉGYESSY ZITA Elismert véradók Budapest, Heves megye A véradók napja alkalmából hatvan véradót - köztük egy 350-szeres donort -, továbbá húsz véradószervezőt tüntetett ki tegnap a Magyar Vöröske­reszt. Az ünnepséget a Parla­ment Vadásztermében tartot­ták, ahol Mandur László, az Or­szággyűlés alelnöke mondott köszönetét önzetlenségükért. A biztonságos vérellátáshoz éven­te 500 ezer egység vérre van szükség, ehhez több mint 300 ezer embernek kell a karját tar­tania. Jelenleg-az országban mintegy 350 ezer alaposan ki­vizsgált, egészséges véradót tar­tanak nyilván. A legmagasabb kitüntetést, a Vöröskereszt Csillagrendjét az egri Tóth Sándor vehette át öt évtizedes munkája elismerése­ként. A heves-alatkai Tóth Imre, az egercsehi Tóth Ferencné és az apci Polácsik Gyula kitüntető oklevelet kapott. ____________■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents