Heves Megyei Hírlap, 2003. november (14. évfolyam, 255-278. szám)
2003-11-27 / 276. szám
6. OLDAL MEGYÉN K 2003. November 27., csütörtök KISTÉRSÉGÉ Minden az összefogás mellett szól Ritka eset, ha egy földrajzilag, gazdaságilag szerves területi egységben két kistérségi társulás működik, mint ahogy az az elmúlt években Gyöngyös környékén történt. Ennek a szerencsétlen állapotnak év elején vetett véget a két társulás egyesülése. Az immáron 23 települést egyesítő Gyöngyös Körzete Kistérségi Területfejlesztési Társulás tagjait az a józan belátás vezérelte, hogy a készülő közigazgatási reform, valamint az uniós elvárások miatt célszerű a munkahelyektől az egészségügyig minden relációban meghatározó térségi központ köré szerveződni. A társulás elnöke, Hiesz György gyöngyösi polgármester szerint nem okozott nagy kárt a korábbi külön utas gyakorlat, hiszen ebben az időszakban még nem volt különösebb súlyuk a kistérségeknek.- Fölösleges volt viszont külön fejlesztési tervet készíttetni - mondta -, hiszen ezeket most felül kell vizsgálnunk. Bízom abban, hogy a regionális fejlesztési tanácsok szerepe megnő, valamilyen települési önkormányzati képviselettel is bővül, hogy a közigazgatási reform regionális célokra jelentős pénzeszközöket fog biztosítani, és hogy nő a kistérségek hatásköre. Ha ez megvalósul, és eszközöket is kap hozzá a kistérség, akkor sok feladat, például az építésügy, a gyámügy, az okmányiroda működtetése is ide kerülhet. Fontos továbbá, hogy az intézményfenntartó központ is megfelelő forrásokhoz jusson, hogy a megyéhez hasonló fejkvótát kapjon, és ne legyen ráfizetés a kórház térségi feladatainak ellátása, vagy a környékbeli gyerekek itt tanulása. A további elképzelésekről szólva az elnök megemlítette, hogy a terület egyik aktuális problémájának, a hulladékgazdálkodás fejlesztésének gesztora is a kistérség lehetne. Hozzátette: nem sokáig halasztható egy gazdasági társaság létrehozása a Mátra fejlesztésére, s ebben - a vendéglátósokkal, a turizmusban érintett egyéb szereplőkkel együtt - a kistérség is jelentős feladatokat vállalhatna fel.- Minden az összefogás mellett szól. Világos, hogy a jövőben nem kaparhat kiki a saját szemétdombján, mert ez semmilyen szempontból nem kifizetődő. Valamennyien tudjuk, hogy az Unió is a szövetséget, az egységes fellépést szorgalmazza - foglalta össze Hiesz György. Az idén eggyé olvadt társulás területileg négy egységből áll, s ezek élére egy-egy települési polgármestert választottak elnök- helyettesnek. Fodor Lajos, Adács polgármestere Adács, Atkát, Gyöngyöshalász, Vámosgyörk, Visznek- A társulás alakuló ülésén vetettem fel azt az ötletet, hogy a kistérségen belül négy elnökhelyettes képviselje a földrajzilag összetartozó kisebb egységek önkormányzatait. A javaslatot a társuló tagok elfogadták. A kistérségnek, és ezen belül a körzeti elnökhelyetteseknek óriási szerepe és felelőssége van a pályázatok sorrendezése, ezek koncepciójának megfogalmazása terén. Ez a rendszer kimondottan azt a célt szolgálja, hogy mindenki egyenlő esélyekkel pályázhasson és készíthessen fejlesztési programokat. Nagyon boldog vagyok, hogy szinte valamennyi település sikerrel pályázott a megyei területfejlesztési tanácshoz. Valamelyik körben mind nyertünk: iskolák és óvodák külső-belső felújítására, rendezési tervek támogatására vagy útfelújítási, belvíz-elvezetési munkálatokra. Atkár például az iskola homlokzatának felújítására, Adács szintén az iskola tetőtér-beépítésére kapott így támogatást. A magam részéről nagy örömmel veszek részt az összefogás erejét, a kölcsönös segíteni akarást demonstráló munkában, feladatunk pedig bőven van. Tudjuk, hogy a kistérségi társulások jelentősége erősödni, növekedni fog, és reméljük, a nagypolitika hamarosan eldönti, milyen feladatok elvégzésével ruház fel minket. Koncsos Sándor, Kisnána polgármestere Kisnána, Abasár, Márkáz, Domoszló, Vécs- Szerencsés, hogy a keleti Mátraalja együtt jelenik meg, mivel földrajzilag és termesztési kultúrája szerint is egységet alkot, mint ahogy turisztikai útvonalként és a Mátrai Borúiban szintén. Közös elképzelésünk, hogy megteremtsük az élhető vidéki élet feltételeit. Főleg az infrastruktúra és az oktatás területén kell nagyot lépnünk, természetesen településenként más-más prioritásokkal. Abasár a régi tiszti klubból szeretne faluházat kialakítani, a pálosvörösmarti óvoda felújítására pedig nemrég nyert pályázatot. Markazon elsősorban a települési arculat javítása, a mezőgazdasági utak és a pincesor fejlesztése a cél. Domoszló az infrastrukturális hálózat, az ivóvízellátás bővítését tervezi, mely utóbbira ők is pályázatot nyertek, és most érkeztek az 1999-es árvízkárok felszámolásának utolsó szakaszába. Vécs az elnéptelenedés ellen igyekszik fölvenni a harcot, ezért a pihenőfalu jelleget célozta meg. Ezt az elképzelést szolgálja a szociális ellátás fellendítése is. Iskolájuk megszűnt, a tanulókat Kisnána fogadja. A mi falunkban az intézmények fejlesztése és az idegenforgalmi feltételek javítása most a legnagyobb feladat. A romló állagú vár tulajdonosa az önkormányzat, a kezelői jogokat viszont a Heves Megyei Múzeumi Szervezet gyakorolja, nem sok eredménnyel. Sokat költünk rá, de akár százmilliót is lehetne, ha volna miből. A társtelepülésekkel több közös pályázatunk elbírálása van folyamatban. Domoszló, Vécs és Kisnána 1994-től szinte folyamatosan pályázik együtt szennyvíztisztító mű építésére. Előzetes közös pályázatunk van a Mátrafüredtől Kisnánáig tartó kerékpárút létrehozására, melynek további, Egerig történő folytatásában már egy másik kistérség érintett. Abasárral és Domoszlóval iskolaépítésben is érdekeltek vagyunk. Valamennyiünknek fontos a borúti feltételek javítása, s ennek érdekében szeretnénk időben és szakmailag egyaránt összehangolni a rendezvényeinket. Tervezzük, hogy egyeztetésre, szakmai tapasztalatcserére rendszeresen össze fogunk ülni. SZAMOSVÖLGYI PÉTER, Gyöngyöstarján POLGÁRMESTERE Gyöngyöstarján, Gyöngyöspata, Gyöngyössolymos, Gyöngyösoroszi, Szűcsi, Mátraszent- imre, Nagyréde- A legégetőbb pont mindenütt a hulladék- és szennyvízgazdálkodás, valamint a készenléti orvosi ügyelet kérdése. Szűcsiben, Patán, Tarjánban, Orosziban, Sólymoson, Rédén belvíz-elvezetési problémákat kell rendezni, árkokat, csapadékvezetőket építeni és felújítani. Szintén közös gondja több településnek az építési telkek hiánya Ezek kialakítása, művelés alóli kivonása belterületté nyilvánítása, közművesítése rendkívül költséges, ugyanakkor már-már elodázhatatlan. Gyöngyösoroszin nagy teher az egykori bánya rekultivációja, Szücsin a szennyvízhálózat kiépítése, fejlesztése, Sólymoson a kőbányai elkerülő út megépítése. Mátraszentimre speciális településszerkezete és üdülőjellege miatt kicsit kiesik a területünkből, és ugyanebből fakadnak fő gondjaik: a hulladékszállítás és a munkanélküliség. A falusi turizmust tekintve viszont ők állnak a legjobban szálláshely dolgában. Az úthálózat szinte kivétel nélkül mindenütt folytonos javításra szorul. Tarjánban például évente legalább húszmillió forintot kellene erre a célra szánni, miközben fejlesztésre mindössze hat-hét millió forint áll rendelkezésünkre. Az állandó forráshiány miatt a legtöbb pályázathoz még önerőt sem tudnak biztosítani az önkormányzatok. A kistérség, mint egységes pályázó és reklámhordozó, hatékonyabban képviselheti fejlesztési elképzeléseit, érdekeit. Nagyon lényegesnek tartom, hogy miután a Mária huszonöt éve nem fejlődött semmit, kistérségi projektekkel támogatva, késlekedés nélkül meg kell tennünk mindent vonzereje növeléséért. Pelle Sándor, Detk polgármestere Detk, Karácsond, Ludas, Halmajugra, Nagyfüged- A nem teljesen homogén, részben alföldi, részben hegyaljai terület adottságainak megfelelően az egyes települések céljai és tervei is eltérnek, és nem kis feladat mindezt egyensúlyba hozni a kistérségen belül. Persze vannak általános, minden falura érvényes fejlesztési elképzelések. A közvízműhálózat kiépítésére megtettük az első lépéseket, a feladatokat Debrei Mátyás, Karácsond polgármestere koordinálja. A térség másik gondja a hulladékgazdálkodás. Erre a kérdésre az uniós kívánalmaknak megfelelő választ, úgy tűnik, Gyöngyös tervezett konvertálója fogja megadni. Jelenleg közös lerakója van Halmajugrának, Ludasnak és Detknek, és valószínűleg kedvezőbb lesz Gyöngyösre szállítani, mint a megyén kívülre. Az említett három község - Nagyfügeddel kiegészülve - együttesen érdekelt egy víztározó kialakításában, hiszen ezeket a Bene-patakra „fűzött” településeket két-három évente rendszeresen árvizek sújtják. A borút közelsége, illetve néhány településünk érintettsége meghatározza a falusi turizmusban ránk háruló feladatokat. Szeretnénk mintegy 20 kilométeres szakaszon kerékpárutat építeni a ludasi vasútállomástól a Márkáz - Domoszló - Kisnána közútig. Nálunk nemsokára elkészül az önkormányzat 22 személyes panziója, a régi polgármesteri hivatalt pedig állandó régészeti kiállító- hellyé kívánjuk alakítani. A gyermeklétszámmal nálunk szerencsére nincs gond: általános iskolánk nemrég bázisiskola lett, kis módszertani központ, ami évente legalább hatmillió forintos központi támogatást is jelent. Tanulói létszáma évről évre nő, hozzánk járnak a ludasi felső tagozatosok is, az óvodában pedig jövőre valószínűleg harmadik csoportot kell indítanunk. Cél a térség versenyképességének javítása A Pétervására és Körzete Kistérségi Területfejlesztési Társulást 16, Pétervására vonzáskörzetéhez tartozó település önkormányzata hozta létre. A társulás nem hivatalos formában 1994 óta működik, de csak 2000-ben jegyezték be. Egy évre rá, 2001- ben csatlakozott a területfejlesztési formációhoz Szentdomonkos is, így jelenleg 17 települési, valamint a megyei önkormányzat alkotja a szervezetet — bocsátotta előre Pál László, a társulás elnöke, Pétervására polgármestere. Mint hozzátette, az egyik legfontosabb projectjüknek a terpesi víztározó megépítését tekintik, amely — a környékbeliek szívügyeként kezelt beruházás - már évek óta napirenden szerepel. A kistérség központja, Pétervására. A munkahelyteremtés mellett a humán erőforrás fejlesztését Is kiemelt feladatként kezelik A kistérségnek így Bodony, Bükkszék, Erdőkövesd, Istenmezeje, Ivád, Kisfüzes, Mátraballa, Mátraderecske, Párád, Parádsasvár, Pétervására, Recsk, Sírok, Szajla, Szentdomonkos, Terpes, Váraszó és a Heves Megyei Önkormányzat a tagja. Területe 404 négyzetkilométer, lakóinak száma pedig 20 ezer 300 fő. A statisztikai kistérségek jelenlegi felosztását tekintve a társulás 12 települése tartozik a péter- vásárai statisztikai kistérséghez, míg a déli területén lévő 5 település az egri statisztikai kistérséghez. - Ez a terület - mutatott rá Pál László - a 19 különféle gazdasági és társadalmi mutató alapján elkészített besorolás szerint a leghátrányosabb helyzetű, úgynevezett leszakadó kistérségek közé tartozik. Ez többek között azt jelenti, hogy a térségben a munkanélküliségi ráta jelentősen meghaladja az országos átlagot, a vállalkozások aránya, a foglalkoztatottak száma, az átlag- jövedelem, az 1 főre jutó GDP pedig mélyen az országos átlag alatt van. A térség iparhiányos, mivel a ’80-as évek végén, ’90-es évek elején bekövetkezett gyár-, üzem- és bányabezárásokat követően az iparszerkezet-átalakítás már nem valósult meg. A gyenge iparosult- ság nem váltható ki mezőgazdasági termeléssel, mivel az alacsony aranykorona-értékű talajok jövedelmező mezőgazdasági művelésre alkalmatlanok. A kevés munkahely miatt kimutatható az elvándorlás, különösen a felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatalok gondolják úgy, hogy az egyetem, főiskola után nem térnek vissza a térségbe, inkább a nagyvárosokban keresnek munkát. Emiatt, valamint a negatív természetes szaporodás — azaz a születések száma kevesebb, mint a halálozások száma — miatt jellemzővé vált a települések elöregedése. A kistérség déli területe kedvezőbb helyzetű, hiszen a minősített ásvány- és gyógyvízforrások (Bükkszék, Párád, Parádsasvár), a mátraderecskei mofetta, a Mátra természeti értékei, a történelmi emlékek, így például a siroki vár, megfelelő alapot teremtenek a turizmus fejlesztésére. Pál László szerint az északi területeken az elhagyott téesz-épületek és laktanyák ipari hasznosítása jelenthet elsősorban kiutat, mely épületek - a tulajdoni viszonyok rendezését követően - több kis- és középvállalkozás számára szolgálhatnak telephelyül. A kistérség teljes területével az Ózd-Putnok- Észak-Hevesi Vállalkozási Övezet része, ám az ebből adódó előnyök, csakúgy, mint az ország többi vállalkozási övezetében, itt is kihasználatlanok maradtak. Hozzátette: az új, vállalkozási övezetekről szóló törvény — hatályba lépése után — remélhetőleg kedvezőbb lehetőségeket kínál a befektetők térségbe vonzására. Valamennyi tagönkormányzat fontosnak tartja a munkahelyteremtést, ehhez egy részük segítséget tud nyújtani, részben ön- kormányzati ingatlanok biztosításával, részben pedig a befektetőknek nyújtott adókedvezményekkel.- A munkahelyteremtés elősegítésén túl — húzta alá az elnök — kiemelten fontos a humán erőforrás fejlesztése. A versenyképesség javítása érdekében elengedhetetlen a lakosság általános tudásszintjének emelése. Ez jelenti többek között a 8 általános iskolai osztállyal nem rendelkezőknek az iskola befejezését, ami által képezhetővé válnak, az alulképzett vagy nem pmcképes végzettséggel rendelkezők átképzését, illetve a felsőfokú végzettségűek helyben tartását, például a megfelelő munkalehetőség biztosításával. Álláspontjuk szerint az új, munkahelyteremtő beruházások megvalósítása és a humán erőforrás fejlesztése az ipari leépítések okozta gazdasági és társadalmi krízis felszámolásának alapja. Éppen ezért a társulás 2000-ben elkészíttette a 2000-2006 közötti időszakra szóló agrár- és vidékfejlesztési stratégiai és operatív programját, melyet az elkövetkezendő hónapokban aktualizálnak, igazodva a Nemzeti Vidékfejlesztési Tervhez. 2001-ben készült el a kistérség komplex területfejlesztési koncepciója, stratégiai és operatív programja, 2002-ben pedig a kistérség befektetés-ösztönzési programja. Jelenleg a kistérségi felzárkóztató program köz- beszerzési eljárása van folyamatban, melyre a Miniszterelnöki Hivataltól (MeH) nyert el támogatást a társulás. Elhangzott: szintén a MeH biztosít forrást a kistérségi iroda kialakításához, mely a társulás térségmenedzsere és a MeH kistérségi megbízottja részére biztosít megfelelő munkakörülményeket és műszaki infrastruktúrát a jövő év tavaszától. Az iroda helyéül szolgáló ingatlan tulajdonosa, a pétervásárai önkormányzat a Heves Megyei Területfejlesztési Tanács területi kiegyenlítést szolgáló alapjából nyert támogatást az épület külső felújítására. Természetesen a kidolgozott programok megvalósításához pályázatok útján is kíván forrásokat szerezni a társulás, illetve az azt alkotó önkormányzatok. A megvalósítással elindulhatnak kedvező folyamatok, melyek hozzájárulhatnak a térség felzárkózásához, de legalább a területi egyenlőtlenségek csökkentéséhez. Ennek megfelelően a kistérség főbb projektjei között szerepel a terpesi víztározó, melynek megépítését évek óta az egyik legfontosabb programként kezelik, s több terv- változat is készült. Végül is az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság és a Heves Megyei Területfejlesztési Tanács egy 7 millió köbméteres kapacitású változatra készíttetett megvalósíthatósági tanulmányt. E project mellett három másik pályázatot is benyújtottak a Pályázat Előkészítő Alapra, így a siroki vár rekonstrukciójának, a Köszörű-völgyi - lázbérci vízművek összekötésének, és a Szajla - Terpes — Sirok-Kőkútpuszta települések szennyvízhálózata kiépítésének támogatására. ■ PÉTERVÁSÁRA ÉS KÖRZETE KISTÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS 3250 Pétervására, Szabadság tér 1. Elnök: Pál László, Pétervására polgármestere; Tel.: 36/568-036, fax: 36/568-035 Térségmenedzser: Panyik Anita; tel.: 36/568-052, 36/568-053, fax: 36/568-035 e-mail: pv.kistersegitarsulas@axelero.hu internet: www.petervasara.hu
