Heves Megyei Hírlap, 2003. november (14. évfolyam, 255-278. szám)

2003-11-27 / 276. szám

Ml 2003. November 27., csütörtök MEG Y El K Ö R K É P 5. OLDAL Ipari parkok az M3-as mentén Északi régió Az ipari parkok fejlesztési programjának el­múlt hatéves tapasztalatai azt igazolták, hogy a befektetés-ösztönzés, a vállalkozások betelepülése ott volt sikeres, ahol kedvező a közlekedés, és közutakon gyorsan megköze- líthetőek a parkok, ahol a szállítás időben tervezhető és az anyagellátás is biztonságo­san szervezhető. A tanulmány foglalkozik a gazdaságilag elmaradottabb észak-magyarországi régió ipari parkjaival is, amelyek az M3-as autó­pálya közelében létesültek. A sztráda Buda- pest-Gyöngyös közötti első szakaszának fel­újításakor indították el a hazai ipari park programot. Ennek hatására a hatvanit 1997- ben hozták létre, amely mára már „betelt”. Egy évvel később a salgótarjáni fejlesztését kezdték el, és ekkoriban települt a jászfényszarui ipari parkba a dél-koreai Samsung, amely az első nagy fejlesztését valósította meg. A program keretében Eger­ben, Diósgyőrben, Kazincbarcikán, Tiszaújvárosban, Nyíregyházán és Debre­cenben is egymás után hozták létre az ipari parkokat. Az autópálya kedvező hatását fel­ismerve az M3-as közvetlen körzetében, Abasáron, Bátonyterenyén, Gyöngyösön, Jászárokszálláson és Jászapátiban is létesí­tettek parkokat. Az M3-as autópálya Gyöngyös-Füzes- abony közötti szakaszának kijelölése ko­moly lendületet adott a fejlődésnek. A megépítés elősegítette az egri, a tisza- újvárosi, a mezőkövesdi és a salgótar­jáni ipari park gyorsabb ütemű fejlő­dését. 25 Az elemzés a jelenlegi 160 hazai ipa- 2Q ri park közül 28 esetében külön is vizs­gálta az elért eredményeket. Ezek kö- 15 zott szerepelt az egri és a hatvani is. A 10 szakértők megállapították, hogy az egri- 5 ben például 21,5 hektárral növekedett a o terület, 13 vállalkozás működik, a fog­lalkoztatottak száma 2468. Az elmúlt időszakban 1,8 milliárd forinttal nőve- |§ kedett a beruházások értéke, 4,6 milli­árd forinttal emelkedett az árbevétel és 3,7 milliárddal az export. A hatvani ipari park­ban jelenleg 14 vállalkozás működik és 1283 dolgozót foglalkoztatnak. A beruházá­sok 11 milliárd forinttal, a bevétel 11,3 milli­árddal, a kivitel 1,2 milliárd forinttal bővült. Az M3-as harmadik, a Tiszát is átlépő, Füzesabony-Polgár közötti szakasza és an­nak gyors ütemű továbbépítése nagy esélyt ad arra, hogy a kevésbé keresett kistérségek is mihamarabb fejlődhessenek. Az M3-as au­tópályának az ukrán határig, illetve az M30- asnak a szlovákiai Kassa felé történő meg­RÉGIÓK IPARI TERMELÉSEINEK ARÁNYAI %-BAN (2002) # ^ ^ hosszabbítása az északkeleti és a keleti tér­ség gazdaságának fejlődésére lehet igazán jó­tékony hatással. Bár az északi régió ipari parkjainak többsége még tőkehiánnyal küzd, de a lehetőségek kihasználásával és nagyobb támogatással előbbre léphetnek, imentuszi Gebinbe adják a Szivárványt? Színházi siker ______Budapest, Eger Tel t házas produkciókkal mutat­kozott be a Gárdonyi Géza Szín­ház társulata a fővárosban meg­rendezett Vidéki Színházak Ta­lálkozóján. A Tháliában Marquez-Schwajda: Száz év ma­gány, a Merlinben pedig Gamer: Ébredés című drámája aratott si­kert. A megyeszékhelyiek be­mutatkozásán részt vett dr. Törőcsik Miklós, Eger alpolgár­mestere, Protovinné Zsilinszky Erzsébet, az Idegenforgalmi és Kulturális Iroda vezetője, vala­mint Révészné Bőgős Zsuzsan­na, a megyei művelődési iroda vezetője is. A fesztiválról a közszolgálati televízió, a Magyar ATV és az Egri Városi Tv bővebb összefog­lalót készített. ■ (Folytatás az 1. oldalról) Mindezek ismeretében a hatvani polgármesteri hivatal lakossági főosztálya a közelmúltban két változatot dolgozott ki a Szivár­vány szolgálat további működé­sével összefüggésben. Éspedig az egyik szerint megvizsgálják a szociális feladatok nem önkor­mányzati formában történő ellá­tását, vagyis pályázatot írnak ki a tevékenységre. A másik variá­ció viszont arról szól, hogy át­szerveznék az egyes feladatokat, ami jelentős költségmegtakarí­tással járna. A képviselő-testület ma mondja ki a végső szót az ügyben. Érsek Zsolt polgármester la­punk munkatársának érdeklő­désére tegnap kifejtette: a pályá­zat kiírása korántsem a szociális feladatokat ellátó intézmény pri­vatizálását, hanem a nyertessel kötött együttműködési megálla­podás megkötését jelentené. En­nek értelmében, ha a Szivárvány illetékesei úgy határoznak, akár maguk is létrehozhatnak egy cé­get, amely nem az önkormány­zat intézményeként végezné el a szakfeladatokat. Mindez anya­gilag kevesebbe kerülhet, minő­ségileg viszont többet nyújthat, mint a jelenlegi működtetési for­ma - tette hozzá. Érsek Zsolt el­mondta azt is: nem teljesen új­szerű kezdeményezésről van szó, hiszen a lakossági főosztály tájékozódása alapján hazánkban már több településen bevált a fentiekben vázolt formula. ___________________________IT-O.) A bizottság nem pályáztatna Az előterjesztésről előzetesen tárgyalt az önkormányzat szociális és egészségügyi bizottsága is, amelynek tagjai egyhangúlag azt a vál­tozatot támogatják, miszerint célszerűbb lenne a feladatát­szervezés, mint az intézmény működtetésének a megpályáztatása. Jön az „egyablakos” Az önkormányzati adóztatásról és a súly­adót érintő jövő évi változtatásokról is szó esett a VII. ÖNKADÓ-konferencián — tudtuk meg Szívósné Simon Katalintól, a Magyar Államkincstár Heves Megyei Te­rületi Igazgatósága Államháztartási Iro­dájának vezetőjétől. Szeged, Heves megye Immár hetedszer rendezték meg Szegeden az ÖNKADÚ-konferenciát, melynek közpon­ti témája az önkormányzati adóztatás és az ezt segítő program volt. — Ennek jelentősége azért nagy — tudtuk meg Szívósné Simon Ka­talintól, az államháztartási iroda vezetőjétől -, mert a Magyar Államkincstár Heves és Csongrád Megyei Területi Igazgatóságok munkatársai által kifejlesztett, az önkor­mányzati adókat nyilvántartó ÖNKADÓ-pro­gramot ma már több mint 3 ezer önkormány­zat alkalmazza. Az előadásokon szó esett a jövő évi költ­ségvetési törvényjavaslatról, a Magyar Állam- kincstár pénzügyigazgatásban betöltött sze­repéről, az informatikai stratégiáról, az ön- kormányzatok adóerőképesség-számításá- nak új, s az adóigazgatási eljárás megválto­zott szabályairól, a központi gépjármű-nyil­vántartás és az önkormányzati adónyilván­tartás adatkapcsolatáról, a helyi adóztatást érintő jogszabályi változásokról is. Kiemelkedő téma a gépjárműadó - a súly­adó - új szabályozása volt: január l-jétől ugyanis bevezetik az úgynevezett egyablakos módszert. Ezentúl nem kell a gépjárműadó­bevallást az önkormányzatoknak írásban be­nyújtani, elég lesz az okmányirodában beje­lenteni a tulajdonosváltozást, a forgalmi en­gedélyben szereplő adatok (átminősítés, ön­rendszer súly, raksúly, lakcím stb.) megváltozását. Ezen adatokat az okmányirodán keresztül át­vezetik a Belügyminisztérium központi gép­jármű-nyilvántartásába, ahonnan az önkor­mányzat megkapja az adatokat. Továbbra is az adózónak kell az önkormányzatnál beje­lenteni az adómentességet és a kedvezmé­nyeket, így a súlyos mozgáskorlátozottságot, vagy a muzeális gépjárműveket. Változik jö­vőre a gépjárműadó mértéke is: a belföldi gépjárművekre minden megkezdett 100 kg után 1200 forintot kell egységesen fizetni. Szívósné Simon Katalintól megtudtuk, hogy a jövőre esedékes Vili. ÖNKADÓ- konferenciát Eger rendezi. Azokat az ön- kormányzatokat, amelyek nem tudták képviseltetni magukat Szegeden, az Ál­lamkincstár megyei igazgatósága várható­an december elején tájékoztatja az ott el- hangzottakról. _______________________■ T ARI OTTÓ Szemét-ügy Kínos hasonlóságot mutat a Hulladék Ak­kumulátor Feldolgozó (HAF) és a Pest, Nógrád megyék 99 településének hulladé­kát „kezelni” hivatott létesítmények ügye. Mindkét beruházás hosszas tortúra után került - kerülhet - végső helyére. Mindkét polémia érinti megyénket is. A HAF esetében aligha feledhetjük a teljes elutasítással járó népszavazásokat; emlé­kezhetünk Apc és Zagyvaszántó vitájára. Az előbbi önkor­mányzata úgy próbálta saját külterületére csábítani a feldolgo­zót, hogy az a saját falujuktól megnyugtató távolságra, ám a szántói házaktól pár száz méterre épült volna fel. Mindez a kör­nyezet- és egészségvédelmi szempontokon túl azt is jelentette volna, hogy az üzemtelepítés anyagi előnyei is különböznek. Míg Apc jelentős bevételt könyvelhetett volna el, addig Zagyva- szántónak csak a kényelmetlenség és a félelem maradt volna. Hasonlóról beszélhetünk a hulladékégető kapcsán is: a határa­ink közelében fekvő, de Pest megyéhez tartozó Versegen „kita­lálták”: szívesen helyet adnának a számos helységben „nemkí­vánatossá” nyilvánított tárolónak, illetve egy szemétmegsem­misítővel továbbfejlesztett változatának. Miután a helyszínt is kijelölték, a december végi referendum során nagy esély kínál­kozik a sikerre, hiszen terveik szerint az objektum Fenyőha- raszton lenne. Bár az az ő birtokuk, ámde földrajzilag, érzelmi­leg, s más praktikus megfontolások alapján sokkal inkább köt­hető Hatvanhoz és Herédhez. Nem véletlen, ha az említett He­ves megyei önkormányzatok máris kinyilvánították a kezdemé­nyezéssel kapcsolatos ellenérzéseiket. Annak árnyoldalai - az ismeretlennel szembeni eredendő távolságtartás mellett a napi plusz 200 nehézgépjárműre taksált forgalomnövekedés, a helyi vízbázis vélt vagy valós veszélyeztetése, a szemétégetéssel járó más aggályok - sokkalta inkább őket, mint az idehozatalától százmilliós nagyságrendű anyagi hasznot remélő önkormány­zatot, vagy az e célra alakítandó társaságot sújtanák. Mindezek alapján, aki a honi települések költségvetésével tisztában van, a tévedés legcsekélyebb kockázata nélkül álla­píthatja meg, hogy az uniós támogatással létrejövő beruházás létesítése - tekintve a Nyugaton hasonló technológiával min­den veszély nélkül működő üzemeket - napjaink Magyaror­szágán nem csupán környezetvédelmi kérdés. Valamennyi együttható figyelembevételével több mint indokolt a herédiek protestálása. Jövőre húszéves a város Heves A jövő évi költségvetési koncep­ció megtárgyalásával kezdte ülé­sét a város képviselő-testülete. Mint azt Kontra Gyula polgár- mester jelezte, a most benyújtott pénzügyi tervezet a grémium tagjai által elfogadott ciklusprog­ram alapján készült. Jövőre vala­mennyi intézmény működtetése biztosítva lesz, sőt új fejleszté­sekre is sor kerül: köztük 2004. július l-jétől az önkormányzat működteti majd az új helytörté­neti kiállítótermet is. A képvise­lők pluszfeladatként csupán a város belvíz- és csapadék-elve­zetési programjának elkészítését kérték, ami természetesen beke­rült a koncepcióba. A bevételi számok pontosan még nem is­mertek, lévén ez majd az Or­szággyűlés döntésétől függ. Beszámoló hangzott el ezt kö­vetően a település köztisztaságá­ról. Többen megjegyezték, hogy nagyon sok az illegális hulladék- lerakás, s ezért a jegyzőnek szi­gorúbban kellene bírságolnia. Döntöttek arról is, hogy a mezei őrszolgálat tagjait bevonják az illegális szemetelők leleplezésé­be, így fényképezőgéppel és vide­okamerával szerelik fel őket, hogy adott esetben még a tetten­érés is igazolható legyen. Ismét szóba került a lakosok tudatfor­málása, amely nélkül nagy ered­mények nem várhatók el a város köztisztasági állapotában. Elfogadták Heves jövő évi ren­dezvénytervezetét is. Sárándi Ist­ván, a művelődési bizottság el­nöke kiemelte, hogy a 2004-es év eseményei Heves várossá válásá­nak 20. évfordulója jegyében zaj­lanak. A testület csupán azt kér­te, augusztus 20-án koszorúz- zák meg a Szent István-szobrot, melyet természetesen rögzítet­tek a tervezetben. Jóváhagyták azt az indítványt is, hogy a dél­hevesi és az észak-jász települé­sek közösen pályázzanak a sze­méttelepek rekultivációjára, és megvásárolják a Dinnyés lány című szobrot, amely jelenleg a volt Rákóczi szövetkezet épülete előtt áll. (SZUROMI) Mátraaljai jobb kilátások A kereskedelmi kamara a térség iparáért A Heves Megyei Kereskedel­mi és Iparkamara szakembe­rei a városi önkormányzat be­vonásával elkészítették Gyön­gyös és térsége iparfejlesztési elképzeléseit - tudtuk meg dr. Bánhidy Péter elnöktől. Ezt javaslatokkal egészítették ki a gazdasági köztestület el­nökségi ülésén. Gyöngyös A Mátra Volán Rt.-nél tartott kihe­lyezett ülésen részt vett Hiesz György, Gyöngyös polgármestere és Barabásné Czövek Ágnes alpol­gármester is. Tájékoztatták a ka­mara elnökségét a mátraalji város és térsége gazdaságfejlesztési tö­rekvéseiről. Szó volt Gyöngyös jö­vő évi önkormányzati költségve­tési tervezetéről és a helyi adók­ról is. Ezekről a döntés előtt a képviselő-testület kikéri a kamara véleményét a vállalkozók helyze­tével kapcsolatban. Az ülésen a gazdasági köztestület és a város vezetői megelégedéssel nyugtáz­ták az együttműködésük eddigi eredményeit, és bíznak a kapcso­latok jövőbeni erősítésében is. Ezt követően a házigazda Tóth Béla, a Mátra Volán Rt. vezérigaz­gatója tájékoztatta a kereskedel­mi és iparkamara elnökségét ar­ról, hogy a közlekedési részvény- társaság az elmúlt időszakban végzett céltudatos munkával ké­szült fel hazánk európai uniós csatlakozására. Ehhez jelentős fejlesztéseket valósítottak meg, és a dolgozóikat is felkészítették az EU-s integrációt követő feladatok­ra. A vezérigazgató a cég jövő évi elképzeléseit is felvázolta, o». k.j La Fontaine klasszikus meséi, a Farkas és a kecskegida, valamint a Tücsök és a hangya története elevenedett meg a Babszem Jankó Gyermekszínház előadásában az egri Forrás Gyermek-Szabadidőközpontban. A rendező Baráth Zoltán és művésztársai, Gyenes Béka, Varró Emese és Kakó Zsolt egészen májusig játsszák a meseirodalom e két gyöngyszemét fotós gál gábor Elbocsátották az ittas zsarut Eger November22-én éjjel a 23 éves R. Z. r. őrmester, az Egri Rendőrka­pitányság beosztottja - szolgála­ton kívül - közlekedési balesetet okozott. A 24. számú főúton, Sírok és Egerbakta között sze­mélygépkocsiját nem az útviszo­nyoknak megfelelően vezette, ki­sodródott, s járműve a betono­zott árokba borult. A balesetben a jármű három utasa súlyos, míg a sofőr könnyebb sérüléseket szenvedett. A jármű vezetője a helyszínen elismerte, hogy előző­leg alkoholtartalmú italt ivott, ezért vérvételre előállították. Az őrmester szolgálati viszo­nyát Bállá Ferenc r. ezredes, az Egri Rendőrkapitányság vezetője november 25-én megszüntette. Az ügyben a további vizsgála­tot a Heves Megyei Főügyészség Nyomozóhivatala folytatja. ■

Next

/
Thumbnails
Contents