Heves Megyei Hírlap, 2003. november (14. évfolyam, 255-278. szám)
2003-11-20 / 270. szám
6. OLDAL BALATON 2003. November 20., csütörtök BALATON Polgármester: Vass Tibor Alpolgármester: Kormos Attila Jegyző: Szabó Ágnes A képviselőtestület tagjai: Bóta Jolán, Bóta György, Hamar Dénes, Kormos Sándor, Sütő Andrásné, Skultétiné Tavaszi Györgyi Cigány kisebbségi önkormányzat: Elnök: Danó András. Elnökhelyettes: Csikós Béláné. Képviselő: Dancza Istvánná. A községháza címe: 3347 Balaton, Köztársaság tér 5. Tel.: 36/554-061, fax: 36/493-072 Ügyfélfogadási idő: Hétfő, péntek: 8-12 Kedd: 13-16 Szerda: 8-16 A lakosság száma: 1318 fő 0-14 éves: 179 fő 15-18 éves: 53 fő 19-60 éves: 747 fő 60 év fölött: 339 fő Vállalkozások száma: 22 Helyi adók: • Gépjárműadó: 800 Ft/100 kg • Iparűzési adó: 2% • Idegenforgalmi adó: 50 Ft/fö/nap • Magánszemélyek kommunális adója: 1200 Ft/év Jeles napok: • Október: szüreti felvonulás, bál • November: Márton-napi búcsú A település története: A honfoglalást megelőzően a környéken élt szláv lakosság hagyta ránk a terület elnevezését, amely névrokonához, a „magyar tengerhez" hasonlóan sáros, mocsaras területet jelent. A Bél nemzetség tagjai a tatárok elől menekültek a település mai területére 1241-ben. A községet először az 1332-37 közötti papi tized lajstromban említik, amikor már egy Szent Márton tiszteletére emelt templommal és pappal is rendelkezett a falu. A török 1552-ben felégette, bár rövidesen újjáépült, Eger eleste, 1596 után hódoltsággá lett. A XVII. század végén a császári hadak a török kiéheztetését tűzték ki célul, amit Balaton is megsinylett, s az 1688-as adólajstrom ismét lakatlan pusztának írja le. A mai templom építését 1711- ben kezdte meg Rados József plébános, s azt 1775- ben áldotta meg a kerületi esperes. A település régi pecsétje Küzdenek az elvándorlás ellen Balatonban is egyre több szó esik az idegenforgalom fejlesztésének szükségességéről fotó: kühne gábor A rendszerváltást követően — hasonlóan a környékbeli településekhez — Balatonnak is volt mit bepótolni: a korábbi időszakból örökölt elmaradottság felszámolása érdekében fokozatosan ki kellett építeni az infrastruktúrát. Tennivaló, persze, jócskán maradt mostanra, hiszen ebben a ciklusban egyebek mellett az utak rendbetételére is sort kell keríteni — mondotta Vass Tibor, az észak-hevesi település polgármestere.-A kezdeti időszak legnagyobb kihívását talán az jelentette, hogy az összes lényeges infrastruktúrát, az ivóvíz-, a csatoma- és a gázközmű-hálózatot és a vezetékeste- lefon-rendszert is ki kellett építeni. A beruházások mellett ugyanakkor nem jelentett kisebb feladatot az intézményeink fenntartása sem, hiszen a normatív támogatás mostanra csupán alig a 60-70 százalékát fedezi a valós költségeknek. Mindezt Vass Tibor, a település polgár- mestere elevenítette fel, hozzátéve: a nem kis fejtörést okozó nehézségek dacára azért sikerült apránként, lépésről lépésre előrébb jutni. Pályázati forrásokból felújították az iskolát, az óvodát és a művelődési házat, s megoldották a sportöltöző fűtésének rekonstrukcióját, továbbá a közvilágítás és a kábeltévé-hálózat korszerűsítését is. Vass Tibor szerint az elkövetkező időszak egyik legfontosabb feladata - az intézmények megőrzésén, fenntartásán túl — a 15-16 kilométernyi települési úthálózat rendbetétele lesz. Egyre több szó esik ugyanakkor az idegenforgalom fejlesztéséről is, hiszen Szilvásvárad közelsége jó lehetőségeket rejt. Egy másik fejlesztési elképzelést is elárult a polgármester: napirenden tartják egy gondozási központ kialakításának gondolatát, ahol mintegy 20 főt látnának el, s amely 4-5 helybelinek adhatna munkát. A beruházás költségeit több 10 millió forintra becsülik, így arra mindenképpen pályázniuk kell.- Továbbra is komoly gondunk - mutatott rá —, hogy sem itt helyben, sem a környéken nincsenek munkahelyek: már korábban felszámolták a térségbeli bányákat, nincs téesz, bezárt a borsodnádasdi lemezgyár, majd a bélapátfalvi cementgyár is. Új cégek viszont nem telepedtek meg itt, éppen ezért a mai napig sújt bennünket a munkanélküliség. Ebből pedig egyenesen következik, hogy a fiatalok elvándorolnak innen. Mindezek ellenére a ciklusra megfogalmazott tervek között első helyen szerepel, hogy a falu továbbra is biztosítani kívánja a magas színvonalú oktatás személyi és tárgyi feltételeit, s meg szeretné őrizni az egészségügyi alapellátás terén eddig elért eredményeket. - Ugyancsak az elvándorlás ellen kívánunk hatni a munkanélküliek foglalkoztatását célzó közhasznú munka lehetőségének biztosításával - húzta alá Vass Tibor. ______________________________________ ■ Több támogatás, nagyobb szigor Szívéhez nőtt a vidék A családi hagyományt folytatva lett gazdálkodó Zsólyom Ferenc, aki még édesapjával kezdett állattartással, illetve a jószágok ellátásához szükséges takarmánytermesztéssel foglalkozni, s immár lassan másfél évtizede fejlesztgetik, bővítik a falu határában lévő majorságot.- Jelenleg mintegy 760 birkából áll az állomány, a tanya 800-1000 tartására alkalmas, de az egyébként gyenge minőségű föld, a jószerivel csak állattartásra alkalmas terület sem bírna el többet, így már nem is tervezek komolyabb bővítést, fejlesztést. Inkább a szükséges infrastruktúra, az út kiépítésében, illetve az eszközpark modernizálásában kell gondolkodnom, s szükség lenne egy száraztakarmány-táro- lóra is— árulta el a gazda, aki családi gazdálkodóként egy alkalmazottat foglalkoztatva törődik az állatokkal. Mint mondja, jó kapcsolatot ápol az önkormányzattal is, de — szavai szerint — szerencsére még különösebb támogatást nem kellett tőlük kérnie, igaz, a hivatalos ügyek intézésekor nem árt, ha akad egy kis segítség.- Alapvetően jónak tartom, hogy mi is részei leszünk az Európai Uniónak - tért rá a jövő májusban esedékes csatlakozásra. - Úgy gondolom ugyanakkor, több információra van szükség, jómagam ezért is igyekszem részt venni az ezzel kapcsolatos fórumokon, tájékoztatókon. Most úgy gondolom, nem lesz az rossz, talán a jelenleginél több támogatásban is reménykedhetünk, ám tény: a követelmények is jóval szigorúbbak lesznek. Ez persze nem is baj, s biztos vagyok abban is, hogy meg tudok majd felelni az elvárásoknak. Miként Zsólyom Ferenc hozzátette, főleg Olaszországba kerülnek a balatoni birkák, s noha jó üzletnek bizonyult az állatok tartása, egyelőre a konkurenciától sem igazán tart. Szeretek itt élni, s noha alföldi születésű vagyok, nagyon a szívemhez nőttek a hegyek — vallja az immár 20 esztendeje Balatonban élő, Kecskemétről elszármazott fotóművész, Skultéti Imre. S hogy valóban így gondolja, azt képei is bizonyítják, hiszen nem vesz részt úgy kiállításon, hogy legalább egykét fotóval ne népszerűsítené az apró észak-hevesi települést. Jelenleg például egy jubileumi kiállításra készül, amely majd a Megyei Művelődési Központban nyílik meg. A környékbeli táj iránti vonzalmával igyekszik mást is „megfertőzni”: az ősszel például egy fotós tábort szervezett ide, mintAz emelt óraszámban oktatott matematika, magyar, illetve - a felső tagozaton — informatika, egészségnevelés, illetve a tánc- és drámapedagógia, míg az idegen nyelvek közül a német áll a jelenleg 107 nebulót nevelő iskola pedagógiai programjának középpontjában. Mint arra az intézmény igazgatónője, Kiss Jánosné rámutatott: céljuk, hogy képességeiknek megfelelő képzést biztosítsanak a gyerekeknek. Azaz: a tanulási nehézségekkel küszködőkön „testre szabottan”, felzárkóztatással, fejlesztő foglalkozásokkal igyekeznek segíteni, ami mellett természetesen a tehetséggondozásra is kiemelt figyelmet fordítanak. Ez utóbbit alátámasztja egyebek mellett, hogy a különböző szaktárgyi versenyeken rendszeresen sikerrel szerepelnek a balatoni gyerekek. Kissné szerint nagy hangsúlyt fektet az iskola a délutáni, illetve a szabadidős foglalkozásokra is. Ennek jegyében például tavasztól - az alsó tagozatos kicsik - délutánonként élhetnek a tanulószoba kínálta lehetőségekkel, amely komoly segítséget jelent a szülők egy meghosszabbításaként az egri alkotótábornak. - Arra pedig külön is büszke vagyok, hogy kapcsolatba kerülhettem Ruszka Lászlóval, a Franciaországban élő kiváló filmoperatőrrel — tette hozzá. Mint mondta, nem könnyű talpon maradni ebben a szakmában sem, hiszen a művészi alkotások mellett vállalkozóként is a fotóval foglalkozik, s mint ilyen, kénytelen párhuzamosan fenntartani az analóg és a digitális technikát. Ráadásul nagyon nagy a konkurencia is, ám a fő gond leginkább az — mutatott rá -, hogy gyakran lélektelen képek jelennek meg a különböző kiadványokban, sajtótermékekben. számára, lévén 10 éve már, hogy megszűnt a napközi. Igen népszerű a nagyobbak körében az úszásoktatás: az egri Bitskey- uszodában tartott leckék révén a végzősök már úszástudással felvértezve hagyják el az intézményt. Az említetteken túl a diákönkormányzat is aktívan kiveszi részét a programszervezésből, az igényekhez igazodva vetélkedőket, kirándulásokat, sportversenyeket rendez. Az idén kétnapos iskolai kiránduláson is részt vettek a diákok a Dunakanyarban, míg a nyáron — a Bélkő Kht. támogatásával — a sóstói üdülőben töltöttek el egy hetet. Jelenleg már a hagyományos, szinte az összes gyermeket felvonultató decemberi mesejáték-bemutatóra készül az iskola. — Az elmúlt évek során az ösz- szes tantermünket sikerült felújítani, s kialakítottuk a 18 fős számítógépes és nyelvi laborunkat is - tette hozzá az igazgatónő. - Nem lehet panasz az eszközállományunkra sem, de szükség lenne a konyha rekonstrukciójára, s elkelne egy tornaterem is. MILYENNEK SZERETNÉ LÁTNI TELEPÜLÉSÉT? Vass Gézáné NYUGDÍJAS — A helyi, 9 tagú asszonykórus megbízott veszetőjeként úgy gondolom, nem lehet panasz az ön- kormányzatra, hiszen - habár igen szerények a lehetőségei - támogatja az egyesületünket. Természetesen el is kél a segítség, hiszen megalakulásunk, 1996 óta számtalan helyi és környékbeli rendezvényen léptünk fel, de ha hívnak, távolabbi találkozókra is szívesen elmegyünk. Szeretnénk, ha ez a támogatás továbbra is megmaradna, ugyanakkor az is fontos az ittenieknek, hogy szép virágos, rendezett maradjon a település, és talán az is jó lenne, ha a parkosításra is nagyobb figyelmet tudna fordítani a falu vezetése. Oravecz Barnáné NYUGDÍJAS — Immár 22 éve vezetem a községi könyvtárat, amely a kezdeti igen nehéz időszak után — főként 1998- at követően — fejlődésnek indult. 2001-ben például megnyílt az olvasóterem. Jelenleg majd' 5000 kötetünk vau, 12 folyóirat jár ide, s mintegy 230 állandó látogatóval büszkélkedhetünk. Szerencsére azt is elmondhatom, a fiatalok péntek délutánonként rendszeresen itt találkoznak. Jó lenne, ha a közeljövőben sor kerülhetne a világítás korszerűsítésére, s elkelne itt egy fénymásoló is, ületve helyet kéne találni a közelmúltban elnyert 6 számítógépnek, és persze az sem lenne rossz, ha több pénz juthatna a könyvek beszerzésére. Sulyok Imréné ÓVODAVEZETŐ — Az utóbbi években sikerült kí- vül-belül felújítani az épületet, s már csak az udvar van hátra. Talán nem túlzók, ha azt mondom: a régió egyik legszebb óvodája a miénk. így most már „csak” a gyerekek kellenek. Jelenleg 41 apróság jár ide, akikre egy 10 fős összeszokott nevelőgárda vigyáz. Szerencsére elmondható, hogy mind a szülői munkaközösséggel, mind pedig az önkormányzattal sikerült jó kapcsolatot kialakítanunk. Igaz, sem a település, sem az óvoda nem tekinthető gazdagnak, de a szükséges fejlesztéseket, csoportkirándulásokat eddig még mindig sikerült- pályázati forrásokból kiegészítve — megoldani. Kormos László nyugdíjas — Az itt élő nyugdíjasokkal úgy gondoltuk: miért ne lehetne nekünk is egy klubunk. így aztán 1996-ban meg is alakítottuk az egyesületünket, melynek jelenleg 55 tagja van. Sok programot szervezünk: színházba járunk, strandra megyünk, de tartjuk a kapcsolatot a településünkről elszármazott idősebbekkel is. Pár éve még mozgalmasabb lett az életünk, amióta kapcsolatba léptünk az Életet az Éveknek szövetséggel. A legnagyobb gondunk most talán az, hogy egyelőre nincs olyan klubhelyiségünk, ahol „önálló életet élhetnénk”. A hivatal ezzel együtt amiben csak teheti, segít bennünket, rájuk sem lehet panaszunk. Kovács Péter ÜGYFÉLSZOLGÁLATI CSOP.VEZ. — A helyi labdarúgóklub elnökeként örömmel tapasztaltam, hogy a polgármesteri hivatal a szervezésben és a pályázatoknál minden tőle telhető módon segíti a munkánkat, ugyanakkor tisztában vagyok vele: az - . önkormányzat is kévés pénzből gazdálkodik. Persze, ezzel együtt terveink nekünk is vannak, hiszen szeretnénk, ha rendbe tudnánk tenni az öltözőt és a lelátót, ami 10 milliós beruházást jelentene. Tervezzük emellett, hogy felelevenítjük a korábbi szlovákiai, torna- aljai klubkapcsolatokat is. Azt ugyancsak örömmel látnám, ha az aktív sportolóink mellett mind többen vennének részt a szabadidős sportokban. I Tornatermet szeretnének
