Heves Megyei Hírlap, 2003. október (14. évfolyam, 229-254. szám)
2003-10-15 / 241. szám
6. OLDAL KARÁCSONP 2003. Október 15., szerda KARÁCSOND Polgármester: Debrei Mátyás Alpolgármester: Kiss Imre Jegyző: Forgó Istvánná A képviselő-testület tagjai: Antal Elek, dr. Barna Zsolt, Endréné, Birkás István, ifi. Bordás József, Póka Krisztina, Juhász István, Szlovencsákné Tóth Magdolna, Tóthné Herczeg Éva, Uracs Tibor, Zságer József Kisebbségi önkormányzat: Elnök: Kobolák Lászlóné Tagok: Csík József, Janocha Károly Imréné, Váradi Szilvia Községháza címe: 3281 Karácsond, Szent István út 42. Telefon/fax: 37/322-001; 37/322-019 web: www.karacsond.hu e-mail: polghiv@karacsond.hu Ügyfélfogadási idő: h-k-sze-p: 8.00-12.00, cs: 8.00-16.00 Lakosság létszáma: 3280 fő 0-2 éves: 88 fő 3-14 éves: 462 fő 15-18 éves: 204 fő 19-60 éves: 1810 fő 60 fölött: 716 fő Vállalkozások száma: 108 Helyi adók: • Gépjármű-súlyadó: 800 Ft/100 kg • Iparűzési adó: 1,2% • Magánszemélyek kommunális adója: 4000 Ft/év Civilszervezetek: • Községi Sport Egyesület • Községi Polgárőrség • Községvédő és -szépítő Egyesület • Pólyák Sándor Tűzoltó Egyesület • Szivárvány Nyugdijasklub • Vadvirág Nyugdijasklub Jeles napok: • Június: karácsondi napok • December: Miklós-napi búcsú, Községi karácsony, Mikulás-ház. A település története: Ősidők óta lakott hely, ezt bizonyítják a Puky-tónál felfedezett leletek. Az első hiteles oklevél 1323-ban Karachund néven említi. Az Aba nemzetség szállásbirtoka volt, később a Csobánkák birtokolták. Ők adományozták a Kompolti- csaiádnak, később az Országok birtokolták. A kuruc háborúk után öt szlovák családot telepítettek be a faluba. Az 1848-49-es szabadságharcban Kossuth seregében kilenc karácsondi jobbágy harcolt. A település 1871-től nagyközség, 1950-től önálló tanáccsal bíró község. Csatorna: együtt vagy egyedül Szövetkezetből szociális otthon. Az önkormányzat legújabb intézménye az idős emberekről gondoskodik fotó: soha péter Az elmúlt kilenc évben, amióta polgármester vagyok, úgy érzem, nagyon sok területen sikerült előrelépnünk, jelentős beruházásokat megvalósítanunk. Ez javarészt a sikeres pályázati munkánknak is köszönhető, hiszen azt mondhatom, hogy minden második ilyen lehetőséggel eredményesen éltünk, sőt tán még ennél is jobb az arány - mondja Debrei Mátyás polgármester, példaként említve a csapadékvíz-elvezetésre tett erőfeszítéseket, a községet a 3-as főúttá közvetlenül rákötő út megépülését, az intézmények fűtés- és világításkorszerűsítését, az általános iskola esetében a nyílászárók cseréjét. Jogos büszkeséggel mutatja az idősek otthonát is, amely a község fenntartásában működik, s az egykori termelőszövetkezeti irodaházból alakították át, Széchenyi-terves pályázat segítségével. Mint fogalmaz, az úthálózat állapotán is sikerült sokat javítani, azzal együtt, hogy e téren jócskán akadna még tennivaló. Ám amíg a szennyvíz- beruházás meg nem valósul, addig fölösleges pazarlás lenne súlyos összegeket az utakra költeni.- Egyszer már be is fogadták a csatomázási pá- lyázatunkat, csak sajnos pénz nem jutott rí Érvényes vízjogi létesítési engedéllyel rendelkezünk, nagyon reméljük, hogy sikerül állami segítséghez jutnunk, és végre megépíthetjük a csatornát - mondja a polgármester, azt is hozzátéve: két elképzelés is van a hálózat kialakítására. Az egyik szerint Ludassal, Detkkel és Halmajugrával közösen valósítanák meg a beruházást, egy tisztítóteleppel. A másik terv, hogy Karácsond önállóan oldja meg ezt az odázhatallan feladatot. Egyelőre folynak a tárgyalások a közös megvalósításról, ám Debrei Mátyás szerint ha ezek nem vezetnek eredményre, akkor egyedül is nekivágnak. Reményei szerint így vagy úgy, de mindenképpen még ebben a választási ciklusban megkezdődhet az építkezés. Szintén a kiemelt tervek között említi a község első embere az óvoda régi épületének elbontását és egy új szárny építését, egy tornaszoba kialakításával. Az idősek otthonának bővítésére is nagy igény mutatkozik, mint ahogy egy központi konyha létrehozása is sürgető, tekintve, hogy a jelenlegi óvodai konyha kapacitása mára kevésnek bizonyult. A szelektív hulladékgyűjtés megvalósításán is fáradoznak, ha ez sikerrel jár, s hozzá megépül a gyöngyösi konvertálómű, akkor hosszú távra megnyugtatóan rendeződik a község hulladék- gazdálkodásának kérdése is. A polgármester szerint mindezen tervek megvalósításához - mint eddig is - elengedhetetlen szükség van pályázati támogatásokra. Közös ünnepek télen-nyáron Volt egy szomorú időszak, amikor pénzügyi okok miatt a művelődési ház zárva volt, ma már ez szerencsére másként van. A könyvtárosi állást sikerült betölteni, s Juhász Gábomé sokkal többet végez, mint a szűkén vett könyvtárosi feladat. Egyebek mellett színházlátogatásokat, egyéb programokat szervez - mondja elismerően Tóthné Herczeg Éva, az önkormányzat kulturális bizottságának elnöke, egyben a Karácsondi Népdalkor vezetője. A majd' 30 éves, ezüst minősítéssel rendelkező együttes rendszeres szereplője a különféle ünnepi rendezvényeknek, s a környező településeken is gyakorta fellépnek. Tizenöten énekelnek a csoportban, s a vezető nagy örömére közülük hatan alapító tagok, akik még eredeti formájukban őrzik, s adják át a hagyományos karácsondi nótákat. A népdalkor találkozókat is szervez, amelyeken más együtteseket látnak vendégül. Visszatérve a korábbi gondolathoz azt is megemlíti, más intézményekkel és csoponokkal is igen jól együttműködik a művelődési ház, az ovisok és az iskolások helyszíni foglalkozásokon, rendhagyó órákon, mesés és játékos alkalmakon veszik igénybe a ház nyújtotta lehetőségeket. Az állandó, „meggyökeresedett” községi rendezvények között említi a hagyományos költészet napi közös ünnepet, a falunapot, amit pünkösd szombatján és vasárnapján rendeznek meg, jövőre már tizedik alkalommal. Népszerű téli programot kínál a Mikulás-ház, amelynek távolabbi vidékekről is egyre több látogatója van. A falu közösségének erősítését is szolgálja a Mindenki karácsonya nevet viselő összejövetel, amikor is jelképes ajándékokkal lepik meg a helybelieket. Ugyancsak a falu jó hímevét öregbítheti az a látogatható helytörténeti magángyűjtemény, amelyik Juhász István évtizedes kutatómunkáját dicséri. ■ Éjjel-nappal gondoskodnak Az Időskorúak Szociális Otthona a településen az éltes polgárok ellátásának központja, feladatait négy csoportba bontva ismerteti az intézmény vezetője, Disznós Mária. Az otthonban teljes körű ápolást, gondoskodást, rehabilitációs ellátást kínálnak a tizenegy bentlakónak. A másik „egység” az idő__ s ek klubja, ahol gyakorlatilag hasonló szolgáltatásokat vehetnek igénybe, a mosástól a tisztálkodáson és étkezésen át az egészségügyi ellátásig, vagy a különféle szabadidős foglalkozásig, ám a klubba járók nem az otthonban laknak. A harmadik terület a házi gondoskodás, ennek keretében az intézmény dolgozói az idős embereknek saját lakásukban nyújtanak különféle segítséget. A negyedik terület a szociális étkeztetés, ami szintén több, mint egyszerű élelmezés, hiszen a kialakult gyakorlat szerint például ha valamelyik idős ember nem jelentkezik az ebédért, akkor a gondozó felkeresi, s meggyőződik róla, hogy egyszerű szunyókálás- ról van szó, vagy esetleg rosszullétről, egyéb problémáról. A bentlakók napjaikat 1-2 ágyas szobákban tölthetik, amelyek - bár nem emelt szintű ellátásról van szó - önálló vizesblokkal rendelkeznek, s a legkedvesebb bútoraikkal, tárgyaikkal rendezhetik be lakhelyüket a nénik és bácsik. Akik - a fenntartó önkormányzat döntése szerint - elsősorban helybeliek, s összesen 16 szakképzett, elhivatott dolgozó 24 órás gondoskodását élvezhetik. A jól nevelt gyerekek iskolája A helyi sajátosságokhoz, a rendelkezésre álló eszközökhöz és a tanulóinkhoz méretezett a pedagógiai programunk, amelyben kiemelt szerepet kap egyfelől a gyerekek „általános jólne- veltségének” erősítése, másfelől a környezeti nevelés, illetve az egészséges életmódra szoktatás - mondja Sebők Józsefné, a Gönczy Pál Általános Iskola igazgatója. Mint hozzáteszi: talán kevesen tudják, hogy az újabb kori magyar pedagógia nagy reformere Karácsondon hunyt el, s emlékét megőrzendő vette fel nevét az iskola. Az intézményben 253 gyermek tanul, ez tízzel kevesebb az előző évinél. A csemetékkel 22 nevelő foglalkozik, s négy technikai alkalmazott, valamint egy félállású iskolatitkár segíti még a munkát. Az igazgatónő szerint az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy ez utóbbi kollégát szerencsés lenne teljes munkaidőben foglalkoztatni. Anyagi okokból ebben a tanévben már csupán 13 tanulócsoporttal és egy napközis csoporttal zajlik az oktatás, első, harmadik és hetedik évfolyamon egy-egy osztály indult, szemben a korábbi párhuzamos osztályokkal.- Az eszközellátottságunk megfelelő, bár mindig lenne mit lecserélni, bővíteni, az alapvető feltételek adottak a színvonalas képzéshez - mondja az igazgatónő, példaként említve a 14 munkaállomásos informatikai szaktantermet vagy a korszerű tornatermet, amelyet az iskolások mellett a község fiataljai is rendszeresen használnak. Az osztálytermek jobbára elhasználódott bútorzatát - az önkormányzat támogatásától függően - igyekeznek folyamatosan újakra cserélni. Angol nyelvet oktatnak, terveik között szerepel egy nyelvi labor kialakítása. A gyerekek tanórán kívüli foglalkoztatásának jegyében változatos programokat kínálnak, a különféle szakköröktől kezdve az énekkaron át a diák- sportkörig és a színjátszó körig. A Fitty firitty nevet viselő társulat már több megyei és országos találkozón ért el dobogós helyezéseket.- Az iskola nemrégiben kapott hőszigetelő külső burkolatot, kicserélték az ablakokat, korszerűsítették a fűtést. Most az udvar parkosítása van soron, hiszen ez ünnepségekre, egyéb célokra is jó szolgálatot tenne - fűzi hozzá az igazgatónő, aki tizenöt esztendeje vezeti az iskolát, s idén az óvodát is ő irányítja. Ez egyfajta átmeneti állapot, mert még nyitott kérdés, hogy az önkormányzat lét- rehozza-e az általános művelődési központot. Az oviba 96 csöppség jár, 4 csoportban nyolc óvónő és négy dajka foglalkozik velük. Szép és jól felszerelt az intézmény, s a legkisebbek a barátságos környezetet és a törődést azzal hálálják meg, hogy - hasonlóan az iskolásokhoz - állandó részesei és résztvevői a községi és közösségi ünnepeknek. MILYENNEK SZERETNÉ LÁTNI TELEPÜLÉSÉT? László Ferenc NYUGDÍJAS PEDAGÓGUS- Olyannak szeretném látni a falut, hogy meg legyenek vele elégedve a helybeliek, és a fiatalok szívesen maradjanak itt, ne vándoroljanak el. Ehhez persze az is kell, hogy az emberek vállaljanak is valamit a községük, a környezetük szebbé, jobbá tételéhez, mert az nem járja, hogy nem akarunk adót fizetni, közben meg elvárjuk, hogy minden épüljön, szépüljön. En 1950 óta élek itt, azóta nagyon sok minden fejlődött, de nagy szükségünk lenne munkahelyekre, iparra. Az igényeknek megfelelő telket is tudna adni az önkormányzat, nem is drágán, ha valamilyen cégnek felkeltené az érdeklődését a falunk. Bodó Kálmán TŰZOLTÓPARANCSNOK- A községben 1882-ben alakult meg a tűzoltóság, Pólyák Sándor jegyző hozta létre. Ennek emlékére vette fel az ő nevét a rendszerváltást követően újjáalakult egyesületünk. Tizennégyen hoztuk létre a csoportot, ma már szerencsére fiatalodik a gárda, három tag felvétele most van folyamatban, így most már - szükség esetén - bármikor ki tudjuk állítani a vonulási létszámot. Az önkormányzat támogatásának és pályázati eredményeknek köszönhetően sikerült védőruhákat, eszközöket beszerezni, az idén nyert pénzből pedig tömlőket szeretnénk vásárolni, mert most arra van a legnagyobb szükségünk. Birkás István képviselő- Ötven éve foglalkozom asztalitenisszel, s örömmel mondom, hogy ebben a sportágban szép sikereket tudhatunk magunkénak. NB III.- ban, illetve NB Il.-ben szerepelt a csapatunk, a szűkös anyagi lehetőségek ellenére megyei bajnoki címmel is büszkélkedhetünk, illetve az országos diákolimpiát megnyert csapatban is szerepelt karácsondi versenyző. Azt szeretném a leginkább, ha a sportág központi irányítása jobb, eredményesebb lenne. Több versenyzési lehetőség szükségét érzem. Sajnos a mostani rendszer kifejezetten hátrányos a kistelepülések sportjának, ezen változtatni kellene, de ez már nem helyi kérdés. Uracs Tibor képviselő- Egy még élhetőbb, kisvárosszerű településnek szeretném látni Karácsondot, ahol működik a szennyvízcsa- toma-hálózat, és a környezet állapota is sokkal jobb. Sokkal kevesebb szemét, nagyobb tisztaság kellene. Nyugaton látni erre példákat, ahol egy-egy város minden négyzetmétere kirándulóhely. Azt is szeretném, ha a családgondozónak sokkal kevesebb munkája lenne, mert ez azt jelentené, hogy a családok törődnek a gyerekeikkel, és nem a problémák után kerülnek néhá- nyan a gondozóhoz. Szeretném, ha a segítő munka mindenkinél eredményes lenne, kevés hatósági beavatkozás válna szükségessé. Forgó Istvánné jegyző- Azt szeretném, ha a karácsomnak a saját portájuk rendben tartására fordított figyelem mellett a közterületekre is jobban ügyelnének. Akkor nem csak a kerítéseken belül, de azokon kívül is tiszta és takaros lenne a falu. Jegyzőként üdvösnek tartanám az adófizetési morál javulását, s örömteli lenne, ha a különféle közösségi rendezvényeken és megmozdulásokon többen vennének részt: az aktívabb közéleti részvétel a falu egészének javára válna. Mindezekkel együtt be kell vallanom: nagyon szeretem a szülőfalumat, az itteni embereket. Ezért is dolgozom itt, s remélem, tudok is tenni a község javára.
