Heves Megyei Hírlap, 2003. október (14. évfolyam, 229-254. szám)

2003-10-15 / 241. szám

jU 2003. Október 15., szerda MEGYEI KÖRKÉP 5. OLDAL A munka világa nem a fiataloké Budapest A munka világa a mai Magyaror­szágon nem a fiatalok világa, hi­szen a korosztályi munkanélküli­ség jelentősen növekedett az el­múlt időszakban - jelentette ki dr. Nyitrai Zsolt, a Fidesz-MPSZ országgyűlési képviselője a párt és a Fidelitas közös budapesti sajtótájékoztatóján. Nyitrai szerint a KSFI adatai­ból kitűnik: a hazai munkanélkü­liek 22,3 százaléka fiatal, a kor­osztályi munkanélküliségi ráta az átlagos 5,7 helyett 13,2 száza­lék. Éppen ezért írásbeli kérdést nyújtanak be Burány Sándor fog­lalkoztatáspolitikai és munka­ügyi miniszterhez, hogy kiderít­sék: a közszférában tervezett le­építések hány százaléka érinti a fiatalokat, s hogy mi lesz az állá­sukat elveszítők sorsa. Bejelentette, hogy a Fidelitas létrehozott egy munkacsoportot, mely azt vizsgálja, hogy történik- e diszkrimináció a fiatalokkal szemben a leépítések során. ■ Kereskedők megélhetési harca (Folytatás az 1. oldalról) Üzletkörük a portékát feltehetően olcsóbban, olykor dömpingáron kínáló konkurencia felé fordul­na. A tárgyalás egy szakaszában mintegy nyomásgyakorlásként az is felvetődött, hogy a helyi vál­lalkozók - számuk e vertikum­ban 25-30-ra tehető - rájuk nézve kedvezőtlen döntés esetén más településre vinnék az adójukat. Ez azonban a szakemberek sze­rint nem igazán nyomós érv, mi­vel az említett tétel összességé­ben is alig évi egymillió forint, ami az önkormányzat milliárdos költségvetésében nem mondha­tó túlzottan jelentősnek. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy mindkét tervezett áruház­tól néhány méternyire - ugyan­csak frekventált helyeken - már évtizedek óta működnek egy má­sik lánc hasonlóan nagyméretű üzletei. Ezeknek a vezetője is tár­gyalásokat kezdeményezett a polgármesterrel, de a megbeszé­lés eredményeiről nem szivárog­tak ki információk. A képviselő-testületben a be­ruházást legmarkánsabban tá­mogatók egyike Kelemen Attila, aki szerint már 10 évvel ezelőtt jönnie kellett volna a településre egy hasonló profilú - akár multi­szen a helyiek napi szükségletei­ket a jövőben is náluk szerzik majd be; ugyanakkor azon nem csodálkozik, hogy a konkurens hálózat veszélyben érzi magát, hiszen - szavaival - negyven évük lett volna rá, hogy alkal­mazkodjanak a követelmények­A piacgazdaság törvényei Sokak szerifit, ha a képviselő-testület elutasítja a kezdeményezést, hosszú időre elriasztja az esetleges későbbi jelentkezőket. így látja ezt Víg Zoltán is, aki úgy véli, szabad utat kell engedni a piacgazda­ságnak. - Nem szeretnénk megnehezíteni a városunkban kereske­delmi tevékenységet folytatók helyzetét, de meggyőződésem, hogy akik eddig Hatvanban vagy máshol költötték el a pénzüket, azok ezután sem a kiskereskedőket fosztják meg a bevételtől. A város fejlődésének alapvető feltétele, hogy az ellátás színvonala emelked­jen, és ezzel aligha lehet egyet nem érteni - fejtette ki nézetét a vá­ros vezetője. nacionális - cégnek, hiszen ezzel a vásárlók járnának jól, akik most Hatvanban szerzik be na­gyobb tételben az olcsóbb árut. Meglátása szerint a kiskereske­dőket nem fenyegeti veszély, ki­hez, de elképzelhető, hogy az utolsó pillanatban ez már késő. Kelemen szerint arra kellene tö­rekedni, hogy a kínálat még to­vább bővüljön más üzletek meg- jelenésével. ______________it. o.i I dősellátás: bírál a Számvevőszék Megoldandó anomáliák az intézményi térítési díjaknál (Folytatás az 1. oldalról) A térítési díjak tekintetében a megyei és fő­városi önkormányzati intézményekben egy főre kevesebb bevétel jutott, mint átlagosan, az egyházi és a magánvállalkozásban műkö­dő intézményekben viszont ez az érték átlag feletti (23-25%-kal meghaladja azt]. A téríté­si díjak megállapításánál a szabályozástól el­térően járt el a vizsgált intézmények 18%-a (7), a leggyakoribb hiba a díj megállapításá­nak alapjául szolgáló egy ellátottra jutó ön­költség kimunkálásának elmaradása volt. A Heves Megyei és Poroszlói Önkormányzat in­tézményi térítési díjakat tartalmazó rendele­té az egy ellátottra jutó önköltséget nem rög­zíti, míg Mezőszemere rendelete csak a napi térítési díjat állapította meg - emeli ki a je­lentés. Az önkormányzati intézményekben álta­lában alacsonyabb a térítési díj. A Bács-Kis- kun Megyei Önkormányzat intézményi térí­tési díja például 29,7 ezer forint volt 2002- ben. A poroszlói intézményben ugyanekkor 33 ezer forint, míg a református egyház Haj- dú-Bihar megyei szeretetotthonában 77,2 ezer forint. Házaspárok elhelyezésére az otthonok 80 százaléka alkalmas, a helyi adottságok mi­att erre ötödüknél nincs mód. A Heves Me­gyei Önkormányzat a Parádfürdői Idősek Otthonának 1992. január 1-jétől fenntartója, majd az ingatlan 1996. évi megvásárlásával tulajdonosa. A mintegy 130 éve épült volt Károlyi-kastély 1949-től 1988. augusztusig gyermeküdülőként üzemelt, műemlék jelle­gű, 120 férőhelyen nyújt szolgáltatást. Az épület adottságai miatt házaspárok együttes elhelyezésére nincs mód, az emelt szintű gondozás feltételei sem adottak. A szociális törvény szerint az egyszeri hozzájárulások összegének 10 százalékát a fenntartó köteles elkülönítetten kezelni a gondozás 10 éven belüli megszűnésekor ke­letkező visszafizetési kötelezettség teljesíté­sére. Ez minden intézményfenntartóra vo­natkozik. A szabályozástól eltérően négy me­gyei önkormányzatnál (Baranya, Hajdú-Bi- líar, Heves és Somogy megyék) nem a fenn­tartó, hanem az intézmények kezelik az egy- szeri hozzájárulás elkülönített részét. ikji A bor marad a főtermék Szövetkezetből részvénytársasággá alakultak A fehér bot napja Gyöngyös A közgyűlés döntött az rt.-vé alakulásról - mondta Tóth Ist­ván, az Egri Csillagok Szövet­kezet elnöke. A cégbírósági be­jegyzés után, 2004. január 1- jétől működik az új szervezet. Eger A részvénytársaságot 44-en 480 millió forint alaptőkével hozták létre. A tevékenységi körük vál­tozatlan, továbbra is szőlő- és borfelvásárlással, érleléssel, pa­lackozással és értékesítéssel fog­lalkoznak. Tóth István arra is utalt, hogy év végéig egymillió palack minőségi bort adnak el. A boraikat Lengyelországba exportálják, de a belföldi áruhá­zi láncoknak is szállítanak. A szüretet befejezték, a tavalyinál 50 százalékkal több szőlőt vásá­roltak fel, 400 partnertől 31 ezer mázsát. Különösen a leányka és a kékfrankos minőségével elége­dettek. A SAPARD-program ke­retében pályáztak, és egy 150 hektoliteres pneumatikus szőlő­prést vásároltak 20 millió forin­tért. így az idei szüretkor már négy prést üzemeltettek. Száz­millió forintos beruházás része­ként korszerű krómacél tartályo­kat helyeznek el az árnyékszalai központi épület mellett. Ev végére az árbevételük eléri a 600 millió forintot, de a koráb­bi évekhez képest szerényebb nyereségre számítanak. im. k.) Az ENSZ döntése alapján 1988-tól október 15-e a fehér bot napja, amikor rendezvényekkel, összejö­vetelekkel igyekeznek a közvéle­mény figyelmét a mintegy 15 mil­lió látássérült gondjaira irányítani. A helyi Civil Házban tegnap a Vakok és Gyengénlátók Szövetsége megyei és városi szervezeteinek tagjai találkoztak. A házigazda csoport nevében Répái Géza idéz­te fel a fehér bot történetét, ami véd és információt közvetít vise­lőjének és a környezetnek egy­aránt. Magyarországon 1903-ban alakult meg a sorstársak legko­rábbi szervezete, az első fehér bo­tot 1932-ben Párizsban adták át használójának. Elhangzott: hátrányos helyze­tük ma már nem a korlátozott képzési lehetőségekben rejlik, hanem leginkább abban, hogy a rendkívül sokféle és hasznos, fej­lődésüket, tanulásukat támogató segédeszköz beszerzése komoly anyagi teher, s ez leginkább a fi­atalokat sodorja kilátástalan helyzetbe. Az egri csoport zenés­verses műsora után a vakokat és gyengénlátókat kiemelten támo­gató Mátra Lions Klub látta ven­dégül és ajándékozta meg az egybegyűlteket. A klub soros el­nöke, dr. Szél Mária főgyógysze­rész és klubtársa, dr. Elek Ilona szemész főorvos évek óta áll szo­ros kapcsolatban a körzet látás­sérültjeivel. J. Á. _SUHA PÉTER Ujjheggyel G ondoltuk volna-e egykor, hogy eljő az idő, amikor epekedve gondolunk olyas­mikre, amiket úgy egyébként kézbe se vennénk, vagy ha mégis, akkor kényes piperkőc gyanánt, épphogy ujjheggyel... Néhányan persze, a jókor ébredők, két marokkal kaptak a lehetőségen, hiszen több mint sejtették, hogy a szemétből és a szennyvízből ha­talmas pénzeket lehet bizony leakasztani. Azaz „kaszálni”, hogy ezzel az akár természetközeli és ma divatos kifejezés­__ sel éljünk. Üzlet a szemét, s ráadásul - „hála” a fogyasztói társadalom­nak - kifogyhatatlan. Szénhidrogénekkel állhatunk bármi­lyen csehül, szabdaltathatjuk szét dezodorokkal és hűtőgé­pekkel az ózonlyukat, amíg egy árva ember lesz ezen a las­sacskán kietlen bolygón, addig az csomagol rendületlenül, s hajigálja szét mindazt, amiért egykor vérre menően har­colt, hogy neki is legyen szebb, nagyobb, erősebb, drá­gább valamije. Amit aztán jól el lehet dobni. Ez az elmélet, a „lelki sík”. A gyakorlat pedig kőkemény: a szemétért fizetni kell, nem­csak akkor, amikor még mint terméket megvesszük, hanem akkor is, ha meg akarunk tőle szabadulni. (Feltéve persze, hogy valami intézményes módon igyekszünk ezen, és nem árokparti, erdőszéli partizánakciókat folytatunk. De vissza a tényékhez!) Forintban kifejezhető, hogy mennyit ér ma egy kiló szemét, mennyiért lehet azt egyik helyről a másikra el­fuvarozni, adott helyen biztonságosan lerakni, vagy éppen elégetni. A hulladék az üzlet, és semmivel sem piszkosabb, mint bármi más. Kicsi szépséghiba, hogy egyelőre manap­ság befektetést igényel, ráadásul hosszabb távú megtérülés­sel kecsegtet, mint mondjuk kuplerájt nyitni egy szabolcsi faluban. A piac már csak ilyen, farkastörvény, harc, az erős (tőke­erős) megmarad és virágzik, a kicsi, szegény, felkészületlen pedig eltűnik a balfenéken, szerencsésebb esetben kis hal­ként egy nagy halban. Nem firtatva persze, hogy mi a kicsi és mikortól nagy, s akkor épp mitől akkora, amekkora. Szó­val lehetnénk elégedettek: a piac az piac, semmi más, ismé­telgethetnénk, s még büszkék is lehetnénk magunkra, vá­zolhatnánk a verseny árleszorító, jótékony hatását. Mon­dom, büszkék lehetnénk: sikerült megragadnunk a témát. Amúgy kisasszonyosan, ujjheggyel. Az Igazságügyi Minisztérium Pártfogói Felügyelői Szolgálat Or­szágos Hivatalának főigazgatója, dr. Hatvani Erzsébet és főosztályvezetője, dr. Opóczky László tett lá­togatást kedden a szol­gálat megyei hivatalá­ban, ahol a vendégeket Boza Imre igazgató fo­gadta. A július 1-jén meg­alakult szervezet veze­tői tájékoztatást adtak tevékenységük legfőbb kérdéseiről, a jogi segít­ségnyújtás bevezetésé­ről. Dr. Hatvani Erzsé­bet elmondta: koráb­ban a felnőtt pártfogói felügyelet a bírósági szervezethez, a fiatal- korúaké a közigazgatási hivata­lok gyámügyi osztályaihoz tarto­zott. A változással azt kívánták elérni, hogy egységes szakmai irányítás jöjjön létre. Az átalakulást az is indokolta, hogy bővült a pártfogók feladata. Míg korábban csak az igazságszol­gáltatási határozatok után kaptak szerepet, addig ezentúl - a bünte­tőeljárásról szóló tör­vény július 1-jei változá­sa nyomán — már meg­előző véleményt is kell készíteniük.- A pártfogói felügye­let lehet az egyik záloga az uniós büntetőpolitika által is preferált alterna­tív büntető szankciók hatékony alkalmazásá­nak is — fogalmazott a főigazgató asszony. Dr. Opóczky László tájékoztatása szerint ma 8000 felnőtt és 6000 fia­talkorú pártfogoltja van a szervezetnek, növek­vő a közérdekű munká­ra ítéltek száma, akiket szintén ők segítenek. Munkájukat 390 fős létszámmal végzik, ebből a Heves megyei szolgálatnál tizenhármán dolgoznak. isikéi Preambulum-vita, titoktartás Első a tudományos munka Budapest A leendő európai alkotmány kap­csán fejtette ld pártja álláspontját hétfői, napirend előtti felszólalásá­ban dr. Fodor Gábor, az SZDSZ frakcióvezető-helyettese. Rámuta­tott: az SZDSZ azt várja a kor­mánytól, hogy azt a javaslatot tá­mogassa, amelyik nélkülözi a pre- ambulumban a kereszténységre való utalást. Érveik szerint az alkotmány nem arra a célra való, hogy világ­nézeti kérdésekben foglaljon ál­lást, felrúgná az emberek közötti morális egyenlőség elvét, mivel kü­lönbséget tenne az EU-n belül a ke­resztények és a nem keresztények között. Nem lenne igaz ez az uta­lás az európai hagyományokra sem, hiszen Európát épp a keresz­tény értékek és az azokkal való szembefordulás tették azzá, ami. Fodor szerint a magyar hagyomá­nyok miatt is ellenzi az SZDSZ ezt az utalást, hiszen a magyar Alkot­mánybíróság is világossá tette, hogy nem pusztán a vallásszabad­ságot, hanem az állam semlegessé­gét kéri számon a törvényalkotón. Válaszában Bársony András, a Külügyminisztérium politikai ál­lamtitkára rámutatott: e vita még kezdeti stádiumában van, s nem le­het tudni, etikai-erkölcsi, avagy val­lásos értékrendként jelenne meg az utalás. A kormány számára nem ez az utalás az elsődleges szempont, sokkal inkább az, hogy a kisebbsé­gek kérdése, mint alapérték, beke­rüljön a preambulumba. * Az oktatási törvénnyel életbe léptetett titoktartási kötelezettséget ért fideszes bírálatok kapcsán Fo­dor Gábor — tegnapi felszólalásá­ban — úgy vélte, hogy az effajta kritikai felfogás XIX. századi gon­dolkodásmódot tükröz, miszerint a gyermek függvénye a szülőnek. Az SZDSZ szerint a gyermeknek is vannak jogai, önálló személyiség. Ezt az Alkotmánybíróság (AB) is elismeri. — Bármennyire is szokatlan — mutatott rá —, szembe kell nézni azzal, hogy a gyermeknek gyakran a szülővel szemben is tudnia kell érvényesíteni e jogait. A közoktatási törvény csak ki­terjesztette az AB döntését és az adatvédelmi törvény idevágó sza­bályozását. Szabados Tamás, az Oktatási Minisztérium államtitkára vála­szában kijelentette: az oktatás a pedagógus, a szülő és a gyerek hármas egységén nyugszik, s a gyerek nem csak tárgya, hanem alanya is az oktatásnak. Ily módon visszautasítja azokat a vádakat, amelyek a titoktartási kötelezett­séget a szülők jogainak csorbítása­ként tüntetik fel. i-nei Eger Az Eszterházy Károly Főiskola keddi sajtótájékoztatóján dr. Má­tyás Ferenc rektorhelyettes ismer­tette az intézményben folyó tudo­mányos tevékenység legfontosabb mutatóit, illetve szólt a főiskola nemzetközi kapcsolatairól. Mint a rektorhelyettes elmond­ta, a felsőoktatásban az utóbbi években jelentősen felértékelődött a tudományos munka, s az intéz­mények nemcsak képzőhelyek, hanem jelentős kutatási bázishe­lyekké is váltak. A felsőoktatási in­tézmények megítélésének kulcs- fontosságú tényezője, kétségkívül legfontosabb mutatója, hogy mi­lyen tudományos háttér jellemzi az adott egyetemet, főiskolát. Mátyás Ferenc tájékoztatásá­ból kiderült: az Eszterházy Kár­oly Főiskola joggal lehet büszke az e téren meglévő mutatóira, hi­szen főállású oktatóinak 34 szá­zaléka rendelkezik legalább PhD fokozattal. A sajtótájékoztató ide­jén volt a nyilvános vitája dr. Szlávik János tanszékvezető egyetemi tanár akadémiai doktori értekezésének. (Mint utóbb meg­tudtuk, 100 százalékos ered­ménnyel teljesítette ezt a felada­tot Szlávik János - A szerk.) Számszerűsítve a tényeket: jelen­leg 98 főállású tanár rendelkezik tudományos minősítéssel, illetve négy Munkácsy- és egy Táncsics- díjas oktatója van a főiskolának, 54 azoknak a száma, akik a PhD megszerzésének különböző fázi­sainál tartanak. Jelentősen meg­nőtt azoknak az oktatóknak a száma is, akik különféle hazai és nemzetközi tudományos konfe­renciákon vállalnak aktív szere­pet előadóként. Legutóbb például az Egyiptomban, a házigazdák­kal társrendezőként megtartott informatikai konferencián 10 ta­nár képviselte az egri intézményt. A nemzetközi kapcsolatokat il­letően az intézmény prioritásokat állított fel - tudtuk meg. Az együttműködésben elsőbbséget élveznek a szakmai programok, arra törekszenek, hogy hosszú tá­vú és folyamatos kapcsolatok jöj­jenek létre, olyanok, amelyek le­hetővé teszik a hallgatói és okta­tói cseréket, s mindezt elsősor­ban az európai országok felsőok­tatási intézményeivel kívánják megvalósítani. A sajtótájékoztatón dr. Koncsos Ferenc főtitkár a Főiskola Tanácsa tagjainak október 27-én esedékes választásáról szólt, Jónás Zoltán programigazgató pedig a kulturá­lis élet legújabb fejleményeit is­mertette. (S. B. S.) Kiépülőben a szolgálat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents