Heves Megyei Hírlap, 2003. szeptember (14. évfolyam, 203-228. szám)

2003-09-04 / 206. szám

2003. Szeptember 4., csütörtök MEGYEI KÖRKÉP 5. OLDAL Nincs igény a türelmi zónára Eger Míg a prostituáltak érdekvédelmi szervezetének a főváros több kerü­letének önkormányzatával is meg­gyűlt a baja - halogatják a türelmi zóna kijelölését, vagy az érintettek­nek kevéssé tetsző közterületet vá­lasztanak addig Egerben csend van e témában. A szervezet elnökasszonya a napokban egy rá­dióműsorban bejelentette: több vi­déki városba is ellátogatnak, s kí­sérletet tesznek a törvény adta le­hetőségük érvényre juttatására. Az elmúlt években - erről la­punk is rendre beszámolt - Eger­ben több szórakozóhelyet is bezá­ratott a rendőrség, s indított eljá­rást a prostitúcióval kapcsolatos tevékenység folytatása miatt. Ezen intézkedéseikkel sikerült volna száműzni a kéjhölgyeket a város­ból? Netán megszűnt volna a férfi­ak ilyen irányú kereslete? A Heves Megyei Rendőr-főkapi­tányság sajtó- és kommunikációs osztályának munkatársa, Pelyhéné Kóta Erzsébet r. százados érdeklő­désünkre elmondta: a rendőrség a megyében is nagy figyelmet fordít a prostitúcióval kapcsolatos bűn- cselekményekre. Vagyis az ide so­rolható üzletszerű kéjelgés elősegí­tésére, a kitartottságra, a kerítésre és az emberkereskedelemre. Sta­tisztikai adataik alapján az ismert­té vált bűncselekmények számá­hoz viszonyítva elenyésző a me­gyében ezeknek az eseteknek a száma. Ráadásul az utóbbi évek­ben folyamatos csökkenés tapasz­talható ebben a kategóriában. Ezt a rendőrség határozott fellépése­ként is értékelik, mert ha ilyen jel­legű bűncselekmény a tudomásuk­ra jut, azonnal intézkednek. Megkérdeztük dr. Estefán Géza jegyzőt: az önkormányzat jelölt-e ki a város területén türelmi zónát, illetve tervezik-e azt? Elmondta, hogy a közgyűlés jó néhány éve foglalkozott ezzel a kérdéssel, ám döntés nem szüle­tett, s azóta sem került ismét terí­tékre. Mégpedig azért nem, mert — mint a jegyző fogalmazott — olyan nagymértékű igény nem me­rült fel, amely ezt indokolná. Nem kaptak a prostituáltak érdekvédel­mi szervezetétől ilyen kérést. _________________________________INÉOVESSY) S e hagyomány, se gyakorlat Dr. Estefán Géza hangsúlyozta: a városban nincs kialakult hagyo­mánya és gyakorlata a prostitúciónak. Véleményét azzal támasztot­ta alá, hogy az ellenőrző szervek se tapasztaltak ilyent. Türelmi zó­nát prostitúció tömeges megjelenése esetén kell kijelölnie az ön- kormányzatnak, idézte a jogszabályt a jegyző. Búcsúzó igazgató Heves Az első tanítási napon hivatalosan is elköszönt tanítványaitól, kollé­gáitól Faragó József, a Körzeti Ál­talános Iskola most nyugdíjba vo­nuló pedagógusa, igazgatója. A kedvelt pedagógust - aki augusztus 20-án a városban ad­ható egyik legmagasabb kitünte­tést, a Pro Űrbe díjat vehette át, s egyben címzetes igazgatóvá is ki­nevezték — kollégái, tanítványai és a város polgármestere, Kontra Gyula búcsúztatta. Reggel az iskolában jelképes stafétabot-átadás is történt: meg­tartotta „székfoglalóját” Bakos Ist­ván új igazgató, aki mottóját Gali­leitől kölcsönözte: „Valamire meg­tanítani nehéz az embert, rávezet­ni, hogy magában találja meg - több célra visz. ” Ezen szavak hite­lének megtartásával kívánt a vá­ros polgármestere eredményes esztendőket az új vezetőnek. ■ Suliban a Való Világ Eger Az egri Informatikai, Közgazda- sági, Nyomdaipari Szakközépis­kola és Szakiskolában rendezett Projekt hét tegnapi eseményére meghívott vendégként Vitkó Lász­lót, az RTL Klub Való Világ műso­rának győztesét várta az intéz­mény népes közönsége. A ma­gyar kereskedelmi televíziózás egyik valóságshowjának sikeres szereplője megosztotta élményeit az ifjú érdeklődőkkel, és szólt a tévé utáni, azon kívüli hétköz­napjairól is. Az iskola szeptemben 1-5-ig tartó Projekt hetének bevallott célja, hogy a tanév indulásakor segítse az iskolai közösség kiala­kítását, könnyebbé tegye a házi­rend és a szokások megismerését, valamint különféle rendezvé­nyekkel nyújtson segítséget a diá­kok tudásának bővítéséhez és személyiségük formálásához. ■ Kevés az „elő” víz, több a szenny (Folytatás az 1. oldalról)- Az Eger-patak vízminősége az elmúlt években nem sokat javult, leginkább stagnálásról lehet be­szélni, ami persze korántsem jó jel, hiszen a ked­vezőtlen korábbi állapotok és a vissza-visszatérő szennyezések sem szűntek meg — teszi hoz­zá a szakember. Az ismétlődő gondok között említhető, hogy szüret táján, a szüreti előkészüle­tek során a hordók kimosásakor rendszeresen az úgynevezett kék­alj szennyezi a vizet. Ez az üledék nemcsak jó láthatóan festi meg a vizet, hanem mérgező is. Ha ki is derül ritkán, hogy honnan, kitől került a kékalj a patakba, akkor is minimális bírsággal meg lehet úszni a „kékítést”, s így ennek sincs igazán visszatartó ereje. Duzzasztás az Egér-patakon^ Hajóvonták találkozásától ugyan egyelőre nem kell tartani, noha korábban valóban volt olyan fölvetés, amely több szempontból az Eger-patak városi szakaszának duzzasztását tartotta volna célsze­rűnek. Ám a viszonylag alacsonyan lévő vízbeömlők, a kanálisok és a csapadékvíz-elvezetők kifolyói miatt ezt nem lehetett megvalósí­tani. Másfelől a meder mélyítése is komoly költségekkel járt volna, így kútba esett az elképzelés. Már évekkel ezelőtt is született arról elhatározás, hogy a környe­zetvédők, az önkormányzat és a szakhatóság emberei végigjárják és tüzetesen átvizsgálják az Eger­patakot, s felderítik az illegális szennyvízbekötéseket. Ám az el­határozást és a közös akaratot pénz hiányában mindeddig nem követte tett. De nemcsak az illegális beköté­sekkel van gond, hanem a nor­mál, hivatalos kifolyókkal is. Ugyanis, mint megtudtuk, szintén visszaté­rő probléma, hogy alkalman­ként az egri uszodákból, für­dőkből is - a medencék tisztítása­kor - erős koncentrációjú fertőtle­nítő szeres víz kerül a patakba. A szennyező forrást és felelőst azon­ban itt is nagyon nehéz tetten ér­ni, idővel hígul a méreg töménysé­ge, és így az eredet pontos beazo­nosítása is nehéz. Az említett szennyezéseket ed­dig is bizonyították a rendszeres halpusztulások. Most azonban mindezek a gondok hatványozot­tan jelentkezhetnek majd. Az el­múlt hónapok csapadékszegény, kánikulai időjárásának eredmé­nyeként ugyanis az Eger-patak csak a minimális vizszintet éri el, vagyis jóformán alig csordogál va­lami a mederben. A normális víz­szint és vízmennyiség alatt így azonban nem lehet számítani a szennyezések korábbi, viszony­lag gyors és jótékony felhígulásá­ra, lefolyására. Ez pedig a mérgek feldúsulását és erősebb hatását eredményezheti - húzta alá dr. Estók Bertalan. <kji KOVÁCS JÁNOS Szezonvég E kicsiny hazában úgy ért véget az ide­genforgalmi főszezon, hogy — csekély túl­zással - alig vettük észre, hogy volt. Leg­inkább persze a közvetlenül az idegenfor­galomból élők tapasztalhatták meg, milyen egy újabb szűk esztendő. De tény, hogy a magyar költségvetés korábbi húzó­ágazata nagybeteg. Még az olyan kiemelt hazai vendégcsalo­gatók, mint a Balaton és a Forma-l-es cirkusz is alulteljesített bevételben és látogatószámban. S ezt nem ellensúlyozhatja az sem, hogy a hevesi megyeszékhelyen egy-egy programos, ki­tüntetett nyári hétvégén lépni se lehet a belvárosban a látoga­tóktól, s a Tisza-tavon is voltak szép napok. Mert az összkép bizony borús. Borús még inkább, ha figye­lembe vesszük, hogy mindeközben a hazai politikai élet üre­sen, de annál hangosabban a semmit őrlő malmaival - lásd még brókerbotrány vagy kettős állampolgárság ügye - pilla­natnyi szünetet, enyhülésnyi szusszanást sem hagyva műkö­dött a zsebszínház. Folyik az üres beszéd, s a politikai hasme­nésnek évek óta semmi eredménye — a turizmus terén se. Le­het persze, hogy mi vagyunk egy kissé eltévedve, elkapatva az egykori szerencsés szép napoktól. S „normál” körülmények között a hazai idegenforgalom ennyit tud, erre vagyunk képe­sek. Ezt akár tudomásul is lehetne venni. Ehhez képest ez az ország, haza, nemzet, idegenforgalmi célterület még azokkal a ritkán adódó lehetőségeivel sem tud élni, amik méltók lennének arra, hogy büszkén vállalja ország s világ előtt. Nem mellesleg jó üzletet csináljon belőle. Az el­múlt évben például egy jeles magyar író kapott egy jeles nem­zetközi díjat. Ha épp nem az elérhető legnagyobbat. Hát most felejtsük el (ne, azért ne teljesen) a Kertész irodalmi Nobel-dí- ja körüli röfögő ólhangokat. Miközben ez nem csak kitűnő országpropaganda, egyúttal elemi nemzeti érdek, hogy a kí­nálkozó alkalmat ne hagyjuk kihasználatlanul. Mert ne áltassuk magunkat, leginkább azért mégse külön­leges természeti vonzerőben vagy történelmi, kulturális emlé­kekben, netán demokratikus hagyományokban vagyunk gaz­dagok, s még csak nem is a most már egyre inkább csak ön- szuggeszcióval fönntartott „Ugye, mi milyen vendégszerető nép vagyunk” mézeskalács jelmondatában bizonyulunk erős­nek. Hanem szerencsére jó pár magyar ember láthatatlan, de azért jól érzékelhető szellemi, művészeti, tudományos és kul­turális erejében. Ebben kellene bízni, erre építeni. Például úgy, hogy telerakjuk többnyelvű, a Nobel-díjasról szóló büszke óriásplakátokkal az országot Hegyeshalomtól Záhonyig. Ezt ugyanis nem kell szégyellni (nem ezt kell szé­gyellni) - miként a puszta, paprika, csikós, gulás, fokos, Piros­ka konzum-közhelyeket se —, tudja az ember, hogy hol jár. Idegenforgalmi jelzések Gyöngyös körzete A Mátrai Borút Egyesület ötlete alapján a Gyöngyös Körzete Kis­térségi Területfejlesztési Társulás turisztikai információs táblák felállítására vállalkozott vala­mennyi borutas településen, il­letve a társulás tagközségei kö­zül azokban, ahol ezt igényelték. Van, ahol a bevezető útszakasz mellé, mintegy köszöntő jelzés­nek kérték a táblát, máshol a te­lepülés központjában fogják el­helyezni. Mint azt a gyöngyösi önkormányzat kistérségi refe­rense, Debrei Attila lapunk kér­désére elmondta: a társulás egy tavalyi regionális Széchenyi-ter- ves pályázaton nyert összeghez saját eszközeivel hozzájárulva fe­dezi a négymillió forintot megha­ladó beruházás költségét.- Tizenhét településen szeret­nénk elhelyezni a kétoldalas, fa tetőszerkezetes táblákat - mond­ta. - Ezek előlapján az adott hely­ség nézeti térképe látható, szá­mokkal és piktogramokkal fel­tüntetve mindazon helyszínek, amelyek kiemelését a helyi ön- kormányzatok fontosnak tartot­ták. Ugyanitt természetesen a borutas „nevezetességeket”, ven­déglátóegységeket is megjelöljük. A tábla másik oldala a kistérség domborzati térképét ábrázolja, valamint felsorolja a borút és a kistérség tagjait. Megtudtuk: már öt tábla elké­szült, és egyet ki is helyeztek Gyöngyöstarjánban, mikor kide­rült, hogy a papír nem megfelelő minőségű. Ezért új eljárással is­mételten elkezdik az információs jelzések elkészítését, és ameny- nyiben nem történik újabb ma­lőr, a hónap végéig valamennyi tábla a helyére kerülhet. JÓNÁS ÁGI Tanácsadó pedagógusok Eger Az elfogadott moduláris, kísér­leti tananyag alapján az egri Eszterházy Károly Főiskola 15-20 fős csoportokban, Mis­kolc, Sárospatak, Ózd, Eger és Salgótarján helyszíneken 260 pedagógust és 40 egyéb ta­nácsadót képez ki 30 órás kur­zusokon a pályaorientációs, pá­lyaválasztási tanácsadási fel­adatokra. A munkaerő-piaci igények­hez jobban igazodó pályavá­lasztási és pályaorientációs ta­nácsadási kísérleti projekt For­rás néven indult az észak-ma­gyarországi régióban, Borsod- Abaúj-Zemplén, Heves és Nóg- rád megyében, az uniós PHARE- program támogatásával. A Bor­sod megyei munkaügyi központ vezette konzorcium célja, hogy a régióban egységes szolgáltatá­si rendszerbe foglalja a pályaori­entáció és a pályaválasztás fo­lyamatát. A program a régióban élő, pályaválasztás előtt álló ál­talános és középiskolás fiatalok­nak, valamint a szakmaváltásra kényszerülő, illetve szakmát vá­lasztó, zömében munkanélküli felnőtteknek kíván segíteni regi­onális információs és tanács­adói hálózat kiépítésével. Ebben a munkaügyi központok, a pe­dagógiai intézetek, az Észak­magyarországi Regionális Mun­kaerő-fejlesztési és Átképző Köz­pont (ÉRÁK), a gazdasági kama­rák, a munkáltatók, a megyei és helyi önkormányzatok, oktatási intézmények, valamint a civil- szervezetek vesznek részt. Az információs és tanácsadá­si szolgáltatásban részesülő fia­talok és felnőttek együttes lét­számát a projekt időtartama alatt 14-15 ezerre becsülik. m Díjazott alkotók és termékek Alkotók és gyártók sikereit, mindennapos küzdelmeiket és eredményeiket méltatták tegnap a fővárosban, a Hotel Stadionban a Magyar Termék Nagydíj pályázat ered­ményhirdetési ünnepségén. A vállalko­zók, üzletemberek találkozóján szűkebb hazánkat az Egervin Rt. és az Aranyfácán 1934 Kft. képviselte. Budapest, Heves megye Immár hatodik éve mutatják be azokat az új termékeket a szakembereknek, amelyeket a Pannon-project keretében meghirdetett pályá­zat során bíráltak el. A találkozón először szakmai előadásokat tartottak, melyek gazda­ságunk szerepéről szóltak hazánk európai uniós csatlakozása után. Az előadók utaltak arra, hogy a külpiacokon versenyképes ma­gyar termékeket az európai előírások alapján vizsgálják és értékelik a szakértők. Dr. Puch László, az Országgyűlés Gazdasá­gi Bizottságának elnöke hangsúlyozta, hogy gazdaságunk hosszú távú jövője dől el az uni­ós csatlakozásig. Rámutatott, hogy az idei év eddig eltelt részében az ipari termelés gyor­sabban — 3,5-4 százalékkal — növekedett, mint a bruttó hazai termék (GDP). A foglal­koztatottak száma ebben az ágazatban csök­kent, miközben a cégek korszerű technológiá­kat vezettek be és új termékekkel jelentek meg a piacon. Hozzátette, az EU-s csatlakozás után az ipari termelés továb­bi növekedésére szá­mít az ágazat. Ezért az adottságokat és az igé­nyeket figyelembe vé­ve igyekeznek növelni a gazdaság külpiaci tel­jesítményét. Mint le­szögezte, elsődlegessé­get kap a szakképzés, az infrastruktúra és a szállítás fejlesztése, a kutatásfejlesztés ösztönzése. Ezzel is esélyt te­remtenek a régiók felzárkóztatására. Ezután ismertették a zsűri döntését, amely 44 .pályázatból 35-öt talált méltónak a Ma­gyar Termék Nagydíj kitüntető címre. A Kiírók Tanácsa 14 pályázónak ítélte ezt oda, har­minc pályázó pedig az elismerő oklevelet ér­demelte ki. Ebben részesült az Aranyfácán 1934 Kft. a saját fejlesztésű, paradicsomos fű- szermártással és édesítőszerrel ellátott diabe­tikus ketchuppel. Az Egervin Rt. Grőber- pincészetének kiváló minőségű borcsaládja Eddig hárman nyertek Szőkébb hazánkból az elmúlt hat évben többen pályáztak erre a díj­ra, illetve az oklevélre - mondta lapunknak a találkozón részt vett Gégény Tibor, a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara gaz­daságfejlesztési igazgatója. Eddig a Mátrámétól Kft.-nek sikerült megkapnia az oklevelet, és most örülnek az Egervin és az Aranyfá­cán sikerének. Ez is bizonyítja, hogy megyénk gazdaságának ter­mékei állják a versenyt, ami a tudatos, elmélyült fejlesztőmunka eredménye. ugyancsak oklevelet kapott. Ez arm jogosítja az említett cégeket, hogy a Magyar Termék Nagydíj 2003 pályázat díjazottja emblémát vi­seljék. (MENTUSZ)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents