Heves Megyei Hírlap, 2003. szeptember (14. évfolyam, 203-228. szám)

2003-09-22 / 221. szám

6. OLDAL M Á TRASZ E N T I M R E 2003. Szeptember 22., hétfő HU MÁTRASZENTIMRE Polgármester: Stuller András Alpolgármester: Vislóczki Tamás Jegyző: dr. Bekecs Andrea A képviselő-testület tagjai: Antal Imre, Gubola Istvánná, Ládi István, Stuller György Szlovák Kisebbségi Önkormányzat: Blaskó György, Sörik Eszter, Stuller György Községháza címe: 3235 Mátraszentimre, Rákóczi u. 16. Telefon: 37/376-410; fax: 37/593-016 e-mail: igazgatás.imreonk @matraszentimre.hu www.matraszentimre.hu Ügyfélfogadási idő: hétfő, szerda 8-12.00, 14.00-16.00 kedd, csütörtök szünnap, péntek 8.00-12.00 Közérdekű telefonszámok: • háziorvos: 37/376-419 • gyógyszertár 37/376-450 • általános iskola: 37/376-437 • óvoda: 37/376412 • konyha: 37/376-540 Lakosság létszáma 598 fő 0-14 éves: 58 fő 15-25 éves: 23 fő 26-40 éves: 129 fő 45-60 éves: 151 fő 60 év fölött: 237 fő Vállalkozások száma: 43 Helyi adók • Gépjármű súlyadó: 800 Ft/100 kg • Iparűzési adó: 1,5% • Építményadó: 150 Ft/m2/év • Telekadó: 24 Ft/m2/év • Magánszemélyek kommunális adója lakás: 3500 Ft/év garázs: 1500 Ft/év üzlet: 4000 Ft/év • Átalánydíjas iparűzési adó: 1500 Ft/nap Jeles napok: Augusztus első szombatja: falunap. A település története: Az első, főként szlovák tele­pesek üvegfúvással foglal­koztak, erre utalnak a régi el­nevezések: Ötházhuta, Fiskalitáshuta, Felsőhuta. A múlt század közepén a FeF ső-Mátra még alig ismert hely, idegenforgalmi szerepe a trianoni szerződés után erősödött meg. A szlovák­magyar lakosságcsere kere­tében Mátraszentimre lakói­nak kétharmada költözött a határ túloldalára. A megma­radt szlovákság őrzi hagyo­mányait, évente gasztronó­miai napokat, falunapot, két­évente nemzetiségi találko­zót rendeznek. A turizmus nagy fellendülése az 1960- 70-es évekre tehető. Ahol hiánycikk a munkaerő Több szempontból is sajátos a mi fa­lunk, ami tulajdonképpen hat telepü­lés. Úgy vélem, ez már önmagában is olyan tény, ami kevésbé szokványos - mondja Stuller András, Mátraszent­imre polgármestere, aki e tisztségében a községhez tartozó Mátraszentistván, Mátraszentlászló, Bagolyirtás, Fallóskút és Galyatető első embere is egyben. Mint hozzáteszi, nem csak ez a közigazgatási alakulat, a település­együttes a különleges, hanem a népes­ség összetétele sem mondható átlagos­nak, tekintve, hogy az ország legmaga­sabban fekvő vidékén az 1800-as évek­ben zömében szlovákok, kisebb rész­ben német ajkú lakosság telepedett meg. Bár számuk és arányuk az évtize­dek alatt egyaránt csökkent, a Felső- Mátra lakóinak ma is jelentős része vallja magát szlovák nemzetiségűnek.- Kitűnő a kapcsolatunk - már csak a kisebbségi önkormányzatunk révén is-a szintén jelentős szlováksággal bí­ró Kisnánával, de ugyanígy jó az együttműködésünk Nagyrédével és Bol­doggal, valamint Saruddal, illetve a Gyöngyös környéki településekkel. Ez utóbbiak nagy hagyományúak, hiszen itt a hegyen sosem volt jellemző a mezőgaz­dálkodás, így értelem­szerűen a legközelebbi településekről kellett az embereknek beszerezniük az élelmet - mondja a polgármester, megemlítve, hogy „újkori” kap­csolataik szintén a kölcsönös elő­nyökön alapulnak.- A falu az idegenforgalomból él, igaz, egyfajta sajnálatos ciklikusság megfigyelhető ezen a terü­leten. A szocializmusban nagyon sok vállalati üdülő épült, s az alig hatszáz lakosú településen ekkor teremtették meg a 2000 szállodai férőhely döntő részét. A rendszerváltás után a beutalós üdültetési forma megszűnt, ekkor súlyos mély­pontot éltünk meg - sorolja a polgármester, szem­léltetésként megemlítve: 1989-ben 290 ezer ven­dégéjszakát regisztráltak, 1997-ben 50 ezernél is Három falu temploma. A Felső-Mátra legújabb kori jelképe fotó: suha péter kevesebbet. Idén augusztus végéig viszont már 60 ezret, s ezt a téli síszezon még tovább növeli majd. A döntően magánkézben lévő szállodák, ven­dégfogadó helyek a piaci környezetnek megfele­lően alakították a tevékenységüket, egyben jelen­tős tőkét befektetve. A folyamat javában tart, a megkezdett vagy a közeljövőben induló magán­erős fejlesztések több százmillió forintra rúgnak. A galyatetői nagyszálló korszerűsítése pedig önma­gában másfél miüiárdos beruházás lesz. Mindez 100-200 új munkahelyet is jelent, s ezek szó szerint is „felszívják” a munkaerőt, hi­szen már ma is sokan hevesi vagy nógrádi telepü­lésekről járnak fel dolgozni a Felső-Mátrába. Békésen lassítják a beolvadást Amikor 1957-ben ide kerültem, azonnal a „mélyvízbe dobtak be”, hiszen egyetlen szlovák nyelvokta­tóként rögtön az összevont 1-4. osztáüyal, 33 gyermekkel kellett elkezdenem a munkát - említi el­ső mátraszentimrei éveit Blaskó György, a Szlovák Kisebbségi Ön- kormányzat elnöke, nyugalma­zott iskolaigazgató. Már ebből is kitűnik, hogy az egyébként alföl­di fiatalember gyorsan megbarát­kozott a hegyi környezettel, ahol aztán - 1998-as nyugdíjazásáig - 41 esztendőn átdolgozott, s ebből tizenhetet külterületen. Mint mondja, akkoriban három iskola és két óvoda működött a felső­mátrai településeken, amelyeknek 1200 lakója volt, s ennek mintegy 70 százaléka szlovák. Mára ez az arány - a legutóbbi hivatalos nép- számlálás adatai szerint - 8,6 szá­zalék, de az elnök szerint a szlo­váksághoz ennél sokkal többen, a lakosság mintegy ötödé kötődik valamiképp, ha nem is mindenki vallotta magát e nemzetiséghez tartozónak. A felső tagozatos álta­lános iskolai oktatás 1974-ben . szűnt meg, a következő év- tői vezette Blaskó tanár úr az intézményt 1993-ig. A rendszer- váltás utáni __________ években, ké­sőbb már nyug­díjasként is részt vállalt a közélet­ből a nyugalmazott igazgató, aki a második ciklusát élő kisebbségi önkormányzatnak a legutóbbi vá­lasztás óta a vezetője. A korábbi elnök, Stuller György a települési képviselő-testület tagja, a szlovák önkormányzat alelnöke, de a két Blaskó György önkormányzat kiváló kapcsolatát nem csak ez mutatja, hanem a kölcsönös segítségnyújtás, a kö­zös programok kialakult rendje. Ezek - a nemzetiségi hagyomá­nyok ápolása mellett - a település­együttes idegenforgalmi vonzerejét is növelik, sajátos színfoltot jelent­ve a kulturális programkínálat­ban. A kisebbségi önkormányzat a központi finanszírozásként ka­pott összeget - éves programterv alapján - a hagyományőrző asz- szonykórus, valamint a gyermek- intézmények és a községi rendez­vények támogatására használja fel, hiszen - mint az elnök véleke­dik - így tudnak a leghatékonyab­ban hozzájárulni ahhoz, hogy az asszimiláció természetes folyama­tát minél inkább lassítsák, meg­tartva a felső-mátrai élet sokszínű­ségét és értékeit. Hat falura főznek A munkánk az iskola és az óvo­da működéséhez igazodik, hi­szen a fő profilunk a gyermekét­keztetés, az itt készülő, naponta átlagosan 140 adag ételnek a nagyobb részét ez teszi ki. A fel­nőttek közül is jócskán igénybe veszik a szol­gáltatásunkat, mintegy 60 idős ember hordja tőlünk hétköznapon- _____ ké nt a meleg ebédet, s mintegy húszán vannak önkor­mányzati és más helyeken dol­gozók, akik itt ebédelnek - mondja az önkormányzat kony­hájának bemutatásaként Dinká­né Gubala Beáta. Nem „csupán” főznek, de a társtelepülésekre, il­Dinkáné Gubala Beáta letve helyben a mozgásukban korlátozott idősek számára ház­hoz is viszik az ebédet. Főállás­ban négyen dolgoznak a konyhán, ami 2001 vége óta működik a mostani helyén, miu­tán az egykori vendég­látóhelyet az önkor­mányzat megvásárolta. A konyha felszereltsége modern, s a korábbiak­hoz képest lényegesen jobbak a körülmények, nagyobb alapterületen dolgozhatnak, ami lehetővé tette azt is, hogy a kü­lönféle munkafolyamatok szá­mára az előírásoknak megfelelő helyiségeket alakítsanak ki. Az apróságok előnye . Az alacsony gyermeklétszám egy­szerre jelent előnyöket és hátrá­nyokat. Abban a tekintetben pozi­tívum, hogy módot ad az egyéni foglalkozásra, a személyre szabott fejlesztésre, gondoskodásra. Ter­mészetesen finanszírozási oldal­ról vizsgálva inkább ne­gatívum, hogy kevés gyermek jár az óvodába- mondja Babály Erzsé­bet, a 17 kisgyermekkel foglalkozó napközi ott­honos óvoda vezetője. Az intézmény - amely­ben két óvónő dolgozik- az általános iskola szervezeti egységeként működik, természetesen szakmai önállósá­gát megtartva. A nevelés az elfo­gadott helyi pedagógiai program szerint zajlik, amelynek egyik központi eleme a szlovák nyelvi oktatás, a nemzetiségi hagyomá­nyok megőrzése, ápolása. Ez ugyanis olyan értéke a felső-mát­rai közösségnek, amit már a leg­kisebbek számára is hozzáférhe­tővé és a mindennapok természe­tes részévé kell tenni. A mozgásfejlesztéshez kitűnő adottságokat nyújt az intéz­mény tágas udvara, amely biz­tonságos játszószerekkel jól ellá­tott. Kihasználva a kitűnő mátrai levegő nyújtotta adottságokat, nagyon sok szabadtéri foglalko­zás, játék szerepel az egyetlen összevont csoportba járó aprósá­gok napirendjében. Amióta a központi konyha elköltözött az épületből, azóta - egy melegítőkonyha létre­hozása mellett - tága­sabb, kényelmesebb körülmények között __ tölthetik az időt az ovi- sok, kialakítottak egy barátságos étkezőt is, a csoport- szobában pedig hamarosan egy „játékkuckó" épül majd. Az in­tézmény eszközeinek beszerzé­séhez az önkormányzat lehető­ségeihez mérten minden támo­gatást megad, s természetesen a pályázati lehetőségeket is igye­keznek minél jobban kihasznál­ni. Ennek köszönhetően folya­matosan gyarapodnak a játéka­ik, illetve az oktató-nevelő mun­kában szintén fontos szerepet játszó kézműveskedéshez szük­séges eszközök. MILYENNEK SZERETNÉ LÁTNI TELEPÜLÉSÉT? Csonka Józsefné VEZETŐ, TAK.SZÖVETKEZET- Az idegenforgalomnak, a gyógy- turizmusnak sokkal jobban meg kellene tapadnia ezen a területen, hiszen az aszt­mások, allergi­ások számára kitűnő ez a mátrai levegő. Jó, hogy elin­dultak a sípá­lya-fejleszté­sek, ezeket folytatni kell, s szerintem az üdülőkre is lehetne többet költeni, emelni a színvo­nalat. Sajnos manapság keve­sebb a vendég, mint korábban, mert az emberek egyre rosszab­bul élnek. Mivel kevés az állandó lakos, az állami normatívát sze­rintem nem fejkvótában, hanem valami más rendszer alapján kel­lene meghatározni. Akkor több jutna az önkormányzatnak is fej­lesztésre. . Szatmári György nyugdíjas- Fallóskúton élek, ahol összesen talán húszán vagyunk állandó lakosok. Persze, hogy sok min­den jó lenne, közintézmé­nyek, meg ilyesmi, de jo­gos a kérdés, hogy kinek... A nyugdíjat ki­egészítendő egy kis boltot viszünk a fele­ségemmel, ami forgalom abban van, az sóra meg paprikára elég, másra nem. Az jó lenne, ha több vendég jönne errefelé, az a vállal­kozásoknak, a lakosoknak is so­kat jelentene. Azt sem bánnánk, ha Imre ellátottsága javulna, mert például egy marék szögért már Pásztora vagy Gyöngyösre kell utazni. Ez a „kicsiség” hátrá­nya. Viszont nagy előnye, hogy igen nyugodt itt az élet. Dr. Mónus Rita KISMAMA Nyíregyházáról költöztünk ide néhány hónapja. A férjemmel or­vosok vagyunk, ő itt fog prakti­zálni, én egy­előre otthon vagyok a kis­babánkkal. A választásunk­ban az is sze­repet játszott, hogy minden­képpen kór­ház közelében szerettünk volna letelepedni. Nem bántam meg, hogy Mátraszentimrére jöttünk, hi­szen egy nagyon kedves, aranyos és szép falu, s nagyon barátságo­sak az emberek. Ebben is más, mint a város. Meg persze abban is, hogy miként lehet mondjuk bevásárolni. Korábban egy hiper­market mellett laktam, eleinte furcsa volt, hogy itt nincs. De azért mindent meg lehet oldani. Belencsik József ALKALMAZOTT- Rendezettebbnek szeretném lát­ni a falut, különösen az újonnan hozzáépülő részeket. A másik, hogy a helybe­liek szerintem lehetnének egy kicsit ru­galmasabbak, továbbképez­hetnék magu­kat, hogy az adódó lehető­ségeket ki tud­ják használni. Arra gondolok, hogy mostanság sokan járnak fel dolgozni, mert helyben nem talál­ni mindig megfelelő szakembere­ket. Nagyon szomorúnak tartom azt is, hogy a mai fiatalok szinte teljesen elszakadnak a sporttól, ezen változtatni kellene. Vala­hogy meg kellene, hogy érintse őket a rendszeres mozgás, akár a foci, vagy a téli sportok, amelyek­hez itt kitűnő adottságok vannak. Gömbiczné Szabad Éva KÖZALKALMAZOTT- Mindenekelőtt sokkal tisztább­nak szeretném látni a falut, ezen szerintem lenne még mit javíta­ni. Elsősorban az emberek hozzáállásá­nak, gondolko­dásmódjának kellene ehhez megváltoznia. Ez igaz a hely­beliekre és a vendégekre egyaránt. Reggelente, munkába jövet látom, hogy mennyi csik­ket, üdítős flakont, mindenféle szemetet kell összeszedni a virá­gok közül meg az utcáról. Pedig rendesen vannak kirakva kukák. Amit még szeretnék, az a kultu­rális élet fellendülése. Fiatalok és idősek is még többet tehetnének azért, hogy vonzóbb legyen a fa­lu, és hogy másfelé is be tudjunk mutatkozni.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents