Heves Megyei Hírlap, 2003. szeptember (14. évfolyam, 203-228. szám)
2003-09-22 / 221. szám
2003. Szeptember 22., hétfő G Y Ö N G Y Ö S T A R J Á N 7. OLDAL Tettel és jó szóval szépítenek Mint nevünk is mutatja, a község egyik legrégebbi egyesületeként a célunk a település és környéke szépítése. Ebben különféle virágosítási, fásítási akciókkal igyekszünk eredményeket elérni, s persze a rendelkezésünkre álló eszközökkel a lakosság gondolkodását is megpróbáljuk pozitívan formálni mondja Mészáros János, aki másfél éve vezeti a Községszépítő Egyesületet. Az elnök szerint - s ezen valóban nincs mit vitatni - a falun meg is látszik, hogy a helybéliek egyre igényesebbek a környezetükre. Ugyanez mondható el az önkormányzatról is, amelyik rendre segítséget nyújt a környezetszépí- tők munkájához. A jó értelemben vett tudatformálás jegyében az egyesület az általános iskolával készül együttműködésre lépni. Az elképzelés szerint tanórákon adnának információkat, tanácsokat a gyerekeknek, illetve gyakorlati foglalkozásként egy-egy településrészt, utcát, vagy utcaszakaszt közösen takarítanának ki. Az egyesület a „szellemi környezet” megóvására is gondot fordít, ennek jegyében döntöttek a Gyöngyöstarjáni Pávakör patro- nálásáról. Kevés stressz, sok siker Az általános művelődési központhoz tartozik az általános iskola mellett a művelődési ház, az iskolai és községi könyvtár és a néhány éve átadott Tarján Klub. Az intézményt Dobre Lajos vezeti. Elsőként az általános iskoláról ejt szót, amelynek 1-8. osztályában 173 gyermek tanul, 15 pedagógus segítségével.- A szakmai munka mellett kiemelt figyelmet fordítunk a családias légkör megteremtésére, igyekszünk minél kevesebb stresszt okozni, s minél több sikerélményt nyújtani a tanulóinknak. Ennek jegyében az egyik legfontosabb alapelvünk a pozitív megerősítés - foglalja össze „ars poeticájukat” az igazgató. Mint hozzáteszi: van is miért dicsérni a gyerekeket, évzáróra készülve „napokig írják az okleveleket”, hiszen tanulóik közül sokan és sokféle versenyen szerepelnek rendre sikerrel. Mindennek hátterét a pedagógusok munkáján túl a kitűnő felszereltség, eszközellátottság adja, egyebek mellett a nyelvi labor, a számítástechnikai, illetve az egyéb tárgyak oktatására szolgáló szaktantermek. Egy idegen nyelvet és az informatikát 7-8. osztályban emelt szinten is tanulhatják a jobb képességű gyerekek, ötödiktől pedig mindkét tárgyat felvehetik szakkörként is. A diákok számos tanórán kívüli elfoglaltság közül választhatnak, a zeneiektől a tantárgyiakon és a kézművességen át középiskolára előkészítő kurzusokig. A tanfolyamokat - igazodva az igényekhez - felnőttek számára is megszervezik. Az intézmény a szabadidős és sporttevékenység keretében egyebek között színházlátogatásokat szervez, de a kínálatban szerepel női torna, vagy éppen karateképzés is. Az igazgató büszkén említi két gyermektánc- csoportjukat, a Bacsó és a Kis Bacsó elnevezésű együtteseket, amelyek Tömöri Gábor szakmai irányításával szereztek egyebek mellett arany minősítést. A gyerekek egyben a helyi pávakör utánpótlását is jelentik. A tarjáni gyerekek kát nyelvet tanulhatnak, kiscsoportokban fotó: suha péter Élni, dolgozni, fejlődni akarnak Az egyik büszkeség, a Tarján Klub. Kizárólag saját erőből, helyiek segítségével készült el fotó: suha péter A szőlészetnek és borászatnak köszönhetően egy viszonylag gazdag település a miénk, szegény önkormányzattal. Ezt bizonyítja az is, hogy az utóbbi két esztendőben az úgynevezett ÖNHIKI-s pályázaton voltunk kénytelenek kiegészíteni a költségvetésünket - mondja Szamosvölgyi Péter polgármester, azt is megemlítve: nem ez az egyetlen kettősség a falu életében. A teljes infrastrukturális ellátottságot szinte folyamatos központi megszorítások közepette kellett elérniük. A község nem tartozik a hátrányos helyzetű térségek közé, emiatt jóval kevesebb külső forrás, támogatás megszerzésére volt és van módjuk. A fejlett közművesítés és kommunális színvonal egy szinte teljesen tönkrement helyi gazdasággal párosul. A település első embere mégis bizakodó, mert az utóbbi néhány hónapban a talpra állás jelei mutatkoznak. A foglalkoztatási helyzeten is sokat javít az az olasz tulajdonú villamos kapcsolókat összeszerelő üzem, amely komoly fejlődési kilátásokkal rendelkezik. A fellendülést vetíti előre, hogy az úgynevezett Haller pince egy tőkeerős és megbízható vállalkozás tulajdonába került, s általa jó esély van a borászat ismételt megerősödésére.- A mezőgazdaság válsága országos jelenség, ám hatása helyben erősen érezhető. Ezért is kulcsfontosságú a borászati üzem újbóli megjelenése és egyre eredményesebb működése - véli a polgármester. A jó borok nem „csupán” a szőlősgazdák, borászok megélhetését segítik, hanem az idegenforgalmi, ezen belül a borturisztikai lehetőségeket is lényegesen javítják. Mindez az önkormányzat törekvéseivel is találkozik, hiszen a község szinte páratlan természeti környezetben helyezkedik el. Ez egy olyan lehetőség, amit a jövőben minél jobban ki kell használni.- Készül a rendezési tervünk, ez úgymond irányt szab az eljövendő feladatoknak - tér át a tervekre a polgármester, hozzátéve azt is: a közműberuházások után még öt utca vár felújításra, s ezzel befejeződik az úthálózat rendbetétele. A falu másik nagy álma egy tornaterem megépítése, ehhez pályázati támogatást igyekeznek szerezni, hogy megteremthessék a helybéliek sportolásának alapfeltételét. Végezetül örömteli tényként említi a polgármester, hogy az önkormányzatnak nem kell a súlyos szociális problémákra megoldást találnia, kevés a munkanélküli, a segélyezett. Mindez annak köszönhető, hogy - mint fogalmaz - a helybéliek élni, dolgozni, fejlődni akarnak. Az integrációé a jövő A hegyközséghez 760 gazda 470 hektárnyi szőlőültetvénye tartozik, s ezek felénél lenne szükség fajta- szerkezet-váltásra, illetve - felújításra, ami elengedhetetlen a piaci versenyben való megfeleléshez, véli Kovács László hegybíró. Mint mondja, az újabb telepítések során már korszerű fajták kerültek a területekre, s örömmel említi azt is, hogy 2001-2002-ben a helybéli gazdák mintegy 30 hektárnyi új ültetvényt telepítettek, felismerve a csatlakozás előtti utolsó területbővítési lehetőség fontosságát.- A mostani negyven-ötven éves korosztályban még lenne ambíció a telepítésekre, ha megfelelő támogatást kapnának hozzá. Sajnos a fiatalok kevésbé érdeklődnek a szőlőtermesztés, a borászkodás iránt. Igaz, ha a jövedelmezőséggel nem lenne baj, akkor biztosan többen folytatnák szüleik hagyományos munkáját - mondja Kovács László, azt is megemlítve: az európai csatlakozás számos kérdésének tisztázására a hegyközség előadás-sorozatot indított, ami igen sikeresen zajlott le, így folytatását tervezik. Meglátása szerint - s ez az ágazat nagyon sok szakemberének vélekedésével egyezik - a gazdák biztos jövőjét a társulás jelenti. Az integrációhoz a hegyközség a maga eszközeivel igyekszik segítséget nyújtani, elsősorban az információk átadásával, szakmai tanácsokkal. Tarjáni sajátosságként említi a szakember, hogy egy növényvédelmi szakmérnököt alkalmaznak, aki a metszéstől a szüretig folyamatosan figyeli az ültetvények állapotát, s megfelelő tanácsokkal, növényegészségügyi segítséggel látja el a gazdákat. Bernát Károlyné POSTAI DOLGOZÓ- Tősgyökeres tarjáni vagyok, semmi pénzért el nem mennék innen soha. A város közel van, így ötperces utazás után Gyöngyösön könnyedén el lehet intézni bármit, amit helyben esetleg nem. Jók az útjaink, teljes a közműhálózat, a kereskedelmi és szolgáltatási ellátottságra sem lehet panaszunk. Ami talán hiányzik, leginkább a fiataloknak, az egy étterem, vagy piz- zéria, ahol találkozhatnának, szórakozhatnának, táncolhatnának. Egyébként szerintem minden megvan itt, amire szükségünk lehet, a falut dolgos emberek lakják, akiknek - s ez jól látszik a községen - jut idejük a környezetük szépítésére is. MILYENNEK SZERETNÉ LÁTNI TELEPÜLÉSÉT? Szőke Mátyás borász Őzse János Papp Zoltán MEZŐGAZDASÁGI GÉPÉSZ JEGYZŐ- Magyarországon a Mátraalja a legnagyobb borvidék, jó lenne, ha a kereskedelemben is a méretének megfelelően szerepelne. Ma ugyanis hiába vannak itt a legszebben művelt szőlők, korántsem innen kerül a piacokra a legtöbb bor. Ennek történelmi okai is vannak, hiszen évtizedekig az „egri” borok alapanyagaként használták fel az itteni termést. A piaci sikerhez hatékony marketing is szükséges, ami viszont állami segítséget igényel. Remélem, az uniós csatlakozás után, a szövetkezések révén egyre többen tudják majd nemzetközi szinten is öregbíteni a mátraaljai, gyöngyöstarjáni borok hírnevét.- Azt szeretném, ha egységesebb, összehangoltabb növényvédelem jellemezné a falut, az unió ezt egyébként is megköveteli majd, elébe mehetnénk az igénynek, ezzel lépéselőnyt szerezve. A falu infrastruktúrája jó, viszont a környezetgazdálkodás, a környezetvédelem terén bőven lenne mit tenni. Szívszorító a szemétkupacok látványa a faluszélen, az erdőkben. A gyönyörű környezetre, a csodálatos panorámára büszkébbnek kellene lennünk, és sokkal gondosabban vigyáznunk a falu ezen kivételes értékeire. Még akkor is, ha külterületekről van szó. Eleink sokkal jobban óvták a falunak ezen részeit is.- Egy még inkább ügyfélbarát ön- kormányzat megvalósításán dolgozunk, az információs társadalomhoz történő csatlakozás, felzárkózás jegyében. Ehhez elengedhetetlenek az eszközfejlesztések, a beruházások települési szinten is. Az e-önkormányzat megteremtése is része annak a ma is meghatározó törekvésnek, hogy gyors, szakszerű és pártatlan ügyintézéssel igyekszünk eleget tenni a helybéliek elvárásainak. Úgy vélem, az önkormányzatnak - amint az eltökélt célja is - a maga sajátos eszközeivel elő kell segítenie a munkanélküliség csökkentését, a vállalkozói tőke megtelepedését, új beruházások megvalósulását. Török Csaba tanuló- Az iskolával nagyon meg vagyok elégedve, külön örülök, hogy már két idegen nyelvet is tanulhatunk, igaz, az egyiket szakkörön. Az iskolai rendezvények szerintem színvonalasak, és a falusi ünnepek is jól megszervezettek. Nagyon örülök a Tarján Klubnak is, azt szeretném, ha lennének benne számítógépek, internet-hozzáféréssel, amit bárki használhatna. Szintén szeretném - több társammal együtt - ha a jobb sakkozóknak szerveznének valamilyen foglalkozást, sportkört, vagy ilyesmit. A falu szerintem fejlett, jók az útjaink is. Talán a szépítésre, virágosításra, a díszítésre még jobban oda lehetne figyelni. GYÖNGYÖSTARJÁN Polgármester: Szamosvölgyi Péter Alpolgármester: Ötvös Ferencné Jegyző: Papp Zoltán A képviselő-testület tagjai: Bálintné Csorvási Iraida, Csontos József, Nagy Károly, Ötvös István, Pászti Tamásné, dr. Petrovicsné Sasvári Zsuzsanna, Szecskő Zsolt, Szőke Zoltán Községháza címe: 3036 Gyöngyöstarján, Jókai Mór tér 3. Telefon: 37/372-025; 37/372-185; 37/572-010 fax: 37/ 372-018 e-mail: gtarjan. polg. hiv@axelero. hu Ügyfélfogadási idő: hétfő, szerda, csütörtök 7.30-16.00 péntek 7.30-13.30, kedd szünnap Lakosság létszáma 2504 fő 0-3 éves: 91 fő 4-5 éves: 37 fő 6-14 éves: 243 fő 15-18 éves: 134 fő 19-62 éves: 1544 fő 63 fölött: 455 fő Vállalkozások száma: 85 Helyi adók: • Gépjármű-súlyadó: 800 Ft/100 kg • Iparűzési adó: 1,9% • Építményadó (külterületi): 25 Ft/m2/év • Magánszemélyek kommunális adója 6000 Ft/év • Vállalkozók kommunális adója 2000 Ft/alkalmazott • Idegenforgalmi adó 100 Ft/vendégéjszaka Jeles napok: • Augusztus 20-25. között Gyöngyöstarjáni vigasságok Civil szervezetek: • Községszépitö Egyesület • Sportegyesület • Tűzoltó Égyesület • Egyházközség • Polgárőr Egyesület A település története: Első írásos említése 1275- ből való. Neve arra utal, hogy az ország egyik legnagyobb nemzetségének birtoka volt. A község pecsétje 1571-ból maradt fenn, a megye legrégebbi ilyen emléke. Mátyás király adományaként 1461- 1570-ig mezővárosi rangot kapott. Borászatáról híres település, ősi pincéjét Haller Sámuel tábornok építtette francia foglyokkal a XVIII. században. A kibányászott kövekből épült 1747-53 között a római katolikus templom. Híres kirándulóhely, nevezetességei: Fajzatpuszta, Sóskét, amely természetvédelmi terület.
