Heves Megyei Hírlap, 2003. szeptember (14. évfolyam, 203-228. szám)
2003-09-20 / 220. szám
6. OLDAL 2003. Szeptember 20., szombat ANDORNAKTÁLYA Polgármester: Daru Sándor Alpolgármester: Pócsik János Jegyző: Szabó Zoltán A képviselő-testület tagjai: Bányai Gábomé, Borbásné Deáki Edit, Kollár Sándor, Lévai Istvánné, Tuza Tamás, Varga Sándomé, Vámosi László, Zsoldos Sándorné A községháza címe: 3399 Andomaktálya, II. Rákóczi Ferenc út 160. Az ügyfélfogadás rendje: Hétfő, szerda, csütörtök 8-16 óra között, kedden 13-16 óra között, pénteken 8-11 óra között. Közérdekű telefonszámok: • Háziorvos: 36/430-625 • Gyógyszertár 36/430-171 • ÁMK: 36/430-135 • Óvoda: 36/430-574 • Védőnő: 36/430-315 Lakosság száma: 2803 fő 0-14 éves: 367 fö 15-18 éves: 132 fő 19-62 éves: 1876 fő 63 év fölött: 428 fő Közcélú foglalkoztatottak: 3 fő Rendszeres szociális segély: 8 fő Munkanélküli: 120 fö Vállalkozások száma: 35. Helyi adók: • Iparűzési: 1,4% • Vállalkozók kommunális adója: 1500 Ft/fő • Kommunális adó: 1500 Ft/ingatlan, 1200 Ft/pince 1000 Ft/építési telek • Gépjárműadó: 800 Ft/100 kg A település története: A község Andornak és Kistálya 1938-as egyesítésekor kapta végleges nevét és arculatát. Már a XIII. századi oklevelekben említik mindkét települést, amelyek a történelem során többször is pusztává váltak, és csak az 1500-1600-as években kezdett újranépesülni. Andornak 1727-ben lett a Mocsáryak kizárólagos birtoka. E családból származik gróf Mocsáry Lajos, a Függetlenségi Párt vezetője, aki a nemzeti érdekek egyik legelszántabb képviselője volt a XIX. század végi, XX. századi magyarországi országgyűléseken. A népességnövekedés folyamatos, Eger közelsége és a falu kertvárosias jellege miatt egyre többen választják lakhelyül. Tipikus magyar település, ahol a mezőgazdaságé, ezen belül is a szőlőtermesztésé a főszerep. A település régi pecsétje A H P 0 R N A K T Á L Y A Üj helyen, régi elképzelésekkel Az idén nyáron adták át a település központjában az új polgármesteri hivatal épületét fotó: perl marton A gyermekek védelmezője- Szeretem látni a boldog és kiegyensúlyozott gyermekarcokat- meséli Ipacs Éva, a Gyermekjóléti Szolgálat vezetője.- Olyanokat, akik nap mint nap biztatást, dicséretet, elismerést kapnak, akikre ebben a rohanó világban is odafigyelnek a szüleik, és gondoskodnak arról, hogy biztonságban, nyugalomban nőhessenek fel. Emberi kapcsolataikban pedig tisztességet és őszinteséget tanulnak szüleiktől, az őket körülvevő felnőttektől. Szeretnék parkokat és játszótereket látni, ahol a kicsik kedvükre sétálhatnak, játszhatnak, virágot gyűjthetnek. A szebb környezet minden ember igénye. Jó lenne, ha minél több szakkör és szabadidős foglalkozási lehetőség lenne a településünkön, hogy a gyermekek hasznosan töltsék az időt. Örömmel látom, hogy az utóbbi években a település rendezvényeinek szervezésekor arra is ügyelnek, hogy a család tagjai együtt szórakozhassanak, s egy-egy rendezvény ne csak öncélú legyen. Az iskola igazgatója is azon dolgozik, hogy minél több szakkörbe, programba vonja be a gyermekeket, hiszen így játékos formában tanulhatnak. Mert hiszem és vallom, hogy a település és ezen belül a mi jövőnket is az dönti el, milyen lesz a felnövekvő nemzedék. ■ Andornaktályán a legtöbben csak átsuhannak. A hosszú szalagfalunak azonban értékes történelmi múltja és jövője van. Többek közt borászata, pincészetei megnyithatnák a lehetőséget az idegenforgalom előtt.- Örülök, hogy a településen mára szinte valamennyi infrastruktúra kiépült - mondja Daru Sándor polgármester, aki a második ciklusban vezeti a falut -, de megoldandó feladatként maradt még elég. Gondolok itt a belterületi utak felújítására, a járdaépítésre, a régiek karbantartására, és a szükséges helyeken a gyalog- átkelőhelyek kialakítására. Fontos a belterületi csapadékvíz-elvezető rendszer felújítása is. A megyeszékhely közelsége adta lehetőségek maximális kihasználásával szorgalmaznunk kell, hogy Eger városát olyan gyorsforgalmi úton közelítsék majd meg az M3-as autópálya és a Mezőkövesd felől érkező autósok, amely a községet elkerüli. Ha ezt sikerül elérni, akkor Andomaktálya igazi kertvárosi településsé alakulhat. Az így kialakuló településkép szebbé, komfortosabbá tételét szolgálja, hogy új, modem stílusú autóbusz-megállóhelyeket alakítsunk ki a régiek helyett, és emellett a város jobb elérhetőségét szolgálja az is, hogy az autóbuszjáratokat az egri helyi járati közlekedés részévé szeretnénk tenni. A településen keletkező hulladék európai uniós előírásoknak megfelelő gyűjtése és elhelyezése érdekében be kell vezetnünk a szelektív hulladék- gyűjtést, és csatlakoznunk kell a kialakítandó regionális hulladéklerakóhoz. Törekednünk kell arra, hogy a helyi iskola és óvoda minden igényt kielégítő kínálatot nyújtson a gyermekek és szüleik számára, amelyhez igénybe kell venni az unió által biztosított pályázati lehetőségeket is. Be kell fejezni a falucentrum kialakítását úgy, hogy a környéken egy közparkot is létesítünk. Dolgozunk azon is, hogy a lakosok minél jobb egészségügyi ellátása érdekében a háziorvosi és az önálló fogorvosi szolgálatot új épületben helyezzük el. Lépéseket kell tenni a turizmus fejlesztésére, s erre kiváló alkalmat teremt az a tény, hogy településünk híres bortermelő vidék, így gondolunk borutak szervezésére is. Ennek az elképzelésnek részeként a régi tufabányát szabadidőparkká alakítjuk, ahol szabadtéri színpadot helyezünk el. Be kell mutatnunk a falu nevezetességeit, a kis pincéket, a glorietteket, s láttatni kell azt, hogy Andomaktálya nemcsak átmenő forgalomból áll, hanem uniós értékeket őrzünk itt - zárta gondolatait a polgármester. __________■ U niós polgároknak készülnek — Településünk a megyeszékhely- gi ház és a modern épület. Elkép- hez olyan közel fekszik, hogy attól zeléseink szerint a most készülő félek, egy reggel arra ébredünk, rendezési terv további lakóterüle- hogy az Eger tábla a falu közepén tek kialakítását teszi lehetővé, így lesz - fogalmaz Szabó Zoltán tovább fiatalodhat a falu. jegyző. — Persze, akkor éjjel mi is visszavinnénk a helyére... Ezt csak azért mondom ilyen viccesen, hogy érzékeltessem, kicsiben kezdünk hasonlítani nagy szomszédunkra: infrastruktúránk kiépült, az ingatlan- és telekárak kezdik elérni a városban tapasztalhatót, s a beépítési lehetőségek is a kertvárosias jellegre utalnak. Azzal az előny- hunytak. Az igazi nagy lehetősé- nyel viszont kétségkívül bírunk, get azonban abban látom, hogy az hogy az állattartásnak és a kert- Egerbe érkező turisták nálunk is művelésnek itt még mindig meg- megálljának: erre jó lehetőséget van a tere. Az utóbbi években je- teremtene egy kemping, magán- lentősen megnőtt a betelepülési szállásadók és szórakozást is biz- kedv: megfér egymás mellett a ré- tosítani képes pincészetek. Eger kapujában vagyunk, és jelenleg ebből sem az önkormányzat, sem a lakosság nem profitál. Ehhez azonban folyamatosan ügyelni kell a környezet tisztaságára, a kulturált megjelenésre. Jegyzőként a nagy feladat számomra most az uniós csatlakozás, amelynek'joganyagát a hivatal dolgozóinak is meg kell ismerniük. Fontos, hogy minden hivatali dolgozó tisztában legyen a rá vonatkozó jogszabályokkal, s figyelemmel kell lennünk arra is, hogy a csatlakozást követően bármikor beléphet egy más országból jött uniós állampolgár, akinek az ügyeit zökkenőmentesen kell intéznünk. Megnő majd az idegen nyelv, a rutin és a pontosság becsülete az uniós csatlakozásunk után. ■ Országos iskolai sikerek — A településünkön működő Általános Művelődési Központon belül az óvodában nemrég készült el az új tornaszoba, s így újabb lehetőség nyílt a tehetség kibontakoztatásához egyébként is jól felszerelt intézményben — fogalmaz Vámosi László, az ÁMK igazgatója. Az óvodapedagógusok kiváló szakmai színvonalú, gyermek- központú nevelést folytatnak. Az óvodában kapott helyet fejlesztő pedagógusunk, aki a részképességzavarral küzdő óvodások és kisiskolások gondjait enyhíti, s ugyanitt rendezkedett be logopédusunk is. Az iskolában elindítottuk az úszásoktatást, így két tanéven belül mindenki megtanulhat úszni. A nyári táborunk Sarudon kitűnően sikerült, ősszel pedig a tardosi erdei iskolát látogatjuk meg. Sportköreink közül népszerű a sakk, amelyben nemegyszer értek el tanulóink megyei szintű versenyeken első helyezést. Tantárgyi versenyeken tavaly matematikából értük el a kimagasló országos második helyet, míg népdaléneklésben szerepeltünk már az országos második helyen. Intézményünkben alapítványi zeneiskola működik. Citerásaink tavaly a palócgálán ezüst minősítést értek el, furu- lyásaink pedig egy megyei megmérettetésben második helyen végeztek. Rendszeresen járunk színházba is. Az utóbbi időben az iskolában elérhetővé vált az Internet és hozzá korszerű géppark. Alapítványi segítséggel és pályázati pénzzel pedig megújítottuk az audiovizuális berendezéseinket. A kis létszámú osztályokban lehetőség nyílik arra, hogy a gyermekek képességeire figyeljünk, tehetségét személyre szabottan gondozzuk. A következő évek feladata lesz, hogy a helyiekben tudatosítsuk: kitűnő iskola működik a faluban, amely nemcsak hogy jó eredményekkel büszkélkedhet, de az innen kikerült tanulók megállják a helyüket az életben. MILYENNEK SZERETNÉ LÁTNI TELEPÜLÉSÉT? Stefán Tibor VÁLLALKOZÓ — Több mint 20 éve dolgozom a községben, 1993-tól mint egyéni vállalkozó. A jelenlegi helyzetben eléggé pesszimista vagyok a községünk és a saját vállalkozások jövőjét illetően is. A szőlőtermesztés jövedelem- termelő képessége, hasonlóan a mezőgazdaság más ágazataihoz, a minimumra csökkent. A tulajdonosok még a szerény haszonnal dolgozó szolgáltatókat sem tudják megfizetni. Manapság számukra a hitelfelvétel egyet jelent az eladósodással, ezért minőségi fejlesztésekre nem vállalkozhatunk. Sajnálatos, hogy községünkben nincs egy olyan borászati üzem, amely a helyi termelést integrálni lenne képes. Kovács Ferencné BOLTVEZETŐ — Itt születtem ebben a kis faluban, amely akkor még nyugalmas volt. Ma már sajnos ez nem mondható el a hatalmas átmenő forgalom miatt. Remélem, nem kell már sokáig várni az elkerülő út meg- épülésére, amely újra nyugalmat adhatna az itt élőknek. Hosszú szalagfalu a miénk. Eger közelsége miatt sokan a városban keresnek munkát. Ez a tendencia érződik a boltban is: a legtöbben hazafelé jövet még Egerben bevásárolnak, ide már csak a nyugdíjasok jönnek be. Nyolc éve vagyok tagja az egyháztanácsnak, s minden évben rendezünk jótékonysági bált, amelynek bevételét a templomnak ajánljuk. Rékási Sándor KÖRZETI MEGBÍZOTT — Saját kérésemre kerültem Tiszanánáról Andornaktályára, és úgy érzem, jól döntöttem. Ennek a településnek is megvannak a sajátosságai, de a bűnesetek száma annyira alacsony, hogy a megyei élvonalban vagyunk. Évente jó, ha 20 esetben kell intézkedni. Itt viszont nagy gondot okoz az átmenő forgalom. Úgy érzem, kész csoda, hogy eddig még nagyobb baleset nem történt, hiszen az utak nagyon leterheltek, a lakosok sokat panaszkodnak emiatt. Sokat segítene a rendőri munkán — s nem csak itt, hanem ez mindenhol érvényes —, ha a lakosok jobban figyelnének egymásra és a másik értékeire. Tuza László VÁLLALKOZÓ — Elsősorban az a vágyam, hogy az itt élők összetartása még nagyobb legyen. A közelmúltban alakult meg a sportkör, amely elnökének engem választottak, és szívesen mondtam rá igent, hiszen a sport egy olyan dolog, amely nemcsak értelmes elfoglaltságot jelent, hanem az összetartó erőt egy közösség esetében is megnöveli. Jó lenne hamarosan odáig eljutnunk, hogy a gyermekeket ne hívni kelljen az egyesületbe, hanem maguktól kopogtassanak be oda. Az átmenő forgalom szintén nehezíti az életünket. A házak állapota folyamatosan romlik a rengeteg átsuhanó autó zajától és terhétől. Dr. Fábián László háziorvos — Tizenhét éve kerültem a településre, és azóta is nagyon szeretek itt élni. Jó kapcsolatot alakítottam ki az emberekkel, akiknek bizony jobban oda kellene figyelniük saját egészségükre. Az szinte már itt is kortükör, hogy az orvost csak gyógyszeríratásért keresik fel, vagy akkor, ha már nagy a baj, pedig a megelőzés fontos lenne. De mint mindenhol, sokan az utolsó pillanatig sem mernek táppénzre kerülni a munkahelyük féltése miatt. Bár a rendelőnk régi, de folyamatban van egy új kialakítása. Addig is jó lenne egy gyalogátkelőhely az épület elé, mert a nagy átmenő forgalomban nehézkes az átkelés.
