Heves Megyei Hírlap, 2003. szeptember (14. évfolyam, 203-228. szám)
2003-09-13 / 214. szám
10. OLDAL MOZ A I K 2003. Szeptember 13.. szombat Szüret gulyással Kellemes kora őszi időjárás kísérte az idei gyöngyösi szüreti fesztivált. A háromnapos eseménysorozat alatt a Fő téren változatos programok várták az érdeklődőket. Az ünnep jellegéből adódóan fontos szerepet kapott a folklór. A színpadon helyi néptánccsoportok mutatták be műsorukat, és természetesen a kínálatból nem hiányozhattak a gyermekprogramok és a koncertek sem. Emellett előtérbe kerültek a gasztronómiai értékek is. A Fő téren több, mint harminc csapat mutatta be gú- lyásfőző tudását. A legjobban várt esemény az idén is a felvonulás volt, melynek látványa a régi idők szüreti seregszemléjét idézte, jlaczházi zoltáni Budapest * Kőszeg Szombathely B.füred Dunaújváros Siófok Keszthely Fonyód Soroogyvámos \ V Kaposvár i Szigetvár Mohács Az idén május 23-án csaknem negyven Krisna-hívő indult el Budapestről, hogy gyalog tegyen meg 800 kilométert a Dunántúl 120 települését érintve, s érkezzen meg augusztusban a somogyvámosi Krisna-völgybe. A másfél millió lépést megtett fiatalok között legtöbben egriek voltak. Ennek apropóján kérdeztük Karádi Csabát, a Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége egri templomának lelki vezetőjét, akitől vallásuk lényeges elemeiről is tájékozódhattunk. Lépni kell! Zarándoklat az erkölcsi értékek megóvásáért- Megtapasztalhattam, hogy a Krisna-közösségben a szerzetes tanulók igen szigorú életet élnek, zárt rendszerben - magyarázza mintegy bemutatkozásként Karádi Csaba. - Egy nap rendje úgy áll össze, hogy hajnali négykor van a felkelés, fél 5-től zene és ének, majd 7-ig két óra ima következik. Ezt megint csak zene, ének, továbbá előadások követik. A reggeli lelkigyakorlat délelőtt fél 10 tájban ér véget, ezt követően a tudás gyarapításáé az idő. A Krisna- tudaiúak szerzetes tanulóként a filozófiái, a teológiát és a Szentírást tanulmányozzák. Mindemellett elengedhetetlen, hogy sok-sok gyakorlás árán tudjanak főzni, zenélni kézi harmóniumon, megismerni, miként játsszák a ritmusokat indiai agyagdobon. Ahogy Csaba említi, a Krisna- tudatúak muzsikájának dallamvilága igen közel áll az indiai spirituális zenéhez. Ugyancsak fontos szerepe van az életükben a könyvosztásnak, amelynek során egyúttal találkozhatnak, beszélhetnek is emberekkel, prédikálhatnak nekik a hitükről a maguk csendes módján. A közbevetésre, miszerint hogyan érinti őket az esetleges elutasítás — amiben bizony sokszor van részük —, Csaba máris kész a válasszal: a szerzetes megtanulja kezelni az elutasítást. Még ha azt kedvesen teszik, az is fáj, a durva pedig természetesen még inkább. Azt tartják, ők Istentől függenek, nem pedig másnak a jóindulatától. — Hívőink esetében az ételosztás nagyon fontos része a mindennapoknak — meséli a lelki vezető. — Mi vegetáriánusok vagyunk. Ennél nem elsősorban az általában szokásos egészség- megőrzés szempontja a lényeges, ennek sokkal inkább erkölcsi alapja van, mégpedig az, hogy semmiképpen sem akarunk egy állat megöléséből hasznot húzni. Hozzá kell tennem, kiemelkedő hely jut életünkben a karitatív tevékenységnek is. Különösen a drogmegelőzésben próbálunk minél többet segíteni, de abban is részt veszünk, hogy támogassuk a kábítószerbetegeket visszailleszkedni a társadalomba. Csabától azt is megtudhatjuk, hogy Magyarországon legalább kétezer olyan Krisna-tudatú hívő van, akik otthon is gyakorolják a nagy mértékben, de jól hasznosíthatván a működtetésre fordítható összeget. Somogyvámoson egy 150 hektáros terület is a miénk, ezt nevezzük Krisna-völgynek, ahol aktív gazdálkodást folytatunk, elsősorban saját magunknak, s ezen túl évente 20-25 ezer Jókívánságok „Küldetésük teljesítéséhez sikert kívánok. Az »elveszett« sorsok megmentése, úgy gondolom, a legfőbb közös feladata minden jóakaratú embernek.” (dr. Bárándy Péter igazságügy-miniszter) ,,A ... zarándokút céljai alapvető fontosságú emberi értékekre és korunk jelentős problémáira irányítja rá a figyelmet. Kívánom a zarándokút »áldozatát« vállaló valamennyi résztvevőnek, hogy útjuk során bátorítással és megértéssel találkozzanak.” (Gonda Tibor, Pécs alpolgármestere) „Küldetésükhöz sok sikert, kitartást kívánok! Minél több fiatal ismerje meg, tegye magáévá céljaikat, hogy hazánkban minél kevesebben váljanak az alkohol, a drog és az erőszak áldozatává." (Dobos Józsefné, jáki iskolaigazgató) „A XXI. század elején az emberiség nagy kihívása, hogy úrrá tud-e lenni az egyre jobban elharapódzó agresszión és erőszakon. Ehhez mindannyiunknak sokkal több toleranciára, embertársaink és környezetünk megbecsülésére és az azt kifejező tettekre van szükség. Minden ilyen tett egy lépéssel közelebb visz egy szebb, egy élhetőbb világhoz. Tiszteletet érdemlő hosszú útjuk során kívánom önöknek, hogy ezen ügy iránti elkötelezettségük, kitartásuk, hitük minél több embert késztessen elgondolkodásra, az erőszak minden formája eHeni fellépésre." (dr. Nagy Imre, egri polgár- mester) vallásukat. Emellett mintegy tízezren erősebben, vagy lazábban kötődnek ehhez az egyházhoz. Mindennek alapján természetesen arra is kíváncsiak vagyunk, hogy miből működtetik egyáltalán közösségüket a Krisna-hívők.- A források többrétűek - hangzik a válasz -, részben adománygyűjtésturista keresi fel ezt a helyet, amiből a járulékos szolgáltatások révén úgyszintén vannak bevételeink. Olyan terveket is szövögetünk, hogy például itt Egerben érdemes lenne felépíteni . Szívesen beszél az egri templom lelki vezetője a megyeszékhelyen élő és tevékenykedő Krisna- hívőkről is. Úgy érzi, dinamikus, fiatal közösség jött létre a városban. Különösen a drogmegelőzésben mondhatnak magukénak jelentős eredményeket. Annál is inkább, mivel a jelenleg is aktív mag egy része valaha maga is kábítószer-fogyasztó volt, s éppen a Krisna-közösség révén sikerült leszoktatni őket, sőt, sokan ma is részt vesznek a megelőző, illetőleg a drogosokat a társadalomba visszavezető munkában. Beszélgetésünk során természetesen szóba kerül az idei zarándoklat is. Ennek már 1994 óta vannak előzményei — tudjuk meg. Abban az évben, s rá két évre már gyakorolták a magyarországi hívők ősi hagyományukat, vagyis azt, hogy A lelki vezető Karádi Csaba római katolikusként 1968-ban Szigetváron született. Húszévesen disszidálni akart, világot látni. Bécsben a Mariahilfer strasszén dolgozott felhajtóként egy magyar boltban, s ekkor találkozott először Krisna-hívőkkel. Ők magyarok voltak, akik árulták a könyveket és prédikáltak. Az ő hatásukra 1988 őszén Budapestre költözött, s másfél éves katonaság közbeiktatásával immár komolyan ismerkedett a Krisna-tudatúak eszmevilágával. Ezt követően 1990 augusztusában lett szerzetes tanuló. Három évvel később Debrecenben a kelet-magyarországi központvezetője lett, majd 1994-től egyre többször megfordult megyeszékhelyünkön, s két év elteltével végleg Egerbe költözött. Persze, időközben azért több hónapig megfordult például Veszprémben is. A vándorlás az életformája. Végül 1996-ban megnősült, s Egerben telepedett le, ahol a közösség templomának lelki vezetője Karádi Csaba FOTÓ! PILISY bői van b e v é t e lünk, hiszen könyveket terjesztünk. Másrészt a hívek adományai is gyarapítják, ha nem is egy kultu- * rális köz- 1 pontot, amelynek egyebek mellett része lenne egy vegetáriánus étterem is. gyalogosan járják az országot, s közben dallal-tánccal, kötetek átadásával igyekeznek mások tudomására hozni gondolataikat. A zarándokok, s a térképen látható helységek, amelyeket idén bejártak- A Krisna-hívők nemet mondanak az alkoholra, a drogokra és az erőszakra — szögezi le határozottan Karádi Csaba. - Épp ezért a jelmondatunk az, hogy alkohol, drogok és erőszak nélkül lehet igazán boldog életet élni. Arra, hogy miért Lépni kell! az elnevezése immár 1998 óta a zarándoklataiknak, nagyon egyszerű a felelet:- A mi felfogásunk szerint hazánk és az egész világ súlyos erkölcsi válságtól szenved, amitől csak határozott, pozitív irányú lépések menthetnek meg minket. Közösségünk tagjainak meggyőződése, hogy ennek érdekében mindannyiunknak LÉPNI KELL! Mindenkinek önmagának kell megtennie a szükséges lépéseket. Ha ugyanis az egyén megteszi a megfelelő lépéseket, akkor szerintünk a társadalom is a megfelelő irányba halad. Éppen ezért arra törekszünk, hogy ne várjon senki másra, maga tegye meg e lépéseket. Úgy érezzük, fel kell rázni az egyént, hogy mindenki tudja, miként kell cselekedni. Ez különösen fontos a mai világban, amikor a politikusok viselkedése megfertőzi a társadalmat. Az 1998-ban, a 2000-ben és az idén tartott zarándoklat egyaránt a Lépni kell! címet viselte. Ebben az évben május 23-án Budapestről indult el mintegy negyven Krisna- tudatú hívő a Dunántúlra. Nyolcszáz kilométert tettek meg gyalog, ez legalább másfél millió lépés.- Mindenütt felkerestük az ön- kormányzatot, a rendőrséget és az iskolaigazgatókat - emlékezik az idei útra Csaba. — Emléklappal, kis ajándékkal és vaskos kötettel leptük meg őket, ez utóbbi a Bhagavad-gitá, a Hindu Biblia volt. Nyugodtan mondhatom, mindenfelé nagyon szívesen fogadtak bennünket. A polgármesterek biztosítottak nekünk szállást, vagy a tornatermekben, vagy a focipályákon sátorozhattunk. Menet közben és a településeken is zenéltünk, táncoltunk. Az emberek is kedvesek voltak velünk, sokszor hoztak gyümölcsöt, üdítőt. A résztvevők között túlnyomó többségben voltak az egriek, egyesek csak hétvégeken csatlakoztak hozzánk, hiszen hét közben dolgozniuk kellett a munkahelyeiken. A zarándoklat érintette többek között Dunaújvárost, Mohácsot, Pécset, Kaposvárt, Zalaegerszeget, Szombathelyt és a Balaton körüli városokat is. Eljutottak a kapolcsi Művészetek Völgyébe, ahol egynapos művészeti programokon mutatkoztak be indiai tánccal zenével, pantomimmel, ételkóstolóval, kirakodóvásárral, ruhapróbával, arc- és testfestéssel. Naponta 10-20 kilométert tettek meg, hiszen nem versenyeztek, hanem gondolataik hirdetése volt az elsődleges céljuk. Az egri templom lelki vezetőjének még most is ragyog a szeme, ha visszagondol a korábbi évek és az idei esztendő zarándoklataira. Természetesen nem maradhat el a jövő tervezése sem, eszerint a következő évben Heves, Borsod-Aba- új-Zemplén, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéket kívánják bejárni, hiszen továbbra is tartják magukat abbéli meggyőződésükhöz, hogy: Lépni kell! SZALAY ZOLTÁN
