Heves Megyei Hírlap, 2003. szeptember (14. évfolyam, 203-228. szám)

2003-09-13 / 214. szám

10. OLDAL MOZ A I K 2003. Szeptember 13.. szombat Szüret gulyással Kellemes kora őszi időjárás kísérte az idei gyön­gyösi szüreti fesztivált. A háromnapos eseményso­rozat alatt a Fő téren változatos programok várták az érdeklődőket. Az ünnep jellegéből adódóan fontos szerepet kapott a folklór. A színpadon helyi néptánccsoportok mutatták be műsorukat, és ter­mészetesen a kínálatból nem hiányozhattak a gyermekprogramok és a koncertek sem. Emellett előtérbe kerültek a gasztronómiai értékek is. A Fő téren több, mint harminc csapat mutatta be gú- lyásfőző tudását. A legjobban várt esemény az idén is a felvonulás volt, melynek látványa a régi idők szüreti seregszemléjét idézte, jlaczházi zoltáni Budapest * Kőszeg Szombathely B.füred Duna­újváros Siófok Keszthely Fonyód Soroogyvámos \ V Kaposvár i Szigetvár Mohács Az idén május 23-án csaknem negyven Krisna-hívő indult el Budapestről, hogy gyalog tegyen meg 800 kilométert a Dunán­túl 120 települését érintve, s érkezzen meg augusztusban a somogyvámosi Krisna-völgybe. A másfél millió lépést megtett fiatalok között legtöbben egriek voltak. Ennek apropóján kér­deztük Karádi Csabát, a Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége egri templomának lelki vezetőjét, akitől vallásuk lé­nyeges elemeiről is tájékozódhattunk. Lépni kell! Zarándoklat az erkölcsi értékek megóvásáért- Megtapasztalhattam, hogy a Krisna-közösségben a szerzetes ta­nulók igen szigorú életet élnek, zárt rendszerben - magyarázza mintegy bemutatkozásként Karádi Csaba. - Egy nap rendje úgy áll össze, hogy hajnali négy­kor van a felkelés, fél 5-től zene és ének, majd 7-ig két óra ima követ­kezik. Ezt megint csak zene, ének, továbbá előadások követik. A reg­geli lelkigyakorlat délelőtt fél 10 tájban ér véget, ezt követően a tu­dás gyarapításáé az idő. A Krisna- tudaiúak szerzetes tanulóként a fi­lozófiái, a teológiát és a Szentírást tanulmányozzák. Mindemellett elengedhetetlen, hogy sok-sok gyakorlás árán tudjanak főzni, ze­nélni kézi harmóniumon, megis­merni, miként játsszák a ritmuso­kat indiai agyagdobon. Ahogy Csaba említi, a Krisna- tudatúak muzsikájának dallamvi­lága igen közel áll az indiai spiri­tuális zenéhez. Ugyancsak fontos szerepe van az életükben a könyv­osztásnak, amelynek során egyúttal találkozhatnak, beszél­hetnek is emberekkel, prédikál­hatnak nekik a hitükről a maguk csendes módján. A közbevetésre, miszerint hogyan érinti őket az esetleges elutasítás — amiben bi­zony sokszor van részük —, Csa­ba máris kész a válasszal: a szer­zetes megtanulja kezelni az eluta­sítást. Még ha azt kedvesen te­szik, az is fáj, a durva pedig ter­mészetesen még inkább. Azt tartják, ők Istentől függenek, nem pedig másnak a jóindulatá­tól. — Hívőink eseté­ben az ételosztás na­gyon fontos része a mindennap­oknak — meséli a lelki vezető. — Mi vegetáriá­nusok vagyunk. Ennél nem elsősor­ban az általában szokásos egészség- megőrzés szempontja a lényeges, ennek sokkal in­kább erkölcsi alapja van, mégpedig az, hogy semmikép­pen sem akarunk egy állat meg­öléséből hasznot húzni. Hozzá kell tennem, kiemelkedő hely jut életünkben a karitatív tevékeny­ségnek is. Különösen a drogmeg­előzésben próbálunk minél többet segíteni, de abban is részt ve­szünk, hogy támogassuk a kábító­szerbetegeket visszailleszkedni a társadalomba. Csabától azt is megtudhatjuk, hogy Magyarországon legalább kétezer olyan Krisna-tudatú hívő van, akik otthon is gyakorolják a nagy mértékben, de jól hasznosít­hatván a működtetésre fordítható összeget. Somogyvámoson egy 150 hektáros terület is a miénk, ezt nevezzük Krisna-völgynek, ahol aktív gazdálkodást folyta­tunk, elsősorban saját magunk­nak, s ezen túl évente 20-25 ezer Jókívánságok „Küldetésük teljesítéséhez sikert kívánok. Az »elveszett« sorsok megmentése, úgy gondolom, a legfőbb közös feladata minden jóakaratú embernek.” (dr. Bárándy Pé­ter igazságügy-miniszter) ,,A ... zarándokút céljai alapvető fontosságú emberi értékekre és korunk jelentős problémáira irányítja rá a figyelmet. Kívánom a zarándokút »áldozatát« vállaló vala­mennyi résztvevőnek, hogy útjuk során bátorítással és megértéssel találkozzanak.” (Gonda Tibor, Pécs alpolgármestere) „Küldetésükhöz sok sikert, kitartást kívánok! Minél több fiatal ismerje meg, tegye magáévá céljaikat, hogy hazánkban minél kevesebben váljanak az alkohol, a drog és az erőszak áldozatává." (Dobos Józsefné, jáki iskolaigazgató) „A XXI. század elején az emberiség nagy kihívása, hogy úrrá tud-e lenni az egyre jobban elharapódzó agresszión és erőszakon. Ehhez mindannyiunknak sokkal több toleranciára, embertársaink és környezetünk megbecsülésére és az azt kifejező tet­tekre van szükség. Minden ilyen tett egy lépéssel közelebb visz egy szebb, egy élhe­tőbb világhoz. Tiszteletet érdemlő hosszú útjuk során kívánom önöknek, hogy ezen ügy iránti elkötelezettségük, kitartásuk, hitük minél több embert késztessen elgondol­kodásra, az erőszak minden formája eHeni fellépésre." (dr. Nagy Imre, egri polgár- mester) vallásukat. Emellett mintegy tízez­ren erősebben, vagy lazábban kö­tődnek ehhez az egyházhoz. Mindennek alapján természetesen arra is kíváncsiak vagyunk, hogy miből működtetik egyáltalán kö­zösségüket a Krisna-hívők.- A források többrétűek - hangzik a válasz -, részben ado­mánygyűjtés­turista keresi fel ezt a helyet, ami­ből a járulékos szolgáltatások ré­vén úgyszintén vannak bevétele­ink. Olyan terveket is szö­vögetünk, hogy például itt Egerben érdemes len­ne felépí­teni . Szívesen beszél az egri temp­lom lelki vezetője a megyeszékhe­lyen élő és tevékenykedő Krisna- hívőkről is. Úgy érzi, dinamikus, fiatal közösség jött létre a város­ban. Különösen a drogmegelőzés­ben mondhatnak magukénak je­lentős eredményeket. Annál is in­kább, mivel a je­lenleg is aktív mag egy része valaha maga is kábító­szer-fogyasztó volt, s éppen a Krisna-közösség révén sikerült le­szoktatni őket, sőt, sokan ma is részt vesznek a megelőző, illető­leg a drogosokat a társadalomba visszavezető munkában. Beszélgetésünk során természete­sen szóba kerül az idei zarándoklat is. Ennek már 1994 óta vannak előzményei — tud­juk meg. Abban az évben, s rá két évre már gyakorolták a magyaror­szági hívők ősi hagyományukat, vagyis azt, hogy A lelki vezető Karádi Csaba római katolikus­ként 1968-ban Szigetváron született. Húszévesen disszidál­ni akart, világot látni. Bécsben a Mariahilfer strasszén dolgo­zott felhajtóként egy magyar boltban, s ekkor találkozott elő­ször Krisna-hívőkkel. Ők ma­gyarok voltak, akik árulták a könyveket és prédikáltak. Az ő hatásukra 1988 őszén Buda­pestre költözött, s másfél éves katonaság közbeiktatásával im­már komolyan ismerkedett a Krisna-tudatúak eszmevilágával. Ezt követően 1990 augusztusá­ban lett szerzetes tanuló. Há­rom évvel később Debrecen­ben a kelet-magyarországi központvezetője lett, majd 1994-től egyre többször megfordult megyeszékhelyünkön, s két év elteltével végleg Egerbe költözött. Persze, időközben azért több hónapig megfordult például Veszprémben is. A vándorlás az életformája. Vé­gül 1996-ban megnősült, s Egerben telepedett le, ahol a közösség templomának lelki vezetője Karádi Csaba FOTÓ! PILISY bői van b e v é t e ­lünk, hiszen könyveket terjesztünk. Másrészt a hívek ado­mányai is gyarapítják, ha nem is egy kultu- * rális köz- 1 pontot, amelynek egyebek mellett része lenne egy vegetáriánus étterem is. gyalo­gosan jár­ják az orszá­got, s közben dallal-tánccal, kötetek átadásá­val igyekeznek mások tudomására hozni gondo­lataikat. A zarándokok, s a térké­pen látható helységek, amelyeket idén bejártak- A Krisna-hívők nemet mon­danak az alkoholra, a drogokra és az erőszakra — szögezi le határo­zottan Karádi Csaba. - Épp ezért a jelmondatunk az, hogy alkohol, drogok és erőszak nélkül lehet iga­zán boldog életet élni. Arra, hogy miért Lépni kell! az elnevezése immár 1998 óta a za­rándoklataiknak, nagyon egysze­rű a felelet:- A mi felfogásunk szerint ha­zánk és az egész világ súlyos erköl­csi válságtól szenved, amitől csak határozott, pozitív irányú lépések menthetnek meg minket. Közössé­günk tagjainak meggyőződése, hogy ennek érdekében mind­annyiunknak LÉPNI KELL! Mindenkinek önmagának kell megtennie a szüksé­ges lépéseket. Ha ugyanis az egyén megteszi a meg­felelő lépéseket, akkor szerintünk a társadalom is a megfelelő irányba halad. Éppen ezért arra törekszünk, hogy ne várjon senki másra, maga tegye meg e lépése­ket. Úgy érezzük, fel kell rázni az egyént, hogy minden­ki tudja, miként kell cseleked­ni. Ez különösen fontos a mai világban, amikor a politikusok vi­selkedése megfertőzi a társadal­mat. Az 1998-ban, a 2000-ben és az idén tartott zarándoklat egyaránt a Lépni kell! címet viselte. Ebben az évben május 23-án Budapestről indult el mintegy negyven Krisna- tudatú hívő a Dunántúlra. Nyolc­száz kilométert tettek meg gyalog, ez legalább másfél millió lépés.- Mindenütt felkerestük az ön- kormányzatot, a rendőrséget és az iskolaigazgatókat - emlékezik az idei útra Csaba. — Emléklappal, kis ajándékkal és vaskos kötettel leptük meg őket, ez utóbbi a Bhagavad-gitá, a Hindu Biblia volt. Nyugodtan mondhatom, mindenfelé nagyon szívesen fo­gadtak bennünket. A polgármeste­rek biztosítottak nekünk szállást, vagy a tornatermekben, vagy a fo­cipályákon sátorozhattunk. Menet közben és a településeken is ze­néltünk, táncoltunk. Az emberek is kedvesek voltak velünk, sok­szor hoztak gyümölcsöt, üdítőt. A résztvevők között túlnyomó több­ségben voltak az egriek, egyesek csak hétvégeken csatlakoztak hozzánk, hiszen hét közben dol­gozniuk kellett a munkahelyei­ken. A zarándoklat érintette többek között Dunaújvárost, Mohácsot, Pécset, Kaposvárt, Zalaegerszeget, Szombathelyt és a Balaton körüli városokat is. Eljutottak a kapolcsi Művészetek Völgyébe, ahol egy­napos művészeti programokon mutatkoztak be indiai tánccal ze­nével, pantomimmel, ételkóstoló­val, kirakodóvásárral, ruhapróbá­val, arc- és testfestéssel. Naponta 10-20 kilométert tettek meg, hi­szen nem versenyeztek, hanem gondolataik hirdetése volt az el­sődleges céljuk. Az egri templom lelki vezetőjé­nek még most is ragyog a szeme, ha visszagondol a korábbi évek és az idei esztendő zarándoklataira. Természetesen nem maradhat el a jövő tervezése sem, eszerint a kö­vetkező évben Heves, Borsod-Aba- új-Zemplén, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéket kívánják bejárni, hiszen továbbra is tartják magukat abbéli meggyő­ződésükhöz, hogy: Lépni kell! SZALAY ZOLTÁN

Next

/
Thumbnails
Contents