Heves Megyei Hírlap, 2003. augusztus (14. évfolyam, 178-202. szám)

2003-08-23 / 196. szám

iiifll 2003• Augusztus 23., szombat MEGYEI K Ö R K É P 5. OLDAL Kiállítás és vásár nyílt a Líceumban Népművészeti bemutató az aulában. Az egriek várták már a vásárt fptó: piusy Eger Közel hetven cég vesz részt a Lí­ceum épületében tegnap dél­előtt megnyílt Egri Kiállítás és Vásáron. Az ünnepélyes meg­nyitón Szántási Rafael, a me­gyeszékhely alpolgármestere hangsúlyozta: az egriek a koráb­ban tíz éven keresztül megren­dezett Vásár Agriában program­ja miatt már várják a hagyomá­nyos nyár végi seregszemlét. A szervező ezúttal egy magáncég, a Compexpo Stúdió Kft., amely negyedik éve rendez kiállításo­kat, vásárokat az észak-magyar­országi régióban. Újdonságnak számít a helyszín, az Eszterházy Károly Főiskola épü­lete és udvara, s az is, hogy most elsősorban a kis- és közép- vállalkozásokat invitálták a vá­sárra. A vasárnapig tartó prog­ram az egri kistérség önkor­mányzatai, civil szervezetei szá­mára is bemutatkozási lehetősé­get kínál, s a szakmai és kultu­rális rendezvények sem hiá­nyoznak. Dr. Hauser Zoltán, a főiskola rektora köszöntőjében kiemel­te: az oktatási intézmény filozó­fiája, hogy ne tekintsék zárt helynek. Az impozáns környe­zet alkalmas lehet ilyen jellegű események lebonyolítására. A Compexpo Stúdió Kft. ügy­vezetője, Tisza Andrea elmond­ta, hogy a Líceum aulájában a kistérséggel, népművészeti ha­gyományokkal, lakberendezési tárgyakkal, festményekkel, míg az emeleten az informatikával és több egri középiskolával is­merkedhetnek a látogatók. Az udvaron állították fel a színpa­dot, kézműves sátrakkal, büfék­kel piacteret alakítottak ki. A vá­sár vendégei lapunk, a Heves Megyei Hírlap standjával is ta­lálkozhatnak. {RÉNES) Porig égett a varroda Petőfibánya Pályázatokról döntöttek Az augusztus 20-ról 21-éré virra­dó éjszaka porig égett a helyi var­roda Iskola utcai épülete. A késői időpont mellett talán a pár órával korábbi tűzijáték okozta hangef- fektek is hozzájárultak ahhoz, hogy a környéken élők viszony­lag későn értesítették a tűzoltó­kat, akik ezt követően nagy erők­kel indultak a helyszínre. Püspö­ki Péter, a Hatvani Tűzoltóság osztályvezetője elmondta: hajna­li két óra előtt jött a riasztás, aminek nyomán egységeiken kí­vül a gödöllőiek is bekapcsolód­tak a lángok megfékezésébe. Ér­kezésükkor már lángban állt az egész tetőszerkezet. A munkát nehezítette, hogy a vizet távolról kellett szállítani. Az öt szerkocsi legénysége reggel 5 óra 50 percre végzett a munkával. Sajnos, a javak 80 százalékát nem sikerült meg­menteni, így a kár eléri a 40 mil­lió forintot. Szerencsére személyi sérülés nem történt. A tűz keletkezésének az okát szakértők bevonásával vizsgál­ják. Az elsődleges információk szerint idegenkezűségre utaló je­leket egyelőre nem észleltek, i-ói Miskolc, Heves megye A második fordulós terület- és tér­ségfejlesztési célelőirányzatra be­nyújtott pályázatokról is döntött tegnapi ülésén a három megyét - Hevest, Borsod-Abaúj-Zemplént és Nógrádot - tömörítő Észak- magyarországi Regionális Fejlesz­tési Tanács (KFT) - tájékoztatta lapunkat Sós Tamás, a Heves Me­gyei Területfejlesztési Tanács el­nöke. E forrásra megyénkből ösz- szesen 10-en pályáztak sikerrel, ők így 343 millió forinthoz jutnak, melyből több mint 140 millió a munkahelyteremtést szolgálja. Döntött a testület a szenny­vízelvezetés és -tisztítás megol­dását segítő regionális célelői­rányzatokról is: e keretből Gyöngyös kap 52 milliót. Szó esett még az Észak-magyaror­szági Régiós Stratégiai Terv elő­készítéséről, illetve a Nemzeti Fejlesztési Program regionális akciótervéről is. Ez utóbbi a tér­ség olyan adottságaira helyezi a hangsúlyt, mint - egyebek mel­lett - a turisztika, a kulturális örökség, a természetvédelmi te­rületek, a nemzeti parkok, a bortermelés, a felsőoktatás és az innováció. i-nei síké Sándor Palimadamk kerestetnek Tribuszerné óta tudható: nincs jobb egy gondosan felépített pilótajátéknál, bármi­lyen nevet találjanak is neki. (Olyan kivételes pénzközeli hely­zetbe ugyanis, mint Kulcsár Attila, egy évszázadban egyszer kerül élő ember, erre kár lenne rendszert építeni.) Hogyan néz ki egy ilyen Játék”? Egészen pontosan: milyen kellékei vannak a ma már a törvény által is üldözött „pilótajá­ték” javított változatának? Egy honi cég egy napilap első olda­lán hirdet 6 százalékos kamatozású, eurós „projektalapú óva­déki hitelt” cégek számára, akár 15 éves futamidővel. A hitel megszerzése pofon egyszerű: a kft.-hez üzleti tervet kell be­nyújtani a készülő projektről, amelyet a cég fordíttat le franci­ára. Utóbbiért, és az ügyvédi költségért a kért hitel egy száza­lékát kell előre kifizetni. Ezt követően a kft. két nap alatt elbí­rálja, az igénylés megfelel-e a formai követelményeknek. Ha nem, újabb egy százalékért át is dolgozza a beadott üzleti ter­vet. Amennyiben a beadvány megfelelő, az ügyfélnek a hitel­összeg tíz százalékát kell átutalnia a kft. számlájára, az iroda­vezető szerint óvadékként, ami a konstrukcióban fedezetként működik. Számoljunk most forintban! (Na, és kerek összegekkel, hogy könnyebben követhessük a gondolatmenetet.) Kér valamelyik cég egy ötszázmilliós hitelt. (Szerényebb körülmények között működik, mondjuk, ezért ilyen alacsony az összeg.) Gondo­san mellékel egy üzleti tervet az ötmillió forinthoz, amit első körben letenni kényszerül. A terv nem fog megfelelni minden formai követelménynek - erre letehetjük a nagyesküt vi­szont további ötmillió leperkálását követően, szinte a betűk is dalra fakadnak a javított változaton. Ezen a ponton el is érkez­tünk az utolsó előtti állomáshoz, az ötvenmilliós óvadék átuta­lásának ünnepélyes aktusához. Az a tény pedig, hogy a - fővá­rosi címen működő, de még csak bejegyzés alatt álló - cég iro­davezetője szerint „még jóformán senkinek a hitelkérelmét nem utasították el” csak további reményekre adhat okot az el­bírálás előtt. (Az elmondottak alapján senkinek nem lehet kétsége a végleges döntések felől.) Az örök optimisták persze bízhatnak abban, hogy két esély van, s ezekre ötven-ötven százalék esik: vagy igen, vagy nem. Magda: több, mint ígéret Az orvosok béremelést kémek (Folytatás az 1. oldalról)- Senki sem vitatja, hogy a magyar orvoso­kat is megilletné az EU-ban dolgozó kollé­gáik bére. De ezen az alapon a lakatosok is ugyanezt követelhetnék, csakhogy ez kevés­bé izgatná a társadalmat - vetettük fel dr. Juhász Máriának.- Ne keverjük össze a dolgokat! - figyel­meztetett a főorvosnő. - Maradjunk a ma­gyar diplomásoknál, s őket hasonlítsuk ösz- sze. Nézzük meg egy mérnöknek, egy ügy­védnek, egy bírónak vagy egy közgazdász­nak a kezdő fizetését. Vagy ne csak az orvo­sokat vizsgáljuk, hanem az egészségügy tel­jes egészét. A közalkalmazottak között az utolsó helyen vagyunk, tőlünk hátrébb csak a halászokat találjuk.- Erre sokan azt mondják, hogy a halá­szok, de még a mérnökök se kapnak para­szolvenciát.- Az egészségügyben sincs mindenütt paraszolvencia. Mikor kapott hálapénzt pél­dául a röntgenes, vagy a laboros? — kérde­zett vissza. — A paraszolvencia mindenki számára megalázó. A betegeknek és ne­künk is egyaránt. Alapvetően arról van szó, hogy sajnos a sajtó is csak a sztrájkra és a bérre hegyezi ki a felhívásunkat.- Miért? Nem ez a lényeg?- Egyáltalán nem. Mi azt szeretnénk, hogy legyen egy pártoktól független egészségügyi koncepció, amely kormányváltás esetén sem változik. Kiszámíthatóságot szeretnénk, s azt, hogy ne a költségvetéstől függjön: betartható- e a korábbi ígéret. Szeretnénk tudni, hogy a bérünk valamikor elindul felfelé. Bizonyos biztonságot, kötelezettséget akarunk elérni az egészségügy minden résztvevője (egész­ségügyi dolgozók és betegek) számára. •k Az orvosok közül többen önmaguk sem tudják, hogy a kormány vagy a MOKzászla­ja mögött sorakozzanak-e fel. Ez őket épp úgy összezavarja - s okot ad a berken belü­li, kollégák közötti ellenérzésre -, mint a kül­ső szemlélőket. Az egri Markhot Ferenc Kór­házban érdeklődésünkkor egyetlen orvos mondta el - talán érthető okból ő is csak ne­vének közlése nélkül - a véleményét:- Tudathasadásos állapotban vagyunk. Mert a betegek ellátását mindenekelőttinek érezzük, ugyanakkor a törvénytervezet szá­mos olyan veszélyt rejt magában, amely az egészségügyi dolgozókat egyszer és min­denkorra kizárja a privatizációból, vagy je­lentősen megnehezíti a helyzetüket. Külö­nösen nagy problémát jelent ez, ha össze­vetjük az intézményi törvénnyel, amely megengedi a privatizációt. Az új tervezetet, az egészségügyi dolgozók jogállásáról tisz­tességesnek tartom, de az csak mint mun­kavállalókkal számol a dolgozókkal, s nem mint a privatizációban részt vevőkkel. A privatizálás veszélyét abban látom még, hogy ez körülbelül 20 százalékkal meg­emeli majd az egészségügyi költségeket. Mert nyilvánvaló, hogy a privatizátor köl­csönt vesz fel a banktól, s ennek terheit, továbbá a saját hasznát mindenképpen ki akarja termelni a biztosításból nyert kórhá­zi bevételből. Nagyon szép lenne a MOK ál­tal követelt 600 ezer forintos kezdő fizetés, de ez irreális a magyar gazdaság jelen hely­zetében. NÉGYESSY ZITA Nagyréde A mezőgazdaságnak 100-150 milliárd forint banki hitelre len­ne szüksége, állami garanciavál­lalás mellett. Ezt a pénzt célzot­tan az integrációk támogatására kellene felhasználni - vélekedett a Nagyrédei Szüreti Napok nyitá­nyaként megtartott fórumon dr. Magda Sándor, a Parlament me­zőgazdasági bizottságának elnö­ke. Mint hozzátette: a maximum 3 éves fizetési halasztással kihe­lyezett hitelek révén a szövetke­zésekbe tömörülő gazdák végül adófizetőkké válhatnának, és nem támogatásra szorulnának. Szerinte a versenyképes integrá­ciók tulajdonképpen az 1990 előtti társult szervezetek mintá­jára jöhetnének létre, természe­tesen a magántulajdonra „szer­kesztve”. A szőlő-bor ágazattal kapcsolatos egyik legfontosabb feladataként a hamisítás megfé­kezését említette.- Tűzzel-vassal keresztülver­jük, hogy a vendéglőkben min­dennap standoljanak, e tárgy­ban a miniszterelnöknek is leve­let írtunk - jelentette be a hon­atya, azt is hozzátéve: a hamisí­tás megszüntetése egyben a sző­lőárak emelkedését is magával hozza. A fórum résztvevői szembesí­tették a képviselőt egy korábbi, a szőlőtelepítések plusz támogatá­sát célzó, ám eddig be nem váltott ígéretére. Ennek kapcsán dr. Magda közölte: parlamenti inter­pellációja nyomán a frakció és a miniszter egyaránt helyeselte az elképzelést, így érthetetlen, hogy ezek után a folyamai miért akadt meg. Ősszel újra az Országgyűlés elé viszi a plusz 25 százalékos tá­mogatás kérdését, hiszen a tele­pítésekre az uniós csatlakozásig van csak lehetőség. A honatya a szövetkezések mellett egységes érdekképviseleti rendszer kialakítását, valamint egyértelmű támogatási célok megfogalmazását is sürgette. Úgy vélte, az észak-magyarorszá­gi négy borvidék nem a tömegter­melésre, hanem a minőségi illet­ve kiemelt minőségű borok előál­lítására alkalmas, így ezt a tevé- kenységet kell erősíteni. iespéi Halálos nyári kánikula? (Folytatás az 1. oldalról) A nagy forgalmú sürgősségi osz­tály a gyógyintézeti első lépcső szerepét tölti be, s mint ilyen a meleg „áldozataival” is közvet­len kapcsolatba került. Bár kiug­ró forgalomemelkedést nem re­gisztráltak a mentőszolgálatnál sem, de azért az idei nyáron is voltak a hőség számlájára írható rosszullétek és balesetek. Dr. Gyulai Katalin, a Heves Megyei Mentőszervezet vezető főorvosa szerint a számok azt mutatják, hogy nagyjából a tavalyi meleg nyárnak megfelelő állapotok for­dultak elő. Ráadásul, mivel ez már legalább a második-harma­dik olyan év, hogy tavasztól fo­lyamatosan, hosszan, tartósan komoly meleg van, így az embe­rek is jobban megszokták, fölké­szültek és odafigyeltek erre. Te­hát a nagy hőségben délelőtt 10­11 órától délután 15 óráig lehető­leg árnyékban hűsöltek és nem a tűző napon tartózkodtak, szel- lős, könnyű ruhákat viseltek, és ügyeltek a megfelelő folyadékbe­vitelre. Nemcsak a betegek, hanem az ápoló-szállító személyzet is a rosszullét határán állt a meleg­ben. A nyáron három napon át mérték a Heves megyei gépjár­művek belső hőmérsékletét. A mentőkben tartósan 40 fok volt. A szolgálat jelenlegi anyagi hely­zetében viszont még új autókra sincs pénz nemhogy klímaberen­dezésre. Dr. Gyulai Kataün azt is javasolta, hogy a műszálas hosz- szú és izzasztó öltözet helyett, legalább nyárra a megyében kí­sérleti jelleggel vezessenek be egységes pamut bermudanadrá- got. Az új nyári „mentős divat” meghonosítására tett hevesi kí­sérlet azonban elbukott. <kji Halál az autópályán Gyöngyös Halálos végű közlekedési baleset történt tegnap éjfél után az M3-as autópálya Gyöngyös-Nyugat le­hajtó közelében, a Budapest irá­nyába tartó oldalon. Egy ukrán állampolgár Ford Transitjával a külső forgalmi sávban - feltehe­tően figyelmetlensége miatt - há­tulról nekiütközött az előtte sza­bályosan haladó IFA tehergépko­csi pótkocsijának. A baleset kö­vetkeztében a mikrobusz ukrán utasai közül ketten könnyű, egy személy súlyos sérülést szenve­dett, egy 47 éves férfi pedig a helyszínen életét vesztette. A mikrobusz totálkáros lett. A műszaki mentés idejére haj­nali négy óráig a bal pályát Gyöngyös-Kelet és Gyöngyös- Nyugat lehajtók között teljes szé­lességében lezárták. A baleset körülményeit a rendőrség szak- értők bevonásával vizsgálja. ■ Csütörtökön nyílt kiállítás Sárközy Iván grafikáiból és pasztelljeiből az egri Művészetek Házának Kísérleti Galériájában. A tárla­tot Nagy B. István (képünkön jobbra), Munkácsy-díjas festőművész nyitotta meg. A bemutatott alkotások szeptember 9-ig te- kinthetők meg. ________________________________ totó: pilisy elemér

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents