Heves Megyei Hírlap, 2003. augusztus (14. évfolyam, 178-202. szám)
2003-08-23 / 196. szám
6. OLDAL H 0 R I Z 0 N T 2003. Augusztus 23., szombat Földfedte középkori települések Bár a falvak lakosai tudják, hol helyezkedett el a lakott terület 6-700 éve, egyelőre ezeknek a településnyomoknak a megmentésére nincs remény. A szakember szerint egyelőre örülnünk kell annak a szomorú ténynek, hogy ezeket az értékes leleteket a föld rejti. Heves megye Nem csupán a kápolnaiak tudják, mit rejt a falu közelében fákkal benőtt domb, de a tiszanánaiak is ismerik Alpoklosnána történetét. Azokban a falvakban, ahol a középkorban falupusztulás vagy elnéptelenedés történt, a mai lakosok is ismerik a régi faluhelyet. Ám azon túl, hogy a legendát szájról szájra adják, netán időnként földmunkák közben tárgyi nyomok is előkerülnek, egyesre nem sok remény van arra, hogy bárhol is régészeti feltárás kezdődjön. — Az eddigi tapasztalataim alapján azt mondom, örülnünk kell annak a szomorú ténynek, hogy ezeket az értékes leleteket egyelőre a föld biztonsága rejti - mondja Fodor László, a Dobó István Vármúzeum középkorkutató régésze. - Szakemberként fáj a szívem azért a sok értékes ismeretanyagért, ami így előttünk is rejtve marad, de a mai körülmények közt talán ez a legjobb, ami történhet ezekkel a településmaradványokkal. — Mit ért a körülmények alatt?- Ha valaki egyszer belevág, az rájön, olyan ez, mint a tengeri kígyó, nincs vége. A mostani rendezetlen és kialakulatlan körülmények között, az anyagi lehetőségekről már nem is szólva, szinte elképzelhetetlennek tartom, hogy egy ilyen lelőhdyet feltárjunk. Mind a hatósági engedélyeztetési, mind pedig a tulajdonviszonyok nem tisztázottak. A múzeumoknak nincs pénzük ilyen volumenű feltárásra, az önkormányzatoknak még úgy sem. A múzeum csak akkor tud kutatni, ha azt megfinanszírozzák — mint például autópálya-építéskor vagy bányanyitáskor —, vagy ha egy leletanyag veszélybe kerül. Akkor nincs mese, menni kel Ám a középkori településmaradványoknál egyik eset sem indokolt.- Mekkora összegű projekt lehetne egy-egy középkori falu feüárása?- Milliós nagyságrendben kell gondolkodni. Annak ugyanis nincs értelme, hogy belekaparjunk a földbe. Ha már dolgozunk, akkor teljes körű feltárásra kell törekedni, hiszen a telkek távolsága, a szerkezeti elhelyezkedés is sokat mondó lehet. Azt sem lehet előre tudni, hogy hány réteg lakott település nyomait fedezzük jel hiszen elképzelhető, hogy az elpusztult középkori falu korábbi kultúrákat is rejt. Persze volt már példa arra, hogy ilyen volumenű munkába kezdtünk. A markazi tóban például éppen én tártam fel a Pusztatempbmot, amelynek maradványait, ha a tó apad, ma is lehet látni. Almáiban szintén tudunk egy Pálos kolostorról amelynek teljes feltárására nem volt pénz, így visszatemettük. Bükkszék után Szabó János Győző tárt fel egy XIII. századi templomot. Az akkori faluvezetés szépen körbe kerítette, próbálta a megmentett leletet őrizni. Ám a kerítést ellopták, a köveket széthordták. Hiába dolgozik a régész a múlt megőrzésén, ha sokan csak „romokat” és felhasználandó anyagokat látnak benne.- Tőlünk nyugatabbra azért vannak jó példák is...- Franciaországban gyakori, hogy a legapróbb tárgyi emlékeket, településnyomokat is őrzik. Ez persze szemlélet kérdése is. Ha egyszer az emberek értékmentésre vonatkozó gondolkodása változik, akkor talán érdemes lesz ezeket a középkori falvakat is megkutatni.- Szám szerint tudjuk, hány ilyen lehet a megye területén?- A levéltárosok évtizedek alatt alapos munkát végeztek, pontosan tudjuk, hol vannak elpusztult falvak, vagy bábfalvak. Az utóbbiak még a törzsi letelepedések nyomait őrzik. Vagyis, ha egyszer komolyan igény mutatkozna ilyen jellegű kutatásra, akkor nem lenne hiány ismeretanyagban.- Ezek a leletek biztonságban vannak a föld mélyén?- Többnyire igen. Nálunk szerencsére még nem jellemző az amatőr régészkedés. Ugyanakkor tudok olyan helyről, amelyet már ideje lenne levédetni, ugyanis földmunkák során értékes leletanyagok is kimozdulnak. SZUROMI RITA Kedveljük, de ritkábban fogyasztjuk A győztes táj sebészek Lezajlott az illegális hulladéklerakók feltérképezésére született Tájsebészet program idei díjátadója, amelyen a megyei helyezettek közül a boldogi iskola csapata nyerte a fődíjat, egy játszóteret. A tájsebészek a megyében közel 90 szemétlerakót derítettek föl, melyből több mint harmincat föl is számoltak. Szemét azonban még rengeteg van. A zöldség- és gyümölcsfélék kedveltebbé váltak, a fogyasztás gyakorisága mégis csökkent az utóbbi több mint egy évtizedben - derül ki a GfK Hungária Piackutató Intézet (GfK) legfrissebb felméréséből. A tavasszal készült kutatás szerint az emberek 92 százaléka eszik szívesen zöldséget, 83 százaléka salátát, 95 százaléka pedig gyümölcsöt. Az 1989-ben elvégzett felmérések szerint akkor még csak a megkérdezettek 84 százaléka fogyasztotta szívesen a zöldségféléket, 80 százaléka a salátákat. A piackutató intézet adatsorai szerint a kedveltség fokozódása ellenére a zöldségek fogyasztási gyakorisága csökkent: amíg a felnőtt lakosság 1989-ben zöldséget hetente átlagosan 4,5-ször, salátát 2,4-szer evett, addig az idén már csak 3,6-szor, illetve 2,1- szer. A gyümölcsök fogyasztása is csökkent, ám a visszaesés nem számottevő. Az 1997-es felmérésben szereplő heti 4,1-es gyakorisághoz képest a felnőttek az idén 4-szer esznek hetente ilyen táplálékfélét. Hasonló trend figyelhető meg a burgonyafogyasztást tekintve is: amíg a krumpli kedvelt- sége 14 év alatt 89 százalékról 93 százalékra nőtt, addig a fogyasztás gyakorisága heti 3,5-ről 3,4-re mérséklődött. Vizsgálták a zöldség- és gyümölcsfélék fő beszerzési forrásait is. A felmérés szerint ezekből az élelmiszerekből egyre gyakrabban vásárolnak az emberek hipermarketekben, diszkontokban, ugyanakkor egyre ritkábban kis boltokban, szaküzletekben és piacokon. Az elmúlt három évben 4 százalékról 15 százalékra ugrott meg a hipermarketek részesedése, ugyancsak 4-ről 10-re a diszkontoké. A kis boltok 26 százalékos részaránya 18 százalékra, a szaküzletek 19 százalékos mutatója 13 százalékra, a piacok 20 százalékos értéke pedig 17 százalékra esett vissza. Heves megye A Tájsebészet című pályázatot az előző évekhez hasonlóan a Hulladék Munkaszövetség (HUMUSZ) írta ki ismét. A pályázat négy szakaszból állt. Az illegális szemétlerakók térképezése: kitöltött adatlapokkal, pontos térképekkel, képes, rajzos állapot- felméréseket vártak a település környékén található illegális hulladéklerakókról. Azt kérték a pályázóktól, hogy próbálják meg pontosan megbecsülni, hogy hol mennyi és milyen típusú hulladék van. Figyelemfelkeltő cikkeket, plakátokat, felhívásokat is kértek, amelyeket a csoportok közzétettek, hogy hogyan szervezik meg a lerakók felszámolását. Miként hívják fel az emberek figyelmét a szemétlerakók problémájára, hogy milyen sikerrel tudják a helyi embereket mozgósítani, és hogyan képesek a hivatalos szerveket bevonni. Az illegális hulladéklerakók felszámolása során rajzos, fotós beszámolót kértek magáról a takarításról és az eredményéről. Hányán dolgoztak a szebb környezetért, és hogy hogyan sikerült bevonni ebbe a helyi társadalmat. Pályázhatnak társadalmi szervezetek és iskolai öntevékeny csoportok. Azonban a szervezők nem azt várták a jelentkező csoportoktól, hogy összeszedjék mások szemetét, hanem hogy felmérő és szervező munkájukkal hívják fel a figyelmet a szemétgondokra és mozgósítsák a helyi társadalom minden rétegét a probléma felszámolása érdekében. A pályázat nyertesei azok a közösségek lettek, amelyek a legszélesebb társadalmi összefogást alakították ki az illegális lerakók felszámolása érdekében, és ahol a pályázók a program mindhárom fázisához látványos illusztrációt és gazdag médiadokumentációt csatoltak. Anyagi források hiányában azonban nem volt elvárás, hogy a csoportok minden illegális lerakót felszámoljanak. A pályázat a nyár elején zárult. Az eredményhirdetésre a Környezetvédelmi Világnapon került sor. A fődíjat, egy újrahasznosított műanyagból készült játszóteret, a HOLOFON RT. adományát a Boldogi Tájsebészek kapták, akik Boldogon 23 illegális hulladéklerakót tártak föl. A legjobb tájsebész csoportok különféle ajándékokat, műszaki eszközöket, újrahasznosított műanyag kerti bútorokat, KukaBúvár előfizetést és hulladékos oktatócsomagokat kapnak. A további díjazottak közt szerepelt Heves megyéből a rózsaszentmártoni polgármesteri hivatal és a gyöngyöshalászi Vándorbéka Környezetvédő Csoport. A megyéből indulók közül az ecsédi Gyurgyalag Csoport nyolc, a Szűcsi 7-8. osztályos fiúk ugyancsak nyolc, a sarudi Planétások tíz, a nagyrédei helyi egyesület négy, a Mátraaljai Környezetvédő Egyesület Gyöngyösön egy, a rózsaszentmártoni polgár- mesteri hivatal pedig öt szemétlerakót számolt föl. A pályázaton közel húsz Heves megyei csoport indult. A diák- és iskolavárosnak tartott megyeszékhelyről, mely körül sűrű szemétgyűrű húzódik - egy sem... ___________________________________________________(KJ) Korszerű gyakorlati képzés - Vonzó, tartós munkahely! Érettségizett, műszaki szakmával rendelkező fiatalok! Képzett szakmai utánpótlásunk biztosítására vállalatunk munkaviszonnyal egybekötött belső képzést indít az alábbi területen: elektronikai alapképzés (6 hónap) Tartalma:- elektronikai alapismeretek- termékspecíllkus gyakorlatok (kapcsolások, mérések, forrasztások...)- egyéni és csapatmunka elsajátítása projektfeladatok alapján Celia: Elektronikai szakemberek képzése, akik az alapképzést követő szakmai betanítás után szervizmunkatársi és javító technikusi munkakörökben kamatoztatják és fejlesztik tovább tudásukat. Az oktatást cégünk tapasztalt munkatársai végzik, képzésünk színhelye a németországi mintára újonnan létrehozott, korszerű berendezésekkel felszerelt tanműhely. Várjuk jelentkezésedet, amennyiben- műszaki területen szakközépiskolai (vagy szakmunkás és érettségi) végzettséggel rendelkezel- érdeklődsz az elektronika iránt- a hatvani bejárás számodra nem okoz gondot A képzésben részt vevőknek már a képzés ideje alatt munkaviszonyt és fizetést biztosítunk. Érdeklődni az alábbi, ingyenes telefonszámon lehet: 06-80/ 204-112 /155-mellék Jelentkezéseket (önéletrajz és bizonyítványmásolatok) az alábbi címre kérjük beküldeni: Robert Bosch Elektronika Kft. Jelige: „TGA” 3001 Hatvan Pf. 60 Jelentkezési határidő: 2003. augusztus 31. ©> BOSCH Ellesett párbeszéd- Néha arra gondolok, hogy a férjem már nem szereti- Hát ez meg hogy jutott eszedbe? A választ lásd a számozott sorokban. Készítette: Báthory Attila PESSZIMISTA^ MŰVÉSZETTÖTÉNÉSZVOLT KISEBB DOMB ----V---NY UGAT, RÖV. BÚR EGY KELETI GERMÁN NÉP TAGJA----»---A KORMORAN MÁSIK NEVE KICSINYÍTŐ KÉPZŐ ŐRLŐÜZEM KÖZÉPEN HÚZ! SZÁNDÉKOZÓ TISZTELGŐ FINNORSZÁG GK-JELE GABONÁT VÁG FÖLÖTT MEGMŰVEL ÉSZAK, RÖV AZÉTELT CUKROZZÁK NAGYSZÁMÚ ESZTENDŐ KICSINYÍTŐ KÉPZŐ ALKOHOLTARTALMAT MÉR TEVÉVEL ROKON ÁLLATOK .... HUNGARY (KÉSZÜLT MAGYARORSZÁGON^ BESZÁLLÍT ---V— T ANTÁL ÉS HBROGÉN SŰRŰBBÉ TESZ VISSZAVONULTAN ÉLŐ EMBER TÁBLAKÉP VESZTESÉG Ö)ES MÁRTÁS EGY SZABOLCSI TéLEPÜES LAKÓJA AMÉ1YBE AID GYORSAN HALADT ----------»---------PAR IRA NÉPIESEN GIZELLA BECÉZVE MÁS ÚTJÁN TTJOATJÁK KÖZÉPEN VÉDŐ! .... GROSSO (BRAZÍLIA TAGÁLLAMAI KISEBB, RITKÁS ERDŐ-----v----ÖSSZETA RTOZÁS RÓMAIT NYOMATÉKOSAN BE MELLEM A p FÖLDRE AZ IZMOT KÖTI A ^ CSONTHOZ ELLENTÉTE NÁQDgRV. SPORTVERSENYEK DÜA NŐI NÉV NEM SZABAD KIDERÜLNIE RÉSZBEN ELDÖNTI FOHÁSZ ÁRÉT FÜVÉT ESZI ROMAIT. ZANA JÓZSEF MONOGRAMJA KÖNNYEZIK NŐSTÉNY SZARVAS HBROGÉN ---T----
