Heves Megyei Hírlap, 2003. augusztus (14. évfolyam, 178-202. szám)

2003-08-09 / 185. szám

6. OLDAL OSTOROS 2003. Augusztus 9., szombat OSTOROS Polgármester: Kisari Zoltán Jegyző: Dudás József A képviselő-testület tagjai: Barta János Bartók László Bán Mtklósné Böjt László Hegyi Bamabásné Éder Lajosné Kós János Dr. Lantos Bálint Mongyiné Tóth Ildikó A községháza címe: 3326 Ostoros, Hősök tere 4. Telefon-, faxszám: 36/356-010 36/556-100 Ügyfélfogadási idő: Hétfő: 8.00-14.00 Szerda: 8.00-14.00 Péntek: 8.00-12.00 Közérdekű telefonszámok: • Orvosi rendelő: 556-047 • Védőnő: 456-892 • Patika: 456-892 • Művelődési ház: 456-928 • Általános iskola: 556-022 • Óvoda: 356-055 • Körzeti megbízott: 06/30-535-4124 Lakosság száma: 2418 fő 0-3 éves: 80 fő 4-5 éves: 38 fő 6-14 éves: 274 fő 15-18 éves: 105 fő 19-62 éves: 1300 fő 63 fölött: 621 fő Helyi adók és mértéke: • Iparűzési adó: 1,5 % • Magánszemélyek kommunális adója: 6000 Ft/év • Gépjárműadó: 800 Ft, minden megkezdett 100 kg után Civilszervezetek: • Ostorosért Polgárőr Egyesület • Ostorosi Asszonykórus • Ostorosi Gyermekekért Alapítvány • Diáksport • Szabadidő Sport • Vadásztársaság A település története: A település Ostoros vizéről kapta a nevét, amelyet Anonymus is említ Istoros névalakban. Első ízben 1330-ban említi az oklevél. 1552-ben a törökök feléget­ték a falut, lakói közül ösz- szesen 12 jobbágy maradt meg, akik még hat évvel ké­sőbb is pincékben laktak. A XVI. század második felé­ben a falu lakói csupán bor­termelésből éltek. 1638- ban ismét néptelen puszta volt, de újra benépesült. 1925-ben a földrengés epi­centruma a falu volt. A törté­nelmi múltból következően Ostoros pincés település. Többszintes pincerendsze­rek alakultak ki itt. Karnyújtásnyira a várostól, mégis egy csendes faluban FOTÓ: PERL MÁRTON Érték a csend és a biztonság Diagnózis után segítség Az országban az első volt Osto­ros, ahol dr. Darvai László házi­orvos élt a lehetőséggel, s 2000 szeptemberében - meg­vásárolva a praxisjogot - vállalkozó lett. A ren­delő az önkormányzat tulajdona, viszont a műszereket, gépeket már az orvos biztosítja. Darvai doktor pedig hangsúlyt is fektet erre, fontosnak tartja, hogy a betegeket csak akkor küldje to-' vább célirányosan a kórházba vagy a szakrendelésre, ha a lehe­tőségekhez képest már tisztázta a diagnózist, s úgy látja: szüksé­ges a „külső” segítség. Mert a mentőszolgálat rohamkocsiján, továbbá a kórház sürgősségi osz­tályán is dolgozó belgyógyász igyekszik mindent helyben meg­oldani. Szükség esetén perceken belül átér Novajról, a lakhelyéről a beteghez, akár éjsza­ka kettőkor is. Népegészségügyi szempontból Ostoro­son is az országos mu­tatók a jellemzőek. Ma­gas a szív- és érrendsze­ri, a mozgásszervi és a daganatos betegségek száma. Az egyre növekvő létszámú ve­gyes (gyermek és felnőtt) körzet­ben két asszisztens és egy takarí­tónő tartozik még a praxishoz, igen jó kollektívát teremtve, s ami még példaértékű: kifogás tá­lán a kapcsolatuk az önkormány­zattal. Zaklatott világunkban egyre nagyobb érték a csend és a biztonság - jegyzi meg Kisari Zoltán polgármester, amikor rácsodálkozunk, hogy szin­te már összeér a település a várossal, olyan sokan építkeznek az Egerhez közeli lakóparkjidcban. Bizony, most már csaknem háromezren élnek Ostoroson, s ezt a számot pár éven belül ta­lán meg is haladják. Egy ekko­ra településen a középületeket is illik fejleszteni, a falu arcula­tához igazítva, ezért ezt tűzte ki távlati célként a képviselő- testület. Elsőként egy új falu­központ kialakításán fáradoz­nak. A későbbiekben sorra kerül az új szociális otthon és az új sportcentrum létesítése, a már meglévő, az alapellátáshoz szükséges középüle­tek fejlesztése. Es elkerülhetetlennek látszik a tor­naterem megépítése is. S ha már az egészséges életmódnál tartunk, az új egészségház se tűri soká a halogatást, lévén a háziorvosi szolgálat dinami­kusan fejlődik. Kisari Zoltán úgy érzi, ha hosszú távú terveik megvalósulnak, sokat javul majd az életminőség. Ezt pedig igényük a fiatalok, s Ostoros korösszeté­telét tekintve ez a megye legfiatalabb faluja. Az inaktív életkorú lakosság aránya nem éri el a 18 százalékot. A fiatalkorúak aránya 22-23 százalék. Vagyis, az aktív korú lakosság képezi a legna­gyobb arányt a faluban. A polgármester arra is kitért, hogy az EUesat- lakozás rendkívül sok feladatot ró rájuk. A köz- igazgatás, az informatika reformja temérdek munkával jár, de megéri, mert új távlatokat nyit az ügyintézők és az ügyfelek előtt. Ehhez techni­kai fejlesztésre, továbbképzésekre lesz szükség. Az életminőség javításában az esztétikum is komoly szerepet játszik. Nemcsak a közterülete­ket kell rendezni, hanem a magánportákat is. Két, az EU-szabványoknak megfelelő játszóteret kí­vánnak megépíteni még ebben a ciklusban. Ugyancsak feladat a felszíni vizet elvezető árkok rendben tartása, megépítése. A köztéri bútorok ki­helyezése, a buszforduló és a buszvárók megépí­tése, amely a közlekedés színvonalán is javít. A polgármesternek meggyőződése, hogy az idegenforgalomnak számolnia kell Ostorossal. Számos kiaknázatlan lehetőség van itt. A borpa­lettán a falu évek óta jelen van, ezt a turistáknak is érezniük kell. Kisari Zoltán azt mondja, hogy a falu „szürke- állományának”, vagyis a gondolkodó és ésszel cselekvő emberek felelőssége az, hogy milyen arcu­lata, megítélése lesz Ostorosnak. A polgármester olyannak szeretné látni a települést, ami sokak számára kívánatos, mert csak egyetlen van belőle az országban.______________________________■ Tanulni tanítják a diákokat Gyönyörűen fejlődik az Egri úti la­kótelep, de sajnos az iskolánk en­nek közvetlen hasznát nem érez­heti, mert a város vonzása óriási - mondja szomorúan Molnár Lajos, az Árpád Fejedelem Általános Is­kola igazgatója. Az intézmény követi a Comenius I. modellt, vagyis a part­nerközpontú szervezetépítést. Ennek keretében választ kaptak azokra a kérdéseikre is, hogy mi­vel tarthatnák itt a tanulókat, mi lenne az a plusz, amiért itt marad­nának és nem mennének Egerbe. A válaszokat megszívlelve, a minőségi elvárásoknak megfelelve három éven csökken, sőt megállni látszik az elvándorlás. Szolgáltatá­saikat a szülők igényeihez igazod­va bővítették. Talán a legfontosabb, hogy sikerült javítaniuk a gyerekek tanuláshoz való viszonyát. Ugyan­is a diákoknak eltérő a személyisé­gük, szinte va­lamennyien kü­lönböző bánás­módot, szak­mai irányítást igényelnek. A logopédiai ellá­tás révén a ta­nulmányi ered­ményeik is job­bak. Azt is tapasztalták, hogy a be­illeszkedési zavarokkal küszködő gyerekek is megtalálták a helyüket, miután fejlesztő pedagógus segíti a munkájukat. Odafigyelnek min­den gyerekre, felzárkóztatják, aki esetenként lemarad. Az iskola az országos tantervi változásokat rendre beépíti saját nevelési prog­ramjába. Nemcsak szakmailag, technika­ilag is követik az elvárásokat. Pá­lyázati támogatással magas színvo­nalúra fejlesztették információs technikai berendezéseiket. Minden tanteremben lehetőséget biztosíta­nak majd a korlátlan Internet-hoz­záféréshez. Szabadidejükben is számíthat­nak a diákok az iskolára. A sport- foglalkozásokon jó időben labdajá­ték, télen jégpálya várja őket. Egyedül a tornaterem az, ami még egy ideig csak vágy marad. Addig is felújítják a tornaszobát, hogy amikor a rossz idő beűzi a gyerekeket az udvari pályáról, ne csak az értelmük, hanem a testük edzésére is legyen hely. ________■ K udarc nélküli kicsik Egy éve vezeti az óvodát Rétiné Godó Aliz. Azt mondja, egyszerű a dolga, mert elődje, a nyugdíjba vo­nult óvodavezető egy összeszokott gárdát hagyott hátra, és érdemes a nyomdokain haladni tovább. A hatvan férőhelyes óvodában jelenleg 58 gyerek nevét olvashatjuk a naplóban. Sajnos, az ostorosi gyermekintéz­ményeket is sújtja a lét­számcsökkenés a város közelsége miatt. Ugyan­akkor a nevelőtestület igyekszik ezt a gyerekek javára fordítani a három, viszony­lag kis létszámú csoportban. Az intézmény jól felszerelt, s a további szükséges kellékekért rendszeresen pályáznak. Tavaly az így nyert támogatásból sport­eszközöket vásároltak. Az óvoda kapuja napközben mindig nyitva áll a felnőttek előtt, hogy alkalmuk legyen meg­lesni: milyen jól érzik magukat, milyen szépen szerepelnek a fog­lalkozásokon a gyerekeik. De minden év májusában azokat a szülőket is várják, akik még csak most szeretnék óvodába íratni hároméves apróságukat. Ezzel azt szeretnék elérni, hogy a falu­ba települők megtapasztalhas­sák, érdemes az ostorosi óvodát választaniuk, mert semmiben sem marad el a várositól. Sőt! A hatalmas, befüvesített udvar, a tiszta levegő csak jót te­het a gyerekeknek. Az intézményben a Porkolábné-féle mód­szerrel dolgoznak az óvodapedagógusok. Ennek lényege a komp­lex prevenciós program. Magyarul ez azt jelenti, hogy a gyerekek kudarc nélkül illeszkednek be három év múltán az iskolába. Fontos a kommunikációs személyiségfej­lesztés, az anyanyelvi nevelés, a mozgás, a játék és az egészséges életmód megismertetése. Gyak­ran járnak kirándulni, az ostorosi gyerekek a természetben tanulják meg a természetet. A komplex programot minősí­ti, hogy az óvoda az iskolával rendszeres kapcsolatot ápol. Ér­deklődnek az elsősök eredmé­nyeiről, s azt a visszajelzést kap­ják, hogy semmi baj, a kisdiák re­mekül veszi az akadályokat és bővelkedik a sikerélményben. A természetben tanulják a természetet FOTÓ: PERL MÁRTON MILYENNEK SZERETNÉ LÁTNI TELEPÜLÉSÉT? Bessenyei Lajos nyugdíjas Böjt László VÁLLALKOZÓ, KÉPVISELŐ Mongyiné Tóth Ildikó képviselő Koós Viktor A HEGYKÖZSÉG ELNÖKE Dr. Lantos Bálint ügyvéd- Tizennégy éve lakom Ostoroson, tősgyökeres egriként. Óriási fejlő­dést tapasztalok, amióta itt va­gyok, persze, ez nem az én érdemem, ha­nem az önkor- má ny zat é. Kiépült a tele­fon-, a gáz-, a szennyvízcsa­torna-hálózat, s nálunk is fog­ható a UPC kábeltelevízió adása. Az erdő mellett, a tóhoz közel, a Fenyő-lakótelepen élek. Szeretem ezt a környéket, mert mindenki ügyel rá, hogy szép legyen a háza tája. Ami elkeserít: rengeteg sze­metet kihordanak Eger felől az er­dőbe. Holott mi vigyázunk rá, hogy rendezett legyen a környeze­tünk, jöjjenek hozzánk a vendé­gek, mindent szépnek találjanak, és jól érezzék magukat nálunk.- Kicsit két tűz között érzem ma­gam a szerepemben. Mert más jó a vállalkozónak, mint amit a képvi­selő, a falu ér­dekében kény­telen megsza­vazni. De nyu­godt lélekkel mondhatom, hogy mint im­már 12 éve sző- lész-borász magánvállalko­zó, bármilyen kéréssel fordulhatok az önkormányzathoz, mindenben segítséget kapok. Sokat fejlődött a községünk, de még mindig nagy probléma a hiányos környezetvé­delem. Jó lenne elfogadtatni a la­kossággal a szelektív hulladékgyűj­tés fontosságát. A másik az erdő vé­delme. Az országos takarítási ak­ció keretében hihetetlen mennyi­ségű szemetet szedtünk össze az iskolásokkal a külterületen.- Szeretném, ha az új beköltözők bekapcsolódnának Ostoros életé­be. A mi óvodánkba, iskolánkba íratnák be gye­rekeiket, és részt vennének a falu program­jain. Jó lenne, ha az utcák új­ra rendezettek, virágosak vol­nának minde­nütt. A faluköz­pontban, a régi temető helyén szép lenne egy park, esetleg ját­szótér, ahol a fiatalok és a babako­csis kismamák is találkozgathatná- nak. Sajnos, most azt látom, hogy mindenki dolgozik, nincs az em­bereknek idejük egymásra, egy kis lassításra, sétára, beszélgetésre. Örülök a lakosság gyarapodásá­nak, és azt kívánom, hogy a bete­lepült ostorosiak igazi ostorosiak- nak érezzék magukat.- A hegyközség szempontjából nem látom rózsásnak a jövőt, ha egy év múlva tagjai leszünk az EU-nak. A kis területeken gazdálkodó ős­termelőknek nulla az esé­lyük a talpon- maradásra. Egyetlen re­ményünk, ha az Ostoros- Novaj Bor Rt. továbbra is ellátja a koordinátori feladatokat. Pesszi­mista vagyok. Nem tudhatom, mi vár arra, aki 5-10-15 hektár szőlő­ből próbál megélni. A hegyközség feladata lesz az is, hogy segítsünk. A falu jövőjéről? Öröm, hogy so­kan Ostorost választják új lakhely­üknek, de szomorú, hogy sokan nincsenek tekintettel a szomszéd­ra, nincs már az a közösség, ami a falut jellemezte.- 1991-től lakom Ostoroson, vélet­lenül kerültem ide. Az elmúlt évek igazolják, hogy ez egy nagyon ked­ves hely, ragasz­kodik hozzá a családunk. Nyugalmával, biztonságával és barátságos polgáraival nyerte el a tet­szésünket. Ezért is marad­tunk itt, amikor 2000-ben lehetősé­gem lett volna Budapestre menni dolgozni. Fontosnak tartottam képviselőként bekapcsolódni a he­lyi közéletbe. A településnek ren­geteg lehetősége van. Hiszem azt, hogy az arculatát meg kell őrizni, hogy Eger mellett egy lakó-pihenő faluként megmaradjon. Ennek ér­dekében szükséges az újabb épí­tési telkek kialakítása, az infra­struktúra fejlesztése.

Next

/
Thumbnails
Contents