Heves Megyei Hírlap, 2003. július (14. évfolyam, 151-177. szám)

2003-07-07 / 156. szám

7. OLDAL EletMód HEVES MEGYEI HÍRLAP Deszkás őrület „Summer jump” fesztivált rendeznek augusztus 9-én az egri Termálfürdőben 12. oldal Ralf beindult Egy hét alatt második For­ma-1-es futamgyőzelmét arat­ta Ralf Schumacher 12. oldal A jászok is? A labdarúgó NB III. Mátra-cso- portjába nevezett a Jászbe­rény és a Jászapáti 12. oldal MOZAIK Tinishow, Szandival A nyári fesztiválok ma már elképzelhetetlenek tinisztárok nélkül. Fellépéseiket a fiúk hangos üdvrivalgása kíséri. Az elismerés jogos, hiszen a színpadra lépő fiatalokkal szem­ben támasztott követelmények ma már vetekednek az évek, sőt évtizedek óta szórakozta­tó profikkal szemben támasztott elvárásokkal. A műsornak mind megszólalásban, mind látványban tökéletesnek kell lennie, hiszen sok százan várnak arra, hogy a netán soroza­tosan bakizok helyére lépjenek az álmok netovábbját jelentő deszkákra. Kőkemény világ ez, amelyben csak a legjobbak képesek fennmaradni. Mint például a Ditti és táncosai elne­vezésű produkció, amelyben a „címszereplő”, a hatvani Korsós Judit mellett a háttérben mozgó lányoknak is nap mint nap meg kell küzdeniük a sikerért. A triatlonverseny alkalmával a lőrinci közönség is megcsodálhatta az erőműi tónál felállított színpadon Rékasi Szandival nem könnyű időpontot egyeztetni. A még nem egészen 13 éves ifjú hölgy pénte­ken este még Balatonfűzfőn edző­táborozott, másnap délelőtt pedig már az egri strandfesztiválon lé­pett fel. Utóbbin az előadásuk ide­je alatt végig szakadt az eső, ám ennek ellenére a műsorukat kísé­rő ováció kárpótolta a kellemet­lenségért - meséli boldogan, ami­kor szombaton este végre sikerül találkoznunk lőrinci otthonuk­ban. Az egy héttel ezelőtti hatva­ni Paradicsom-napi fieszta ide­jén figyeltem fel a lány adottsá­gaira. Pontosabban kellett eh­hez édesapja ajánlása is, aki pódiumra lépésük előtt bemu­tatta, s csupán annyit mon­dott: érdemes rászánni pár percet a műsorukra. Igaza volt. Dittiék ezúttal is bebizonyították, hogy műfa­jukban a legjobbak közé tar­toznak, a táncosok között pe­dig Szandi még a többiek kö­zül is kitűnt mozgásával. Lát­szott, hogy a lábujjától a feje búbjáig a lényében van a rit­mus, amit úgy tud használni, ahogy azt csak az arra szüle­tettek képesek. Az előzményekről - életkoránál fogva is - nem túl sokat mondhat. Nyolcévesen már lemásolta a té­vében látott modem táncokat, s minden olyan rendezvényre je­lentkezett, amelyen szereplési le­hetőséget biztosítottak számára. Akik látták a tátikákban vagy tánc­versenyeken, hamar felfedezték nem mindennapi tehetségét. Vé­gül szülei az elmúlt év májusában beíratták az Angyalföldi Tini Szín­pad és Színiiskola Alapítvány Hat­vanban működő képzésére, ahol ugyancsak jól teljesített, hiszen két hónap múlva már-a főváros­ban működő intézményben talál­ta magát. Innen válogatták be Dit­ti táncosai közé, ahol nyolcadma- gával igyekszik megfelelni Bognár Tibor producer és Kondorosi Csilla tánctanár elvárásainak. Ilyentájt, főszezonban - ami nagyjából májustól karácsonyig tart - az egész élete pörgés. Mu­tatja a naptárát: akad olyan nap, hogy négy előadást vállaltak az ország különféle pontjain. A gyer­meknapon a Parlamentben is fel­léptek, ami mindmáig meghatáro­zó élmény a számára. A nehézsé­gek ellenére nem panaszkodik, hiszen - mint mondja - egyrészt nagyon szeret táncolni, másfelől egyelőre csöppet sem fárasztja az utazás. A sztárok életét bőségesen volt alkalma tanulmányozni. Gyakran találkoznak, sokszor egyazon öl­tözőben készülnek a műsorukra. A „nagyok” a színpadon rettene­tesen profik, de a magánéletüket a fellépések határozzák meg, és olykor irigykednek is egymásra. Ami a közönség előtt csillogás, az a kulisszák mögött abszolút nem tűnik annak - állapítja meg élet­korát meghazudtoló éleslátással. Ennek ellenére ő maga is sze­retne sztárrá válni. Szívesen vál­lalja az ezzel járó rengeteg mun­kát, törődést, hiszen nincs annál jobb érzés, amikor fényképezik, autogramot kérnek tőle vagy a bu­li után felismerik a tömegben. Természetesen nem szeretne egész életében háttértáncos ma­radni, ezért ha a nyolcadik osz­tályt kijárja, nem kérdés, milyen területen folytatja tanulmányait. Törekvéseiben szülei és az iskolá­ja igazgatónője is támogatják, egészen addig, míg azt a jegyei meg nem sínylik.- Az osztálytársaim? Sokaknak tetszik, amit csinálok, másoknak pedig - legalábbis azt mondják - nem. Nem tudom, irigykednek-e, de ezzel egyáltalán nem foglalko­zom - mondja befejezésül. Nagyon határozottan. (T. O.) Ditti táncosaként (a kép bal szálán) Hatvanban FOTÓ: T. 0. Névjegy Rékasi Alexandra Réka Született: 1990. augusztus 15. Iskolák: szeptembertől 7. osztályos lesz a lőrinci Hunyadi Mátyás Általános Iskolában, valamint az Angyalföldi Tini Színpad és Színiiskola, Láng Művelődési Ház, Budapest magassága: 166 centi súlya: 45 kilogramm hobbija a tánc Kedvencei kutya: film: színész: énekes: kaja: ital: autó: tantárgy: férfiideál: rottweiler Titanic Leonardo di Caprio Britney Spears rakott káposzta ásványvíz terepjárók testnevelés magas, sportos, barna szemű, barna hajú A számítógépek igazi forradalma 75 000 Ft-tól 3 000 000 Ft-iq 0% M kezelési költség Citibank Személyi Kölcsönök Érdeklődjön bankfiókunkban: Eger, Deák Ferenc u. 1. Tel.: (36) 511-500 Nyitva tartás: hétfő-péntek: 8.00-16.00 Citibank sohasem pihen citibank Gtasank Rt. - a ötkymgf és a magyarországi Cii&ank csoport tagja. Alapfeltételek: magyar állampolgárság, lakóhelyi vezetékes vagy privát mobiltelefon. 18-65 év közötti életkor. Minimum jövedelem: 75 ezer és 1 millió Ft kölcsönösszeg között egyedülálló személy esetén 50 000 Ft havi nettó jövedelem, házas- és élettársak esetében 60 000 Ft nettó jövedelem. 1 millió Ft feletti kölcsönösszegnél egyedülálló személy esetén 80 000 Ft havi nettó jövedelem, házas- és élettársak esetében 100 000 Ft nettó jövedelem. A különböző Citibank Személyi Kölcsönöknek eltérő feltételeik lehetnek. A Citibank a kölcsönt a hi­telbírálati feltételei alapján, a szerződéskötést követően nyújtja. A szerződéskötés és az adott kölcsön konkrét feltételei a hitelbírálat eredményétől függenek. A feltételekkel kapcsolatos további felvilágosításért hívja a Citibank Hitelvonalat (06-40-40-10-40) vagy forduljon munkatársunkhoz! Ez a hirdetés kizárólag a figyelem- felkeltést szolgálja, nem minősül nyilvános ajánlattételnek vagy tájékoztatónak. Az akció 2003. június 2-től július 11-lg tart. A kondíciók és az akció időtartama módosításának jogát a Citibank Rt. fenntartja. THM: 26,76% - 37,12% (92001-92092) A postákon is... Heves megye minden postahivatalában feladhatja apróhirdetését a Heves Megyei Hírlapba. hevese hírlap ,4 hel vi érték A számítógépek a XX. század igazi forradalmát jelentik. A múlt század második fe­lét szokás „atomkorszak”-ként emlegetni, holott a „számítógépek korszaka” pon­tosabb meghatározás lenne. Ennek kapcsán viszont gyakran fölvetődik a kérdés: feleslegessé teszik-e a számítógépek a matematikát? Szeretném bemutatni, hogy ennek éppen az ellenkezője igaz: a számítógépek fejlődése új kérdéseket tesz fel a matematikának, amelyek új fogalmak, új paradigmák kialakulásához vezetnek - e tán sokakat meglepő állítással indította Lovász László akadémikus a Mindentu­dás Egyeteme legutóbbi előadását. Sok olyan feladat van, amelyet a matemati­kusok is csak nehezen, minden trükköt be­vetve tudnak megoldani, majd egy-két évre rá az újabb, sokkal gyorsabb, nagyobb ka­pacitású gépek játszva megcsinálják. Úgy tűnhet hát, hogy kár a bonyolult matemati­kai módszereket erőltetni. Ám ha jobban belegondolunk, ennek az ellenkezője igaz: a technikai fejlődés olyan feladatokat állít elénk, amelyeket csak komoly matematikai módszerekkel lehet megoldani. Mert meg- érthető-e egzakt matematikai gondolkodás nélkül az internet, amely több százmillió számítógépet köt össze egymással? Tervez­hető-e matematikai módszerek nélkül egy modern integrált áramkör, amelyben 50 millió számítási alapegység van egy négy­zetcentiméteren összezsúfolva? Lehet-e pontos matematikai modellezés nélkül gon­dolkodni egy olyan rendszer biztonságáról, amit milliárdnyi ember használ, akiket nem ismerünk - de tudjuk, hogy vannak köztük bűnözők és terroristák is? Nyilvánvalóan nem. A matematika tehát nagyon is sokat nyújt a számítástechnikának. De mit kap cserébe? - Nagyon sok mindent: izgalmas új fogalmakat, problémákat és módszere­ket, új kísérletezési lehetőségeket. Új foga­lomhoz vezetett az informatika például a matematikai bizonyítások területén, ahol megjelent az interaktív bizonyítás, amely- lyel, bármennyire is meglepő, a hétköznapi életben is nap mint nap találkozunk. Alan Turing angol matematikus, a számítógéptudomány egyik megalkotója, azon töprengett, vajon hogyan lehet meg­különböztetni egy nagyon fejlett számítógé­pet egy embertől. Azt a kísérletet javasolta, hogy egy szobába ültessünk be egy embert egy képernyővel és billentyűzettel, míg egy másik szobába vagy egy másik embert ha­sonló eszközökkel, vagy egy számítógépet tegyünk. Az első ember kérdéseket tehet fel, vagy bármi egyéb módon társaloghat a másik szobában lévő „lénnyel”, és ennek alapján kell eldöntenie, hogy emberrel vagy géppel áll-e szemben. Ezt a kísérletet neve­zik Turing-tesztnek. Hinnénk-e, hogy ezt a nyilvánvalóan csak gondolatkísérletnek szánt tesztet na­ponta sok ezerszer végzik el? Ha valaki pl. új e-mail számlát akar nyitni, ilyenszerű ké­réssel találkozik: „Kérjük, gépelje be az alábbi betűket”, és alatta kicsit piszkos ala­pon néhány kuszán odavetett betűt lát. Ha valaki nem érti, mire való ez, rákattinthat a „Miért?” szövegre, és megtudja, hogy azért van erre szükség, mert sok program van, amely automatizálja a levelező számlák nyi­tását (hogy aztán hirdetéseket küldjön szét róluk, vagy, ami rosszabb, tömeges levelek küldésével megbénítson valakit). A képer­nyőn az emberi szem könnyedén felismeri a betűket, de (legalábbis ma) egy számító­gépet a betűk torzulásai és a kusza vonalak megtévesztenek, így az a teszten megbukik, és a programozott számlanyitások kiszűr­hetők. Ez az eljárás az interaktív bizonyítás egy szép példája: két résztvevő van, és ez eset­ben a Bizonyító azt a „tételt” akarja bebizo­nyítani, hogy ő ember. A hagyományos ma­tematikában a tételhez hozzá lehet csatolni a bizonyítást - itt azonban van egy Ellenőr, aki egy vagy több kérdést tesz föl, és a „bi­zonyítás” a kérdéstől függ. Hasonló interaktív bizonyítások lépten- nyomon használatban vannak: jelszavak, „okos kártyák”, stb. Számítógépes hálózata­ink biztonsága nagyrészt ilyeneken múlik. Hasonló gondolatokat használva valósítha­tók meg digitálisan a társadalmi érintkezés olyan fontos elemei, mint a titkosírás, elis­mervény, számla, aláírás és annak hitelesí­tése, vízjel stb. A klasszikus matematikát sokan „elefánt­csonttoronyként” kezelik. Godfrey Hardy, a prímszámok elméletének egyik legkiemel­kedőbb kutatója, a XX. század első felében ezt írja Egy matematikus védekezése című könyvében: Soha nem tettem semmi „hasznosat”. Se­melyik felfedezésem sem volt, és nem való­színű, hogy valaha is legyen, közvetlenül vagy közvetve, jó vagy rossz hatással a világ folyására... Az „igazi” matematikusok „igazi” mate­matikája, Fermat és Euler és Gauss és Abel és Riemann matematikája csaknem teljesen „haszontalan". A számítógépek megjelenése és elterje­dése azonban alaposan rácáfolt erre. Ma amikor az interneten vásárolunk, vagy bankügyeket intézünk, számítógépünknek több száz jegyű számokról kell eldöntenie tizedmásodpercek alatt, hogy prímek-e. Eh­hez Fermat tételét használja. A különböző számítógépes protokollok, biztonsági mód­szerek a Hardy által felsorolt nagyságok szinte mindegyikének a munkájára építe­nek. Pedig ha e nagyságokat csak kutatásuk közvetlen haszna motiválta volna, és nem a matematikai kérdések szépsége, a megis­merés vágya, akkor ma nem lennének esz­közeink a számítógéprendszerek biztonság- védelmére. Lovász László

Next

/
Thumbnails
Contents