Heves Megyei Hírlap, 2003. július (14. évfolyam, 151-177. szám)

2003-07-05 / 155. szám

6. OLDAL DOMO S Z L Ó 2003. JÚLIUS 5., SZOMBAT DOMOSZLÓ Polgármester: Gyurkó Béla Alpolgármester: Hajdú Mihály Jegyző: Fehér Jánosné A képviselő-testület tagjai: Csordásné Bánszki Ágnes, ifj. Hegedűs Béla, dr. Ligay Lászlóné, Sidló János, Szarvas János, Szöllösi László, Pejkó Gábor, Zaja Zoltánné Jól sáfárkodni az értékekkel A falu felülnézetből. Jobb oldalon húzódik az immár megszelídített patak medre Korszerű „királyi” iskola Otthonos körülmények között nevelnek Az előző tanév fontos állomás volt az iskola életében, hiszen akkor vettük fel utolsó Árpád­házi királyunk, III. András nevét. Úgy ér­zem, méltók vagyunk erre a névre, kiérde­meljük a „királyi isko­la” titulust - mondja Bakosné Tresó Erika, az általános iskola igazgatója. Az intézmény 1-8. osztályában évente 190-200 gyermek tanul, s megközelítő­leg egy tizedük a környező tele­pülésekről jár be. Az 1-3. osz­tályban az alapvető készségek elsajátítása úgynevezett iskola­otthonos formában történik, amikor a csöppségek az óvodai­hoz hasonlóan, a tanulási és a játékos elemeket vegyítve töltik az egész napot az iskolában. Tanórai keretek között folyik a hitoktatás, emellett nyolc szak­kör és négy sportkör szolgálja a diákok érdeklődési kö­rének megfelelő időtöl­tést. Összesen húsz számítógép áll a gyere­kek rendelkezésére, ezekből ötön naponta kétszer 4 órában az internetet is böngész­hetik. Az informatikát kiemelt óraszámban oktatják, bontott csoportokban. Kiskörzeti logopédiai foglal­kozásoknak is otthont ad az is­kola, emellett zene- és balettok­tatást is kínálnak a gyerekek­nek. Akikkel 18 pedagógus fog­lalkozik, s ennek eredménye­ként a továbbtanulók aránya száz százalék, s többségüket gimnáziumba vagy szakközép- iskolába veszik fel. ■ Községháza címe: 3263 Domoszló, Petőfi u. 5. Telefon: 37/ 365-210, fax: 37/ 365-682 e-mail: domoszlopolghiv @axelero.hu Web: vwvw.falvak.hu/ domoszlo Lakosság létszáma 2131 ebből 0-2 éves: 40 2-14 éves: 292 14-18 éves: 96 18-60 éves: 1272 60 fölött: 431 Vállalkozások száma: 120. Helyi adók: • Gépjármű súlyadó: 8 Ft/kg • iparűzési adó: 1,7% • vállalkozások kommunális adója 2000 Ft/ év/alkalmazott • magánszemélyek kommu­nális adója + szemétdíj 8000 Ft/év/lakóépület. Civil szervezetek: • Domoszlói Óvodásokért Alapítvány • Labdarúgó Sportklub • Domoszlói Általános Iskoláért Alapítvány • Gyermek, Kulturális és Sport Intézményeket Támogató Alapítvány • Domoszló és Kisnána földtulajdonos vadászok egyesülete • Magyar Technika Tömegsport Országos Szövetség helyi csoportja Jeles napok: • január 24-25-26. Téli Sportnap • április 25. Szent György-napi Muskotály Borünnep • október 26. Szent Demeter-napi búcsú- Az előttünk álló feladatok közül a legnagyobb a szennyvízcsatorna-hálózat és a tisztítótelep megépí­tése. Az 1,7 milliárd forintos beruházáshoz Kisnánával és Véccsel közösen pályáztunk címzett támogatá­sért - említi egyik legfontosabb tervüket Gyurkó Béla polgár- mester. A három évre tervezett építkezés után követkrezhetne az utak, járdák helyreállítása. A helybéliek példamutató össze­fogással álltak a terv mögé, az előtakarékossági szerződéseket 93 százalékuk megkötötte. A polgármester úgy véli: sok más területen is hasznos lehet a domoszlóiak összefogása, ebben óriási tartalékok rejlenek. Szintén kiemelt feladatként említi a patakmeder újjáépítésének folytatását, amivel lezárulhatna az 1999-es árvíz okozta kálvária. Több „kisebb” beru­házásról is szót ejt, amelyekhez különféle megyá és egyéb forrásokat igyekeznek megszerezni. Ilyen az ivóvízhálózat kiépítése a Széchenyi és Petőfi ut­cákban, az intézményeik fűtésének korszerűsítése, amellyel önálló rendszerekké alakítanák az óvoda, az iskola és a művelődési ház ma még közös fűtési hálózatát. Az intézményeket érinti a magastetők megépítésének elképzelése is, illetve a lehetőség megteremtése a mozgáskorlátozottak akadály- mentes közlekedésére.- A munkalehetőségek növelésében a helyi vál­lalkozókra is számítunk, s elkészült egy fermentá­ló üzem kialakításának koncepciója is, ami egybe­vág a megyei hulladékgazdálkodási tervekkel - em­lít egy újabb fontos területet a polgármester, majd az idegenforgalmi adottságaikat sorolja. Ezek kiak­názásában a falu törekvései mellett a magántőke kezdeményezésére is számítanak, például a tó ese­tében. Érdekességként említi az Oroszlánkővárat, illetve a Tarjánka-völgyi szurdokot, a műemlék jel­legű templomot, a majdani tájházat.- Évente tizenegy rendezvényt szervezünk, ser­kentendő az idegenforgalmat. Komoly tőke, hogy sokan élnek Domoszlón, akik valamilyen népi mesterséget űznek. S nem szabad megfeledkezni a méltán híres muskotályunkhoz kapcsolható bortu­rizmusról sem - sorolja a polgármester. A falu szépítésének feladatairól sem feledkez­nek meg, manapság tíz közmunkás dolgozik egye­bek mellett a vízelvezető árkok rendbetételén, a közterületek gondozásán. Mindezek - bízik benne a polgármester a képvi­selő-testülettel együtt - hozzájárulhatnak a falu fej­lődéséhez, megtartó erejének fokozásához. Az 1970-ben újjáépített óvodába 80 gyermek jár, mindennapjai­kat tágas, világos, minden igényt kielégítő épületben, illet­ve annak modern játékokkal bőségesen felszerelt udvarán tölthetik. A kicsik négy csoportjá­val hét főiskolát vég­zett óvónő és négy szakképzett dajka fog­lalkozik. Az 1999-ben bevezetett helyi nevelé­si program alapelve a szeretetteljes, bizton­ságérzetet adó, érzelmekben gazdag óvodai élet megteremté­se - tudatja Kovács Zoltánná ve­zető óvónő. Az érzelmi és a kör­nyezeti nevelés mellett kiemelt szerepet kap a népszokások és hagyományok ápolása is. A fej­lesztő tevékenységeken túl szá­mos „pluszt” is kapnak a gyere­kek, a középsős és nagycsopor­tosoknak lehetőségük van úszásra, balett- és néptánctan­ulásra. Rendszeresek a közös­ségi rendezvények, bálok, kirándulások. Egyebek mellett a fő­városba, ahol a plane­tárium és a reptér a legkedveltebb úticél, de gyakorta színházba is ellátogatnak. A leen­dő ovisoknak totyogó­klubot szerveznek, hogy megismerkedjenek az in­tézménnyel. A roma gyerekek számára speciális nevelési programot dolgoztak ki, a lemaradott cse­metékkel pedig fejlesztő peda­gógus foglalkozik. Mindent a helyi közösségekért Örülünk annak, amiből gazdál­kodhatunk, de ez sosem elég - ösz- szegzi lehetőségeiket Kádár Imréné, a művelődési ház és klub­könyvtár igazgatója. Bár a képvise­lő-testület mindent megtesz az in­tézmények működtetéséért, ez a biztos alapokhoz elég. A klubkönyvtárba évente négy­száznál többen iratkoznak be , s ennek legalább a fele felnőtt. Már óvodás korban megkezdik a gyere­kek „beszoktatását” , meseovival és könyvtárhasználati foglalkozá­sokkal, hogy mire iskolások lesz­nek, otthonosan mozogjanak a pol­cok között. A vezető a környék egyik legjobban felszerelt könyvtá­raként említi a domoszlóit.- Az Informatikai Minisztérium pályázatán szerettünk volna több számítógépet és internet-hoz­záférést nyerni, ez a hatalmas túlje­lentkezés miatt nem sikerűd!. Holott egy korszerű közművelődési intéz­mény elképzelhetetlen a modem eszközök nélkül - jegyzi meg Ká­dár Imréné. A falu közös­ségi életében a művelődési ház fontos szerepet játszik, állami ünnepségek, családi sport­hétvége, turisztikai és egyéb prog­ramok megszervezésével. Büszkeségük a három korosz­tályból álló néptáncegyüttes, amely ősszel ünnepli 18 éves fennállását. Jelenleg hetvenen táncolnak a cso­portban, az alsós Picurkákat a fel­sős Vadrózsák követik, ők a felnőtt Jázmin együttes utánpótlása. Ez utóbbiakat a képviselő-testület uni­ós hozományként jelölte meg, hi­szen nemcsak helyben, de a megye nagyon sok településén is bemutat­koztak, sőt Ausztriában, Németor­szágban, Szlovákiában és Francia- országban is öregbítették már a fa­lu és hazánk jó hímevét. A szakember végezetül azt fej­tette ki: a község megtartó erejét növeli, ha a fiatalok helyben megta­lálják számításukat. Ha az ifjak ci­vil szervezetekbe tömörülve mar­kánsan megjelölnék és képviselnék az igényeiket, akkor a célok megva­lósításához a művelődési ház min­denképpen partnerséget ajánlana. Testet-lelket ápolnak Értelmes elfoglaltságok az időseknek Míg korábban elsősorban a fizi­kai gondozáson volt a fő hang­súly, mára a pszichés gondosko­dás, a foglalkoztatás legalább ugyanolyan fontossá­gúvá vált - mondja Búzásné Juhász Zsu­zsanna, a gondozási központ vezetője. Mint hozzáteszi, a szociális étkeztetést hatvanan, a házi gondoskodást har­mincán veszik igény­be, a negyvenöt férőhe­lyes nyugdíjasklub pedig teljes kihsználtsággal működik.- Főként az idős, egyedülálló embereknek kívánunk találko­zási, szórakozási alkalmakat te­remteni, egyben elősegítve a he­lyi hagyományok felkutatását, megőrzését és átadását - véleke­dik a szakember. A klub számos ünnepet kö­zösen tölt el, emellett helyi és kistérségi rendezvé­nyeken is részt vesz­nek, kirándulásokat, klubdélutánokat szer­veznek. Jó kapcsolatot ápolnak a testvértele­pülés, Krasznahorka időseivel, s nemrégi­ben Erdélyben is jár­tak. A közösségi rendezvényekbe előszeretettel vonják be a gyere­keket, fiatalokat is, ezzel is se­gítve a hagyományok ápolását, s érdekesebbé és hangulatosabbá téve a programokat. MILYENNEK SZERETNÉ LÁTNI TELEPÜLÉSÉT? Zaja Józsefné ÉLELMEZÉSVEZETŐ Szegedi Máté NYUGDÍJAS Csordásné Lukovszki Agnes IGAZGATÁSI ELŐADÓ A település története: A kőkorszak óta lakott, hatá­rában réz-, bronz- és vaskor­szakból is előkerültek lele­tek. A falut 1263 körül királyi solymárok lakták, ötük házát a Kompolthy család kapta adományul. Az oklevélben Dumuzlo néven szerepelt. III. Endre király 1296-ban engedélyt adott a falu hatá­rában nyitott vasércbányák művelésére. A mai lakosság elődje XVII- XVIII. században Rimaszombat környékéről, illetve a Kishont-megyei és gömöri településekről költö­zött a faluba. Kecskés Zsolt VÁLLALKOZÓ- Nagyon hiányzik a faluból egy melegkonyhás vendéglátó egy­ség, ennek nagy hasznát vennék az emberek. Szorgalmazni kellene az új építkezéseket is, és ide csalo­gatni a beru­házókat, hogy új munkahe­lyek létesülje­nek. Jobban ki kellene használni az idegenfor­galmi adottságokat. A fiatalok és a gyerekek számára egyaránt szélesebb kulturális kínálatra lenne szükség, ezzel is erősítve kötődésüket, elősegítve, hogy később ne költözzenek városok­ba. Mindezzel együtt az is tény, hogy tíz éve, amióta a családom­mal itt élek, nagyon sokat fejlő­dött és szépült a falu, ez minden­képpen folytatandó.- A patakmeder megépítése hatal­mas előrelépést jelent, nagyon re­mélem, hogy a még hátralévő sza­kaszok is mi­hamarabb el- készülnek. Ugyancsak örömmel mon­dom, hogy megszépült a piactér, jó len­ne, ha a falu más területein is hasonló színvonalú, kulturált környezettel találkoznának a hely­béliek és az ide látogatók. Nagyon fontosnak tartom a szennyvízcsa­torna-hálózat megépítését, amire hosszú évek óta talán most adó­dik lehetőség, nagyon bízom ben­ne, hogy tényleg sikerül megvaló­sítani a beruházást. Ez, valamint a munkahelyek bővülése nekünk és az utánunk következő generáci­óknak egyaránt hasznára válna.- A háború óta figyelemmel kísé­rem a falunk életét, s mindig nagy szívfájdalmam volt, hogy évtizedeken át nem helybéli­ek irányították itt az életet. Mind a tanács, mind a megha­tározó gazda­sági egységek élén máshon­nan érkezett emberek töltöttek be vezető tiszt­séget. Nagyon örülök, hogy a leg­utóbbi választáson megtörtént a „csoda”, mert úgy gondolom, hogy helyi ember tudja szépen és őszintén vezetni a falut. Azt is jó­nak tartom, hogy az idősek klub­ja ilyen szépen működik, s dolgo­zik a kultúra terjesztésén. A kör­nyezetvédelem terén pedig a szennyvízcsatorna megépítését vélem a legfontosabbnak.- Olyan faluban szeretnék élni, amelyikben az infrastruktúra fej­lődése mellett biztos megélhetést találnának a község lakói. Ennek ered­ményeként csökkenhetne a szociális tá­mogatásokra szoruló hely­béliek aránya. Az lenne az igazán üdvözítő ha minél keve­sebb hátrányos és halmozottan hátrányos, valamint veszélyezte­tett helyzetű gyermek élne a köz­ségben. A természeti adottságok messzemenő kihasználásával, a tó rendben tartásával, a falusi tu­rizmus fejlesztésével, a község általános szépítésével egyaránt növelhető lenne a falu népesség- megtartó ereje, s ennek fontossá­ga aligha vitatható. Lukovszki Viktor EGYETEMI HALLGATÓ- Mióta a fővárosban tanulok, naponta szembesülök azzal a kevésbé örömteli ténnyel, hogy mennyire má­sok ott az em­berek, s főként a fiatalok lehe­tőségei. Szeren­csésnek tarta­nám, ha ezek a különbségek csökkennének, hogy ne kelljen elmenni innen dolgozni, helyben hasznosulhasson mindaz az ér­ték és tudás, amit a fiatalok meg­szereztek. Nagy szerepe lehetne a kötődés erősítésében egy ifjú­sági klubnak, annál is inkább, mert meglehetősen szűkösek a helyi szórakozási lehetőségek. Összességében mégis úgy vélem: a falu jó úton halad, s ezen kell mennél eredményesebben to­vábblépni. Érzelmek és totyogóklub

Next

/
Thumbnails
Contents