Heves Megyei Hírlap, 2003. július (14. évfolyam, 151-177. szám)

2003-07-03 / 153. szám

Ül HI 2003 • Július 3., csütörtök MEGYEI KÖRKÉP 5. OLDAL Tíz esztendeje az esélyteremtésért Eger Az 1993-as induláskor foglal­koztatott húsz emberrel szem­ben ma már húsz telephelyen, hétszázötvenen dolgoznak az Agria-Humán Kft.-nél, amely idén ünnepli fennállásának ti­zedik évfordulóját. A jubileu­mot ötnapos rendezvénysoro­zattal köszöntik, az ünnepi megnyitónak szerdán délelőtt a Városháza díszterme adott helyet. Elek Mihályné a megnyitó ünnepségen emlékplakettet vehetett át dr. Barczy Antal ügyvezető igazgatótól fotó: per marton Venczel Valentin színművész bevezetőjében elmondta: immár tíz esztendeje több esélyük van azoknak az embertársainknak, akik fogyatékkal, megváltozott munkaképességgel kénytelenek élni. Ezután dr. Nagy Imre polgár- mester köszöntötte a jelenlévő­ket, hangsúlyozván, külön öröm. olyan cég jubileumát ünnepelni, amely, azon túl, hogy sikeres, s folyamatosan fejlődik, önkor­mányzati tulajdonú társaság. Dr. Barczy Antal ügyvezető igaz­gató beszédében Németh Lászlót idézte: „A sors erősebb az ember­nél, de az ember több a sorsnál”. Szavai szerint az eltelt tíz évet a permanens változás jellemezte. A kezdeti időkben a talpon maradás volt a kérdés. 1994-ben a kft. meg­pályázta a Népjóléti, illetve a Pénz­ügyminisztériumnál a célszerveze- ü kijelölést, s 1994 júliusától mint védett szervezet folytatja a rehabili­tációs foglalkoztatást nagyon szé­les tevékenységi skálán. A főbb te­rületek: textil és konfekció varrása, szőnyegszövés, papír- és nyomda­ipari tevékenység, kézi könyvköté­szet, alkatrész-, részegység-szere­lés, ajándéktárgy-készítés, keres­kedelem, számítógépes távmunka, lakossági szolgáltatás (ruhajavítás, kárpitozás, patyolat), építő- és kar­bantartó munkák, takarítási, őrzési feladatok, s a legújabb a regionális jelnyelvi tolmácsszolgálat. Az utób­bi években dinamikusan fejlődött a kft., amelynek árbevétele idén vár­hatóan eléri az egymilliárd forintot. Az ügyvezetőtől emlékplaket­tet vehetett át Szabó Edit, Valentinyi Györgyné,- Kolman Lajosné, Elek Mihályné, Pintér Jánosné, Pál Jánosné, Szabó Sándomé, Mikes János, Hordós Károly, Farkas Jácint és dr. Nagy Imre polgármester. Oklevélben részesült Agócs Ilona, Mázióné Schmidt Krisztina, Szabóné Tóthvásárhelyi Anita, Varga Gusz­táv, Csufor László, Tóth Sándor, Pápai Péter, Túrán György, Kovács László, Csipkés László és Horváth LáSZlÓ. (RÉNES) Szükség lesz a tárolt vízre? Hét nagy csapás a gazdákra Tisza-tó A Kötivizig kiskörei szakaszmér­nöke, Fejes Lőrinc arról tájékoz­tatta tegnap lapunkat, hogy az élő Tisza kis vízhozama ellenére még ki tudják elégíteni az igénye­ket. A vízlépcsőn keresztül táp­lálják a Tisza alvizét, emellett fo­lyamatos a Körös-völgy ökológiai vízpótlása, a Jászsági- és a Nagy­kunsági-csatornák szintén kap­nak vízutánpótlást. A vízi erőműnek jelenleg csak egy turbináját tudják üzemben tartani, áramtermelés­re. Az időjárási előrejelzés in­kább a tartós szárazság elnyúlá- sát sugallja, ami azt jelenti, hogy a szükséghelyzetre a ko­rábban a Tisza-tóba betárolt plusz tízmillió köbméter vizet megcsapolják. A vízlépcsőnél a Tisza fel- és alvize között már 10,34 méter a különbség, amire régen volt példa. ___________■ ( Folytatás az 1. oldalról) Ez nem tudott a talaj mélyébe leszivárogni, ha­nem a felszínen elpárolgott. A bajt csak tetézi, hogy a tarnaörsi térség speciális helyet foglal el hazánk mikroklímájában, hiszen csapadékban a legszegényebb vidék. Mindezt azonban azért nem lehet mérésekkel is alátámasztani, mert az Országos Meteorológiai Szolgálatnak nincs kihe­lyezett állomása, amely valóban hiteles adatokat szolgáltathatna. Az viszont a helyben végzett mérések alapján tény, hogy a térségben jóval ke­vesebb eső esett, mint a megye más részein. A kritikussá vált helyzetben egyedüli megol­dást jelenthetne, hogy a területet kiemelten kezel­jék, hiszen az aszálykárok itt még az országos mértéket is meghaladják. A területalapú norma­tív támogatás megoldást jelenthetne a túlélésben. A levél tartalmaz olyan kérést is, miszerint tárják fel a térség csapadékhiányának okait, lehetséges következményeit, s amennyiben ez állandósulni látszik, akkor javasoljanak olyan növénykultúrá­kat, amelyek megélnek ezen megváltozott mikro­klímán. Almádi János, Tarnaörs polgármestere a gaz­dálkodók nevében kiemelte: vegyék komolyan a tízezer lakos megélhetését fenyegető problémát, hiszen a gazdaságok csődje esetén ezek a csalá­dok csak szociális támogatásból tudnak megélni, amely a költségvetésre jelentős terhet ró, miközben parkolópályára teszi az érintett családokat. A hevesi térség honatyája szerint ötven éve volt ilyen rossz a termés, hektáranként 40-60 ezer forintos kár keletkezett. Holdanként 8-9 mázsa termést takarítanak be. Godó Lajos országgyűlési képviselő meghívá­sára tegnap este Detken találkozott a mezőgazda- sági termelőkkel dr. Németh Imre földművelés- ügyi miniszter, akinek helyzetelemzéséről és le­hetséges megoldási javaslatairól a 7. oldalon ol­vashatnak. SZUROMI RITA Mivel meteorológiai állomás nincs a térségben, ezért csak feltételezni tudják, hogy a klímaváltozásban közrejátszik a Tisza-tó és a Jászság közelsége, vala­mint a Visontai erőmű kömyezetmódosító hatása. Fodor az új megyei SZDSZ-elnök Eger A gyöngyösi származású dr. Fo­dor Gábor országgyűlési képvise­lőt választotta a napokban elnö­kévé a Szabad Demokraták Szö­vetsége Heves megyei választmá­nya — hangzott el a párt tegnapi, egri sajtótájékoztatóján. Az elnöki posztot ezt megelő­zően néhány hónapon keresztül Somlai György ludasi polgármes­ter töltötte be, ám az akkori vá­lasztást - mint most elhangzott - elsősorban technikai problémák miatt meg kellett ismételni. Nem volt ugyanis kellőképpen tisztá­zott, hogy kik rendelkeznek man­dátummal, s előfordult az is, hogy olyan ember is szavazott, aki nem volt megválasztott küldött. Mivel akkor meglehetősen szoros ered­mény született Somlai György és a korábban megyei elnöki posztot betöltő dr. Horuczi Csaba egri al­polgármester között, ezért az SZDSZ országos etikai bizottsága úgy döntött: a választást meg kell ismételni. Fodor Gábor szavai szerint a Heves megyeiek megkeresésére vállalta, hogy indul az újabb meg­méretésen az elnöki tisztségért. Ez volt a megyei szabad demokra­ták számára a leginkább elfogad­ható, konszenzusos megoldás. Fodor Gábor nagy többséggel győzött az újra induló Somlai Györggyel szemben. A megyei választmány elnökségének tagja lett dr. Gyurkó Péter, dr. Horuczi Csaba, Fekete József, Keresztesi Jó­zsef, Tőkés László, Mike Attiláné, Peigelbeck András és Zsebe Zsolt. Fodor Gábor hangsúlyozta: változást, aktívabb, konfliktusvál- lalóbb liberális politizálást szeret­ne Hevesben megvalósítani. A re­gionális együttműködést is erősí­teni kívánja a Borsod-Abaúj- Zemplén és Nógrád megyei SZDSZ-szervezetekkel. ir.m.i SIKE SÁNDOR Kétéves évforduló Holnap évfordulóhoz érkezünk. Július 4- én lesz kerek egy esztendeje, hogy szinte a semmiből tüntetők zárták le a főváros egyik hídját, megbénítva ezzel a forgal­mat egy olyan városban, ahol „normál” körülmények között is előfordul, hogy húsz perc kell kétszáz méter megtételéhez au­tóval. Internetes és egyéb helyeken egy ideje olvashatók már a negyedikéi „jubileum” megünneplésére buzdító felhívások. Az ünnepelni készülők azonban nem bízták a véletlenre, hi­szen jó előre bejelentették demonstrációra vonatkozó tervüket a hatóságnál. Erre a lépésükre viszont a kormányoldalon kap­ták fel fejüket néhányan, arcátlanságot kiáltva. Valóban arcátlanság-e azonban megünnepelni egy törvény­telennek tekinthető, ráadásul helyenként az alkotmányos rendünket is megkérdőjelező megmozdulást? Leegyszerű­sítve: a törvénytelenség bármiféle dicsőítése maga is tör­vénytelen tett-e? Kurtán megválaszolva a kérdést: nem. És azt kell, hogy mondjuk: amennyiben bővebb érvelésre van módunk, akkor sem tudunk racionális érveket felhozni a bejelentett demonstrá­cióval szemben. Jelen állapotaink szerint a szólás és vélemény- nyilvánítás szabadságának országában élünk immár tizenne­gyedik éve, s hiba lenne ennek korlátozása mellett akár egy fél mondat erejéig is szót emelni. Vonatkoztassunk most el attól az aprónak ugyan nem tekinthető momentumtól, hogy épp a jobb­oldalinak mondott demonstrálok azok, akiknek tófinomult technikájuk érlelődött ki az utóbbi időkben arra, hogy az ugyan­csak törvényesen bejelentett rendezvények szónokait elhallgat­tassák. (Gondoljunk csak az indiai kender legalizálásának párt­ján állók elleni fellépésükre egy minapi rendezvényen.) A tiltás és méltatlankodás tehát nem válasz arra az élethely­zetre, ha bizonyos körök emléknappá kívánják tenni a hídle- zárás napját. Legyünk inkább büszkék arra, hogy vagyunk annyira szabadok, hogy a szabadságunk átmeneti, de durva korlátozásának évfordulója is „szent nappá” avatható, ha úgy hozza azt az egykori hídlezárók úri kedve. Ha pedig túllépnék a határokat ismét, s az engedélyezett kere­teken túl újfent szabadságunkban akadályoznának, akkor joggal mondhatjuk: Uraim! Itt volt a határ, túl tetszettek lépni rajta. Kizáró ok a testékszer Véradóakció a templomkertben A mai véradók zöme az 1980-as években tartotta először tű alá a karját. Akkor, amikor a véradómozgalom a fénykorát élte. A legtöbb donor segítette a gyógyítók munkáját. Heves megye A társadalmi átrendeződés folytán erősen megcsappant azoknak a száma, akik önként segítenek a rászorultakon. Számos olyan munkahely megszűnt, vagy átala­kult, ahol korábban jelentős gár­dája volt a Vöröskeresztnek, a vér­ellátó intézményeknek. A donor­szervezők nem számíthatnak már úgy a honvédségre sem, mint ko­rábban. A mélypont a '90-es évek elején volt, ám 1996-tól számítva emelkedni kezdett az évenkénti véradások száma. Mint a Magyar Vöröskereszt Heves Megyei Szervezetének ille­tékesei elmondták, napjainkban elsősorban a 40-45 év közötti korosztályra lehet a leginkább számítani. Ebből fakad, hogy saj­nálatosan kevés az önkéntesek között a 18 év fölötti fiatal, aki már rendszeresen adhatna gyó­gyító vért. A donorszervezők ezért kiemelkedő feladatuknak tartják, hogy ezt a korosztályt is megnyerjék a nemes ügynek. Az idei nyár újdonságai közé tarto­zik, hogy részt vesznek minden olyan rendezvényen, ahol bevon­hatják a fiatalokat a véradásba. Ennek jegyében szerveztek akci­ót június végén a Sarudon rende­zett ifjúsági táborban, ahol hu­szonötén jelentkeztek a kitelepí­tett gyűjtőhelyen. A véradóállomás munkatársai x ott lesznek a július 16-18. között Gyöngyösön és körzetében meg­rendezendő EFOTT-on, az egyete­misták és a főiskolások találkozó­ján. Miután korábbról már jó ta­pasztalataik vannak, az idén is ki­települnek az egerszalóki keresz­tény ifjúsági találkozóra, ahol júli­us 17-én és 18-án is a templom­kertben állítják fel a véradóállo­más sátrat. A ifjaknál gond a testékszer, a tetoválás. A szigorú egészségügyi előírások szerint ugyanis a behe­lyezés, illetve a bőrfestés napjától számítva egy évig nem lehet donor az, aki ilyen „szépítészeti” eljárás- ra szánja el magát. _________i-s: R ozika néni százéves Az operettet és a slágereket kedveli Eger Tegnap délután Rajner Károly utcai otthonában a 100. szüle­tésnapján köszöntötték özvegy Gál Jánosnét. Rozika néninek dr. Nagy Imre, Eger város pol­gármestere virágcsokorral ked­veskedett és átnyújtotta a város ajándékát is. Az ünnepeltről - kora alapján - talán senki sem hinné el, hogy egyedül él saját házában. Ráadásul kőműves, iparos férjurát már 1959-ben el­vesztette. Később sem ment új­ra férjhez. Az idős hölgy jubileumi születésnapján még dalra is fa­kadt a rokonság tagjai, a laká­sára érkezett köszöntők előtt. Érdeklődését sem titkolta, amikor arról kérdezték, sőt vá­laszában az igényét is megfo­galmazta:- A sok politikus helyett nap­hosszat inkább operett- és örök­zöld slágereket hallgatnék... Rozika néni szellemileg ki­mondottan friss, s fizikailag is jól bírja magát, pedig sok betegség­ből állt talpra. Csupán a látására panaszkodik. Két éve kapott új tévét, s azon keresztül is figyeli a világot. Bánatára fia már meg­halt, lánya és özvegy menye, vala­mint egy szociális ápoló gondoz­za. Az orvos kéthetente keresi fel, de sok munkát nem ad neki. A Gál család, mint elmondta, tősgyökeres egri família, s ő is mindenkor a megyeszékhely­hez kötődött. A házasság alatt mindvégig a háztartást vezette, nevelte gyermekeit. Ma is még sok mindent egyedül csinál a házban, a portáján. Az ünne­peknek négy unokája és három dédunokája van. __________b^s. A z ünnepelt Gál Jánosné még ma is egyedül él. A város polgármestere is köszöntötte FOTÓ: PtLISY ELEMÉR ________Sziréna________ D innyetolvaj, nagy tételben • Heves külterületén műveli dinnyeföldjét egy átányi terme­lő. Egy éjjel azonban tolvaj dézs­málta meg a korai Crimson Crisby típusú, zöld héjú görög­dinnye-tábláját. A tettes ezer ki­logramm dinnyét vitt magával, sőt - mintha ízpróbát tartott vol­na - helyben többet is meglé­kelt. A kár közel százezer forint. • Mátraballán egy helybeli lakos boltjába törtek be. A lakat lefeszítése után a zárt ajtó sem állt ellent az erőszaknak. Az enyveskezű elkövető 35 ezer fo­rintot készpénzben tulajdonított el, s 40 karton különböző fajtájú cigarettának is hűlt helye ma­radt. Az okozott veszteség 163 ezer forint. • Egerben, a Tribik-völgyben egy kerékpárt és a mellette zsák­ban lévő 30 kiló zöldbabot „lo- vasította meg” valaki. _______■ A lehetséges okok

Next

/
Thumbnails
Contents