Heves Megyei Hírlap, 2003. július (14. évfolyam, 151-177. szám)
2003-07-03 / 153. szám
6. OLDAL MEZÖTÁRKÁNY 2003. Július 3., csütörtök MEZÖTÁRKÁNY Polgármester: Dr. Adorján Gábor Alpolgármester: Dr. Geng Tibor Jegyző: Tóth István A képviselő-testület tagjai: Benczéné Csík Anna, Csehné Bölkény Ildikó, Kriston Endre, Németh Géza, Nyeste Ferenc, Telekes József, Tóthné Szabó Anita, Vass József. A Cigány Kisebbségi Önkormányzat Elnöke: Túró Imre. Tagjai: Farkas István, Duka Kálmán, Rostás Sándor. A Községháza címe: 3375 Mezőtárkány, Kossuth út 81. Telefonszáma: 36/491-933 és 36/591-004 Email: tarkany@entemet.hu vagy polghiv.mtarkany@- entemet.hu Ügyfélfogadási idő: Hétfő, kedd, csütörtök, péntek: 8-12 óra között Szerdán: 8-16 óra között. Lakosság száma: 1754 fő 0-3 éves között: 88 fö 4-5 éves között: 48 fő 6-14 éves között: 222 fő 15-18 éves között: 84 fő 19-62 éves között: 982 fő 63 év fölött: 330 fő Helyi adók: • Magánszemélyek kommunális adója. • Iparűzési adó Közérdekű telefonszámok: • Általános iskola: 491-966 • Óvoda: 491-181 • Szociális és családsegítő szolgálat: 491-253 • Orvosi rendelő: 491-179 • Védőnői szolgálat: 491-253 • Takarékszövetkezet: 491-991 • Posta: 491-904 • Művelődési Ház: 591-005 • Intézményi konyha: 491-962 • Aranykalász MGTSZÉSZ: 491-922 Civil szervezetek és alapítványok: • Mezőtárkány Művelődéséért Alapítvány, • Ifjúsági Kör, • Arcok Álruhában Ifjúsági Amatőr Színtársulat, • Gyöngyvirág Nyugdíjasklub, • Polgárőrség. A település története: A települést az első okleveles források 1261-ben említik. A káptalan közbenjárására a település vásártartási jogot szerezett, Így mezővárosi jelleget öltött. 1563-ban Mezőtárkány népes Mező-Alsó- tárkány puszta volt. Az első világháború idején a településen még háromezren laktak. Szervezett oktatás a településen 1896-tól van, az óvodai nevelés az 1940-es években indult be. Munkából élni tisztességgel A falu szerkezetében megőrizte történelmi múltját FOTÓ: PERL MÁRTON Dr. Adorján Gábor polgármesternek van egy vágya: a felnövekvő ifjúságnak ne az lebegjen a szeme előtt, hogy a léhaság is tud jövedelmező lenni, hanem az, hogy munkából is meg lehessen élni tisztességgel. És ez bizony nem is olyan nagy kérés egy olyan embertől, aki egész életében keményen dolgozott és olyan erősen kötődik a mezőgazdasághoz, mint ő. — Mezőtárkány megőrizte történelmi múltjából adódó különleges településszerkezetét- meséli dr. Adóiján Gábor. - A belső falumagot körbe veszi a laza tanyaszerkezet, s ezt az adottságot és értéket meg kell őriznünk az utókornak. Tervezzük egy lakópark kialakítását, amely összekötné Mezőtárkányt Füzesabonnyal, s ez lenne a jövő. A falu hagyományosan mezőgazdasági jellegű, ám az agráriumot folyamatosan sújtja a szélsőséges időjárás: öt év alatt egy jó évünk volt, ezért is mondom, hogy még mindig csoda, hogy talpon vagyunk. Nagy kérdés, hogy mennyiben érint bennünket a Vásárhelyi terv. Úgy hallottuk, hogy ez a térség vizes élőhely és füves puszta lenne - de mi lesz akkor a vállalkozókkal?! Én is azt szeretném, hogy jó legyen itt a csigáknak, madaraknak, de az emberről se feledkezzenek meg. Az idei ciklus nagy feladata lenne a szennyvíz- elvezetés megoldása, a szemételhelyezés és az utak rendben tartása. Összesen 33 utunk van, amelyek igen kanyargósak, őrzik a falu régi arculatát. Ezek állapotát folyamatosan javítani kell. Nagy vágyam, hogy az ifjúság előtt olyan példa álljon, hogy munkából is meg lehet élni. A munkától verejtékező arcú embereket szeretnék látni, s nem olyanokat, akik azt vallják, seftelni is életforma. A faluban most 15 egyetemen, főiskolán tanuló gyermekünk van. Azt szeretném, ha ez a szám elérné a tizenhetet, s akkor elmondhatnánk, a falu egy ezreléke felsőoktatásban tanul. Am addig is, amíg az agrárium helyzete országos szinten megoldódik és a Vásárhelyi terv eldönti, milyen jövőt is szánna nekünk, addig is törekedni kell arra, hogy a foghíjas telkek beépüljenek, az iskolát fejlesszük és ötvözzük a hagyományainkat a jövő elvárásaival és kívánalmaival, hogy Mezőtárkány a jövőjében is hordozza múltja értékeit - vallja a polgármester. A Peroska és az Ordas esete Mondhatnánk, hogy a szatíra az esetük. Holott, itt sokkal komolyabb dologról van szó. Történt, hogy 1996-ban a helyi iskola néhány lelkes tanulója elkészítette a Peroska és az Ordas szatírát, amely olyan sikert aratott, hogy számos környékbeli településre meghívást kapott a produkció. A következő évben már a Vészeshelyzet került színpadra. Aztán jött a HóFérke és a hetek. így indult. Aztán 2001. februárjában megalakult a Mezőtárkányi Ifjúsági Kör, amolyan kultúrafejlesztő célzattal.- Ehhez már csak egy lendület kellett és az sem hiányzott - meséli Weisz Attila, a MIK elnöke -, hiszen ebben az évben mutatták be az egri színházban az István a királyt, s mi, lelkes fiatalokkal együtt létrehoztuk az Arcok Álruhában társulatot, amely még ebben az évben bemutatta a millenniumi napon a saját István királyát. A következő év ismét a munkáé volt. Elkészült a Kalandozás Középföldén munkálatai, amelyet előbb Sarudon, majd Füzesabonyban játszottak. Aztán jött a tavalyi év karácsonya, amikor a helyi templomban misztérium játékokat adtak elő. Az idén kezdődtek A megfeszített című rockopera próbái is. Nem véletlen, hogy májusban a csapat meghívást kapott az Arany Titán díjkiosztó gálára, ahol az Ev Ifjúsági Szervezete kategóriában az első három esélyes közt szerepelt a tárkányi csapat. A MIK egyébként az igényes szórakoztatás híve. Az alapító tagok megfogadták, hogy diszkó rendezéséről szó sem lehet, csak igényes, színvonalas bálokról. - De az élet nem mindig egyszerű - folytatta Attila -, hiszen egyelőre nincs termünk, ahol rendszeresen találkozhatnánk. Az ÁMK alagsorában van ugyan két hatalmas helyiség, amely egy alapos felújítás után birtokba vehető lenne, ám mindez pénzkérdés. S ami külön szomorúságot okoz, hogy hiába a lelkesedés, több rendezvényünket is érdektelenség kísért. S hogy mi lett az Arany Titán díjjal? Második helyen végeztek a fiatalok, amely nem semmi egy ilyen kis falu életében. ________■ A lapítványt tevő aljegyző Dr. Tóth László megyei aljegyzőről kevesen tudják, hogy Mezőtárkány szülöttje, feleségével együtt, akivel szemben van egy behozhatatlan előnye: ő bizony még a szó szoros értelmében is itt született. S hogy ez milyen köteléket jelent, azt bizony tudhatja mindenki, aki több mint két évtizede látja őket minden szombaton a szülőfaluban. — Rendszeresen hazajárunk, tulajdonképpen soha sem szakadtunk el a falutól - meséli dr. Tóth László. Úgy 6-7 éve született egy ötletünk, hogy bizony az elszármazottaknak illene valamit vissza is adni a szülőföldnek. így jött létre a Mezőtárkány Művelődéséért Alapítvány, amely minden évben segíti a helyi értékek megbecsülését. Az idén a legeredményesebb nyolcadikosnak már 20 ezer forintos jutalmat adtunk át, de rendszeresen segítjük a hagyományápolást, a közművelődést és a fiatabk közösségi életének szervezését. Tóth László vallja: nem minden az anyagi. Sok múlik az élet minőségén is, s ezt bizony a civil szférán épp úgy le lehet mérni, mint a rendszeresen szervezett programokon. Az elszármazottak hálával tartoznak a s2ülőföldnek - mondja. — Az itteni dolgokba beleszólni nem tudunk és nem akarunk, de segítjük az itt maradottakat, akik közül szinte minden arc ismerős, ha végigmegyek a falun. ______■ N egyedszázados az ÁMK — A mezőtárkányi Általános Művelődési Központ az idén ünnepelte 25. évfordulóját és erre különösen büszkék vagyunk, hiszen a környéken már kevés ÁMK működik — mondja Nyeste Ferencné iskolaigazgató. — Az ÁMK a helyi művelődés központja, ráadásul oktatási intézmény. Büszkén mondhatom, hogy nálunk már reggel 7 órakor beindul a „nagyüzem. ” Ekkortól hangos az udvar a gyermekzsivajtól, s tart ez mindennap délután ötig. A termeink folyamatosan kihasználtak, hiszen az oktatás mellett hangsúlyos helyet kap a gyermekek mindennapjában a testnevelés, hiszen tíz éve minden osztályban minden héten öt tornaórát tartunk. Folyamatosan odafigyelünk a készségfejlesztésekre és a mozgásra. Ezért használtam az előbb a nagyüzem szót, hiszen itt nincs egy szabad percünk sem. Mivel egyre több az ingerszegény környezetből érkezett gyermek - megjegyzem, nálunk 1981 óta külön foglalkozunk a hátrányos helyzetű tanulókkal - ezért különösen fontosnak tartjuk, hogy ők is sikerélményhez jussanak. Ez pedig csak úgy érhető el, hogy a művészeti, zenei és sportfoglalkozásoknak teret biztosítunk. Nagyon szép országos eredményekkel büszkélkedhetünk a sport területén és rajz- szakköröseink is sikereket érnek el országos megmérettetéseken is. Az utóbbi három évben az iskola is szépen fejlődött, négymillió forintot kaptunk pályázatokon és mindezt ötmillióval egészítette ki az önkormányzat. Az iskolában zajló életet jelzi, hogy a pedagógusok hetente 44 tanórán kívüli foglalkozást tartanak, ebben 28 pedagógus és 16 pedagógiai munkát segítő dolgozó is közreműködik. Habár az utóbbi években is folyamatosan fejlesztették az iskolát- fajátszótérrel, fásítással, könyvtárszobával - a nagyobb volumenű fejlesztések még hátravannak. Az óvodát és az iskolát bővíteni kellene. Az igazgatónő nagy vágya- sokakkal egyetemben a faluban -, hogy az iskola minden része egy helyen működjön, s megszűnjön a szétszórtság. Hiszen az eredményeket látva joggal rászolgáltak... Az iskolában élénk élet zajlik, reggel 7-től délután ötig MILYENNEK SZERETNÉ LÁTNI TELEPÜLÉSÉT? Siska Jánosné NYUGDÍJAS- Nyugdíjazásom előtt vezetője voltam ennek a falunak, jól ismerem a lehetőségeket és az igényeket. A község infrastruktúrája szépen fejlődött, szeretném, ha a mostani vezetésnek sikerülnek a szennyvízhálózat kiépítésében is eredményeket elérni, így teljes lenne a közművesítettség. Az előző ciklusok vezetése sokat tett a fásítás, vi- rágosítás terén, jó lenne, ha ezt a helyiek értékelnék, óvnák és nem rombolnák. Két éve alakult meg a nyugdíjasklub. Jól érzi itt magát minden nyugdíjas, hiszen kirándulásokat szervezünk, találkozókon veszünk részt. Azt kívánom, legyen lét- és jogbiztonság a faluban, s az emberek boldoguljanak. Takács Istvánné BOLTVEZETŐ- Húsz éve költöztem ide, azóta figyelem a faluban történő változásokat. A mi életünkben most minden a három kis unoka körül forog, talán ezért is figyeltem fel arra, hogy több sportolási lehetőség kellene. A sportpályánkat nagyon elhanyagolták, holott itt lehetne rendezvényeket szervezni a fiataloknak, akik nemegyszer a templomkertben gyülekeznek. Nekik kellene több program és egy hely, ahol rendszeresen találkozhatnának. Összességében látom a fejlődést, érzem, hogy valami elindult. Ha még több munkahely lenne, akkor talán az ifjúság is jobban itt maradna, s ez lényeges a jövő szempontjából. Németh Géza VOLT ALPOLGÁRMESTER- Itt születtem, 33 éve dolgozom a termelőszövetkezetben és 1990 óta önkormányzati képviselő vagyok, így láthattam a falu fejlődését közvetlenül is. Minden település fejlődését meghatározzák a helyben lévő munkahelyek. A termelőszövetkezetünk túlélte a gazdasági szerkezetváltást és még mindig a legtöbb embert foglalkoztató vállalat. A helyi iparűzési adóból és a pályázatokból lehet a jövőt tervezni. Tudjuk, hogy ez nem megy az egyik napról a másikra. Nagyon lényegesnek tartanám, hogy elkészüljön az oktatási centrum, ahol minden egy helyen van és régi álmunk egy tornaterem megépítése is. Németh Ervin GAZDÁLKODÓ- Az elvándorlás és az ötvenes évek politikája alapvetően meghatározta a falu jelenlegi arculatát. Sok értékes ember elvándorolt és érkeztek a perifériáról olyanok, akiknek bizony még a munkája sem jó semmire. A mezőgazdaságban kiszámíthatóság kellene, hiszen az uniós csatlakozás olyan terheket ró a gazdálkodókra, amelyet egyedül az nem képes megoldani. A falu körül 3000 hektár föld van, amelyet már 12 ezer, külföldi tőkével megerősített gazdaság vesz körül. Állami segítség nélkül a közepes gazdaságok képtelenek lesznek megélni, márpedig Mezőtárkányban most is dominál az agrárgazdaság. Vass József VÁLLALKOZÓ — Tizenöt éve dolgozom az asztalos szakmában és tavaly jutottunk el odáig, hogy már 20 embernek adunk munkát. Az uniós csatlakozás egyre nehezebb körülményeket teremt, mind az előírásoknak, mind a piaci versenynek egyre nehezebb eleget tenni. Pedig a jövőnk azon múlik, hogy képesek leszünk-e alkalmazkodni. Nagyon fontos lenne a faluban az úthálózat karbantartása és az oktatási centrum megépítése. Az óvodánk kicsi és a gyermeklétszámra nem lehet panaszunk. Ezek mind a jövőben megoldandó feladatok lesznek, ahogy az is, hogy folyamatosan figyeljünk oda környezetünk tisztaságára és a parkosításra.
