Heves Megyei Hírlap, 2003. július (14. évfolyam, 151-177. szám)

2003-07-03 / 153. szám

6. OLDAL MEZÖTÁRKÁNY 2003. Július 3., csütörtök MEZÖTÁRKÁNY Polgármester: Dr. Adorján Gábor Alpolgármester: Dr. Geng Tibor Jegyző: Tóth István A képviselő-testület tagjai: Benczéné Csík Anna, Csehné Bölkény Ildikó, Kriston Endre, Németh Géza, Nyeste Ferenc, Telekes József, Tóthné Szabó Anita, Vass József. A Cigány Kisebbségi Önkormányzat Elnöke: Túró Imre. Tagjai: Farkas István, Duka Kálmán, Rostás Sándor. A Községháza címe: 3375 Mezőtárkány, Kossuth út 81. Telefonszáma: 36/491-933 és 36/591-004 Email: tarkany@entemet.hu vagy polghiv.mtarkany@- entemet.hu Ügyfélfogadási idő: Hétfő, kedd, csütörtök, péntek: 8-12 óra között Szerdán: 8-16 óra között. Lakosság száma: 1754 fő 0-3 éves között: 88 fö 4-5 éves között: 48 fő 6-14 éves között: 222 fő 15-18 éves között: 84 fő 19-62 éves között: 982 fő 63 év fölött: 330 fő Helyi adók: • Magánszemélyek kommunális adója. • Iparűzési adó Közérdekű telefonszámok: • Általános iskola: 491-966 • Óvoda: 491-181 • Szociális és családsegítő szolgálat: 491-253 • Orvosi rendelő: 491-179 • Védőnői szolgálat: 491-253 • Takarékszövetkezet: 491-991 • Posta: 491-904 • Művelődési Ház: 591-005 • Intézményi konyha: 491-962 • Aranykalász MGTSZÉSZ: 491-922 Civil szervezetek és alapítványok: • Mezőtárkány Művelődéséért Alapítvány, • Ifjúsági Kör, • Arcok Álruhában Ifjúsági Amatőr Színtársulat, • Gyöngyvirág Nyugdíjasklub, • Polgárőrség. A település története: A települést az első okleveles források 1261-ben említik. A káptalan közbenjárására a te­lepülés vásártartási jogot sze­rezett, Így mezővárosi jelleget öltött. 1563-ban Mező­tárkány népes Mező-Alsó- tárkány puszta volt. Az első vi­lágháború idején a települé­sen még háromezren laktak. Szervezett oktatás a települé­sen 1896-tól van, az óvodai nevelés az 1940-es években indult be. Munkából élni tisztességgel A falu szerkezetében megőrizte történelmi múltját FOTÓ: PERL MÁRTON Dr. Adorján Gábor polgármesternek van egy vágya: a felnövekvő ifjúságnak ne az lebegjen a szeme előtt, hogy a léhaság is tud jövedel­mező lenni, hanem az, hogy munkából is meg lehessen élni tisztességgel. És ez bizony nem is olyan nagy kérés egy olyan embertől, aki egész életében keményen dolgozott és olyan erősen kötődik a mezőgazdasághoz, mint ő. — Mezőtárkány megőrizte tör­ténelmi múltjából adódó kü­lönleges településszerkezetét- meséli dr. Adóiján Gábor. - A belső falumagot körbe veszi a laza tanyaszerkezet, s ezt az adottságot és értéket meg kell őriznünk az utókornak. Ter­vezzük egy lakópark kialakítá­sát, amely összekötné Mezőtárkányt Füzesa­bonnyal, s ez lenne a jövő. A falu hagyományosan mezőgazdasági jellegű, ám az agráriumot folyamatosan sújtja a szélsősé­ges időjárás: öt év alatt egy jó évünk volt, ezért is mondom, hogy még mindig csoda, hogy talpon va­gyunk. Nagy kérdés, hogy mennyiben érint ben­nünket a Vásárhelyi terv. Úgy hallottuk, hogy ez a térség vizes élőhely és füves puszta lenne - de mi lesz akkor a vállalkozókkal?! Én is azt szeretném, hogy jó legyen itt a csigáknak, madaraknak, de az emberről se feledkezzenek meg. Az idei ciklus nagy feladata lenne a szennyvíz- elvezetés megoldása, a szemételhelyezés és az utak rendben tartása. Összesen 33 utunk van, amelyek igen kanyargósak, őrzik a falu régi arcu­latát. Ezek állapotát folyamatosan javítani kell. Nagy vágyam, hogy az ifjúság előtt olyan példa álljon, hogy munkából is meg lehet élni. A munká­tól verejtékező arcú embereket szeretnék látni, s nem olyanokat, akik azt vallják, seftelni is életfor­ma. A faluban most 15 egyetemen, főiskolán tanu­ló gyermekünk van. Azt szeretném, ha ez a szám elérné a tizenhetet, s akkor elmondhatnánk, a fa­lu egy ezreléke felsőoktatásban tanul. Am addig is, amíg az agrárium helyzete orszá­gos szinten megoldódik és a Vásárhelyi terv eldön­ti, milyen jövőt is szánna nekünk, addig is töre­kedni kell arra, hogy a foghíjas telkek beépüljenek, az iskolát fejlesszük és ötvözzük a hagyományain­kat a jövő elvárásaival és kívánalmaival, hogy Mezőtárkány a jövőjében is hordozza múltja érté­keit - vallja a polgármester. A Peroska és az Ordas esete Mondhatnánk, hogy a szatíra az esetük. Holott, itt sokkal komo­lyabb dologról van szó. Történt, hogy 1996-ban a helyi iskola né­hány lelkes tanulója elkészítette a Peroska és az Ordas szatírát, amely olyan sikert aratott, hogy számos környékbeli településre meghí­vást kapott a produkció. A követ­kező évben már a Vészeshelyzet került színpadra. Aztán jött a HóFérke és a hetek. így indult. Az­tán 2001. februárjában megalakult a Mezőtárkányi Ifjúsági Kör, amo­lyan kultúrafejlesztő célzattal.- Ehhez már csak egy lendület kellett és az sem hiányzott - mesé­li Weisz Attila, a MIK elnöke -, hi­szen ebben az évben mutatták be az egri színházban az István a ki­rályt, s mi, lelkes fiatalokkal együtt létrehoztuk az Arcok Álruhában társulatot, amely még ebben az év­ben bemutatta a millenniumi na­pon a saját István királyát. A következő év ismét a munkáé volt. Elkészült a Kalandozás Kö­zépföldén munkálatai, amelyet előbb Sarudon, majd Füzes­abonyban ját­szottak. Aztán jött a tavalyi év karácsonya, amikor a helyi templomban misztérium já­tékokat adtak elő. Az idén kezdődtek A megfe­szített című rockopera próbái is. Nem véletlen, hogy májusban a csapat meghívást kapott az Arany Titán díjkiosztó gálára, ahol az Ev Ifjúsági Szervezete kategóriában az első három esélyes közt szerepelt a tárkányi csapat. A MIK egyébként az igényes szórakoztatás híve. Az alapító ta­gok megfogadták, hogy diszkó rendezéséről szó sem lehet, csak igényes, színvonalas bálokról. - De az élet nem mindig egyszerű - folytatta Attila -, hiszen egyelőre nincs termünk, ahol rendszeresen találkozhatnánk. Az ÁMK alagso­rában van ugyan két hatalmas he­lyiség, amely egy alapos felújítás után birtokba vehető lenne, ám mindez pénzkérdés. S ami külön szomorúságot okoz, hogy hiába a lelkesedés, több rendezvényünket is érdektelenség kísért. S hogy mi lett az Arany Titán díjjal? Második helyen végeztek a fiatalok, amely nem semmi egy ilyen kis falu életében. ________■ A lapítványt tevő aljegyző Dr. Tóth László megyei aljegyző­ről kevesen tudják, hogy Mezőtárkány szülöttje, feleségé­vel együtt, akivel szemben van egy behozhatatlan elő­nye: ő bizony még a szó szoros értelmében is itt született. S hogy ez mi­lyen köteléket jelent, azt bizony tudhatja mindenki, aki több mint két évtizede látja őket minden szomba­ton a szülőfaluban. — Rendszeresen hazajárunk, tulajdonképpen soha sem sza­kadtunk el a falutól - meséli dr. Tóth László. Úgy 6-7 éve született egy ötletünk, hogy bizony az el­származottaknak illene valamit vissza is adni a szülőföldnek. így jött létre a Mezőtárkány Művelő­déséért Alapítvány, amely min­den évben segíti a helyi értékek megbecsülését. Az idén a legered­ményesebb nyolcadikosnak már 20 ezer forintos jutalmat adtunk át, de rendszeresen se­gítjük a hagyományápo­lást, a közművelődést és a fiatabk közösségi éle­tének szervezését. Tóth László vallja: nem minden az anyagi. Sok múlik az élet minő­ségén is, s ezt bizony a civil szférán épp úgy le lehet mérni, mint a rendszeresen szervezett programokon. Az elszármazottak hálával tar­toznak a s2ülőföldnek - mondja. — Az itteni dolgokba beleszólni nem tudunk és nem akarunk, de segítjük az itt maradottakat, akik közül szinte minden arc ismerős, ha végigmegyek a falun. ______■ N egyedszázados az ÁMK — A mezőtárkányi Általános Műve­lődési Központ az idén ünnepelte 25. évfordulóját és erre különösen büszkék vagyunk, hiszen a kör­nyéken már kevés ÁMK működik — mondja Nyeste Ferencné iskolaigazgató. — Az ÁMK a helyi műve­lődés központja, ráadá­sul oktatási intézmény. Büszkén mondhatom, hogy nálunk már reggel 7 órakor beindul a „nagy­üzem. ” Ekkortól hangos az udvar a gyermekzsi­vajtól, s tart ez mindennap délután ötig. A termeink folyamatosan ki­használtak, hiszen az oktatás mel­lett hangsúlyos helyet kap a gyer­mekek mindennapjában a testne­velés, hiszen tíz éve minden osz­tályban minden héten öt tornaórát tartunk. Folyamatosan odafigye­lünk a készségfejlesztésekre és a mozgásra. Ezért használtam az előbb a nagyüzem szót, hiszen itt nincs egy szabad percünk sem. Mi­vel egyre több az ingerszegény környezetből érkezett gyermek - megjegyzem, nálunk 1981 óta kü­lön foglalkozunk a hátrányos hely­zetű tanulókkal - ezért különösen fontosnak tartjuk, hogy ők is siker­élményhez jussanak. Ez pedig csak úgy érhető el, hogy a művé­szeti, zenei és sportfoglalkozások­nak teret biztosítunk. Nagyon szép országos eredményekkel büszkél­kedhetünk a sport területén és rajz- szakköröseink is sikere­ket érnek el országos megmérettetéseken is. Az utóbbi három évben az iskola is szépen fejlő­dött, négymillió forintot kaptunk pályázatokon és mindezt ötmillióval egészítette ki az önkor­mányzat. Az iskolában zajló életet jelzi, hogy a pedagógusok hetente 44 tanórán kívüli foglalkozást tarta­nak, ebben 28 pedagógus és 16 pe­dagógiai munkát segítő dolgozó is közreműködik. Habár az utóbbi években is fo­lyamatosan fejlesztették az iskolát- fajátszótérrel, fásítással, könyv­társzobával - a nagyobb volume­nű fejlesztések még hátravannak. Az óvodát és az iskolát bővíteni kellene. Az igazgatónő nagy vágya- sokakkal egyetemben a faluban -, hogy az iskola minden része egy helyen működjön, s meg­szűnjön a szétszórtság. Hiszen az eredményeket látva joggal rászol­gáltak... Az iskolában élénk élet zajlik, reggel 7-től délután ötig MILYENNEK SZERETNÉ LÁTNI TELEPÜLÉSÉT? Siska Jánosné NYUGDÍJAS- Nyugdíjazásom előtt vezetője voltam ennek a falunak, jól isme­rem a lehetőségeket és az igénye­ket. A község infrastruktúrá­ja szépen fejlő­dött, szeret­ném, ha a mos­tani vezetés­nek sikerülnek a szennyvízhá­lózat kiépítésé­ben is eredmé­nyeket elérni, így teljes lenne a közművesítettség. Az előző ciklu­sok vezetése sokat tett a fásítás, vi- rágosítás terén, jó lenne, ha ezt a helyiek értékelnék, óvnák és nem rombolnák. Két éve alakult meg a nyugdíjasklub. Jól érzi itt magát minden nyugdíjas, hiszen kirán­dulásokat szervezünk, találkozó­kon veszünk részt. Azt kívánom, legyen lét- és jogbiztonság a falu­ban, s az emberek boldoguljanak. Takács Istvánné BOLTVEZETŐ- Húsz éve költöztem ide, azóta figyelem a faluban történő válto­zásokat. A mi életünkben most minden a há­rom kis unoka körül forog, ta­lán ezért is fi­gyeltem fel ar­ra, hogy több sportolási lehe­tőség kellene. A sportpályán­kat nagyon el­hanyagolták, holott itt lehetne rendezvényeket szervezni a fiata­loknak, akik nemegyszer a temp­lomkertben gyülekeznek. Nekik kellene több program és egy hely, ahol rendszeresen találkozhatná­nak. Összességében látom a fejlő­dést, érzem, hogy valami elindult. Ha még több munkahely lenne, akkor talán az ifjúság is jobban itt maradna, s ez lényeges a jövő szempontjából. Németh Géza VOLT ALPOLGÁRMESTER- Itt születtem, 33 éve dolgozom a termelőszövetkezetben és 1990 óta önkormányzati képviselő va­gyok, így lát­hattam a falu fejlődését köz­vetlenül is. Minden tele­pülés fejlődé­sét meghatá­rozzák a hely­ben lévő mun­kahelyek. A termelőszövetkezetünk túlélte a gazdasági szerkezetváltást és még mindig a legtöbb embert foglal­koztató vállalat. A helyi iparűzési adóból és a pályázatokból lehet a jövőt tervezni. Tudjuk, hogy ez nem megy az egyik napról a má­sikra. Nagyon lényegesnek tarta­nám, hogy elkészüljön az oktatási centrum, ahol minden egy helyen van és régi álmunk egy tornate­rem megépítése is. Németh Ervin GAZDÁLKODÓ- Az elvándorlás és az ötvenes évek politikája alapvetően megha­tározta a falu jelenlegi arculatát. Sok értékes ember elván­dorolt és ér­keztek a peri­fériáról olya­nok, akiknek bizony még a munkája sem jó semmire. A mezőgazda­ságban kiszámíthatóság kellene, hiszen az uniós csatlakozás olyan terheket ró a gazdálkodókra, ame­lyet egyedül az nem képes megol­dani. A falu körül 3000 hektár föld van, amelyet már 12 ezer, külföldi tőkével megerősített gazdaság vesz körül. Állami segítség nélkül a közepes gazdaságok képtelenek lesznek megélni, márpedig Mezőtárkányban most is dominál az agrárgazdaság. Vass József VÁLLALKOZÓ — Tizenöt éve dolgozom az aszta­los szakmában és tavaly jutottunk el odáig, hogy már 20 embernek adunk munkát. Az uniós csatla­kozás egyre ne­hezebb körül­ményeket te­remt, mind az előírásoknak, mind a piaci versenynek egyre nehezebb eleget tenni. Pedig a jövőnk azon múlik, hogy képesek leszünk-e al­kalmazkodni. Nagyon fontos len­ne a faluban az úthálózat karban­tartása és az oktatási centrum megépítése. Az óvodánk kicsi és a gyermeklétszámra nem lehet pa­naszunk. Ezek mind a jövőben megoldandó feladatok lesznek, ahogy az is, hogy folyamatosan fi­gyeljünk oda környezetünk tiszta­ságára és a parkosításra.

Next

/
Thumbnails
Contents