Heves Megyei Hírlap, 2003. július (14. évfolyam, 151-177. szám)

2003-07-19 / 167. szám

6. OLDAL 2003. Július 19., szombat lÍÍf§||| V I S O W T A VISONTA Polgármester: Ambrusz Józsefné Alpolgármester: Vígh Bertalan Jegyző: Hegedűs Hajnalka A képviselő-testület tagjai: Herman György, Kis Imre, Kovácsné Nagy Zsuzsanna, Oravecz József, Szarvas László, Vígh Béla. Községháza címe: 3271 Visonta, Hősök tere 3. Telefon/fax: 37/ 360-086 e-mail: pmhvfsontaümatavnet. hu Ügyfélfogadási idő: hétfő-csütörtök: 7.30-16.00 péntek: 7.30-13.30 Lakosság létszáma: 1076 fő 0-3 éves: 34 fő 4-5 éves: 14 fő 6-14 éves: 100 fő 15-18 éves: 55 fő 19-62 éves: 648 fő 62 fölött: 225 fő Egyéni vállalkozások: 21 Társas vállalkozások: 32 Helyi adók: • Gépjármű súlyadó: 8 Ft/kg • Iparűzési adó: 2% Közérdekű telefonszámok: • Orvosi rendelő: 37/360-083 • Szentgyörgyi Albert Általános Iskola 37/360-087 • Napközi Otthonos óvoda 37/360-127 • Művelődési ház 37/ 360-088 Civilszervezetek: • Sportegyesület • Vadásztársaság • Lövészklub • Visontai Polgárőr Egyesület • „Kisherceg" Alapítvány a Visontai Gyermekekért Jeles napok: • Augusztus 20.: falunap • Szeptember 14.: búcsú A település története: Első írásos említése 1279-ből származik. Neve évszázadok­kal ezelőtt összekapcsolódott a borral, a Gyöngyös-Visontai elnevezés kitűnő minőséget takart. Már a XIV. században is a szőlőműveléséről híres. Az 1960-as évektől a hőerő­mű és a külfejtéses bányász­kodás határozza meg a tele­pülés mindennapjait, de ezzel együtt a lakosság széles kö­rében megmaradt a szőlész­kedés hagyománya is. Temp­loma az 1200-as években épült, 2000-ben újították fel. Fejlett intézményhálózattal, teljes infrastruktúrával, jó mi­nőségű utakkal, sportcsar­nokkal és uszodával rendel­kezik a település, a virágos, rendezett falukép mellett a bányató és a pincesor is a tu­risták közkedvelt úticéija. VISONTA Kisebb, de fontos fejlesztések A sportcsarnok, a felújított templom, az iskola egyaránt a község büszkesége- Itt születtem, itt dolgoztam és dolgozom ma is. Mindig a fala érdekeit tartottam szem előtt, sze­rettem és szeretem. Úgy érzem: szép sikereket ér­tünk el az utóbbi időszakban. Ha nem tűnne sze­rénytelenségnek, azt is mond­hatnám, szinte mindenünk megvan - mondja Ambrusz Józsefné, aki a rendszerváltás óta, immár negyedik ciklusá­ban irányítja a falut. Kérdé­sünkre rögvest hozzáteszi: ta­lán akadhatnak irigyeik is, ám az egészen biztos, hogy a falu megfizette az árát a len­dületes fejlődésnek. Amikor tíz éven át építési ti­lalom sújtotta, amikor az erőműnek és a bányá­nak még csak a hátrányait érezte a község, akkor aligha irigyelte bárki is őket.- Ma már egyértelműen kijelenthetem: szá­munkra nagyon fontos az erőmű, igen jó kapcso­latot ápolunk, s természetesen sokat köszönhe­tünk neki, hiszen a bányával együtt a mi köz- igazgatási területünkön fekszik, s iparűzési adó­bevételünk ennek révén valóban meghaladja az átlagost. Igaz, az állam - az adóerő-képesség szá­mítása alapján - elég jelentős mértékben el is von tőlünk forrásokat - teszi hozzá a polgármester. FOTÓ: SUHA PÉTER A teljes infrastruktúra, a jó minőségű, kizáró­lag szilárd burkolatú úthálózat, a sportcsarnok, uszoda, a felújított intézmények és templom, a kábeltévés hálózat, a jól felszerelt intézmények birtokában a polgármester asszony szerint im­már a kisebb, de nem kevésbé fontos fejlesztések időszaka jött el. Ennek jegyében a közterületek folyamatos rendezése, szépítése mellett a sport­öltöző felújítása, valamint egy teniszre, labdajá­tékokra, szabadidős tevékenységre is alkalmas sportudvar kialakítása jelenti az idei főbb fel­adatokat. A csendes mátraaljai falu nagyívű fejlődése nyomán vonzóvá vált a betelepülni szándékozók számára is. Ezt jelzi az a meglehetősen szemlé­letes tény, hogy a nemrégiben kiparcellázott új építési telkek mindegyike gazdára talált.- A nagy borászati hagyományok újjáéleszté­se, a borturizmus fejlesztése szintén fontos fel­adatunk. Tagjai vagyunk a Mátraaljai Borút Egyesületnek, az úgynevezett Paki-pincét pedig felújítottuk, s benne egy borbemutatókra, kóstol­tatásokra alkalmas helyiséget alakítottunk ki. Ebben a község minden bortermelője bemutat­kozhat - utalt az idegenforgalmi fejlesztésekben vállalt szerepükre a polgármester asszony. Tanulni is megtanítanak Egy település életben maradásá­hoz elengedhetetlen, hogy iskolá­ja legyen, ezért volt sorsdöntő, amikor a '90-es évek elején „visz- szatért" Visontára a nyolcosztá­lyos általános iskola - mondja Kemény Attila igazgató. Mint hozzáteszi, az akkori 60 helyett ma már 114 gyerek tanul az intéz­ményben, közülük 41-en más te­lepülésről járnak be. A cseme­tékkel 13 pedagógus foglalkozik, igazgatójuk szerint egy nagyon lelkes, elhivatott és szakmailag képzett gárdát alkotva. A gyerekeknek - a kiváló fel­szereltség, a korszerű iskolaépü­let nyújtotta lehetőségeket ki­használva - plusz óraszámban oktatnak idegen nyelveket, vala­mint tanulás-módszertani okta­tást is folytat­nak. Ez annyit tesz, hogy a gyermekeket nem csak a tananyagra, de az ismeretszer­zés leghatéko­nyabb módsze­reire is megta­nítják. Az informatikát felső tago­zatban tantervi keretben, alsóban szakkörön tanulják a gyerekek, s - uszodájuk lévén - minden tanu­lójuk legalább egy úszásnemet el­sajátít, mire elhagyja az iskolát. Hetente 3 testnevelési óra zajlik minden évfolyamon, s ebből egyet úszásra fordítanak. A viszonylag kis osztálylét­számok lehetőséget adnak a diffe­renciált oktatásra, ami a színvo­nal emelkedését hozza magával.- Nem vagyunk egy poroszos iskola, a gyermekközpontú neve­lést nem csak a szavak szintjén tartjuk fontosnak. Ennek jegyé­ben jól működő diákönkormány­zattal büszkélkedhetünk, s beve­zettük az úgynevezett „titokládát” is, ami gyerekek és pedagógusok számára egyaránt kiváló eszköz észrevételeik közlésére. m Őrzők, akik vigyáznak Bár 2001 elején megalakultunk, ámjárőrözni augusztusban kezd­tünk, miután mind a 27 tagunk­nak megkötöttük a biz­tosítást - idézi fel a pol­gárőr egyesület létrejöt­tének történéseit Ko­vács István, az önkénte­sek vezetője. Eleinte sa­ját autóikkal és költsé­gükre járták éjjelente a község utcáit, ám ké­sőbb a Mátrai Erőmű Rt.-tői kaptak egy Lada Nivát, amelynek az üzemeltetését vállal­ta a termelőszövetkezet és az ön- kormányzat, így immár ez a költ­ség nem terheli a civil figyelőket.- Nem kicsi a feladat, hiszen elég sok a faluban az egyedül élő idős ember, így az ő biztonságuk­ra - és javaik épségére - kiemeli fi­gyelmet kell fordítanunk. A mun­kát egyébként sokszor a körzeti megbízott rendőrrel kö­zösen végezzük, akivel kimondottan jó a kap­csolatunk - említi a pol­gárőrök parancsnoka, azt is megjegyezve: a faluban szerencsére elenyészőek a bűnese­tek, inkább az erőművi, illetve a külterületek rontják valamelyest a még így is igen jónak mondható statisztikát. A jövőre nézve nincs is más vá­gyuk, mint hogy továbbra is eredményesen őrködhessenek a falu biztonságán, s ha lehet, több fiatallal egészüljön ki a csapatuk. Az integrátor szövetkezet A borok jó hírnevéért is dolgoznak Majd' nyolcszáz termelő mint­egy 250 hektárnyi területét in­tegráljuk, s közel 200 hektárról fel is vásároljuk a megtermett szőlőt, ami a gazdáknak biztos piaci hátteret teremt - mondja Vígh Bertalan, a Visontai Mezőgazda- sági Termelőszövetke­zet helyettes elnöke, egyben a község alpol­gármestere. Mint hoz­záteszi, a szőlőműve­lés és a borászat mel­lett szántóföldi nö­vénytermesztéssel is foglalkoz­nak, valamint egy pálinkafőz­őét és egy palackozót is üzemel­tetnek. A településen - termé­szetesen az erőművel nem ösz- szemérve - jelentős munkaadó­nak számítanak, hiszen mint­egy 70 dolgozót foglalkoztat­nak, s a szövetkezet éves árbe­vétele félmilliárd forint körül alakul, sorolja a jellemző adato­kat a szakember. A lédig, kan­nás, illetve palackos borok érté­kesítéséről szólva úgy véli: egy kicsit talán késve indították el a borok palackozását, így ma már egy igen telített piacon kell meg­szerezniük, illetve erősíteniük a pozícióikat. Ezzel együtt is biza­kodó, mert az utóbbi években - a gazdákkal és a tele­pülés vezetésével egyetértésben és együttműködve - a visontai borok hírne­vének öregbítésére több kezdeményezés is elindult. Ezek között említi, hogy alapító tagjai a borúinak, illet­ve azt, hogy néhány termelő - a jövedéki törvény hozta nehéz­ségek ellenére - maga is értéke­síti borait, leginkább a falusi tu­rizmus, illetve a borturizmus le­hetőségeit kihasználva.- Nagy szükség lenne az ültet­vények frissítésére, hiszen bár a '70-es évektől jelentős telepítések zajlottak, ez a folyamat a '90-es években megállt, így ma már elég sok a még termő, de öreg ül­tetvény, aminek viszont utánpót­lása egyelőre nem biztosított - vélekedik a szakember. MILYENNEK SZERETNÉ LÁTNI TELEPÜLÉSÉT? Tóth Gyula VÁLLALKOZÓ Hatos László VÁLLALKOZÓ Siska József NYUGDÍJAS Malyinkóné Valyon Éva PULTOS- Tizenkét esztendeje lakom itt, ezalatt rengeteget fejlődött a falu. Uszodánk van, nem akármilyen sportcsarno­kunk, új ját­szótér épült, jó a kereskedelmi ellátottság, többféle üzlet­ben vásárolha­tunk, s el­mondhatjuk, hogy az utak- tól kezdve a szennyvízhálózatig teljes a közművesítés. Nyitottak és segítőkészek az itteni emberek, úgy tapasztalom, hogy a problé­mákat közösen meg lehet beszél­ni. Szép, virágos és tiszta a telepü­lés, ezen a téren sincs semmilyen szégyenkeznivalónk. Egészen biztos, hogy akadnak még továb­bi „igazítani valók”, hiszen min­denen lehet egy kicsit javítani, szépítem.- A falu történetében volt egy idő­szak, amikor az elvándorlás volt jellemző. Az építési tilalom idejé­ben volt ez, ma viszont egy­részt sokan ke­resnek eladó házakat, más­részt az egy­más után ki­alakuló új ut­cák az építke­zési kedv visz- szatértét is jelzik. Azt hiszem, a fentiek egyértelművé teszik, hogy vonzó a település, a külső szemlé­lők is érzékelik a végbement válto­zásokat, a fejlődést. Úgy tapaszta­lom, hogy a község kasszájába befolyó pénzt a mindenkori veze­tésjói használta és használja fel, a megvalósítandó célokat folyama­tosan egyeztetik a lakossággal, így a nagy többség megelégedésére dolgoznak.- A vállalkozásom hat éve műkö­dik Visontán, s annyira megtet­szett ez a község, hogy ide is köl­töztünk. Kikö­vezett árkok, jó utak, folya­matos fejlesz­tések jellemzik a falut, most éppen a kábel­tévé ügyében zajlik jelentős előrelépés. Egészséges, szép és tiszta község Visonta, ezért választottuk lakhe­lyül is. Vállalkozóként azt kell mondanom: az adóterhek arányo­sak, az elérhető szolgáltatások pe­dig kimondottan magas színvona­lúak. Talán annyi „vágyam” lehet­ne, hogy az emberek egy kicsivel többet igyanak... Ez persze in­kább csak tréfa, amit egy vendég­látó-ipari egység tulajdonosaként talán elmondhatok.- Miután a helyiek 80-90 százalé­ka foglalkozik szőlészkedéssel és borászkodással, távlatilag átgon­dolandó, hogy erről nagyobb propagandát kellene kifejte­ni. Ebben az önkormány­zatnak meg a termelőszö­vetkezetnek is akadna felada­ta. Tősgyökeres visontaiként úgy gondolom: egyértelmű a fejlődés, de vannak még a falunak olyan épületei - például a központban is- amelyek nem válnak a község díszére, felújításra szorulnának, vagy még jobb lenne, ha valami más célra lehetne átalakítani, használni. Ebben az ügyben a tu­lajdonossal együttműködve az önkormányzat talán előremozdít­hatna valamit. Hegedűs Hajnalka jegyző- Röviden összefoglalva: azt sze­retném, ha a falu továbbra is az eddigi ütemben fejlődne, új. érté­kekkel folyama­tosan gyarapod­na. S nagyon jó lenne, ha eze­ket az új értéke­ket a lakosság minél inkább megbecsülné, magáénak érez- né és egyben vé­dené, óvná is. Egészen biztos va­gyok abban, hogy az önkormány­zat - mint eddig is - eztán is talál minden évben valami fejleszteni valót, olyan célt, amelynek meg­valósítása közös érdeket szolgál. A visontai emberek meglátásom szerint jó színvonalon élnek, s természetesen azt szeretnénk, ha ez a továbbiakban is megmarad­na, illetve ahogy eddig, úgy eztán is fejlődne. A palackozott boroknak kemény versenyben kell helytállniuk fotó: suha péter

Next

/
Thumbnails
Contents