Heves Megyei Hírlap, 2003. július (14. évfolyam, 151-177. szám)

2003-07-19 / 167. szám

H 0 R l Z 0 N T 7. OLDAL 2003. JÚUUS 19., SZOMBAT Nem fontos neki a hatalom Vonzó Fidesz-képet akar az új egri elnök Révész Tamás volt már a Fidesz elnöke Egerben, a rendszerváltás utáni első ciklusban, 1990 és 1994 között önkormányzati képviselőként is tevékenykedett. Aztán valahogy háttérbe szorult, a választási listákon nem kapott bejutó helyet, a pártban sem viselt tisztséget. Nemrégiben is­mét a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség városi elnökévé választották. Vele sokak szerint más, mondhatni, barátságosabb stílus várható a legnagyobb ellenzéki párttól a megyeszékhelyen. Révész Tamás. Nem volt túl vonzó a korábbi kép FOTÓ: GÁL GÁBOR- A kilencvenes évek elején emblematikus arcnak számított az akkori Fideszben, a helyi rend­szerváltó politikai erőkkel, a saj­tóval talán emiatt is jó a kapcsola­ta. Nem gondolja, hogy hosszú évek mellőzöttsége után most „elővették”: próbáljon valamit kezdeni az önkormányzati vá­lasztásokon elszenvedett súlyos vereség hagyta helyzettel?- Engem az elmúlt időszakban is folyamatosan érdekeltek a köz­ügyek. 1995-ben elvégeztem a Századvég Politikai Főiskola egri tagozatának első kurzusát, ami nagyon hasznosnak bizonyult. 1999-ben szerezten meg a máso­dik diplomámat az ELTE-n. Köz­ben megnősültem, gyerekeim születettek, szóval jöttek a családi programok. S eddig a jobboldali politika sem túl kedvezően ala­kult. Most azzal, hogy a Fidesz szövetségi alapon határozta meg magát, változhat a szituáció. El­vállaltam az egri elnökséget, mert sokan vélekedtek úgy, hogy én le­hetek egyfajta garancia a megúju­lásra. Nagyon jó a csapat - a hat elnökségi tagra gondolok - is. Re­mélhetőleg más képet tudunk ki­alakítani a városi Fideszről. Mert bizony összességében nem volt túl vonzó a korábbi kép. Az egri Fidesz nem tűnt olyan politikai erőnek, amelyre rábízható volna a város. Egyébként a tavalyi ország- gyűlési választások előtt egyszer már indultam az elnökségért, ép­pen azért, mert a párt városi meg­ítélése, a Fidesz helyi népszerűsé­ge messze elmaradt az országostól. Akkor egyetlen szavazaton múlott a siker, végül is vesztettem.- Mára szinte egye­dül maradt a „régi fideszesek”, az alapí­tók közül a pártban.-Annakidején, ami­kor az egri főiskolán el­kezdtünk politizálni, dönteni kellett, akar-e vagy sem az ember a közügyekkel foglalkoz­ni. Ott egy olyan társa­ság verődött össze, amelynek tagjai részt kívántak venni a politi­kában. Folyamatosan az volt a szemünk előtt: miért is kezdtük el? Mi lehet egy becsü­letes politikus szerepe? Később számomra so­kan hiteltelenné váltak, hiszen képesek voltak együtt dol­gozni azokkal, akik 1945-től tönk­retették ezt az országot. Mellesleg szerintem a Fidesz fordulata is er­re vezethető vissza, ezért közele­dett a jobboldalhoz a párt. Aztán sokan gondolták azt is, hogy gyo­morforgató a politika, helyesebb távol tartani magukat tőle. Nekem ez a dolog sohasem a pozíciókról szólt, nem éltem meg személyes válságként, hogy nem vagyok ben­ne a Fidesz-elnökségben vagy az önkormányzatban. Ugyanakkor mindig kíváncsiak voltak a véle­ményemre, és ez, nem tagadom, hízelgett. A tisztújítás előtt többen megkerestek azzal, hogy szükség volna egy olyan emberre, akit másként ismernek a megyeszék­helyen. De nem az az életcélom, hogy valamilyen lényeges tisztsé­get töltsék be. Nem tartozom azok közé, akiknek fontos a hatalom. Van nekem rendes polgári foglal­kozásom.- A megújuláshoz nyilván prog­ram is szükséges. Erről milyenek az új egri Fidesz-vezetés elképzelé­sei?- Szeretnénk mindig napiren­den tartani az MSZP, a várost irá­nyító szocialista-liberális koalíció nem teljesített ígéreteit. Ha Eger úgymond egy „kormánypárti vá­ros”, akkor nagyon gyenge a jó né­hány, innen bejutó szocialista par­lamenti képviselő lobbyzóké­pessége. Az egri önkormányzat a rendszerváltás óta idén először kényszerült működési hitel fel­vételére. De említhetném az M3- as autópályához vezető összekö­tő út esetét is, amelynek e cik­lusban történő megépítését sze­mélyesen a miniszterelnök ígér­te meg az önkormányzati kam­pányban. Végül csak terv ma­radt. Szembesíteni kell őket az ígéretekkel.- Korábban - elsősorban az elő­ző önkormányzati ciklusra gon­dolok - nem volt mindig zökkenő- mentes a pártvezetés és a közgyű­lési frakció kapcsolata.- Természetesen a politika na­pi küzdőtere az önkormányzat közgyűlése. Az elnökségben két frakciótag - dr. Löffler Erzsébet és Császár Zoltán - is helyett kapott, rendszeres az egyeztetés. A kép­viselő-testületi üléseken túl minél gyakrabban szeretnénk sajtótájé­koztatókon is megszólalni, kiépí­teni a kommunikációs csatorná­kat a város lakossága felé.- Az Egerben élő fideszes or­szággyűlési képviselőkkel mi a helyzet? A város korábbi egyéni képviselője, Homa János mintha inkább az előző pártvezetéssel szimpatizált volna...- Homa János nem is jelöltette magát az elnökségbe, míg a má­sik honatya, dr. Nyitrai Zsolt az elnökség tagja lett. Én mindenki­vel szeretnék együtt dolgozni. Az számít, hogy ki mennyire veszi ki a részét a munkából. RÉNES MARCELL Szentlélek, három hasábon A fotóriporter, mint minden reggel, most is türelmetlenül járt föl s alá a szerkesztőségi folyosón, cigarettázott, és ahhoz a naphoz, ami előtte állt, nem volt semmi, de semmi kedve. A szer­kesztő éppen a pünkösdi összeállí­tást készítette, és kiszólt a fotósnak, hogy jöjjön be a szobájába - Hozzál délutánra valami il­lusztrációt az ünnepi számba.- Mégis miről? - kérdezte.- Szentlélek. Három hasáb. Dél­utánra itt legyen - adta meg az uta­sítást, és tovább pötyögöd a gépen. A fotós elnyomta a csikket, és ismét járkálni kezdett. Szenlélek, három hasábon... - morogta gondterhelten, majd is­mét rágyújtod. Átnézed néhány lexikont, a Bibliát, kereste a mo­tívumot, leült az asztalhoz, fel­állt, aztán táskáját a vállára vet­te, és kiléped az utcára, felszállt a helyi járatra, és elindult megke­resni úgymond a Szentlelket. Dél­utánra, három hasábra. Mikor leszállt a buszról, a lép­csőn kibicsakbtt a bokája, ezért fáj­dalmas arccal sárdikált végig azon a hatalmas téren jó ismerőséhez, az atyához, akitől konkrä segítséget remélt a feladat végrehajtásához.- Szentlélek... - tűnődöd az atya - egy fotón, ráadásul három hasábon? - Hát azt nem könnyű ábrázolni fiam, tudod, az végül is bennünk él...- Muszáj - szólt közbe türel­metlenül a fotóriporter -, vinnem kell délutánra a képet, valamit ki kell találni gyorsan.- A lángnyelv az nem fog men­ni, de talán a galamb jó lesz... Ke­ressél fehér galambokat -tanác­solta az atya, de látszott rajta, hogy kissé bizonytalan, és nem nagyon érti az egészet. A fotós megint felszállt a busz­ra, kiutazott a város szélére, köz­ben a Bibliát olvasgatta, és egyre nehezebbnek érezte a feladat sú­lyát. Mikor megérkezett és le­szállt, újra rosszul lépett, de ek­kor a jobb térde ugrott ki a helyé­ről, és most már minden erejét összeszedve gyalogold ama távoli domb felé, ahol egyszer régen tényleg látott galambokat: várt vagy másfél órát, majd lencsevég­re kapott néhány példányt, ahogy ezek a szelíd madarak szépen re­pülnek az ég felé. Ám a lángnyel­vekkel kapcsolódban továbbra is azt érezte, hogy ezzel a gonddal nem tud megbirkózni. És a szél - nézett maga elé -,'a szelet ábrá­zolni, azt nagyon fontos bnne... Visszautazott a szerkesztőség­be, s kicsit félve leült a szerkesztő­vel szemben.- Na, megvan a Szentlélek?- Hát, hoztam valamit, de nem az igazi. A galambok repülnek szé­pen, de a bngnyelv az nincs meg. És szél sincs - mondta szembsiitve.- Nem volt szél az egész város­ban, ne csináld már! - förmedt rá ingerülten a szerkesztő, de ezt már nem bírta elviselni a fotóri­porter, és kiabálni kezdett.- És mit csináltam volna, mi? Susogtam volna a kép alá? Mi?!- Jól van, jól van, de azért hoz­tál valamit, ugye.- Hoztam. Három hasáb, ahogy kérted - válaszolta. A fotós elégedetten dőlt hátra á fotelben, végtebn nagy nyugalom töltötte el hirte­len, valami megmagyarázhatat­lan érzés költözött belé, ami szét­áradt benne. Erő szállt a lábaiba és az ízületeibe, felugrott, rágyúj­tott, semmi fájdalmat nem érzett már, és frissen, könnyedén jár­kálni kezdett a folyosón. Csodálkoztak is a kollégák, hogy vajon mi történhetett vek. HAVAS ANDRÁS Mennyire vagyunk becsületesek? A magyarok kevésbé erkölcsösek, becsületesek, mint az euró­pai átlag. Bátrabban ülünk alkoholos állapotban a volán mögé, merészebben csenünk el apróságokat munkahelyünkről, ke­vésbé tartunk az adóhatóságoktól és az ellenőröktől Európa többi nemzetéhez képest - dérül ki abból a felmérésből, ame­lyet a Reader’s Digest magazin készített a közelmúltban. A ma­gazin munkatársai 19 európai országban csaknem 4000 ember­nek tettek föl 12 tesztkérdést. A 12 kérdésre adott válaszok kö­zül csupán egynél tűnik úgy, hogy a magyarok kicsit erkölcsö­sebbek az európaiaknál: Tilos a parkolás! Ha a bevásárlóközpont parko­lója teljesen tele van, viszont a mozgássérülteknek fenntartott hely szabad, és csupán egyetlen dolgot szeretnénk megvenni, melynek beszerzése nem tartana tovább 10 percnél, a magyarok 22 százaléka, az európaiaknak vi­szont 25 százaléka parkolna erre az időre a tiltott helyen. A legtöb­ben a szlovákok közül (45%) fog­lalnák el ezt a parkolóhelyet. A legfigyelmesebbek a franciák, ná­luk „csupán” 14 százalék állna az autójával a mozgássérültek par­kolóhelyére. Hasonlóan elenyésző a kü­lönbség a sebességhatár betartá­sára vonatkozó kérdésre adott vá­laszokban. E téren egy százalék- ponttal értünk el jobb eredményt az európai átlagnál: Száguldás A magyarok 64 százaléka lép­né túl a megengedett sebesség- korlátot 20 km/h-val, ha hazafelé tart este 9 felé az autópályán, ami majdnem teljesen üres. Az euró­pai átlag 65 százalék. A legvak­merőbbek a dánok, 78 százalé­kuk lépné túl a sebességhatárt. A legóvatosabbak a belgák és az olaszok, mindkét országban csak a válaszadók 52 százaléka tapos­ná a megengedettnél nagyobb erővel a gázt. Négy kategóriában azonban a magyarok azt tárták fel magukról, hogy messzebb vannak a becsü­letességtől, az erkölcsösségtől, mint az európai átlag. Iszik vagy vezet? A magyarok 25 százaléka ve­zetne haza úgy, hogy tudja, túl sok alkoholt fogyasztott. Ezzel szemben a dán, a finn és a norvég válaszadóknak csupán 4%-a vála­szolt hasonlóan. Bennünket csak az osztrákok előztek meg, egy százalékponttal. Bliccel? A magyarok 66 százaléka jegy nélkül is felszállna a munkahe­lyére tartó tömegközlekedési jár­műre az 53 százalékos európai aránnyal szemben. Hozzánk ha­sonlóan „bátrak” a csehek, a len­gyelek és a britek. Az oroszoknak viszont ezen a téren szinte alig van gátlásuk, 80 százalékuk szin­te boldog, ha jegy nélkül utazhat. Talált pénz Ha találnak egy elveszett pénz­tárcát, amiben 10 ezer forint van, a magyarok 39 százaléka eljuttat­ná azt a rendőrségnek, míg az eu­rópaiak átlagosan fele cselekedne így. A legtöbben a lengyelek kö­zül tartanák meg a pénzzel teli er­szényt, csupán 13 százalékuk ad­ná azt le. A legbecsületesebbek a svájciak és a britek, e két ország­ban a válaszadók több mint két­harmada elvinné a legközelebbi rendőrőrsre a pénztárcát. Kérem, ne tolakodjanak! Tolakodásban csupán a hollan­dok előznek meg bennünket. Szakadó esőben sokadmagukkal buszra várva, amennyiben csak az előretolakodás révén jutnak fel a következő járatra, a magyarok 48%-a, a holland válaszadók 50%­Ha találnak egy elveszett pénztárcát, amiben 10 ezer forint van, a magyarok 39 százaléka eljuttatná azt a rendőrség­nek ILLUSZTRÁCIÓ: GÁL GÁBOR a folyamodna a szolid erőszak­hoz annak érdekében, hogy idő­ben célba érjen. A legudvariasab­baknak és türelmesebbeknek a finnek bizonyultak. Ott csupán 18 százalékban választanák a to­lakodást, hogy felkerüljenek a buszra. A hölgyek becsületesebbek? Európában több nő adott „be­csületesebb” választ, mint férfi. A nemek közötti különbség Len­gyelországban volt a leglátványo­sabb, 14 százalékos különbség­gel, míg Spanyolországban a leg­kisebb, csupán 1 százalékpont. Mikor nő be a fejünk lágya? A fiatalok (18-35) kevésbé bi­zonyultak becsületesnek, mint az ötvenen felüliek. A magyar fi­atalok 64 százaléka lenne haj­landó arra, hogy irodai szereket csenjen el a munkahelyről, míg az öregebb generációban 35 szá­zalék tenne így Szállodai fürdő­szobából a fiatalok 25 százaléka, az idősebbek 3 százaléka vinne magával törülközőt a bőröndjé­ben. Az Eger-Philip Morris Alapítvány Alapító: Egri Dohánygyár Kit. PHILIP MORRIS MAGVARORSZÁG Kft. TANULMÁNYI ÖSZTÖNDÍJAT HIRDET A 2003/2004-es TANÉVRE hazai felsőoktatási intézmények nappali tagozatán tanuló hátrányos helyzetű diákok számára. Az ösztöndíjat pályázat útján lehet elnyerni, és a pályázati kiírás feltételei szerint évente meghosszabbítható. Pályázatot nyújthatnak be mindazok, akik: • a 2003/2004. tanévre felvételt nyertek, ill. tanulmányaikat folytatják felsőoktatási intézmények műszaki vagy gazdasági szakirányain, • első diplomás képzésben vesznek részt, • a 2002/2003. tanév végén tanulmányi átlaguk legalább jeles (4,5-5,0), • állandó egri vagy Eger vonzáskörzetében élő lakosok, valamint • családjukban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a 30.000.- forintot. A pályázatnak tartalmaznia kell: • a támogatás iránti kérelmet, • tanulmányi önéletrajzot (versenyek és vizsgák eredményei, eddig elnyert ösztön­díjak stb.), • az utolsó tanév eredményeit igazoló dokumentumot (bizonyítvány- vagy lecke- könyv-másolat), • a szülők jövedelemigazolását. A pályázatokat 2003. augusztus 8-ig kérjük az alábbi címre eljuttatni: Eger-Philip Morris Alapítvány, 3300 Eger, Törvényház u. 4. A pályázatok elbírálásának határideje: 2003. augusztus 29. További információt a (36)523-206-os telefonszámon kaphatnak. ^PHILIP MOBb/TJ-

Next

/
Thumbnails
Contents