Heves Megyei Hírlap, 2003. július (14. évfolyam, 151-177. szám)
2003-07-14 / 162. szám
7. OLDAL EletMód HEVES'g1 HÍRLAP MOZAIK Megyei mérleg Értékelő sorozatunkban a labdarúgó megyei II. osztályt vettük górcső alá 11. oldal Szalókiak vissza A környékből visszacsábították Egerszalókra a saját nevelésű labdarúgókat 12. oldal A maroknyi evangélikus gyülekezet templomát 1940. június 30-án ünnepélyes külsőségek között avatta fel Túróczy Lajos püspök. Hogy Isten hajléka felépülhetett, abban - mint nemrég egy olvasói levélben már szó esett róla - elévülhetetlen érdeme volt az akkoriban a megyeszékhelyen szolgáló Caram Lajos János lelkésznek. Évtizedek óta Finnországban élő fia most apja nyomdokába lépett. A magas, őszülő körszakállt viselő férfi meghatottan keresi a szavakat, amikor szüleiről beszélgetünk. Édesapja - mint érezhető, ám cseppet sem zavaró akcentussal meséli - 1932-ben fiatal teológus diákként járt az északi ország fővárosában, ahol az Egyetemisták Biblia Egyesületének karácsonyi ünnepségén megismerkedett a zenész növendék Sole Kallioniemivel. A zongorista lány és a magyar fiú az első látásra egymásba szeretett, s néhány évvel később ' Kustaviban össze is házasodott. Ezt követően hét évig az egri evangélikus gyülekezetei szolgálták, majd - az időközben született gyermekeikkel együtt - Finnországban telepedtek le.- Négyéves voltam, amikor átköltöztünk - mondja az édesapja nevét öröklő zenetudós, aki hosszabb ideje a finn Sibelius Akadémia hegedű-lektora. - Érdekes, itteni gyermekéveimből néhány dologra máig is pontosan emlékszem. Arra például, hogy nagyon szerettem rolle- rozni, s hogy milyen jókat játszottam a templom kertjében, ami telis tele volt békákkal. De magam előtt látom az akkori lakásunkat, s azt, hogy volt egy szép zongora, amin édesanyám tanítgatott muzsikálni. A templomban pedig állt egy harmonium, vonzott a hangja, s ha csak tehettem, nyomkodtam a billentyűit, meg a pedálját. így indult ifj. Garam Lajos zenei pályája, ami mára elismert életúttá nemeseFinn földön magyar szívvel Orgonára gyűjt a templomépítő lelkész fia dett. Tanuló- és aktív muzsikus éveiben bejárta a fél világot, az akadémia tanáraként pedig hat zenei szakkönyvet írt pedagógusoknak, növendékeknek, szülőknek. A legutóbbi - The Upbringing of a Talented Violinist címmel - 2001-ben jelent meg.- Bárhol is megfordultam, éltem, szülővárosomat és a szüleim kezdeményezésére épült kis templomot soha nem felejtettem el. Az ő emlékük, s az itteni gyülekezetért összefogó finn és magyar emberek iránti tisztelet kötelez arra, hogy folytassam azt, amit ők elkezdtek. Ezért most testvéreimmel gyűjtést indítottunk, hogy a közeljövőben megszólalhasson a templom saját orgonája - indokolja mostani látogatása célját. Tervük megvalósítása érdekében tavaly decemberben lakóhelyén, a finnországi Espooban létrehozták Az egri orgonaépítést támogató egyesületet, melyben mintegy száz helyi művész és más szakember vállalt tisztséget, s koncertek, felajánlások, adományok révén próbálják előteremteni a szükséges 70 ezer eurót.- A magánszemélyek mellett különböző cégek - az Elcoteq vagy az Orion- Yhtymá például ezer-ezer euróval - támogattak bennünket, így már 7400 euró gyűlt össze. Ez az összeg a tervezett koncertek bevételével növekszik majd, mert augusztus 30. és november 23. között számos helyen, így Tapiola, Pori, Meilahti, valamint Lauttasaari templomában lépünk fel.- Itthon miként kapcsolódhatnak be a jótékonysági akcióba a segíteni szándékozók? Magyarországon az OTP 11739009-20112062-es számlájára várjuk az adományokat Az egri evangélikus templom orgonájáért megjelöléssel. S itt is rendezünk egy koncertet, amiről sikerült megállapodni az egri önkormányzat vezetőivel. A város alpolgármestere, dr. Törőcsik Miklós megerősíti a hírt.- Az Eger ünnepe eseménysorozat programjaihoz kapcsolódóan, szeptember 18-án a Gárdonyi Géza Színházban kerül sor arra a jótékonysági estre, melynek a bevételét a tervezett orgona megépítésére ajánljuk fel. A koncert első felében Garam Lajos és gyermekei lépnek fel, a második részben pedig az itteni'művészek adnak műsort. A hangverseny rendezésének a költségeit a Városháza állja. A Garam-család tagjai - a 23 éves zongorista Virva, a 18 éves csellista Richard, valamint a hegedűművész apa - finn szonátákat, illetve Beethoven- darabokat szólaltatnak meg.- Nagy álmunk valósul meg, ha kis templomunkat betölti majd az új orgona hangja - fűzi mindehhez a gyülekezet lelkésze, Aklan Béla Sándor. - Reményeink szerint hamarosan eljön az a nap is. SZILVÁS ISTVÁN Erős vár A gyülekezet Az egri Vörösmarty út 28. alatt álló templom homlokzatán felirat hirdeti: „Erős vár a mi Istenünk.” Az itteni evangélikus gyülekezet lélekszámú az elmúlt hatvan esztendőben egyre növekedett. A 2002-es országos népszámlálás adatai szerint - idézi Aklan Béla Sándor lelkész - 368, míg a hozzá tartozó, három köz- igazgatási megyét átfogó szórványterület 110 településén 310 lélek - így összesen 778 fő - vallotta magát ágostai hitvallású evangélikusnak. A gyülekezeti nyilvántartásban azonban csak 455-en szerepelnek, mert jelenleg csupán az ő címük ismert. Finn támogatás A templom alapjainak a lerakásától számítva napjainkig három alkalommal került sor az épület nagyobb fejújítására, legutóbb 2000-ben a 60. évfordulón, amikor a renoválási költségek megközelítették a négymillió forintot. Ezekhez a munkálatokhoz, magához a fenntartáshoz, illetve a ma is használt harmónium rekonstrukciójához jelentős adománnyal járult hozzá Pori Tálja városrészében működő evangélikus testvérgyülekezet, amellyel 1995-től újult meg a korábban kialakult kapcsolat. Ebben nagy szerepet játszott - s egyben maradandó élményt jelentett - a több ízben megszervezett kölcsönös gyülekezetlátogatás. Kiskapukkal teletűzdelt jogszabály Ügyvédi szemmel az új Büntetőeljárási Törvényről (Folytatás az 1. oldalról) Első fokon a vádlottat elítélték, ám a fellebbezésemet a legfőbb ügyész elfogadta, s immár ő is az illető felmentését kéri. Miért nem lehetséges, hogy az ügyvédi kamara vezetése döntsön a kirendelés kérdésében? Senkiben sem merül fel a gyanú, hogy esetleg a rendőrség és az általa megjelölt ügyvéd netán összejátszik...? Belelendül a kételyek taglalásába dr. Magyar Elemér, alti ekképp folytatja:- Úgy vélem, inkább csorbulnak a védelem jogosultságai. Erre is mondok példát: a megfelelő rendelkezések az új Be.-ben is meghatározzák, milyen eljárási cselekményeknél lehet jelen a védő. Ez a kör lényegesen szűkül a korábbihoz képest. Régen ugyanis valamennyi tanú kihallgatásánál ott lehettünk, ezentúl viszont csak annak a tanúnak a meghallgatásánál, akit a védő vagy az ügyfele indítványoz bevonni az eljárásba. Ez akár nevetségessé is teheti a procedúrát, mivel arról nem szól, hogy mi történik, ha a létező öszszes tanú meghallgatását indítványozza a védelem vagy a terhelt, akár Magyarország összes lakosáét. Tudom, ez komolytalanul hangzik, csupán érzékeltetni szeretném azt a kiskaput, amelyet a jogalkotók nyitva hagytak. Ha már védői jelenlétnél tartunk, ott lehetünk a szakértő meghallgatásánál, a szemlénél, a bizonyítási kísérletnél, a felismerésre bemutatásnál. Igen ám, de a védő értesítése az egyik rendelkezés alapján mellőzhető, ha ezt a nyomozati cselekmények sürgőssége indokolja. így aztán bármikor megvan a nyomozó hatóság lehetősége arra, hogy a még kevéske védői jogot is elvegye. Avagy: az az irat tekinthető meg a védő számára, amely azon eljárási cselekménynél készült, amelyben ő is jelen lehet. A többiről viszont még csak másolatot sem kaphat... A kényszerintézkedések terén is számos olyan új szabály lép életbe, amelyek szakmabeliek szerint a szabadság szükségtelen elvonásának felváltását teszik lehetővé annak korlátozásával. Ilyen az előzetes letartóztatás új szabálya, a házi őrizet, vagy az óvadék. — Ez sem egészen úgy van, ahogyan azt sokan értelmezik - magyarázza dr. Magyar Elemér. — Az új szabály szerint a várható büntetés súlyossága önmagában nem alapozza meg az előzetes letartóztatás elrendelését. Én erre azt mondom, igazából nem változott semmi. Szerintem ugyanis a szökés, elrejtőzés veszélye elsősorban annál a terheltnél áll fenn, aki súlyos büntetésre számíthat, vagy elsőfokú ítéletben ilyet kapott. Aztán ott van az óvadék. Ellentétben azon vélekedésekkel, miszerint ez nem feltétlenül jár diszkriminációval, szerintem ha valami nagyon megkülönbözteti egymástól az embereket, akkor pont ez az. Épp a megélhetési bűnözőket diszkriminálja. Jelentős réteget zár el az óvadék lehetőségétől, ugyanis ők akár az 5-10 ezer forintot sem képesek kifizetni, s nem is nagyon lesz, aki helyettük lerója. „Humoros” lesz majd, hogy bűnszervezetek fizetik be adott esetben a megszabott óvadék összegét a bíróságnak. Az úgynevezett fehér galléros bűnelkövetőknek ez kétségkívül jó, hiszen ők - vagy helyettük mások - megvehetik a szabadságukat. Azt is figyelembe érdemes venni, hogy az óvadék előteremtése érdekében esetleg újabb bűntények megvalósítására ösztönözhet a rendelkezés. A házi őrizettel kapcsolatban pedig csak egyet említek: nem mindegy az, hogy az úszómedencével ellátott madárfüttyös kertes családi házadban töltöd-e le ennek idejét, vagy egy panelépület hatodik emeleti szűk, töltött- káposzta-szagú kis lakásában... A politikus hölgyek és urak tán csak nem magukra gondoltak? A jogalkotók szerint az is nagy erénye az új Be.-nek, hogy a bizonyítás színterei elsősorban a bíróságok, ahol komoly garanciák segítik a terhelt jogainak érvényesülését. A nyomozó hatóságnak valójában csupán a bizonyítékok összegyűjtése lesz a feladata, a korábbinál jelentősebb ügyészi felügyelet illetve közreműködés mellett. — Én nem találok olyan haj, de nagy reformot ebben — hangzik a válasz. - Itt van például az új Be. 78. §. (4) bekezdése, amely kimondja: nem értékelhető bizonyítékként az olyan bizonyítási eszközből származó tény, amelyet a bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság bűncselekmény útján, vagy más tiltott módon, vagy a résztvevők eljárási jogainak lényeges korlátozásával szerzett meg. Kérdem én: mi ebben a különösen új? Továbbá: kétségkívül mód nyílik arra, hogy az ügyész vagy a védő kérdezze ki az adott tanút. De továbbra is a bíró az ügy ura, ő fe: lel az ügyért. Ráadásul köteles feltenni mindazokat a kérdéseket, amelyekre a többi fél nem tért ki. Erre korábban is volt bőven példa. A nyilvánosság kapcsán is van észrevétele a kétségeit fejtegető ügyvédnek: — Elképesztő az a rendelkezése az új törvénynek, hogy például hely szűkére hivatkozva a bíró korlátozhatja a nyilvánosságot a tárgyaláson. Ez valójában burkoltan a nyilvánosság alapvető eljárásjogi elvének a megsértése, s persze, itt sincs jogorvoslati lehetőség. Egyébként megfigyeltem: az utóbbi időkben egyre kisebbek a tárgyalótermek. Az eddig említettek alapján felmerül a kérdés, vajon észrevételeit, aggályait hivatalos formában is kifejezésre kívánja-e juttatni az egri ügyvéd, miként egy rendelkezés kapcsán egy fővárosi ügyvéd már Alkotmánybírósághoz is fordult...- Mindenekelőtt nonszensz, hogy öt évig tartott, mire hatályba léphetett az 1998. évi XIX. törvény. S még most is akadnak jócskán hiányosságok. Ennyi pénzért, amit kapnak, különb munkát végezhetnének a jogalkotók. Én gyakorló jogász vagyok. Úgy érzem, az elméleti fel- készültségem egy ilyen fellépéshez nem biztos, hogy elegendő. Különben is azt tartom, nem kizárt, hogy a mindennapi gyakorlat megfelelő választ ad majd a különböző kérdésekre, így azokra az aggályokra is, amelyeket elmondtam. SZALAY ZOLTÁN
