Heves Megyei Hírlap, 2003. július (14. évfolyam, 151-177. szám)
2003-07-10 / 159. szám
2003. Júuus 10., CSÜTÖRTÖK KÖRKÉP 5. OLDAL MEGYEI Igényelt-e üdülési csekket? Egy bulgáriai utazás emléke a hatvanas évekből Július 1-jétől igényelhető a nyugdíjasok számára a személyenként 30 ezer forint értékű üdülési csekk, amelynek segítségével az idősek belföldi üdülőhelyeken pihenhetnének. Miközben a nagyobb városokban kígyózó sorokban állnak az igénylők a szociálturisztikai támogatásért, a kisebb településen élők közül sokan nem is hallottak erről a lehetőségről. Körkérdésünkben arra voltunk kíváncsiak, hogy a megyénkben élők közül mennyire tájékozottak az idősebbek. Murányi Józsefné, Mezőkövesd, (átutazóban járt Egerben):- Őszintén szólva most hallok először ilyesmiről. Bizony, nagyon ránk férne a pihenés, de a kis nyugdíjból ilyesmire nem telik. Évek óta nem voltam sehol üdülni. Feltétlenül megtudom, hogy hová is fordulhatok ilyen támogatásért. Lehet, hogy idén mégis nyaralni fogok? Jurecska Sándorné, Ostoros:- A sógornőm hívta fel a figyelmemet erre a lehetőségre, de nem is nagyon figyeltem oda, hogy mit mond, mert úgysem tudnék elutazni vele. Nyaranta nálam töltik az időt az unokák, és igyekszem a gyerekeimnek segíteni, ahol tudok. Utoljára a hatvanas években voltam a férjemmel üdülni Bulgáriában. Akkor törzsgárdatagokként kaptuk jutalomként a nyaralást. Azóta nem volt alkalmunk ilyen kikapcsolódásra. Ferencz Imre, Hevesaranyos:- Nem tudok erről a lehetőségről, de most, hogy mondja, megbeszélem a feleségemmel: mi is próbálkozzunk az igényléssel. Igazság szerint amíg dolgoztunk, el-eljutot- tunk néhány helyre, de amióta nyugdíjasok vagyunk, maximum egykét kiránduláson vettünk részt. Nekünk már az is öröm, ha néha Egerbe, vagy Bükkszékre eljutunk a strandra. Mindenképpen utánanézek ennek a támogatásnak... Molnár Andrásné, Egerszólát:- Ha akarnék, sem tudnék én már üdülni. Nagyon, fáj a lábam, trombózisom volt. Mozogni is nehezen tudok, nem még utazgatni. A nyugdíj nagy része gyógyszerre megy el. Soha életemben nem voltam sehol nyaralni. Míg erőnk volt, megállás nélkül dolgoztunk, most meg öregen, betegen már hová mennénk? Ecsedi Sándorné, Noszvaj:-Tudja, mi volt nekem a nyaralás fiatalabb koromban? Amikor fát gyűjteni jártunk a közeli erdőbe. Ma már ehhez sem lenne erőm. Üdülni soha nem voltam, és már^ nem is mennék sehova. Épp ezért nem érdekel ez az üdülési csekk sem. Nem nekünk való az ilyesmi... ________________^bartai M éltányossági nyugdíjra várnak (Folytatás az 1. oldalról)- Többen csupán arról kaptak értesítést, hogy még idén elbírálják a igényüket, ám azóta sem kaptak határozatot...- Azoktól, akik az év elején értesültek arról, hogy még idén elbíráljuk a kérelmüket, és elutasító határozatot nem kaptak, további megértést és türelmet kérünk. Az idén benyújtott kérelmeket az év végére igyekszünk kivétel nélkül elbírálni. A jogszabályoknak nem megfelelő dokumentumok esetében folyamatosan küldjük az elutasító határozatot.- Milyen esetekben végeznek környezettanulmányt?- Az igazságosabb döntés érdekében többnyire azokat az igénylőket keressük fel személyesen, akik nem, vagy csak felületesen indokolták meg kérelmüket, de abban az esetben is megjelenhetnek munkatársaim, ha a házastárs jövedelmi viszonyairól nem kaptunk tájékoztatást. Ezeknek a környezettanulmányoknak elsődlegesen az a célja, hogy valóban a leginkább rászorulók jussanak hozzá a kiegészítéshez. Ilyenek azok, akik egyedül élnek, s egyetlen megélhetéGyöngyösiek figyelmébe A méltányossági nyugdíjemelés iránti kérelmeket a gyöngyösi kirendeltséghez tartozó településekről az alábbi címre juttathatják el: Gyöngyös, Kossuth u. 39. KOVÁCS JÁNOS Sántító eb Hivatali vesztegetés alapos gyanújával öt orvost vett őrizetbe a rendőrség Miskolcon. Az Országos Igazságügyi Orvosszakértő Intézet igazgatóságán dolgozó orvosok ellen az a gyanú, hogy esetenként 150-250 ezer forintért közreműködtek olyan személyek rokkantnyugdíjba helyezésében, akiknek egészségi állapota ezt nem indokolta. Nem az a meglepő, hogy ilyen előfordult, mert, ne legyünk képmutatók, mindnyájan tudjuk, hogy - több okból — a mai magyar egészségügyi rendszer működésének sajátja a paraszolvenciaként tisztelt kölcsönösen megalázó kenőpénz, a baksis. Arról is van sokaknak személyes tapasztalata vagy ha nem, hát legalábbis tudomása, miként intéződnek itthon a leszázalékolások. Nem mindig, de elég sok esetben. Igen, kenőpénzzel, pontosabb jogi terminológia szerint vesztegetéssel. Szóbeli listák keringenek az ügymenet sikerét biztosító, megfelelő pénzösszegekről, hogy kinek, minek mi az ára, a köztudottan ingatag és megvehető személyek jóindulatáról, a befolyásukkal üzérkedőkről. Elrettentő példák szólnak a viruló egészségű tb-csalók „lerokkantításáról”, s a tényleg rászorulók kálváriájáról. Remélhetőleg ezek csak kirívó példák és nem tükrözik a napi gyakorlatot. Mint ahogy az az elmúlt években nagy port felvert eset sem, amikor egy település körzeti orvosa a falu ösz- szes számba jöhető lakóját mozgássérültnek minősítette — beleértve a község csapatának helyi aranylábúit is —, hogy hozzájuthassanak a közlekedési támogatáshoz. Csakhogy a kép — miként mindig — nem ilyen egyszerű. Árnyaljuk. Az elmúlt évtizedben a rokkantság intézménye egyféle pót szociális hálóként is működött itthon, az érintettek és a felettes szervek hallgatólagos jóváhagyásával. Nem az volt ami. A rendszerváltás után ugyanis jelentős volt azoknak a száma, akik szakképzettségük vagy életkoruk miatt főként az ország válságrégióiban egyáltalán nem számíthattak többé állandó munkára és jövedelemre. Átestek a lyukas honi szociális hálón. Jó részük csak ilyen-olyan időszaki segélyekkel és alkalmi munkákkal tarthatta volna fönn magát. Az életkoruk és többnyire a munkában eltöltött addigi év- • tizedek alatt azonban összeszedtek annyi nyavaját, amivel némi jóindulattal föliratkozhattak a rokkantnyugdíjasok közé, a megélhetésüket biztosító szerény, de biztos járadékra téve ily módon szert. Az érintett felek, vesztegetők és megvesztegetettek egyöntetű akaratának és érdekének megfelelően a rendszer működött, működik. Az árát pedig mi fizetjük. Madárvilág a tornyokból Lépéseket tettek az ökoturizmus népszerűsítésére Demonstrál Budapest, Dormánd Mint beszámoltunk róla, a Heves megyei tejtermelők Füzesabonyban tüntettek a helyzetük javításáért. Szervezője Szepesi Imre dormándi gazda volt, aki hétfő óta a fővárosban a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium előtt egyszemélyes demonstrációt tart. Mint lapunknak elmondta, a BRFK-tól harminc napra szóló engedélye van. Hivatalos értesítést nem kapott arról, hogy a szaktárca, valamint a Tej Terméktanács megegyezett a tejfelesleg közös megszüntetéséről. Ő az ágazat nehéz helyzetére, a gazdák megélhetési gondjaira igyekszik rámutatni és a végsőkig kitart. Levelet is írt a miniszter titkárságának a tejtermelők helyzetéről. ______■ N övekedett az ipar súlya (Folytatás az 1. oldalról) Mérséklődött az európai uniós átlagtól való lemaradásunk is. A megyében az egy főre jutó GDP értéke az uniós átlagnak csaknem négytizedét - országosan 53 százalékát - teszi ki. Az előző évben ez még 35 százalék volt. Az alapáron számított GDP értéke 2001-ben 315,3 milliárd forintot tett ki. A gazdasági ágak szerinti összetétele egy év alatt módosult. A mező- gazdaság a GDP-hez a korábbi évektől eltérően jelentősen növekedett. Ebben a növénytermelés kedvező eredményei jelentősen hozzájárultak. A mezőgazdaság részesedése % 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 Az egy főre jutó GDP értéke Heves megyében 'K | 2000 Ü 2001 2001-ben hat százalék volt, ami gét jelzi az is, hogy az ágazat meghaladta az országos átlagot. GDP-n belüli aránya mindössze Az ipar súlya is erősödött és a négy dunántúli megyében: Fejér- 37 százalékos részesedésével jó- ben, Komárom-Esztergom, GyőrMoson-Sopron és Vas megyében nagyobb, mint nálunk. Az építőiparban már nem ennyire kedvező a kép. Míg országosan alig változott a súlya, nálunk 2001-ben 6-ról 5 százalékra csökkent. A szolgáltatások a bruttó hazai termékhez 52 százalékkal - országosan 64 százalékkal - járulnak hozzá. A részesedésük egy év alatt valamelyest csökkent. A szolgáltatások aránya val számottevőbb az országos 26 csak öt megyében kisebb, mint százaléknál. Megyénk ipari jelle- nálunk. ______________imentuszi ........IO rszágos átlag %-ában Megyék átlagának %-ában EU (15) átlagának %-ában Tisza-tó A Hortobágyi Nemzeti Park a vízparton több madármegfigyelő tornyot állított fel. A négyből kettő a Heves megyei partszakaszhoz tartozik, egy Sarud és Poroszló között szolgálja a turistákat, a másik Poroszló után a 33- as út északi oldalán, s van belőle még Abádszalókon és Tiszavalkon. A természetvédelmi őröktől kapott tájékoztatás szerint a pályázati forrásból épített, fából készült, 6 méter magas tornyokból - anélkül, hogy az élővilágot megzavarnák - jól megszemlélhető a Tisza-tó madárvilága. A létesítményeket a természetvédelemmel hivatásszerűen foglalkozó szakemberek is használják. A tavaszi és az őszi madárvonulások ezekről a pontokról kitűnően megfigyelhetők. A természetvédelmi őrök a gáton kerékpározó csoportok, váa- mint a tavon kenuzó, kajakozó társaságok figyelmét felhívják ezekre a helyekre, s a tapasztalatuk szerint már sokan lépcsőztek fel a kilátóba. Sajnos, e látogatások árnyoldaláról is képet kaphattak, hiszen valakik ellenállhatatlan késztetést éreztek arra, hogy a fa tartószerkezetbe bevéséssel örökítsék meg ottlétüket. A nem kívánatos jelenségek között akadt példa korlát és ülőke is eltűnésére is. A Hortobágyi Nemzeti Park a tornyok felépítésével az első lépéseket tette meg az ökoturizmus népszerűsítése felé. Reményeik szerint még újabb megfigyelő állásokat is szeretnének tóhelyez- ni, s a lehetőségeket tovább szélesíti majd a Tisza-tavi Marketing Igazgatóság által tervbe vett tornyok megépítése.________is. A siroki polgármesteri hivatal szépen felújított tanácstermében a napokban nyílt meg a Rajztanárok Alkotóműhelyében készült alkotásokból álló tárlat. A kiállítás július 19-ig látogatható naponta 8-tól 16 óráig__________________________fotó= ötvös imre Randevúznak a diákok Amint befejeződik a kemény vizsgaidőszak, a főiskolás és az egyetemista diákok fogják a sátorfájukat, s tábort vernek a Mátra lankáin. Július 15. és 20. között rendezik meg ugyanis a Pipis-hegyen és környékén az immár hagyományos EFOTT változatos programjait. Gyöngyös Az Egyetemisták és Főiskolások Országos Turisztikai Találkozójára első ízben 1975-ben került sor. Azóta rendszeressé váltak ezek a randevúk, amelyeknek a népszerűségét jelzi, hogy míg az első alkalommal mindössze kétszázan jöttek össze, addig a Dunapatajon rendezett tavalyi tábornak már tízezres létszáma volt. A szervezők az idén is ehhez hasonló arányú részvételre számítanak, ezért is nézték ki a mátrai tájat, ahol a tervek szerint mintegy százhektáras területen pihenhetnek, szórakozhatnak a tanévet éppen csak maguk mögött hagyó hallgatók, akik számos program közül választhatnak. Ha csak a koncerteket nézzük: ezúttal hat színpadon csaknem száz zenekar lép fel, s gondoskodik a jó hangulatról. A kulturális rendezvények sorában található a Népek sátra, a kézműves udvar, de külön sátrat kapnak a színházi és a filmbemutatók, az irodalmi estek. Érdekességként említhető a mexikói, az ausztrál, a japán, illetve az indiai nap, továbbá az asztrológiai, csillagászati jóslás. Az idén megrendezik a Mátra Szabadegyetemet, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciáját, amelyhez illően kapcsolódik majd a HÖOK- kávézó. Az érdeklődők számos hegyi túrán, valamint sportrendezvényen vehetnek részt: kerékpározhatnak, gyalogolhatnak, búvárkodhatnak, falat és sziklát mászhatnak, sőt paplan-, siklóernyős, illetve hőlég- ballonos repülésre, kajakfocira is vállalkozhatnak. A találkozó alkalmával lehetőség nyílik arra is, hogy a fiatalok megtekintsék a város nevezetességeit, de bizonyára sokakat vonz majd mátrai körutazás, illetve' a Cirkáló elnevezésű program. Ennek keretében a finom italok kedvelői bejárhatják a borvidék híres pincéit Abasártól a városkörnyéki falvakon át egészen Nagyrédéig. Az EFOTT ideje alatt mentálhigiénés tanácsadó, továbbá - vészhelyzet esetére - külön egészség- ügyi sátor áll a táborozok rendelkezésére. A napi programokról a folyamatosan sugárzó diákrádió ad majd friss információkat. i-si si forrásuk a nyugdíj, vagy az özvegyi nyugdíj. A jogszabály szerint előnyt élveznek azok is, akik még sosem kaptak ilyen jellegű támogatást. Érdemes azt is tudni, hogy idén 43.600 forintra Azok a férfiak számíthatnak pozitív elbírálásra, akiknek munkaviszonya elérte, vagy meghaladta a 35 évet, nők esetében ez legalább harminc év. A hetvenedik életévüket betöltők ugyanemelkedett az az összeghatár, amely alatt a nyugdíjasok igényelhetik a méltányossági nyugdíjemelést. csak nagyobb eséllyel részesülhetnek kiegészítésben, amely Heves megyében átlagosan 2200 fo- rintot jelent személyenként. ■
