Heves Megyei Hírlap, 2003. június (14. évfolyam, 127-150. szám)
2003-06-04 / 129. szám
MEGYEI KÖRKÉP 5. OLDAL 2003. Június 4., szerda Önállóvá vált a főiskola Aranydiplomások Kisköre A közelmúltban köszöntötték a település pedagógusait, az iskolában és az óvodában dolgozókat. Az önkormányzat minden tanárnak egy szál virággal megköszönte munkáját. Az ünnepségen Szén József polgármester két aranydiplomát is átadott. Krajnyik Géza és Krajnyik Gézáné ötven esztendővel ezelőtt kapták kézhez tanári diplomájukat. A köztiszteletben álló pedagógus házaspár két lánygyermeket nevelt, mindketten tanárok lettek. A Krajnyik házaspár munkáját hosszú évek alatt többször elismerték, s most az önkormányzat is köszönetét mondott az odaadó munkáért. ■ (Folytatás az 1. oldalról) Addig új szervezetet hoznak létre és olyan főiskolai modellt alakítanak ki, amely a legkorszerűbb lesz, a nemzetközi tapasztalatok felhasználásával. Arra törekszenek, hogy a piaci igényeknek megfelelő szakokat oktassanak, és ha kell, változtassanak. A főigazgató azt is jelezte, hogy néhány nappal ezelőtt látogatást tett a főiskolán Vízy E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, és bejelentette, hogy az intézmény megkapja az Akadémia Kutatóhelye címet. Ezzel az elismeréssel főleg a táj-, illetve a marketingkutatást, a vidékfejlesztést és más tudományágakban is az elmélyültebb munkát segítik elő. Jelenleg több mint százan oktatnak a főiskolán, melynek a fele tudományos fokozattal rendelkezik. A tanárok átlagéletkora 39 év. A főiskola jelentőségét a régióban elfoglalt központi helye is jelzi, ahol az oktatás, a kutatás és a szaktanácsadás egységét valósítják meg. Emellett Észak-Magyaror- szágon a szécsényi, a putnoki, a pétervásárai, az abaújszán- tói, a tokaji és a mátrafüredi középfokú szakképző intézeteket, valamint a kompolti Fleischmann Rudolf Mezőgazdasági Kutató Intézetet is integrálják. Továbbra is együttműködnek a Szent István Egyetemmel. Az intézmény jövőjét szolgálja, hogy a gyöngyösi önkormányzattal közösen a Mátrai úton sportcsarnokot építenek, később uszodát, valamint hatszáz férőhelyes kollégiumi épületegyüttest alakítanak ki. Ez utóbbi a Mátrába látogató fiatalok téli- és nyári szálláshelye is lesz. Tasspusztán új oktatási központot és egy Agro-hotelt létesítenek. Ezek megvalósítására különböző pályázatokat nyújtottak be, és saját erőforrást is biztosítanak hozzá. MENTUSZ KÁROLY Megfékezhető-e a szurkolói brutalitás? Tököli Attila, a Fradi megtámadott csatára elhagyja a zöld-fehér klubot, s az országot is. Az Üllői úton történt „pénteki gyalázat” után nemcsak a sportbarátokat, de valamennyi jóérzésű embert foglalkoztatja a kérdés: hogyan lehetne megfékezni a futball- huliganizmust. Alábbi körkérdésünkben is erre vártunk választ a megyénkben élőktől Baji György, Ostoros:- Minősíthetetlen, ami történt. Magam is focizom, ezért különösen felháborítottak a történtek. Egyetlen megoldás van: követni az angolok példáját. Be kell kamerázni a stadionokat, s a helyjegyek megváltása után szigorúan ellenőrizni, hogy a játék alatt senki ne hagyhassa el a helyét. A garázda elemekre gyorsított eljárásban elrettentő büntetést kell kiszabni. Ifj. Dobos András, Szilvásvárad:- Azokat, akik ilyen brutalitásra vetemedtek, végleg el kellene tiltani a meccsek látogatásától. Ezt csak egy valóban jól működő beléptető rendszer kiépítésével és a vandálok teljes kiszűrésével lehetne megvalósítani. Úgy gondolom, hogy a rendőrség azonnali, határozott beavatkozására is nagy szükség lenne ilyen esetekben. Bóta Mihály, Eger:- Én elképzelhetetlennek tartom, hogy ne tudnák kiszűrni a garázda elemeket. Mindenki tudja, hogy a Fradi-szurkolók között van egy állandó, kemény mag, akik már ré- ges-régen nem a játék kedvéért járnak a meccsekre, csak a balhé miatt. Ezek az arcok felismerhetők és beazonosíthatók, így el is távolíthatók a mérkőzésekről. Az a vicc az egészben, hogy ennek ellenére mindig megússzák a büntetést. Ezt a problémát csak belülről lehet megoldani. Bárdos Tibor, Arló, aki átutazóban járt Egerben:- Az én osztálytársaim között is voltak olyanok, akik rendszeresen jártak Fradi-meccsekre, hogy részt vegyenek egy-egy ilyen csetepatéban. Ók nyíltan beszéltek arról, hogy nem a foci érdekli őket, csak a balhé. Ezeket a randalírozókat szigorúan meg kellene büntetni, hogy egy életre elmenjen a kedvük a hasonló brutális cselekményektől. Sajnos azt hiszem, hogy ezeket a gyerekeket szinte lehetetlen kiszűrni, mert elvegyülnek a tömegben, és csak bent a stadionban kezdenek randalírozni. Pozsikné Bartók Szilvia, Bekölce, aki nem járult hozzá a fotója közléséhez:- Botrányos, ami történt. Én úgy vélem, hogy kizárólag a rendőrség határozott közbelépése tudna gátat szabni ezeknek az eseteknek. ibartai Építészkamara: támogatás és segítség Kérik a pályázatot meghirdető hivatalt, hogy a pályamüvekből rendezzen kiállítást Eger A Heves Megyei Építész Kamara támogatni kívánja a végzős építészhallgatókat. Remélik, hogy diplomájuk megszerzése után szűkebb hazájukba térnek vissza. Báthory Csaba, a kamara elnöke elmondta, hogy az összeg jelképes, de az egyetemistáknak minden pénz jól jön. A kamara közelmúltban tartott közgyűlésén erre a célra éves szinten százezer forint elkülönítését hagyta jóvá a tagság. Miután évente átlagosan három-négy Heves megyei fiatal dolgozik a diplomamunkáján a műszaki egyetemen vagy a kiegészítő képzésben, az egyszeri támogatás 25-30 ezer forint lehet. Kamarai tervtanács A kamara létrehozta a kamarai tervtanácsot. A települések önkormányzatainak szeretnének segítséget nyújtani azokban az esetekben, amikor egy-egy jelentősebb lakó- vagy középület engedélyezéséről kell dönteni. Ilyenkor a grémium szakmai tanácsokat ad és javaslatot tesz, hogy megkönnyítse a helyi építési hatóság döntését. Báthory Csaba azt is megemlítette, hogy a Bródy Sándor Megyei Könyvtár és a Berva-völgyi Idősek Otthona bővítésére öszszesen 48 pályamű érkezett. Az előbbit Takács Tamás (Vadász és Társai Építőművész Kft.), az utóbbit Dankó Zsófia (tervezőtársak: Szabó Andrea és Szabó László) nyerte. A kamara arra kérte a pályázatot kiíró polgár- mesteri hivatalt, hogy a beérkezett pályamű- vekből rendezzen kiállítást. Ennek helye és időpontja: Trinitárius- templom, július 8-13. Az elnök úgy véli, hogy a kiállítás úgy a szakmabelieknek, mint a műkedvelő laikusoknak egyaránt érdekes lehet, mert látható lesz, milyenné fejlődött napjainkra az építészet. Báthory Csaba arra is kitért, hogy az épületek átadásakor a beruházók - és sajnos a sajtó is - megfeledkezik az építészről. A kivitelező nevét rendszerint megemlítik, ám azt nem, aki a tervet készítette. Holott az épületek a rajzasztalon születnek, az építési telkeken „már csak” cseperednek. Az építészet éppúgy alkotás, mint például a festészet vagy az irodalom, s az építészt éppúgy megilleti, hogy ismerjék a nevét, mint bármely más alkotót. Ha szépet tervezett, akkor azért, hogy büszke lehessen, ha pedig kevésbé sikerült házat, akkor azért, hogy pironkodhasson. (NÉGYESSY) ___ TARI OTTÓ________ M egtartóerő Az iskolabezárások idején újra és újra felvetődik a kistelepülések elsorvadásának rémképe. Többen úgy gondolják, a néhány gyermekkel működő vidéki tanodák megszüntetése olyan folyamat, amely a nemzet leépülésével jár, egy homályosan vizionált globalizmusba torkollik. Nagy baj lenne, ha így történne, csakhogy nem ez az elsődleges oka a falvak elnéptelenedésének. Az életmód átalakulásában kell keresni a létstruktúra módosulását; abban, hogy a tömeg arrafelé igyekszik, ahol több munkahelyet, szórakozási lehetőséget, bevásárló létesítményt, mindennapi kényelmét szolgáló feltételeket talál. Ott próbálja kialakítani családja életterét, ahol nem kell órákat utaznia, dolgoznia friss felvágottért, nemcsak évente jut el valamelyik színházba, és ahol nem egy emberöltőt kell várakoznia az intézményes szemétszállítás megoldásáig. Ahol megmaradnak a kisiskolák, ott is tanúi lehetünk a fiatalok elvándorlásának. Gimnazista korban óhatatlanul ingázóvá válik a vidéken élő diák, így megtapasztalva lakóhelye és a komfortosabb körülmények közötti‘különbséget. Nagy részük - ha tetszik a szüleiknek, ha nem - ettől kezdve elvágyódik fatornyos közegéből a több kalandot, több lehetőséget, hatványozottan kedvezőbb anyagiakat ígérő Eldorádóba. Az élet írta forgatókönyv szerint a magyar falu - leszámítva a pihenést, kikapcsolódást és turizmust szolgáló apróbb helységeket - egyfajta amerikai mintájú, szinte kizárólag mezőgazdasági erődítmény marad; éléskamra, amely azonban már kevés humán erővel is képes ellátni feladatát. Farmosított Alföldről, gépesített Tiszahátról, modernizált Dunántúlról szól a fáma, ahol az istenadta nép keresve sem leli a helyét. A centri- petális erő a térség központjai felé hajtja, ahol reményei szerint megtalálja számítását. A súlypont eltolódik. Most valóban főleg az iskolaváltásra kényszerülő kisdiák érzi meg a vándorélettel járó hátrányokat, mivel nem tudja, nem is tudhatja, hogy az egyéni sorsánál jóval bonyolultabb progresszió részese. Hogy jó-e ez a jövőkép vagy sem, ő már a saját bőrén tapasztalja majd meg. Nemzetmegtartó küldetése azonban mindenképpen megmarad, legfeljebb a városokban kell élnie vele. Vita az M25-ÖS útról Eger Lapunk hétfői számában jelent meg a „Ki akar utat építeni?” című írás, melynek kapcsán közleményt kaptunk dr. Nyitrai Zsolt (Fidesz) országgyűlési képviselőtől. Mint ebben olvasható, vannak ügyek, amelyek a napi politika felett állnak, mert stratégiai jelentőségűek, s ilyen az Egert az M3-as sztrádával összekötő gyorsforgalmi út megépítése is. A közlemény szerint az országgyűlési választási kampány időszakában dr. Nagy Imre és Sós Tamás MSZP-jelöltek megígérték: győzelmük esetén még a 2002-2006-ig terjedő kormányzati ciklusban megépül az út. Medgyessy Péter miniszterelnök Egerben elmondta, hogy 2003-ban elkezdődik a tervezés, majd azt követően egyből a kivitelezés. Ám egy kormányhatározat szerint ebben a ciklusban egy kapavágás sem történik, talán majd 2007 és 2015 között. Nagy Imre úgy nyilatkozott, hogy álszent magatartás ezt az ígéretet számon kérni a mostani kormányon. Pedig a mindenkori ellenzéknek kötelessége az ígéretek számonkérése. A kormányfő, a megyei közgyűlés elnöke, az egri polgármester nem tartotta be a szavát. — Bízom benne, hogy fiatal képviselőtársam a Hírlap június 2-i számának olvasásakor eljutott a 8. oldalig is, ahol megtalálhatta azt a térképpel illusztrált cikket, ami a gyorsforgalmi úthálózat bővülését ábrázolta 2006-ig. Itt láthatott egy rövid vonalat Eger és Füzesabony között, melynek jelzése: szakasz előkészítés alatt. Ez a vonal az előző kormány 2015-ig szóló útfejlesztési tervében nem szerepelt, így egy évvel a választások után valóban álszentnek tartom, hogy pont egy fideszes képviselő kéri számon az út megépülését. Az M25-ÖS út építése is a tervezéssel kezdődik, ennek költségeit a Medgyessy-kormány már az idei évre biztosította - reagált a közleményre dr. Nagy Imre. Szavai szerint polgármesterként, ahogyan az előző ciklusban, úgy most is szívesen veszi minden képviselőtársa segítségét a város céljainak megvalósítása érdekében, amennyiben azt az őszinte együttműködés, és nem az öncélú szereplés szándéka vezérli. ■ Kié lesz a nagy sajt? Eger Aki szereti a sajtot, és tartott már a csőrében (szájában) igazán különleges, finom falatot, az tudja, hogy még legjobb barátjával is nehezen osztja meg. Önzők vagyunk, szeretjük a hasunkat, és ehhez járul még gyarlóságunk, hogy aztán minden rosszon felülkerekedjen a szeretet, a jóság és a barátság érzése. La Fontaine örökzöld meséje, A róka és a holló erről szól. Tudja ezt minden felnőtt és minden gyerek. A már kicsit poros tanmesét most sikerült leporolnia a Babszem Jankó Gyermekszínháznak, hogy igazi nyár eleji örömpercekkel örvendeztesse meg a gyermekeket. Ráadásul a helyszín is különlegesnek bizonyult: most először próbálták a nyári színházi programok sorába bevonni a Forrás Gyermek-Szabadidőközpont belső udvarát, amely igazán jó ötletnek bizonyult. Árnyas helyen, egy kifeszített vászon alatt szurkolhatták végig a gyermekek a holló és a róka küzdelmét. A tanmese igazi színházi élménnyé vált azáltal, hogy rímekbe szedve, találó megjegyzésekkel, vidámságot hozó dalokkal és ügyes kis táncokkal fűszerezték a történetet. A mese két előadója is nagy meglepetésnek bizonyult. Baráth Zoltán a holló szerepében kedves kis figurát alakított. Párja, a róka pedig egy Egerből indult leány, Varró Emese volt, akiről az itteniek utóbb többnyire csak külföldi szereplései kapcsán hallottak. Kettőjük előadása igazi profizmusként jelent meg. S a reagálás? Kell-e annál több, mint amikor a gyermekek elkezdenek súgni a rókának, hogy „vedd le a kesztyűdet!”. (SZUROMI) Küzdelem a nagy sajtért: Baráth Zoltán (holló) és Varró Emese (róka) FOTÓ: PERL MÁRTON _______Sziréna __ A legelő tehén károkozása • Sem jégeső, sem vihar nem pusztított egy Tófalu határában lévő búzatáblában, mégis jelentős anyagi kárral kell számolni a tulajdonosnak. Egy ismeretlen férfi ugyanis legeltetés közben beengedte a búzatáblába a teheneket, akik jót lakmároztak a zsenge növényből. A felelőtlen pásztor és a nagyétkű állatok által okozott kár eléri a 130 ezer forintot. • Heves városából értesítették a rendőrség ügyeletét arról, hogy egy kft. telephelyéről kerti bútorok tűntek el. A tettes kék színű kerti asztalt, széket vitt magával, s hogy kényelme odahaza teljes legyen, elemelte a hamutálat is. • Gyöngyösön egy családi házból — a lakók jelzése szerint - arany ékszerek tűntek el több mint negyedmillió forint értékben. ■
