Heves Megyei Hírlap, 2003. június (14. évfolyam, 127-150. szám)

2003-06-04 / 129. szám

MEGYEI KÖRKÉP 5. OLDAL 2003. Június 4., szerda Önállóvá vált a főiskola Aranydiplomások Kisköre A közelmúltban köszöntötték a település pedagógusait, az isko­lában és az óvodában dolgozó­kat. Az önkormányzat minden tanárnak egy szál virággal meg­köszönte munkáját. Az ünnepségen Szén József polgármester két aranydiplomát is átadott. Krajnyik Géza és Krajnyik Gézáné ötven esztendővel ezelőtt kapták kézhez tanári diplomáju­kat. A köztiszteletben álló pedagó­gus házaspár két lánygyermeket nevelt, mindketten tanárok lettek. A Krajnyik házaspár munká­ját hosszú évek alatt többször elismerték, s most az önkor­mányzat is köszönetét mondott az odaadó munkáért. ■ (Folytatás az 1. oldalról) Addig új szervezetet hoznak létre és olyan főiskolai modellt alakítanak ki, amely a legkor­szerűbb lesz, a nemzetközi ta­pasztalatok felhasználásával. Arra törekszenek, hogy a piaci igényeknek megfelelő szako­kat oktassanak, és ha kell, vál­toztassanak. A főigazgató azt is jelezte, hogy néhány nappal ezelőtt lá­togatást tett a főiskolán Vízy E. Szilveszter, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia elnöke, és be­jelentette, hogy az intézmény megkapja az Akadémia Kutató­helye címet. Ezzel az elisme­réssel főleg a táj-, illetve a mar­ketingkutatást, a vidékfejlesz­tést és más tudományágakban is az elmélyültebb munkát se­gítik elő. Jelenleg több mint százan oktatnak a főiskolán, melynek a fele tudományos fo­kozattal rendelkezik. A taná­rok átlagéletkora 39 év. A főiskola jelentőségét a ré­gióban elfoglalt központi helye is jelzi, ahol az oktatás, a kuta­tás és a szaktanácsadás egysé­gét valósítják meg. Emellett Észak-Magyaror- szágon a szécsényi, a putnoki, a pétervásárai, az abaújszán- tói, a tokaji és a mátrafüredi középfokú szakképző intézete­ket, valamint a kompolti Fleischmann Rudolf Mezőgaz­dasági Kutató Intézetet is integ­rálják. Továbbra is együttmű­ködnek a Szent István Egyetem­mel. Az intézmény jövőjét szol­gálja, hogy a gyöngyösi önkor­mányzattal közösen a Mátrai úton sportcsarnokot építenek, később uszodát, valamint hat­száz férőhelyes kollégiumi épü­letegyüttest alakítanak ki. Ez utóbbi a Mátrába látogató fia­talok téli- és nyári szálláshelye is lesz. Tasspusztán új oktatási központot és egy Agro-hotelt lé­tesítenek. Ezek megvalósításá­ra különböző pályázatokat nyújtottak be, és saját erőfor­rást is biztosítanak hozzá. MENTUSZ KÁROLY Megfékezhető-e a szurkolói brutalitás? Tököli Attila, a Fradi megtámadott csatára elhagyja a zöld-fehér klubot, s az országot is. Az Üllői úton történt „pénteki gyalázat” után nemcsak a sportbarátokat, de vala­mennyi jóérzésű embert foglalkoztatja a kérdés: hogyan lehetne megfékezni a futball- huliganizmust. Alábbi körkérdésünkben is erre vártunk választ a megyénkben élőktől Baji György, Ostoros:- Minősíthetetlen, ami történt. Magam is foci­zom, ezért különösen fel­háborítottak a történtek. Egyetlen megoldás van: követni az angolok példá­ját. Be kell kamerázni a stadionokat, s a helyje­gyek megváltása után szi­gorúan ellenőrizni, hogy a játék alatt senki ne hagyhassa el a helyét. A garázda elemekre gyor­sított eljárásban elret­tentő büntetést kell ki­szabni. Ifj. Dobos András, Szil­vásvárad:- Azokat, akik ilyen brutalitásra vetemedtek, végleg el kellene tiltani a meccsek látoga­tásától. Ezt csak egy valóban jól működő beléptető rendszer kiépítésével és a van­dálok teljes kiszűrésével lehetne megva­lósítani. Úgy gondolom, hogy a rendőrség azonnali, határozott beavatkozására is nagy szükség lenne ilyen esetekben. Bóta Mihály, Eger:- Én elképzelhetetlen­nek tartom, hogy ne tud­nák kiszűrni a garázda ele­meket. Mindenki tudja, hogy a Fradi-szurkolók között van egy állandó, kemény mag, akik már ré- ges-régen nem a játék ked­véért járnak a meccsekre, csak a balhé miatt. Ezek az arcok felismerhe­tők és beazonosíthatók, így el is távolíthatók a mérkőzésekről. Az a vicc az egészben, hogy ennek ellenére mindig megússzák a büntetést. Ezt a problémát csak belülről le­het megoldani. Bárdos Tibor, Arló, aki átutazóban járt Egerben:- Az én osztálytársaim között is voltak olyanok, akik rendszeresen jártak Fradi-meccsekre, hogy részt vegyenek egy-egy ilyen csetepatéban. Ók nyíl­tan beszéltek arról, hogy nem a foci érdekli őket, csak a balhé. Ezeket a ran­dalírozókat szigorúan meg kellene büntetni, hogy egy életre elmenjen a kedvük a hasonló brutális cselekmények­től. Sajnos azt hiszem, hogy ezeket a gyere­keket szinte lehetetlen kiszűrni, mert elve­gyülnek a tömegben, és csak bent a stadi­onban kezdenek randalírozni. Pozsikné Bartók Szilvia, Bekölce, aki nem járult hozzá a fotója közléséhez:- Botrányos, ami történt. Én úgy vélem, hogy kizárólag a rendőrség határozott köz­belépése tudna gátat szabni ezeknek az eseteknek. ibartai Építészkamara: támogatás és segítség Kérik a pályázatot meghirdető hivatalt, hogy a pályamüvekből rendezzen kiállítást Eger A Heves Megyei Építész Kamara támogatni kívánja a végzős épí­tészhallgatókat. Remélik, hogy diplomájuk megszerzése után szűkebb hazájuk­ba térnek vissza. Báthory Csaba, a kamara elnöke el­mondta, hogy az összeg jelképes, de az egyetemis­táknak minden pénz jól jön. A kamara közel­múltban tartott közgyűlésén er­re a célra éves szinten százezer forint elkülönítését hagyta jóvá a tagság. Miután évente átlago­san három-négy Heves megyei fiatal dolgozik a diplomamun­káján a műszaki egyetemen vagy a kiegészítő képzésben, az egyszeri támogatás 25-30 ezer forint lehet. Kamarai tervtanács A kamara létrehozta a kamarai tervtanácsot. A települé­sek önkormányzatainak szeretnének segítséget nyújtani azokban az esetekben, amikor egy-egy jelentősebb la­kó- vagy középület engedélyezéséről kell dönteni. Ilyen­kor a grémium szakmai tanácsokat ad és javaslatot tesz, hogy megkönnyítse a helyi építési hatóság döntését. Báthory Csaba azt is megem­lítette, hogy a Bródy Sándor Me­gyei Könyvtár és a Berva-völgyi Idősek Otthona bővítésére ösz­szesen 48 pályamű érkezett. Az előbbit Takács Tamás (Vadász és Társai Építőművész Kft.), az utóbbit Dankó Zsófia (tervező­társak: Szabó Andrea és Szabó László) nyerte. A kamara arra kérte a pályáza­tot kiíró polgár- mesteri hivatalt, hogy a beérke­zett pályamű- vekből rendezzen kiállítást. Ennek helye és időpont­ja: Trinitárius- templom, július 8-13. Az elnök úgy véli, hogy a kiállítás úgy a szakmabeliek­nek, mint a műkedvelő laiku­soknak egyaránt érdekes lehet, mert látható lesz, milyenné fej­lődött napjainkra az építészet. Báthory Csaba arra is kitért, hogy az épületek átadásakor a be­ruházók - és sajnos a sajtó is - megfeledkezik az építészről. A ki­vitelező nevét rendszerint meg­említik, ám azt nem, aki a tervet készítette. Holott az épületek a rajzasztalon születnek, az építési telkeken „már csak” cseperednek. Az építészet éppúgy alkotás, mint például a festészet vagy az iroda­lom, s az építészt éppúgy megille­ti, hogy ismerjék a nevét, mint bármely más alkotót. Ha szépet tervezett, akkor azért, hogy büsz­ke lehessen, ha pedig kevésbé si­került házat, akkor azért, hogy pi­ronkodhasson. (NÉGYESSY) ___ TARI OTTÓ________ M egtartóerő Az iskolabezárások idején újra és újra fel­vetődik a kistelepülések elsorvadásának rémképe. Többen úgy gondolják, a né­hány gyermekkel működő vidéki tanodák megszüntetése olyan folyamat, amely a nemzet leépülésével jár, egy homályosan vizionált globalizmusba torkollik. Nagy baj lenne, ha így történne, csakhogy nem ez az elsőd­leges oka a falvak elnéptelenedésének. Az életmód átalakulá­sában kell keresni a létstruktúra módosulását; abban, hogy a tömeg arrafelé igyekszik, ahol több munkahelyet, szórakozási lehetőséget, bevásárló létesítményt, mindennapi kényelmét szolgáló feltételeket talál. Ott próbálja kialakítani családja élet­terét, ahol nem kell órákat utaznia, dolgoznia friss felvágottért, nemcsak évente jut el valamelyik színházba, és ahol nem egy emberöltőt kell várakoznia az intézményes szemétszállítás megoldásáig. Ahol megmaradnak a kisiskolák, ott is tanúi lehetünk a fia­talok elvándorlásának. Gimnazista korban óhatatlanul ingázó­vá válik a vidéken élő diák, így megtapasztalva lakóhelye és a komfortosabb körülmények közötti‘különbséget. Nagy részük - ha tetszik a szüleiknek, ha nem - ettől kezdve elvágyódik fa­tornyos közegéből a több kalandot, több lehetőséget, hatvá­nyozottan kedvezőbb anyagiakat ígérő Eldorádóba. Az élet írta forgatókönyv szerint a magyar falu - leszámítva a pihenést, kikapcsolódást és turizmust szolgáló apróbb hely­ségeket - egyfajta amerikai mintájú, szinte kizárólag mezőgaz­dasági erődítmény marad; éléskamra, amely azonban már ke­vés humán erővel is képes ellátni feladatát. Farmosított Alföld­ről, gépesített Tiszahátról, modernizált Dunántúlról szól a fá­ma, ahol az istenadta nép keresve sem leli a helyét. A centri- petális erő a térség központjai felé hajtja, ahol reményei sze­rint megtalálja számítását. A súlypont eltolódik. Most valóban főleg az iskolaváltásra kényszerülő kisdiák érzi meg a vándorélettel járó hátrányokat, mivel nem tudja, nem is tudhatja, hogy az egyéni sorsánál jó­val bonyolultabb progresszió részese. Hogy jó-e ez a jövőkép vagy sem, ő már a saját bőrén tapasztalja majd meg. Nemzet­megtartó küldetése azonban mindenképpen megmarad, leg­feljebb a városokban kell élnie vele. Vita az M25-ÖS útról Eger Lapunk hétfői számában jelent meg a „Ki akar utat építeni?” cí­mű írás, melynek kapcsán közle­ményt kaptunk dr. Nyitrai Zsolt (Fidesz) országgyűlési képviselő­től. Mint ebben olvasható, van­nak ügyek, amelyek a napi politi­ka felett állnak, mert stratégiai je­lentőségűek, s ilyen az Egert az M3-as sztrádával összekötő gyorsforgalmi út megépítése is. A közlemény szerint az országgyű­lési választási kampány időszaká­ban dr. Nagy Imre és Sós Tamás MSZP-jelöltek megígérték: győzel­mük esetén még a 2002-2006-ig terjedő kormányzati ciklusban megépül az út. Medgyessy Péter miniszterelnök Egerben elmond­ta, hogy 2003-ban elkezdődik a tervezés, majd azt követően egy­ből a kivitelezés. Ám egy kor­mányhatározat szerint ebben a ciklusban egy kapavágás sem tör­ténik, talán majd 2007 és 2015 kö­zött. Nagy Imre úgy nyilatkozott, hogy álszent magatartás ezt az ígéretet számon kérni a mostani kormányon. Pedig a mindenkori ellenzéknek kötelessége az ígére­tek számonkérése. A kormányfő, a megyei közgyűlés elnöke, az eg­ri polgármester nem tartotta be a szavát. — Bízom benne, hogy fiatal képviselőtársam a Hírlap június 2-i számának olvasásakor eljutott a 8. oldalig is, ahol megtalálhatta azt a térképpel illusztrált cikket, ami a gyorsforgalmi úthálózat bő­vülését ábrázolta 2006-ig. Itt lát­hatott egy rövid vonalat Eger és Füzesabony között, melynek jel­zése: szakasz előkészítés alatt. Ez a vonal az előző kormány 2015-ig szóló útfejlesztési tervében nem szerepelt, így egy évvel a választá­sok után valóban álszentnek tar­tom, hogy pont egy fideszes kép­viselő kéri számon az út megépü­lését. Az M25-ÖS út építése is a ter­vezéssel kezdődik, ennek költsé­geit a Medgyessy-kormány már az idei évre biztosította - reagált a közleményre dr. Nagy Imre. Szavai szerint polgármester­ként, ahogyan az előző ciklus­ban, úgy most is szívesen veszi minden képviselőtársa segítségét a város céljainak megvalósítása érdekében, amennyiben azt az őszinte együttműködés, és nem az öncélú szereplés szándéka ve­zérli. ■ Kié lesz a nagy sajt? Eger Aki szereti a sajtot, és tartott már a csőrében (szájában) igazán kü­lönleges, finom falatot, az tudja, hogy még legjobb barátjával is nehezen osztja meg. Önzők va­gyunk, szeretjük a hasunkat, és ehhez járul még gyarlóságunk, hogy aztán minden rosszon felül­kerekedjen a szeretet, a jóság és a barátság érzése. La Fontaine örökzöld meséje, A róka és a hol­ló erről szól. Tudja ezt minden felnőtt és minden gyerek. A már kicsit poros tanmesét most sike­rült leporolnia a Babszem Jankó Gyermekszínháznak, hogy igazi nyár eleji örömpercekkel örven­deztesse meg a gyermekeket. Ráadásul a helyszín is külön­legesnek bizonyult: most először próbálták a nyári színházi prog­ramok sorába bevonni a Forrás Gyermek-Szabadidőközpont bel­ső udvarát, amely igazán jó ötlet­nek bizonyult. Árnyas helyen, egy kifeszített vászon alatt szur­kolhatták végig a gyermekek a holló és a róka küzdelmét. A tan­mese igazi színházi élménnyé vált azáltal, hogy rímekbe szedve, találó megjegyzésekkel, vidámsá­got hozó dalokkal és ügyes kis táncokkal fűszerezték a történe­tet. A mese két előadója is nagy meglepetésnek bizonyult. Baráth Zoltán a holló szerepében kedves kis figurát alakított. Párja, a róka pedig egy Egerből indult leány, Varró Emese volt, akiről az itteni­ek utóbb többnyire csak külföldi szereplései kapcsán hallottak. Kettőjük előadása igazi profiz­musként jelent meg. S a reagálás? Kell-e annál több, mint amikor a gyermekek elkezdenek súgni a rókának, hogy „vedd le a kesz­tyűdet!”. (SZUROMI) Küzdelem a nagy sajtért: Baráth Zoltán (holló) és Varró Emese (róka) FOTÓ: PERL MÁRTON _______Sziréna __ A legelő tehén károkozása • Sem jégeső, sem vihar nem pusztított egy Tófalu határában lévő búzatáblában, mégis jelentős anyagi kárral kell számolni a tulaj­donosnak. Egy ismeretlen férfi ugyanis legeltetés közben been­gedte a búzatáblába a teheneket, akik jót lakmároztak a zsenge nö­vényből. A felelőtlen pásztor és a nagyétkű állatok által okozott kár eléri a 130 ezer forintot. • Heves városából értesítették a rendőrség ügyeletét arról, hogy egy kft. telephelyéről kerti bútorok tűntek el. A tettes kék színű kerti asztalt, széket vitt magával, s hogy kényelme oda­haza teljes legyen, elemelte a hamutálat is. • Gyöngyösön egy családi házból — a lakók jelzése szerint - arany ékszerek tűntek el több mint negyedmillió forint érték­ben. ■

Next

/
Thumbnails
Contents