Heves Megyei Hírlap, 2003. június (14. évfolyam, 127-150. szám)

2003-06-04 / 129. szám

6. OLDAL NAGYFÜGED 2003. Június 4., szerda NAGYFÜGED Polgármester: Juhász Jánosné Alpolgármester: Bagi Tamás Jegyző: Hunya Béla A képviselő-testület tagjai: Antal Béla, Berta György, Faragó Gábomé, Fonyó Attila, Juhász Ferenc, Prezenszki Tibor, Saska Imre, Szilágyi Sándor Kisebbségi önkormányzat Elnök: Farkas János Tagok: Berki Attila, Csík Gyula, Fábián Géza, Konkoly Ferenc Községháza címe: 3282 Nagyfüged, Kossuth út 15. Telefon: 37/325-001 Telefax: 37/ 525-012 Lakosság száma 1778 fő 0-3 éves: 84 fő 4-5 éves: 31 fő 6-14 éves: 196 fő 15-18 éves: 86 fő 19-62 éves: 981 fő 62 év felett: 400 fő Vállalkozások száma 29. Helyi adók: • Magánszemélyek kommunális adója: 2500 Ft/év/telek • Gépjármű súlyadó: 800 Ft/100 kg • Iparűzési adó: nettó árbevétel 2 százaléka. Civilszervezetek: • Barátság Nyugdíjasklub, • PolgárőrSzövetség Jeles napok: • Szeptember 12.: Mária-napi búcsú • November 19.: Erzsébet-napi búcsú Településtörténet Gyöngyöstől és Hevestől is 20 kilométerre fekszik, hatá­rában halad az M3-as autó­pálya és a Budapest-Mis- kolc vasútvonal. Az első okleveles forrás 1301-ben Fygug névalak­ban említi, a török hódoltság kezdetén már Nagy- és Kis- Figed névvel találkozunk. A település a XVII és a XVIII. században is elnéptelene­dik, 1712-től új lakossága is­meretlen helyről költözik be. Az önálló plébániát 1743- ben állítják fel. A település nevezetessége a műemlék jellegű barokk templom és a késő barokk temetőkápol­na. A XX. század elején a te­lepülés fejlődésnek indul, az utóbbi évtizedekben meg­épül az ivóvíz-, a telefon- és a földgázhálózat. Az egész­ségügyi ellátásban meghatá­rozó a háziorvosi rendelő és a védőnői szolgálat, valamint a gyógyszerszoba és a fog­orvosi rendelő. A faluban ma is sok a beépítetlen, gaz­dasági célra hasznosítható terület. A település régi pecsétje Odafigyelés és támogatás A műemlék jellegű templomot 1991-ben újították fel fotó: suha péter Juhász Jánosné első ciklusát tölti polgármester­ként, korábban - bár a helyi közéletben részt vett - a település irányítói között nem dolgo­zott. Az eltelt hónapok alatt - mint mondja - egyik legfontosabb feladatának tekintette, hogy a helybeliek összefogásának kereteit a lehetősé­gekhez képest szélesítse, az erre irányuló törek­véseket felkarolja, segítse. Példaként említi a nyugdíjasklubot, akik élen járnak a közösségi élet szervezésében, s szintén pozitívumként hozza fel, hogy reményeik szerint - idén elő­ször, a kisebbségi önkormányzattal közösen - sikerül megrendezni augusztus végén a faluna­pot. Az utóbbi években ilyesféle prog­ram nem volt a településen, s a polgár- mester asszony bízik benne, hogy első kísérletük sikerrel jár, s egyben hagyo­mányt teremthetnek a falunapból.- A közbiztonság helyzete éveken keresztül neuralgikus pontja volt a fa­lu életének ,- tereli a szót a hétközna­pokra Juhász Jánosné -, a Gyöngyösi Rendőrkapitánysággal folytatott tár­gyalások nyomán immár körzeti meg- • bízott rendőr dolgozik a faluban, aki­nek szolgálati lakást biztosítottunk. A munkáját az újjászerveződött polgár­őrség is segíti. Szintén az életminőséget meghatá­rozó tényező az infrastrukturális ellá­tottság, ami jónak mondható, kivéve a belterületi utak és járdák helyenkénti állapotát. Minden esz­közzel, pályázati támo­gatásokkal igyekeznek ezeket helyreállítani. Ezt a munkát akkor le­hetne teljességgel elvé­gezni, ha megépülhetne a szennyvízcsatorna- hálózat, ám erre a köz­ség egyedül nem vállal­kozhat, csakis egy térségi összefogás­hoz kapcsolódva mutatkozik remény a rendszer megépítésére. A nem kevésbé jelentős, ám kisebb költségű beruházási tervek között em­líti a község vezetője az óvodában egy logopédiai foglalkoztató - pályázati se­gítséggel történő - kialakítását, valamint a már megkezdett virágosítást és fásítást, a község rendbetételét, amiben a közhasznú foglalkozta­tottak is jeleskednek.- Nagyfügednek sajnos nincs címere - jegyzi meg végül a polgármester -, de reményeink szerint hamarosan elkészül, egy 1780-ból való pecsét alapján. Ez a közös jelkép, valamint az ugyancsak tervbe vett helytörténeti kiadvány megjelentetése is erősítheti a nagyfügediekben a közösséghez, a szülőfaluhoz tartozás örömteli élményét. Szeretnénk, ha szeretnének A megalakulásunkkor majd' szá­zan voltunk, mára 37 állandó ta­gunk van. Úgy vélem, ez teljesen rendjén való, hiszen a kezdeti nagy lelkesedés néhányakban alább hagyott, ám immár egy na­gyon jó társaság, egy összeszokott és összetartó klub a miénk - mondja Sipos Tibomé, az 1997- ben alakult Barátság Nyugdíjas­klub vezetője. Mint hozzáteszi, az idősek szervezetének kereté­ben működik a hagyományőrző együttesük is, amelyik egyre szebb sikereket ér el a különféle rendezvényeken, jó hírét keltve ez­zel a falunak is.- Úgy harminc éve lehet már, hogy egy kiváló népdalkor mű­ködött a faluban, de az idők ha­ladtával szép csendesen meg­szűnt. Mára az egykori tagság nagy része nyugdíjas, és úgy gon­doltuk: miért ne állhatnánk össze újra... Megtettük, s nyugodtan mondhatom: nem bántuk meg - sorolja a klubvezető, hozzátéve: nem kizárólag a hagyományőr­zésben jeles­kednek, hi­szen kétheten­te megtartott találkozóikon a kézimunká- zástól a közös ünneplésekig számos elfog­laltságot talál­nak maguknak. Ugyanígy a falu közösségi megmozdulásai sem múlhatnak el a közreműködésük nélkül, iskolai rendezvények szervezésében és lebonyolításá­ban, vagy egyéb programokban is örömmel segédkeznek. Ugyan­csak rendszeresen szerveznek a falu szépítését, takarítását, rend­betételét célzó „akciókat”.- Nagyon örülnénk neki, hogy­ha mindezt a helybeliek értékén kezelnék, ha elfogadnák, hogy lé­tezik egy ilyen közösség, s megérte­nék, hogy miért jó ehhez tartozni. Nem mondom azt, hogy bárki is bántana minket, de sokszor úgy érezzük, egy kicsit furcsállva szem­lélik a működésünket. Pedig az egész „csak” arról szól, hogy szere­tünk közösségben lenni, szeretünk olyasmit csinálni, amiben ma­gunk is örömet lelünk, s talán má­soknak is örömet tudunk szerezni - summázza „ars poeticájukat” a Barátság Nyugdíjasklub vezetője, arra kérve: el ne feledjem megem­líteni, hogy több környékbeli nyugdíjasklubbal - a karácsondi- val, a tamaméraival, a boconádi- val, a zaránkival - is nagyon jó kapcsolatokat ápolnak, összejár­nak, illetve közös kirándulásokat is szerveznek. ■ Festmények a nagyvilágban Kalla Sándor azt mondja, ő nem profi festő, hiszen nem ez a fő megélhetési forrása, soha nem is volt, igaz, hogy már 1985-ben szellemi sza­badfoglalkozású festő­művészként tartották számon, s tanulta is a képzőművészetet. A vi­lág minden táján megta­lálhatók a festményei, Európában éppúgy, mint a tengerentúlon vagy Ázsiában. Egy műkereskedő társaság megrendeléseire készíti képei nagy részét, ám ez nem va­lamiféle „megrendelt másolás”.- A saját terveim és elképzelé­seim szerint festek, igaz, előre tu­dom, hogy mit szeretne a vevő. De a kép az én szellemi termé­kem, aminek minden részletét igen aprólékosan dolgozom ki ­említi, azt is hozzáfűzve: manap­ság már rézlapokra és speciális faanyagra fest. Senki sem lehet prófé­ta a saját hazájában - jegyzi meg lakonikusan, amikor arról esik szó: míg a világ minden táján találhatók Kalla-fest- mények, addig falujá­ban igen kevesen isme­rik művészetét. Hamaro­san azonban alkalmuk nyílik a helybelieknek és a telepü­lésre érkezőknek is megszemlélni egyik alkotását, elvállalta ugyanis, hogy elkészíü a község térképét, amit a falu központjában helyez­nek majd el, segítve az ide érke­zők tájékozódását. A mű még nincs kész egészen, de mint alko­tója mondja: nem egy szokványos térképecske lesz... __________ ■ M indenki tovább tanul Elkészültekor, 1926-ban a megye első emeletes iskolája volt a mi­énk. Azóta többször átesett átala­kításon, illetve bővítésen, mert rendre kinőjük - mondja Zelena Istvánná, az általános iskola igaz­gatója. Mint kérdésünkre hozzá­teszi: őket szerencsére nem érin­ti az oly sok településnek gondot okozó gyermeklétszám-csökke- nés, idén 178 tanuló jár az 1-8. osztályba, ami megfelel az átlag­nak. Közülük 24-en speciális ok­tatásban részesülnek, mivel „ta­nulásban akadályozott” gyere­kek. Az intézményben 17 peda­gógus dolgozik.- A szakos ellátottságunk 95 százalékos - említi az egyik leg­fontosabb „mérőszámot” az igazgatónő, hozzátéve, hogy ez tovább javul, miután hamarosan egy kémia szakos tanár óraadó­ként kapcsolódik a tantestület­hez. A nagyfügedi általános iskolá­sok idegennyelv-tanulását nyelvi labor is segíti, mégpedig egy ajándékozásnak köszönhetően. Az egri Neumann János Közgaz­dasági Szakközépiskola igazgató­ja, a nagyfügedi születésű dr. Sipos Mihály egykori iskolájának ajándékozta a berendezéseket, amelyeken angolt tanulnak a gyerekek. Szintén külső segítség, a Mátrai Erőmű Rt. támogatása tette lehetővé az informatikai szaktanterem kialakítását, ahon­nan immár az Internetre is csatla­kozhatnak a nebulók.- A továbbtanulók aránya százszázalékos, a roma gyerekek iskolázásához pedig az Országos Cigány Önkormányzat pályázata révén félévenként 20-40 ezer fo­rinttal járul hozzá - tudatta az igazgatónő, azt is megemlítve: eszközparkjukat szeretnék egy­részt az általános iskolásoknak, másrészt az idősebb diákoknak, de akár a felnőtteknek is kínált szakkörök, illetve tanfolyamok segítségével még inkább kihasz­nálni. Egyfajta teleház jellegű, még nyitottabb intézmény meg­teremtése a cél. A további tervek között említi az ősztől rendszeresen megszer­vezendő színházlátogatásokat, il­letve - anyagiak függvényében - egy fejlesztő szoba kialakítását. Az udvari „rönkvárat” is a jól működő alapítványuk révén építtethették fel fotó: suha MILYENNEK SZERETNÉ LÁTNI TELEPÜLÉSÉT? SZADAI ALAJOSNÉ NYUGDÍJAS Szilágyi Dániel tanuló iFj. Bagi György VÁLLALKOZÓ id. Berta György NYUGDÍJAS- Az egyik legfontosabb teendő lenne a vízelvezetés megoldása. A Mátrából lezúduló víz megfelelő elvezetésére nyitott árkokra lenne szükség, ám ezek kül- és belterületen egyaránt elég­gé elhanyagolt állapotban vannak. Az 1999-es árvíz után lett volna mód állami segít­séggel rendbe rakni ezeket a víz­elvezetőket, ám mégsem történt meg a kitisztításuk, karbantartá­suk. Remélem, az új önkormány­zatnak módja nyílik végre elvé­gezni ezt az odázhatatlan mun­kát. Annál is inkább, mert nem­csak az esőzések, de a talajvíz miatt nedvesedő, salétromos há­zak értékcsökkenése sokakat érint kedvezőtlenül.- Egyetlen, talán legnagyobb vá­gyam lenne, hogy a falu újra a 30 évvel ezelőtti képét mutassa. Ak­kor biztos, hogy a fiata­lok is jól érez­nék itt magu­kat, s nem mennének el máshová. Ap­ró dolgokon is sok múlik, a környezet ala­kításán, a falu szépítésén, rende­zésén, virágosításán. A másik, sokak által megfogalmazott elvá­rás az utak rendbetétele. Főként igaz ez a faluba bevezető szaka­szokra. Azt sem tartanám elkép­zelhetetlennek, hogy a javításba azok a környékbeli cégek is „be­segítsenek”, amelyeknek a jár­művei, munkásjáratai és teher­autói nap mint nap használják az utakat.- Bár volt alkalmam több várost is alaposan megismerni, mégis úgy gondolom, Nagyfügeden mara­dok, mert sze­retek itt élni. A falu számára szerintem az egyik legna­gyobb lehető­ség az idegen- forgalom erősí­tése lenne, mi­nél alaposab­ban be kellene mutatni, illetve szükséges lenne szélesíteni a falu turisztikai kínálatát. Egyrészt a lovasturizmusban látok ilyen le­hetőséget, hiszen ennek több fel­tétele már adott a településen. Másrészt egy víztározó kialakítá­sa - ami szintén reális és megvaló­sítható elképzelés - tovább növel­hetné a falu vonzerejét. S nem ki­zárólag a vendégek, de a helybeli fiatalok számára is. — Tősgyökeres fügediként nosz­talgiával gondolok a régi országos vásárokra, a pezsgő kulturális életre, az em­berek közötti sokkal szoro­sabb kapcso­latokra. Ezek­ből minél töb­bet „vissza le­hetne hozni”. Elengedhetet­len a falu meg­tartóereje szempontjából a mun­kalehetőségek szélesítése. Az au­tópálya közelsége, a falu földrajzi elhelyezkedése és adottságai alap­ján egészen biztosan találhat­nánk olyan cégeket, amelyek a helybeliek foglalkoztatásán javí­tanának. Ezek a munkahelyek ahhoz is hozzájárulnának, hogy az embereket közelebb hozzák egymáshoz, így erősödne a kö­zösségi élet. Berki Attila KISEBBSÉGI KÉPVISELŐ- A falu szépítése, virágosítása, fásítása nagyon fontos dolog, egyrészt, hogy jobban nézzen ki, másrészt mert sokaknak ez egyben munkát is ad. A polgár- mesteri hivatal­lal, illetve a „nagy önkor­mányzattal” jó az együttműkö­désünk, szeret­nénk, ha ez továbbra is így ma­radna. Ugyancsak hozzá kívá­nunk járulni ahhoz, hogy az isko­lás gyerekek oktatása minél jobb legyen, s hogy a roma gyerekek is elvégezzék az iskolát, sőt tovább tanuljanak. A munkahelyek kér­dése minket is nagyon érzéke­nyen érint, akár a közhasznú fog­lalkoztatás keretében, akár más formában, nagy szükség lenne több munkalehetőségre.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents