Heves Megyei Hírlap, 2003. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

2003-05-12 / 109. szám

2003. Május 12., hétfő MEGYEI KÖRKÉP 5. OLDAL Elfogadható megoldás születhet (Folytatás az 1. oldalról)- Alapítása óta részt veszünk a Bél­kő Kht. munkájában, tulajdonos­ként is - mondta Mihályné Balázs Melinda, a KRF Rt. vezérigazgató­ja ugyanis ötven százalék tulaj­donrészünk van a társaságban. Kezdettől fogva az volt a célunk, hogy szakmailag segítsük a térség önkormányzatainak munkáját azokkal a szolgáltatásokkal, ame­lyeket mi egyébként Heves és Nógrád megyében nyújtunk a vál­lalkozók, önkormányzatok részé­re. Jelenjünk meg itt a térségben, ezzel is segítve a térség felzárkóz­tatását. Pályázatok készítésében, forrásszervezésben, fejlesztési el­képzelések kidolgozásában tu­dunk segítséget nyújtani. Jelenleg a Nemzeti Fejlesztési Tervhez kap­csolódóan PEA-pályázatok elké­szítésében ajánlottuk fel közremű­ködésünket a térség önkormány­zatainak.- Úgy tudni, hogy a kht. meg­alakulásakor önök jelezték: átme­netileg lépnek be a társaságba.- Valóban az volt a szándékunk, hogy átmenetileg veszünk részt a társaság életében. A napvilágra ke­rült nyilatkozatok nagy része is ar­ra koncentrál, hogy mikor adja el a KRF Rt. az üzletrészét. Amikor be­szálltunk, akkor is jeleztük, hogy nem véglegesen veszünk részt a kht. munkájában. Kezdettől fogva tárgyalásokban voltunk, hogy mi­kor és ki vásárolja meg az üzletré­szünket. Létezik egy szindikátusi szerződés, aminek a 9-es pontjára állandóan hivatkoznak a megszó­lalók, amiben mi azt vállaljuk a BÉCEM, tehát nem az önkormány­zatokat illetően, hogy szándé­kunkban áll mielőbb értékesíteni üzletrészünket Bélapátfalva ön- kormányzata számára. Az volt a lényeges a szindikátusi szerződés e pontjában, hogy a BÉCEM már akkor lemondott az őt megillető elővásárlási jogról. Az önkor­mányzat saját magára hozott egy határozatot decemberben, mielőtt még mi beszálltunk volna, hogy vállalja: 2002. január 15-ig szerző­dést köt velünk az üzletrész kivá­sárlására. Ezt nem tették meg, ho­lott a saját maguk által megszabott határidő volt. Megkeresésünkre az akkori polgármestertől azt a vá­laszt kaptuk, hogy ez az önkor­mányzati testületi határozat csak azért született, mert mi egyébként nem szálltunk volna be. Az önkor­mányzat nem volt abban a hely­zetben január 15-én, hogy szerző­dést kössön, s az üzletrészt tényle­gesen kivásárolja. A vezérigazgató asszony szerint a helyi önkormányzat a saját maga által vállalt feltételek szerint nem élt a vételi szándékával. Sem ha­táridőben, sem az üzletrész érté­kére vonatkozóan. Április végén érkezett egy, az önkormányzati testületi határozattól időben és mértékben eltérő vételi ajánlat, er­re azonban a KRF azt a választ ad­ta, hogy ilyen feltételekkel nem tudja értékesíteni az üzletrészt. Párbeszéd ezt követően is volt, de időközben jelezték igényüket a Megnyugtató döntés milliót. Négy variációt terjesztet­tünk elő: kettőben szerepelt, hogy teljes egészében lakosságarányo­san kerüljön felosztásra, két variá­ció arról szólt, hogy a lakosságará­nyos felosztástól eltérően Bélapát­falva kiemelten többet kapjon. A kistérségi polgármesterek döntése egyértelműen alátámasztotta azt, hogy felosztásra kerülhet az üzlet­részünk, ha a taggyűlés is úgy dönt csütörtökön, vagyis ha a ta­gok ezt egyhangúan megszavaz­zák. Bélapátfalva kiemelten nagy üzletrészt - 30 milliót - kaphat, a maradék 19 millió pedig lakosság­Meghozta döntését a kistérség, és nagyon bízunk abban, hogy május 15-én a taggyűlés is végleges és megnyugtató határozatot fogadhat el az üzletrész felosztásáról - fejezte ki reményét Mihályné Balázs Melinda. térségi önkormányzatok is. Azt kérték, hogy amennyiben eladjuk az üzletrészünket, ők is kapjanak ebből vételi lehetőséget.- Hol tart most az ügy?- Nagyon fontos döntés szüle­tett a múlt pénteki kistérségi ülé­sen: a KRF a kistérségnek felaján­lotta, hogy teljes egészében értéke­síti az üzletrészét, mind az ötven­arányosan lesz osztható. A kistér­ség polgármesterei igényelték a KRF Rt. - minimális mértékű - to­vábbi tulajdonosi jelenlétét is. A vezérigazgató jelezte azt is, hogy a forráshiányosságra tekin­tettel a vételár kifizetését időben, az önkormányzatok fizetőképes­ségéhez igazítják. __________ _______________ (SÍKÉI N EGYESSY ZITA Madarak, fák Muris ez a kis feketerigó, ahogy élelem után kutat. Nekiiramodik, aztán hirtelen lefékez, jobbra hajtja a fejét, vizsgálódik, ismét nekilódul, megint megáll, balra kémlel. És hopp, lám szerencséje van: megcsippenti csőrével a fű közül gyanútlan kukucskáló gilisztát. Persze, annak is van esze, mentené a bőrét, iparkodna vissza a föld alá, de a madár nem ereszti, úgy húzza, hogy szinte hanyatt esik. Mint az el­pattant gumi, homlokán találja a féreg, de ez nem rendíti meg, diadalmasan röppen a lépcsőre zsákmányával, hogy feldara­_ bolja s bekebelezze. Órák telnek el a kertünkben úgy, hogy észre sem vesszük az idő múlását. Meglessük madaraink fürdőzését, mulatunk torzsalko­dásukon, s amikor hosszasan trilláznak, félbe kell hagynunk a gyomlálást, s derekunkat egyenesítgetve megkeresni, ugyan me­lyik ágon fújhatja ilyen vígan. Azt mondja a férjem, ma már szé- gyelli, de volt idő, amikor a macskának drukkolt. Lenyűgözte őt, amint valamelyikük törpe párducként vetette rá magát a sétálga­tó gerlére. Ma már ő viselkedik rettenetes ragadozóként. Ha ész­reveszi a bokor aljában megbúvó, vadászásra kész kandúrt, pil­lanatot sem késve száguld ki a házból, és ordít, hogy sicc! Húszkilónyi napraforgót hordtunk ki az etetőbe a télen, s mond­hatom, meglett a jutalmunk: hovatovább „baromfiudvarral” büszkélkedhetünk. Úgy gondoljuk, a madarak keresnek fel min­ket, holott mi kerültünk közelebb hozzájuk. Figyelemmel kísér­hetjük sikereiket, kudarcaikat, szemlélői lehetünk védtelen éle­tüknek. Az Életfa Környezetvédő Szövetség csemeteültetést szervezett a hét végére a Madarak, fák napja alkalmából. Magyarország ős­honos fafajait telepítették Eger közterületeire és az óvodák udva­raira. A gyerekek bizonyára így mesélik otthon a történteket: „Bácsik jöttek, gödröt ástunk, és beletettünk egy botot.” Idő kell, hogy megértsék: fák és madarak közt élni, ez az igazi. Félmilliárd forint a kábelgyárnak Fejlesztésre és létszámbővítésre készülnek az LKH Leoni Zagyva-parti üzemében, míg az egri egységben betanított munkásokat bocsátottak el. A két üzem a világ­cég két különböző ágazatához tartozik. Hatvan Az LKH Leoni üzemében mintegy 500 mil­lió forint fejlesztést terveznek. Mint Rafael Sieben ügyvezető igazgató elmondta, a be­ruházás első részeként már két új gépet be­szereltek. A bővítés teljes megvalósítása ré­vén újabb 12 munkahelyet teremtenek, a beruházás összértéke pedig meghaladja a 2,3 milliárd forintot. A Leoni az ipari park első betelepülője- ként 1998-ban, 35 dolgozóval kezdte meg a szigetelt autóipari elektromos kábelek gyár­tását. Jelenleg 92 az alkalmazottak száma. Az elmúlt évben az értékesítési volumen el­érte az 53 millió eurót, míg az idén 55 mil­lió euro árbevételt remélnek. A nürnbergi székhelyű anyacég, a Leonische Drahtwerke Európa egyik vezető kábel­gyártója. A világon huszonhárom ország­ban több mint hatvan üzemmel rendelke­zik, és 19 ezer alkalmazottat foglalkoztat. A szakemberképzés terén a gyár jó együttműködést alakított ki a helyi Damja­nich János Szakképzési Intézettel. A kábel­gyártók rendelkeznek a megfelelő nemzet­közi minőségbiztosítási tanúsítvánnyal, s a Leoni-konszemen belül elsőként szereztek az elmúlt év szeptembe­rében környezetvédelmi bizonyítványt. A soroza­tos fejlesztéseknek kö­szönhetően az üzem a Leoni autóipari kábel­gyártó ágazatának leg­eredményesebb egysége lett. Mivel a gyár nagymér­tékben automatizált, így kevés alkalmazot­tal dolgoznak, tehát a bérek jelentősebb emelése nem növelte drasztikusan a kiadá­sokat. Azoknál az egységeknél, ahol sok a kétkezi munkát végző - ilyen a kábelkötege­ket gyártó egri egység - a bérnövelés teteme­sen emeli a termék-előállítás költségeit. _____________________________________________|T. Z. M.) U szadékmentes horgászvizek Már a tanyahajókat is kivontatták Párizs ege Eger Nagy élményben lesz részük azoknak, akik holnap este 7 óra­kor a Művészetek Házába láto­gatnak, ahol Párizs ege alatt... címmel francia sanzonestet ren­deznek. Közreműködik: Orosz Zoltán harmonikán, Ursu Gábor gitáron, Bardóczy Attila pedig énekel. A harmonika megszólaltatóját egyre többen ismerik. Orosz Zol­tán számos felvételt készített Presser Gáborral, Gerendás Péter- rel és a Republic együttessel. ■ Kisköre A Kötivízig vízkormányozási művelete sikeres volt, a Tisza felvizéről az erőmű előtt felgyü­lemlett, az árhullámok sodorta hatalmas uszadékmennyiség el­hagyta a folyó Heves megyei szakaszát. Mint arról Fejes Lőrinc sza­kaszmérnök tájékoztatott, a leg­utolsó árhullám idején a víz ma­gas lebegőanyag-tartalma miatt lezárt nyolc Tisza-tavi műtár­gyat a hét végén felnyitották. Ez­zel a tározóra kilátogató horgá­szok a tó belső medreit is elérhet­ték csónakokkal, minden irány­ban szabad közlekedés és tiszta vízfelület fogadta őket. A víz minősége kiváló, ami a nyári idegenforgalmi szezon kezdete előtt jó előjel. A turiz­musra való készülődést bizo­nyítja, hogy a téli kikötőben tá­rolt tanyahajókat kivontatták. A vízi szálláshelyeket nyújtó és vendéglátóegységként üzemelő úszó építményeket már kikötöt­ték a működési helyükön, ahol elektromos és vizes csatlakozást kapva megkezdik szolgáltatásu­kat. A vízi erőmű áramtermelése három turbina bekapcsolásával folyamatos, amit a felvíz és az alvíz közötti hatméteres szint- különbség, az esési magasság jól segít. _________________(icsa V itézlő elfújták a (Folytatás az 1. oldalról) A ballagásra elöljáróként érkező Tánczos Mihály ezredes, az MH Központi Tiszthelyettes Szakkép­ző Intézet parancsnoka a diákok­hoz szólva büszkén idézte sze­mélyes élményét: „Én 1971-ben ugyanezen a helyen mondtam el a katonai eskü szövegét...". A szó­nok a további­akban méltat­ta a város ka­tonai múltját, majd kiemelte azokat az eredménye­ket, amelyek­kel az utóbbi csaknem há­rom évtized­ben a honvéd középiskolás­ok megörven­deztették a vá­rost. Beszédében utalt rá, hogy a honvédelem oktatási reformja te­remtette azt a helyzetet, hogy itt most megszűnik a katonai után­pótlás középfokú nevelése. Ugyanakkor arra bátorította a végzőseket, hogy válasszák a ka­tonai hivatást, egyben biztosította őket, ha a felvételi követelménye­ket teljesítik, a felsőfokú katonai képzés elsőként rájuk számít. oskola: takaródét A búcsú érzelmi húrokat is megpendített a „vitézlő oskolá- sokról” hallott Balassi Bálint- verssel. Az emlékezés megidézte - sajnos anélkül, hogy egy mai tábornok is jelen lett volna - az iskola volt névadója, Lenkey Já­nos honvédtábornok alakját, szellemiségét. Lantos László nö­vendék négy éve az eskü szöve­gének elő- mondója volt, ezúttal pedig társai nevé­ben fejezte ki köszönetét ta- náraiknak, nevelőiknek, a város veze­tésének, a he­lyi alakulat parancsnok­ságának a fel­készítésük ér­dekében ho­zott áldozatokért. Szavait így zárta: „Isten áldja Lenkeyt!” Az utolsó ballagáson - az ün­nepi parancs szerint - számosán dicséretben és jutalomban ré­szesültek, majd dr. Nagy Imre kívánt eredményes életutat a fia­taloknak, egyben kinyilvánítot­ta: a város a jövőben is befogad­na egy hasonló iskolaformát. ______________________________(BUDAVÁRI) Szívvel-lélekkel A kifutó képzés katonai szakmai vezetője, Kovács Géza őrnagy több jutalmat vehetett át, így a „Szívvel-lélekkel” elismerést. Ér­zelmi elkötelezettségét - és a bú­csú feletti fájdalmát - azzal is ki­mutatta, hogy az utolsó ballagás záróakkordjaként a helyőrségi ze­nekar trombitása az ő kérésére játszotta el az II Silenzio (Takaro­dó) örökbecsű dallamát. Megpezsdült az élet Otthonra találtak az ifjúsági klubban A településen élők régi vágya, hogy ismét látogathatóvá válja­nak azok az intézmények, ame­lyek egykor a közösségi rendez­vényeknek, különböző összejö­veteleknek adtak otthont. Istenmezeje A község polgármestere, Kotroczó István most arról szá­molt be, hogy a fiatalok a közel­múltban birtokukba vehették a megújult ifjúsági klubot. A ta­vasszal megrendezett jótékony- sági bál bevételéből új DVD-ket, hifi-berendezéseket és színes tele­víziókat vásároltak a klub, vala­mint a szederkénypusztai telepü­lésrészen élők számára. Már az első napokban sokan felkeresték az intézményt, ahol általában es­te 10 óráig tölthetik együtt a sza­badidejüket a fiatalok. Tervezik a jövőben asztalitenisz és foci vá­sárlását is. Az önkormányzat pályázott a művelődési ház korszerűsítésére, s kedvező elbírálás esetén még az idén megkezdődhet az intéz­mény modernizálása. A közössé­gi rendezvényekre való igényt jelzi, hogy az idén óriási érdeklő­dés kísérte az önkormányzat, a helyi civil szervezetek és a vállal­kozók támogatásával szervezett egész napos majálist, amelyen nemcsak a helybeliek, hanem a környező települések lakói is részt vettek. Legközelebb május végén ter­veznek nagyszabású rendezvényt a községben: 30-án az általános iskolában rendezik meg a már is­métlődőnek mondható Hunyadi­napot, másnap pedig falunap ke­retében elevenítik fel a település régi hagyományait. ______ibartai N apfurdo. terefere es egy kis gólyalábas ügyeskedés FOTÓ: ÖTVÖS IMRE A gyógyítók vidám majálisa Erdőtelek Hosszú évek után ismét arra vál­lalkoztunk - tájékoztatta lapun­kat dr. Kovács József főigazgató -, hogy a megyei kórház dolgozói­nak és családtagjaiknak egész napos, jó hangulatú, a szabad­ban eltöltött programokat szer­vezzünk. Erre a „kórházmajálisra” va­sárnap került sor a község mel­letti Pintér-tanyán, ahová mint­egy ezeregyszáz résztvevőt vár­tak azzal a céllal, hogy kiszakad­janak a napi rutinból, s hogy egy­más családját is megismerjék. Ennek érdekében mindent meg is tettek a szervezők: volt főző- és horgászverseny, számos csapat veselkedett neki a Trabant-tolás- nak, technikai bemutatókat lát­hattak az érdeklődők, akik eköz­ben késő délutánig élvezhették a pazar környezet szépségeit. ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents