Heves Megyei Hírlap, 2003. május (14. évfolyam, 101-126. szám)
2003-05-12 / 109. szám
6. OLDAL 2003. Május 12., hétfő KOMLÓ KÖMLŐ Polgármester: Cseh József Alpolgármester: Szászi András Jegyző: Czakó Ferencné A képviselő-testület tagjai: Antal József, Antal Péter, Besenyei János, Hangrád Lajos, Körömi Béláné, dr. Körösi János, Márkus Róbert Zsolt, Németh István, Szászi András, Túró Tamás. Kisebbségi önkormányzat Elnöke: Bari László. Tagjai: Bari József, Farkas Antal, Galambos László, Illés Tamás. A községháza címe: Kömlő, Fö út 26. Telefonszáma: 36/481-021 A polgármester telefonszáma: 481-182 A jegyző telefonszáma: 481-016 Ügyfélfogadási idő: hétfő és csütörtök fél 8-tól déli 12-ig, »■erdán fél nyolctól 16 óráig, pénteken fél 8-tól 13.30-ig, kedden nincs. A lakosság száma: 1985. 0-14 éves korig: 845 15-18 éves korig: 108 19-60 éves korig: 1029 61 év fölött: 363 Vállalkozások száma: 47, őstermelő körülbelül 600 Helyi adók: • Építményadó: 300 eFt. • Magánszemélyek kommunális adója: 1,5 millió forint. • Iparűzési adó: 2 millió Ft. • Gépjárműadó: 600 eFt. • Termőföld bérbeadása: 1,1 millió forint Közérdekű telefonok: • Háziorvos: 481-031 (Dr. Abdul Wahob) • Fogorvos: 481-028 (Dr. Pál Mária Ildikó) • Védőnő: 481-351 (Kissné Vízkeleti Anna) • Gondozási Központ: 481-323 (Cseh Józsefné) • ÁMK: 481-032 (Hangrád Lajos) • Napközi otthonos óvoda: 481-060 (Lakatos Istvánná) Települési rendezvények: • Hősök napja: május utolsó vasárnapja • Búcsú: augusztus • Kömlői kulturális napok: november vége Civil szervezetek és alapítványok: • Kömlő Népe Alapítvány • Tiértetek Kulturális Egyesület • Kömlői Női és Férfikar • Nefelejcs Nyugdíjasklub • Petru Voj és Teme Savóra két hagyományőrző romaegyüttes Modern piactérrel gyarapodtak A római katolikus templom előtt minden esztendőben megemlékeznek a világháborúban elesettekről fotó: gál gábor Nem hiszek abban, hogy Kömlőnek nincs jövője. Már ha csak azokat az utóbbi években belga családok által üdülőnek megvásárolt parasztházakat nézzük, amelyek ma a község büszkeségei, kijelenthetem, az itt élőkben is megfogalmazódik a szépség, a rendezettség és a fejlődés iránti vágy — mondja Cseh József, Kömlő polgármestere. A település neve hosszú ideig leginkább a bűnügyi tudósításokban fordult elő. Habár a közbiztonság hiánya még ma is sokszor felvetődik, azért érezhető, hogy Kömlőn már nem e körül forog minden.- Ebben a ciklusban több nagyobb beruházást is terveztünk - mondja a polgármester. - Feltétlenül szót érdemel a községháza és az óvoda bővítése, valamint az energiatakarékosság által megkövetelt korszerűsítés. Nem mondtunk le egy bentlakásos idősotthon kialakításáról sem, hiszen az egyedül maradt öregek szeretnének továbbra is helyben lakni, ám ők már igénylik a fokozott gondoskodást. A termelőszövetkezet volt irodája erre alkalmas lenne. A leégett tűzoltószertár épületének helyrehozása után cigány közösségi házat tervezünk, ahol a roma lakosok rendszeresen találkozhatnának, programokat szervezhetnének. A település biztonságos ivóvízellátásának megoldása érdekében szükségünk van egy új kútra és a vas-mangánta- lanító megépítésére. Nagyon nagy eredménynek tartom, hogy a közelmúltban elkészült a piacterünk. Az utcai árusítás szinte egy csapásra megszűnt, minden árus és vásáros a korszerűen kialakított és a korábbitól lényegesen komfortosabb új piacteret használja. Az pedig külön öröm volt, hogy nem kellett ennek használatáért hadakozni, hanem szinte mindenki első pillanatra felismerte ennek jó oldalait. Terveink közt szerepel - folytatta a polgármester -, hogy beépítjük a napközi otthonos óvoda padlását, így esetleg azoknak a gyermekcsoportoknak is tudnánk szállást biztosítani, akik felkeresik a falut, vagy pedig délutánonként alkotó- és játszóházat tudnánk itt működtetni. Habár a munkahelyteremtés évek óta lakossági elvárás, mostanra azért léteznek olyan foglalkoztatók, akik - ha nem is elegendő számú - munkahelyet tudnak biztosítani. Bár sok kritika éri a településünket, én azért azt mondom, akár reggel, akár este jó érzéssel tudok végigmenni a kismotorommal a faluban, mert a fejlődésnek és az akarásnak igenis vannak biztató jelei. ■ Kisbizottság a kultúráért A településen a legutóbbi önkormányzati választást követően alakult meg először a Kulturális, Ifjúsági, Sportbizottság, amelynek elnöke az iskola fiatal pedagógusa, Márkus Róbert Zsolt lett. — Itt helyben egy kisbizottság- nak emlegetnek bennünket, amelyben a kis akár degradáló is lehetne - mondja az elnök -, ám mi úgy vagyunk ezzel, hogy az eredményeink majd rácáfolnak erre. Terveink szerint négy éven át igyekszünk majd olyan programokat biztosítani, amelyek lehetőséget adnak a szabadidő eltöltéséhez, a közösségi élet megteremtéséhez. Kömlőnek régen gazdag kulturális élete volt, és azt tapasztaltuk, hogy erre most is van igény. A kultúrának mindig volt közösségépítő szerepe. Ezt próbáltuk mi kihasználni akkor, amikor jótékonysági bált szerveztünk, vagy május utolsó napjaiban, a világháború kömlői halottaira emlékezve egy kiadvány megjelentetését szorgalmazzuk. Mivel az elnök az általános iskolában tarnt, ezért szinte magától értetődő, hogy ő sem feledkezik meg Gárdonyiról. A községházával szemben egy Gárdonyi-park létrehozását szorgalmazza a bizottság. Már tavaly is hangsúlyos helyet kapott a munkában a Kömlői Kulturális Napok programjának összeállítása. Ezen az egy héten külön programot szerveznek nyugdíjasoknak, iskolásoknak, óvodásoknak, s természetesen nem maradhat el a fináléban a nagy kórustalálkozó sem, ahová immár országos hírű együttesek és szlovákiai kórusok érkeznek rendszeresen. Az idén a bizottság szervezett egy kiserdei majálist, ahol a kuriózumnak számító erdőbálon több száz fiatal érezte jól magát.- Hallottam már olyan visszhangot — mondja Márkus Róbert —, hogy mi az, ami változást mi hoztunk a település életében? Öt hónap alatt nem lehet túl látványos eredményeket produkálni, de hiszem, hogy a negyedik év végére a kisbizottság munkáját is elismerik. ■ Díszpolgári címet érő játék Utoljára egy szabadtéri rendezvényen találkoztunk a kiserdőben. Ő közvetlenül csevegett a régi ismerősökkel, mintha csak mindennapi életét is köztük élné. Senki sem hitte volna, hogy Pádár Ildikó, a település fiatal díszpolgára az ország egyik legismertebb és legsikeresebb kézilabdázója, aki a megszerezhető szinte összes elismeréssel büszkélkedhet. A sportkörökben csak Párducként ismert Ildikót 2000-ben tüntette ki az önkormányzat díszpolgári címmel, hiszen a közelmúltban nem akadt ember, aki ennek a kis településnek ilyen elismertséget szerzett volna, s a fiatalok elé példaképként állíthatnának. Ildikó az általános iskolai tanulmányait Kömlőn végezte, ahol tanárainak már feltűnt rendkívüli labdajátéka, majd Egerben és Budapesten tanult tovább. 1987-től a Ferencvárosi Tornaklub tagja, 1991- től válogatott kézilabdád. Sikereihez - ahogy olvasható egy kiadványban — egyszerűsége, szerénysége, akaratereje és harcossága is hozzájárult. Szülőfalujához fűződő gyökereit mindig vállalta, és egy hívó szóra hazatért, ha az ott élők ezt kérték tőle. ■ Gárdonyi Géza neve kötelez A település iskolája a közelmúltban vette fel Gárdonyi Géza nevét. Bár annak idején érte őket kritika, hogy szinte már kisebbségi iskolaként miért nem mondjuk Dankó Pista nevét választották, mostanra mindenki elfogadta a döntést.- Azért ragaszkodtunk Gárdonyihoz - meséli Hangrád Lajos igazgató —, mert ő az, akinek regényein felnőnek a gyermekek, és legyen az roma vagy magyar, mindenki ismeri az Egri csillagokat. Az életműve a magyar irodalom része, minden gyermek találhat példaképet hősei között, az itt dolgozó pedagógusok pedig ugyanolyan lámpásnak érezhetik hivatásukat, mint ahogy azt az író megfogalmazta. Mostanra az iskolában két Gárdonyi-szobor is van. Az egyiket a kömlői születésű Kiss István készítette, a másikat a szilvásváradi Pelcz-Debreczeni házaspár. Tavaly, az író halálának 80. évfordulóján a gyermekek beutaztak Egerbe megkoszorúzni a Gárdonyi-sírt, és szómorúan tapasztalták, hogy egyedül vannak... Ez alatt a rövid idő alatt Gárdonyinak komoly kultusza lett az iskolában. Vetélkedőket szerveznek, Gárdonyi-műveket tanulmányoznak, és hosszú idő után először tavaly itt állt katedrára Gilicze Gábor, a titkosírás megfejtője. Az iskolában jelenleg csupán 22 nem roma tanuló jár, a többiek a kisebbséghez tartoznak. Az igazgató úgy fogalmaz: amióta ez az összetétel állandósult, azóta azok a szülők, akik itt hagyták a gyermekeiket, bizalommal vannak az iskola iránt, és rendszeresen tartják a kapcsolatot a nevelőkkel. A higiénia nagyon sokat fejlődött, látványosan javult a gyermekek tisztasága, környezet iránti igényessége. Az iskola ellátottsága egyébként jó. Tornatermük, számítógépes termük, könyvtáruk van. Kiemelt figyelmet fordítanak a sportra, és szép eredményekkel büszkélkedhetnek. Az idén több mint hatvan versenyen szerepeltek szép sikerekkel a tanulók. Ottjártunkkor az általános iskolások épp anyák napi műsorra készültek fotó: perl MILYENNEK SZERETNÉ LÁTNI TELEPÜLÉSÉT? Kömlőiné Muskatal Éva óvónő — Huszonhárom évvel ezelőtt telepedtem le Kömlőn, és olyannak szeretném látni a falut, mint amilyen akkor volt. A korábbi Kömlő tele volt virágos, rendezett portákkal, kedves, barátságos emberekkel. Mára megváltozott ez a kép. Virágot sehol sem lehet látni, ha mégis valaki kiülteti, azt biztos, hogy letépik. Az is igaz, hogy korábban nem lehetett betöréses lopásról hallani, most másról sem lehet. Én azt szeretném, ha újra egy olyan közösség élne itt, akinek fontos lenne a falu arculata, akik akár közösségi munkát is vállalnának ezért. A Tisza-tó közelsége reményt adhat ahhoz, hogy vál- tozzön a gondolkodás. Túró Károlyné, Zsuzsika varrónő — A közbiztonság itt meglehetősen sok kívánnivalót hagy maga után, sokan még a bolt előtt sem merik hagyni a biciklit, mert nem biztos, hogy ott találják, amikor kijönnek. Jó lenne egy ütőképes polgárőrség, aki éjszakánként vigyázna az értékekre. Szeretnék egy korszerű játszóteret, ahová a gyerekeket biztonsággal ki lehetne engedni játszani, de félő, hogy éjszakára ennek is őrzést kellene biztosítani, máskülönben szétszednék. A másik vágyam egy gyermekorvosi rendelés, mivel legközelebb Hevesen találunk doktort. Jó lenne több program is a faluban, amely kimozdítaná a hétköznapokból a lakosokat. Túró Róbertné SEGÉDEGÉSZSÉGŐR — A fiataloknak szórakozási lehetőség kellene, így talán levezethetnék a fölös energiájukat, és kevesebb lenne a vandalizmus a faluban. A munkahely szinte minden itt élőnek igénye lenne, hiszen például segéd-egész- ségőrként én is csak egyéves szerződést kaptam, tehát nem tudom, mi lesz velem egy év múlva. Úgy hiszem, hogy minden jóérzésű embernek az a vágya, hogy szépüljön a falu, legyenek virágok, fák, és számolják fel a lepusztult épületeket. A XXI. század emberének már némi igényességet kellene mutatni a környezete iránt, és szeretném, ha ez az igényesség megmutatkozna az ellátásban, a szolgáltatásokban. Ábrahám Sándor nyugdíjas — A hatvanas években, amikor én ide kerültem, Neufeld József azt mondta: az a célunk, hogy a gyermekek tanuljanak, a felnőttek dolgozzanak, az időseknek pedig legyen egy hintaszék, amelyben kipihenhetik magukat. Na, ez nem vált valóra. En most már nyugdíjasként élek itt, de nincs egy hintaszékem, amelyben nyugodtan pihenhetnék. A közbiztonság, a fapusztítás állandó problémát okoz, minden reggel félve nézünk ki, vajon mit loptak el tőlünk. A nyugdíjas embernek akár egy csirke is veszteség. Sokan félünk, vannak, akik a zajra már ki sem mernek menni, és nem érezzük az értékeinket biztonságban. PÁDÁR JÁNOS ASZTALOS- A falu látképének javítása, az utak, közterek rendbetétele alapvető kívánalom lenne minden jóérzésű ember részéről. Szeretném, ha a fiatalok között újra lenne itt élet. Úgy gondolom, hogy lenne igény egy ifjúsági klubra, amely programokat szervezne, esetleg a tagjai időnként összegyűlnének beszélgetni, vetélkedni, sportolni. A faluból nagyon hiányzik egy állatorvos. Sokan még mindig tartanak állatot, és időnként előfordul, hogy jó lenne, ha helyben is lenne doktor. Az ellátással egyébként elégedett vagyok, az iskola és az óvoda különösen jól működik. A színvonallal és az ott folyó munkával én elégedett vagyok.
