Heves Megyei Hírlap, 2003. április (14. évfolyam, 76-100. szám)

2003-04-28 / 98. szám

6. OLDAL HEVES KÖRZ E T E 2003. Április 28., hétfő E S HEVES. Ötödik alkalommal rendezték meg a hevesi Eötvös József Középiskolában a Hon­véd Baráti Kör szervezésében A második világháború és kö­vetkezményei című vetélkedőt. A versenyre a megye hét isko­lájából 11 csapat nevezett. Az idei versenyen a legeredmé­nyesebben a füzesabonyi Remenyik Zsigmond Postafor­galmi Szakközépiskola és Gim­názium csapata szerepelt, má­sodik lett az egri Szilágyi Er­zsébet Gimnázium csapata, a harmadik helyezést a hatvani Bajza József Gimnázium csa­pata szerezte meg. KISKÖRE. Könyvbemutató helyszíne lesz a könyvtár árpi­lis 29-én. Járdán Csaba, a Vá­sárhelyi Pál Általános Iskola egykori tanulója az Enoszuke című könyvet ajánlja az érdek­lődőknek. FELÚJÍTÁS. A napokban el­kezdődött a tamabodi orvosi rendelő külső és belső rekonst­rukciója. A 9 millió forintos be­ruházás pályázati pénzekből valósul meg. A teljes tatarozást követően olyan korszerű orvosi rendelő fogadja majd itt a bete­geket, amely megfelel az uniós követelményeknek is, például a tolókocsival érkezők is aka­dálytalanul közlekedhetnek itt. Az átadás határideje július. MAJÁLIS. Nem maradnak má­jus 1-jei programok nélkül az idén a kisköreiét, a program zenés ébresztővel kezdődik, majd főzőversennyel, sportve­télkedővel folytatódik. Délben a népdalkor szórakoztatja az érdeklődőket, délután virágkö­tészeti bemutató és focimeccs gazdagítja a programot. A ren­dezvényt utcabál zárja. Hason­lóan mozgalmas lesz a nap Tamabodon is, ahol szintén ze­nés ébresztő köszönti a helyie­ket, délben pedig egy tál bab­gulyásra várnak mindenkit. Délután Petronella, a bűvész szórakoztatja a közönséget, es­te utcabál lesz. Hevesen hosszú idő után első alkalommal ren­deznek majálist a sportpályán, a lovaglás, borgrácsolás után hangulatos mulatság és tűzijá­ték lesz. Boconádon ugyancsak készülnek e nap megünneplé­sére. ■ A festőművész természete mindig a csendet, a nyugalmat és a derűt tükrözi, ahogy ez képein is érződik Az élet kulcsa a harmónia Beszélgetés Orosz László festőművésszel Tarnabod, Recsk Orosz László recski lakásába belépve az ember azonnal tudja, egy festőművész otthonában jár: a falon hatalmas bekeretezett képek, amelyek színtől, korszaktól függetlenül egy dolgot sugallnak, még­pedig azt, hogy itt egy kiegyensúlyozott, békés em­ber él. A művésszel korábban már készült egy rövid beszélgetés, lévén Tamabodról származik, s az első festészeti élmény is ide köti őt.- Nagyapám egy igazi ember volt, talán ha egy más korban születik, művész válik belőle - emlék­szik vissza a tamabodi évekre Orosz László. - Pipát faragott, botjával még az udvar porába is rajzolt. Ha létezik őstehetség, s miért ne létezne, akkor azt tőle örököltem. A festő szemének csillogásából látszik, milyen szeretettel is gondol vissza a nagyapjára Mi több, komolyan hiszi, hogy ez a tehetség tőle örököltetett, mivel, mint mondja, a technika a vérében csörge­dez. Éppen ebből adódik az, hogy őt egyetlen más alkotóhoz sem tudják hasonlítani. A képeken szembetűnő, hogy mennyire bátran használja a színeket. A kék megjelenik a melegség színeként éppúgy, mint a fagy, a hideg megigézője- ként. Hogy ez egy „nehéz szín”? Orosz László ta­gadja. Azt válaszolja, hogy számára a finomság szí­ne. A színeknek ezerféle változata van, csupa feke­tével éppúgy lehet alkotni, mint csupa vörössel, ahogy ezt be is bizonyította feleségének az ötödik házassági évfordulójukon. A színek által meghatározott hangulatok mind valóságosak. A művész azt vadja, hogy ha az ember szürkében akarja látni a világot, abban is fogja! Ám ha rátalál a szí­nekre, akkor minden élő, eleven lesz. Talán ebből adódik, hogy soha nem ismerte a művészi válságot. Éles szemével képes meglátni a természet finomságait, szépségeit. Ha kilép a kapun, biztos, hogy lát, érez egy olyan pillanatot, amelyet meg kell örökíteni. De csakis tiszta szívvel. Másképp — mondja — nem szabad ecsethez nyúlni. Az alkotó, akit Tamabodon éppúgy földiként fo­gadnak és szeretnek, mint Recsken, végtelen nyu­galmat és szeretetet áraszt. Ez a szépség átsugárzik környezetére. S hogy milyen érdekes is az emberi sors, Orosz László „civilben” nagyon is mord foglal­kozást űzött: hentes volt. S hogyan válaszhatott egy üyen finom lelkű ember ilyen hivatást?- A családban nem volt kérdéses, hogy tovább tanulok-e vagy sem - válaszolja. - Szegények vol­tunk, minden dolgos kézre szükség volt. De nem bántam meg. Már tanuló koromban is mindent le­festettem. Amikor bontottunk, lerajzoltam a belső szerveket, majd jól eldugtam azokat, nehogy valaki meglássa és megbotránkozzon ezen. Körülbelül 17 éves lehettem, amikor elkészült az első komolyabb munkám. Ez Tamabodhoz kötődik. Egy ottani rajz­tanár amikor látta, azt mondta: lehet, hogy megélni nem fogsz belőle, de ha magadnak és a családod­nak örömet szerzel akkor csináld tovább, mert arany van a kezedben. így aztán megfogadta a jó tanácsot, és dolgozott tovább: ebben a munkában szakmai tanácsokat nagybátyja adott neki, aki Nógrád megye jól ismert művésze volt. Sorra jöttek a különféle technikák, a kínai tusrajztól a nagy szerelemig, az olajig. Ez az, aminek a művész szerint „súlya” van, s a kifejezés igazi örömét biztosítja. Ma már külföldi gyűjtőknél is több képe találha­tó, habár az első eladott festményre ma is visszaem­lékszik. A megválás ugyanis szabályosan fájt. Más a helyzet, ha rokonokhoz, családtagokhoz kerül egy- egy alkotás. Az ugyanis nem veszteség, hanem ka­pocs. Ezek a képek is összetartják a családot — véli Orosz László.—A szép iránti fogékonyságot örököl­ték az unokák is. A nagypapa már tudatosan gyűjti a rajzokat. Az egyik csöppség pedig már az olaj han­gulatára is ráérzett. A műteremben ez keltette fel legjobban az érdeklődését. A művésznek nem csak családján belül fontosak az emberi kapcsolatok. Mindig van ideje megállni, beszélgetni. Nem véletlen, hogy egyszer azt mond­ták neki: református papnak kellett volna mennie. A szép lelkű és ügyes kezű férfinak életfilozófiája sem tér el ettől a felfogástól: hiszi és vallja, hogy az élet kulcsa a harmónia. szuromi rita Levelek Olaszországba Tárnáméra Minden a véletlenen múlt. Szar­vas Zsoltné, a helyi általános isko­la pedagógusa otthon hallgatott egy műsort, amelyben elhang­zott, hogy egy római általános is­kola testvérosztályt keres Ma­gyarországról. Bár eredetileg csak városok jöhettek szóba, Ilike megpróbálta. S egyszer kapott egy telefont. Veszprém mellett a mérai iskola harmadikosai is olyan szimpatikusak voltak, hogy a római kisdiákok felvennék ve­lük a kapcsolatot. Mindennek már másfél éve. A gyermekek az­óta harmadikosok lettek Rómá­ban és Tarnamérán egyaránt.- Az ötlet onnan jött, hogy a római testvérosztályba is jár egy kisfiú, akinek az édesanyja ma­gyar — meséli Szarvas Zsoltné —, így a nyelvi akadályt gyakorlatilag leküzdöttük. A gyermekek lelke­sen leveleznek, a mi nebulóink pedig ismerkednek az olasz kifeje­zésekkel, hiszen felvetődött, hogy a római tanulók ötödik osztályos korukban nagy kirándulásra in­dulnak, s a célpont várhatóan Tamaméra lesz. Már keresik is a szponzorokat, többek közt példá­ul Róma futballcsapatát. A személyes találkozásig azonban marad a telefon és a le­vél. Rendszeresen nagy csomag kel útra Móráról Rómába és for­dítva, hogy megismerjék a gyer­mekek egymás kultúráját, szoká­sait, játékait, hagyományait. Az izgalom Mérán nagy, hiszen a ró­mai osztály vegyes nemzetiségű, így lehet, hogy latin-amerikai gyermekek is érkeznek a kis fa­luba. (SZUROMI) Szövetkeznek a gazdák Erk Nem volt véletlen a tárnái térség­ben a népszavazás során leadott sok igen szavazat: az itt élő em­berek már komolyan készülnek az uniós követelményeknek való megfelelésre, mi több, gazdasá­gukban megtették az első lépése­ket, hogy ők is csatlakozni tudja­nak a hatalmas felvevőpiachoz.- Az emberek felismerték a ki­szélesedő piacban rejlő lehetősé­geket - mondja Barócsi András, Erk, Zaránk, Tarnaörs és Visznek falugazdásza -, hiszen nem csu­pán a csatlakozást segítő tájékoz­tatókon vettek részt, hanem egy mezőgazdasági szövetkezés alap­jainak megteremtésén is dolgoz­nak. A hajdani szövetkezet elha­gyott majorja újra gazdára talált, és a vállalkozó azon fáradozik, hogy itt egy központi magtárat alakítson ki. A szövetkezés felté­tele, hogy legyen tizenöt alapító, ám már most úgy néz ki, hogy ennél többen lesznek, sőt az ag­rárszövetkezet részéről is van igény erre. A szövetkezés nemcsak a munkanélküliségen enyhíthetne, hanem a községek határaiban ál­ló hatalmas felületű legelők is funkciót kapnának, ha a kalászo­sok termesztése mellett az állat­tartás is teret nyerne. A falugazdász szerint ha en­nek a társulási formának kiala­kulnak a keretei, akkor uniós pénzekre is pályázhatnának: 300-500 milliós árbevételnél már komoly pénzösszegek igényelhe­tők. ■ Több százan tapsolhattak az elmúlt időszakban a zaránki Nefelejcs nyugdíjasklub színjátszóinak, akik megyei szinten is sikeresen mutatták be a Kánai menyegzőt. Az összeállítás néphagyományok alapján készült, s a produkció a megyei nyugdíjas Ki mit tud?-on is szép sikerrel szerepelt ________________________________■ N yílt szívvel Heves A városi könyvtár gyermekrészlege minden esztendő áprilisában sza­valóversenyt hirdet József Attila születésnapján, a magyar költé­szet ünnepén. Az idei megméret­tetésen résztvevő gyermekeket Sárándi István, a művelődési bi­zottság elnöke köszöntötte, a ren­dezvényen részt vett Kontra Gyula polgármester is. A nagy érdeklődésre tekintettel a nevező általános iskolák előse­lejtezőt tartanak, s a városi ver­senyre már csak az iskolánkénti és koronkénti két legjobb ver­senyzőt küldik. Az idén így 34 he­vesi és Heves környéki tanuló ne­vezett egy szabadon választott verssel. A zsűri tagjai tanúi lehet­tek a versek sajátos újraszületésé- nek, 34 érzékeny lelkű, nyíltszívű és szép szavú diák tolmácsolásá­ban. A grémium elnöke Hangácsi . szép szóval Antal volt, a pélyi iskola magyar szakos pedagógusa, segítőtársai pedig dr. Oláh Jánosáé és Törökné Kaán Andrea. A zsűri elnöke ki­emelte: a versengés külön értéke volt, hogy a tanulók bátran válasz­tottak a lehetőségek gazdag tárhá­zából, s olyan költőktől is hang­zottak el versek, akiket az utóbbi, időben ritkábban hallani, mint például Wass Albert. Az 5-6. osztályosok korcsoport­jában első lett Patkó Lilla (Kiskö­re), második Botos Zsolt (Tarnazsadány), harmadik Hamos Diána (Heves, 1. sz. ált. isk.). A 7-8. osztályosok versenyé­ben első lett Kovács Nóra (Heves, Kempelen ált. isk.), második Pócos Mária (Kisköre), harmadik Lóié Márió (Kömlő). A Hevesi Tehetsé­ges Gyermekekért Alapítvány kü- löndíját kapta Sándor Tímea (He­ves, Körzeti ált. isk.) és Egri Vero­nika (Eötvös J. Középisk.). ■ Cigányok hagyományőrző napja Tarnabod A tamabodi általános iskola nevelőtestülete az itt tanuló ro­ma származású gyermekek és családjaik számára rendezett hagyományőrző napot. Mivel az itt tanuló gyermekek 95 szá­zaléka roma, ezért a pedagógusok messzemenően támogat­ják az identitástudatuk megőrzését, kultúrájuk ápolását. Tudományos és Művészeti Társu­lás elnöke, Fialovszky Magdolna, a Közös Út roma magazin és a Du­na Tv szerkesztő-riportere, Nádaskúti Márta és Mekes Mihály adjunktusok, Csík Ferenc tar- nazsadányi költő, Kádámé Oláh Piroska gyakorlatvezető tanár, va­lamint a Hevesi Idősek és Mozgás- fogyatékosok Otthonának meghí­vottal és Tarnabod vezetői. A hagyományőrző napot Rostás-Farkas György köszöntöt­te, majd a hetek óta izgatottan ké­szülő gyermekek léptek színpad­ra. A versmondó versenyen több tanuló roma szerzők műveit adta elő, szabadon választott versek be­mutatásával. A mesemondó verse­— Az iskolánk pedagógiai tervét négy pillérre építettük, a tantervi ok­tatáson és nevelésen kívül kiemel­ten fontos szerepet kap a hagyo­mányőrzés és -ápolás, a művésze­tek, az egészségnevelés és a sport, valamint a pályaorientáció - ismer­tette az előzményeket Hegedűs Zsu­zsanna iskolaigazgató. — Éves mun­katervünkben a cigányság hagyo­mányainak, szokásainak ápolását is célul tűztük ki, s ennek megvalósu­lásának egyik állomása volt az ápri­lis 23-i ünnepség, amelyet a cigá­nyok világnapjára időzítettünk. A nap meghívott vendégei vol­tak Rostás-Farkas György, a Cigány nyen viszont a gyermekek saját meséiket tolmácsolták. A cigány táncversenybe óvodások és iskolá­sok is bekapcsolódtak, a zenéről a bodi Barna Gyöngyök együttes gondoskodott. A helyi kisebbségi önkormányzat pedig bodag süté­sével kedveskedett a vendégek­nek. A roma hagyományokat bemu­tató kiállítás szervezése Németh Béla ötlete volt, amelybe a szülők is aktívan bekapcsolódtak. A prog­ram végén Pető Zoltán polgármes­ter köszönte meg az egész napos színvonalas rendezvény szervezé­sét, és reményét fejezte ki, hogy minden ilyen megmozdulás a ro­mák felemelkedését és elfogadását szolgálja. Az, igazgatónő hozzátette: ezek a közös programok is azt szolgálják, hogy az itteni roma gyermekek az élet minden területén megállják a helyüket és sikeresek legyenek. ■ Hevesi József lesz az „egyes” Heves Hevesi József kántortanító nevét veszi fel az 1. számú általános is­kola. Az ünnepség már a hét vé­gén elkezdődött, s folytatódik szerda estig. Ma rendhagyó órákon találkoz­nak volt és jelenlegi diákok, majd kisállat-kiállítás nyílik, amelyet is­kolatörténeti vetélkedővel folytat­nak. Köszöntőt mond Mezei And­rás címzetes igazgató. Holnap szintén rendhagyó taní­tási órákat tartanak, délután pedig iskolai majális lesz, amelyet a tánc­csoportok bemutatója színesít. Szerdán délelőtt sportbemutatókm várják az érdeklődőket, délután pe­dig hivatalosan is felavatják a Heve­si József Általános Iskolát. Az ün­nepség helyszíne a tornaterem lesz, 14 órakor. Délután három órá­tól pedig gálaműsort tartanak a művelődési házban. ■ ... ám vannak pillanatok, „amiket ki kell festenem magamból”...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents