Heves Megyei Hírlap, 2003. április (14. évfolyam, 76-100. szám)
2003-04-28 / 98. szám
I 2003. Április 28., hétfő SZOCIÁLIS HÁLÓ 7. OLDAL Nem rosszcsont, csak esetleg FIMOTA Megbolondítják a szülőket, a pedagógusokat. Elegendő a csoportban csak egy hiperaktív gyerek, s borulhat a tanmenet, ha nem elég ügyes a tanár. Ráadásul mind több azoknak a száma, akikre ráülik a mozaikszó: FIMOTA. Vagyis Figyelemzavartól, MOzgásos nyugtalanságtól szenved, amelynek TAnulási zavar is lehet a következménye. És nemcsak a felnőtt, hanem a gyerek is kínlódik. Heves megye Elég nehéz diagnosztizálni, hogy valójában hiperaktív-e a gyerek, mert a tünetei egyezőséget mutathatnak más magatartási zavarral is - mondja Nagy Éva gyógypedagógus-pszichológus, a Heves Megyei Önkormányzat Pedagógiai Intézetének munkatársa. - Ezért a vizsgálatra, a bizonyosság kimondására legjobb a klinikai, pedagógiai szakpszichológust felkérni.- Mikor kezdhet gyanakodni a szülő, melyek a hiperaktivitás legárulkodóbb jelei?- Már egészen pici korban jelentkezhetnek a problémák. Például hosszantartóan, vigasztalhatatlanul sír a kiságyban. A későbbiekben, mikor már jár, állandóan nyugtalan, izeg-mozog. Nem megy, hanem mindig, mindenhová szalad. Felkapja az érdekes tárgyat, de már el is dobja, és új tárgy után néz. A magas intellektusú hiper- aktívaknak rendkívül gyors a felfogóképességük, rögzítik a látottakat, hallottakat, és már haladnak is tovább. Ezek a gyerekek folyamatosan „gyorsvonatban utaznak”. Hasznos tanfolyam A Heves Megyei Önkormányzat Pedagógiai Intézete képzéseket szervez júniusra pedagógusoknak, szülőknek arra, hogy kezelni tudják a hiperaktív gyerekek magatartási problémáit. Ezen kurzusok előadója a Budapesten élő dr. László Zsuzsa klinikai és pedagógiai szakpszichológus, viselkedésterapeuta.- Ismerek olyan anyukát, aki bűntudatot érez. Úgy gondolja, nagyon elronthatott valamit a kicsinél. Önmagát vádolja a nem átlagosan viselkedő gyerekéért... 0*7 % •- Pedig a hiperaktivitás örökletes vagy biológiai eredetű is lehet. Épp ezért, ha a gyerek már roncsolja a környezetét, az anya, apa idegeit, akkor gyógyszert is felírhatnak neki. Előfordulhat az is, hogy nem is hiperaktív a gyerek, hanem csak a család viselkedési normáit követi. Olaszországban vagy a balkáni államokban az iskolai osztályok felét hiperaktívnak gondolhatnánk, mert annyira temperamentumosak, óriási gesztusokkal, mozgással reagálnak a legegyszerűbb dolgokra is.- Mi a teendő, ha valakiről mégis bebizonyosodik, hogy hiperaktív, a magyar mozaikszót is használva: FIMOTA?- Az ilyen gyerek állandó figyelmet és türelmet igényel. Megfelelő szabályrendszert kialakítva szép eredményeket érhetünk el nála. Olyan szabályokat kell állítanunk elé, amelyek követhetők, s amelyek az ő szintjének megfelelők. Például, ha azt kérjük: tegyen rendet, elégedjünk meg azzal, és dicsérjük meg, ha egy dobozba összepakolta a játékait, de ne várMl A JÓ A FIMOTAságban? Idézet dr. László Zsuzsa, Az örökmozgó gyerek című könyvéből: „Vigyázzunk, hogy miközben a FIMOTA gyerek viselkedését normális mederbe próbáljuk terelni, ne irtsuk ki belőle az eredetiséget! Szeretnek dolgozni, szívesen teljesítenek feladatokat, különösen, ha az mozgással jár (jönni, menni, pakolni). A nagyobb gyerekek rendszerint segítőkészek, szívesen törődnek öregekkel, kicsikkel. Általában kedvesek, jószí- vűek, nagyvonalúak, barátságosak, jókedvűek és jó a humoruk. Sokuk intelligensebb az átlagnál, soknak van kivételes tehetsége: ha érdeklődési körük kialakul és dolgozni is megtanulnak, nagy dolgokra lehetnek képesek. Gondoljunk csak Edisonra, Churchillre.” juk tőle, hogy katonás rendbe állítsa a polcra a kisautóit.- A szülők még úgy-ahogy elboldogulnak a lakásban az örökmozgó csemetéjükkel. De mit tehet a pedagógus, akinek további huszonöt gyerekkel kell foglalkoznia?- Sajnos, nem mindegyik pedagógus személyisége viseli el a hiperaktív gyereket. Az ilyen óvodáshoz, iskoláshoz határozott, nem engedékeny, ugyanakkor nem is túl kemény pedagógus kell. A jó tanár mellett két hiperaktív gyerek is elfér a 25 fős osztályban. Fontos az is, hogy hová ültetik az ilyen gyereket. Célszerű az első padokba, vagy a tanár közelében lennie, mert így a pedagógus megfelelően tud reagálni az igényeire, így észreveheti, hogy nem azért nem csinálja a feladatot, mert rosszalkodik, hanem azért, mert már rég elkészült azzal. Kaphat újabbat. Ugyanis a hiperaktív gyerekek általában nagyon értelmesek, gyors észjárású- ak. A tanár még végig se mondja a kérdést, ők már tudják a választ. S bizony, be is kiabálják, mert feszíti őket, muszáj kimondaniuk. A jól kezelt hiperaktív gyerek 9-10 éves korára normalizálódik, jó irányt vehet.- Eszerint kinőhető?- Az idegrendszeri eredetű problémák nem nőhetők ki, de megfelelő viselkedési terápiával ezek a gyerekek könnyebben beilleszkednek az osztályközösségbe, a társadalomba. így megtanulják a szabályokat. Az ország nagyjai között többet is találunk, akik gyerekként hiperaktívak voltak, és kreatív, alkotó felnőtté váltak, újat hoztak közösségüknek.- Csakhogy addig kiborulnak a szülők, széthullanak a családok, mert kibírhatatlan a kölyök...- Öt-hat éves kortól érdemes videóra venni a hiperaktív gyermek viselkedését, majd lejátszani neki, hogy önmaga is lássa, miben különbözik magatartása a többiekétől. Aztán megbeszélni vele, hogy szerinte helyesen viselkedett-e. Mindenkinek szüksége van a sikerélményre, ezeknek a gyerekeknek pedig fokozottan. Sikerélmény nélkül ugyanis bedühödnek, agresz- szívakká válhatnak.- Mivel tudná vigasztalni a szülőket, mi az, amiből erőt meríthetnek a nem gyors csatához?- A hiperaktív gyerekeknek remek humoruk van. Felnőttként nagyon jó előadók, kitűnő szervezők, kreatív emberek válnak belőlük. Ehhez persze az kell, hogy nagyon jó pedagógusok kezébe kerüljenek, és megfelelően tolerálják másságukat. NÉGYESSY ZITA Féltékenység a családban A gyermek legelső tapasztalatait a féltékenységgel, a versengéssel kapcsolatosan a családban szerzi meg, körülbelül a második életéve során. Ekkortájt észleli, hogy szülei többet beszélnek, foglalkoznak egymással, mint vele, az anya inkább figyel az apára és fordítva. Ez ülteti el érzelmi életében a féltékenység csíráit, s ekkor kezdi erőteljesen felkelteni a figyelmét saját személye iránt. Amikor új szereplővel bővül a családi játszma - megszületik egy kistestvér -, a nagyobbik elveszíti egyeduralkodó gyermeki helyzetét. Az új testvérrel együtt megszületik a féltékenység és a rivalizálás. A nagyobbacska fájdalmait csak enyhítem lehet, megszüntetni nem. Éppen ezért a gyermeket idejekorán fel kell készíteni a testvér, az új családtag érkezésére. El kell mondanunk a gyermeknek jó előre, hogyan fogjuk gondozni az újszülöttet, hol lesz a helye a lakásban, hol alszik, mit eszik, hogyan fog szopni, hogyan vigyázunk rá együtt. Elmesélhetjük azt is, hogy kéznél lesz majd egy új játszótársa, barátja, aki szövetségese lesz a játszótéren a többiek között. Az elsőszülötteket különösen érzékenyen érinti a második gyermek eljövetele. Amíg egyedül van, az édesanyák nyíltan, gazdagon mutatják ki érzésüket, de a második után már óvatosabbak, nehogy diszkriminálják a másikat. Könnyű belátnunk, hogy sokan eleinte a kisemmizettség, a hirtelen rájuk szakadó magányosság, „elanyátlanodás” élményét élik át. Csak érettebbé válva képesek elfogadni és belátni azt, hogy osztozhatnak kistestvérükkel a szülői szereteten. ■ A játékok szerepe A gyermek fő tevékenysége iskoláskoráig a játék. Ez az elfoglaltság az apróság minden idejét kitölti. Az iskolakezdéssel sem ér véget a gyermekek játékhoz való kötődése: még jó néhány évig nagy helyet foglal el az életükben. A pszichológusok szerint ez a tevékenység az emberi szocializáció alapja is. A játék segíti a gyermeket az ismeretszerzésben, környezetének megismerésében, segítségével tanul meg kapcsolatot teremteni a többi gyerekkel. A játékon keresztül gyakorolja megszerzett tudását, s nem utolsósorban ez segíti feszültségeinek levezetésében, feldolgozásában is. A fentebb vázoltak miatt sem mindegy, hogy milyen játékszert adunk gyermekeink kezébe. Természetesen a strapabíróság mellett a használhatóság a másik meghatározó szempont. Általános tapasztalat, hogy a kevésbé „megcsinált" játékok sokkal tovább tartják fenn a gyermek érdeklődését, mint a nagyon pontosan megkomponáltak. Az előbbiek, pl. az építőjátékok sokkal tágabb teret engednek a gyermek fantáziájának, mint a nagyon pontosan, apró részleteiben kidolgozott játékok, pl. az olyan baba, amit csak fésülni lehet, vagy egyik ruhából a másikba lehet csak öltöztetni. Szintén gyakorlati tapasztalat, hogy az olcsóbb, ezért kevésbé gondosan kivitelezett játékokkal vagy nem lehet játszani, vagy nagyon gyorsan tönkremennek, mindkét esetben csalódást okoznak a gyereknek. A rosszul elkészített, pontatlanul összeillesztett játékokkal játszani sem tud a gyerek, ettől aztán ingerült, dühös lesz. Tigris a Mici mackóból Ugrabugrál, s még azokat is leteríti, akiket a legjobban szeret. Dr. Nagy Zsuzsanna, a Markhot Ferenc Megyei Kórház és Rendelőintézet gyermekpszichiáter szakorvosa Mici mackó Tigriséhez hasonlítja a hiperaktív gyerekeket. Dr. Nagy Zsuzsanna nem a hiper- aktivitást önmagában, hanem annak szövődményeit tartja veszélyesnek. Mert a nem kezelt hiperaktív gyereknek megromlanak a társas kapcsolatai családi kör ben éppúgy, mint az óvodában, iskolában. Nehezen tőle rálják a felnőttek, és kortársai sem szívesen barátkoznak vele. Negatív visszajelzést kap mindenhol és mindenkitől, emiatt romlik az önértékelése, torzul a személyisége. Ez súlyosabb esetben devianciához vezethet. Antiszociális, kábítószeres fiatal, majd felnőtt lehet belőle. E riasztó jövőkép miatt feltétlenül kezelésre szorul a hiperaktív gyerek. Hatéves kor előtt nem, vagy csak igen súlyos esetben javasolható a gyógyszerezése. Iskolába kerülés után viszont ez szükségessé válhat, mert az elvárások, a viselkedés keretei itt már feszesebbek, amikhez csak részben vagy egyáltalán nem tud alkalmazkodni. A hiperaktiv- itáshoz gyakran társul figyelem- zavar. A hiperaktív gyermek nem tud tartósan egy dologra koncentrálni, nem tud kitartóan dolgozni, játszani, emiatt az iskolában rosszabb teljesítményt nyújt, s a meglévő teljesítményt is gyakran alulértékelik a magatartás- problémák miatt. A kezelés komplex. A gyógy- szerezés mellett pszichoterápiás foglalkozásra is szükség lehet, hogy önértékelése javuljon, ne váljon szorongóvá, depresszióssá, deviánssá. A pszichiáter szakorvos azt mondja, a pedagógiai kezelés is rendkívül fontos az ilyen gyermek számára. Lényeges, hogy a szülő vagy a pedagógus ne adjon több parancsból álló utasítást a gyereknek, mert akkor elkalandozik, s egyiket sem teljesíti. Az utasítások mindig legyenek rövidek, határozottak. Négyszemközti helyzetben vagy kisebb csoportokban köny- nyebb kezelni az ilyen gyerekeket, mint akkor, ha nagyobb létszámú csoportba kerül. A statisztika szerint a gyerekek 1-3 százaléka hiperaktív. Ez azt jelenti, hogy csaknem minden osztályba jut egy-egy örökmozgó diák. A nemek megoszlása: négy fiúra egy lány kerül. A hiperaktivitás betegség, de nehéz meghúzni a határt, hogy honnan számít annak. Ha már saját magának is kárt okoz a gyerek, ha szétdúlja a kapcsolatait, ha már nem tolerálható a viselkedése, ha a képességeihez mérten nagyon rossz teljesítményt nyújt az iskolában, akkor mindenképp orvosi segítségre szorul. A hiperak- tivitáshoz hasonló tü- n e t e k e t más betegség is mutathat, például tartós stresszhelyzet, szorongás vagy depresszió. Dr. Nagy Zsuzsanna azzal igyekszik megnyugtatni a szülőket, hogy a kezelt gyerekeknél kisebb arányban fordul elő deviancia, a személyiségfejlődés egészségesebb irányt vehet. Az életkor előrehaladtával kezelés nélkül is csökken a túlzott mozgékonyság, de a hiperaktivitás figyelemzavar része megmarad. ________________(NÉGYESSY) Mi t jelent? A FI-MO-TA szó a figyelem- zavar, mozgászavar, tanulászavar rövidítése. A szak- irodalom sokféle elnevezéssel jelöli ezt a tünetcsoportot (hiperaktivitás, MCD, POS, HAHAS). Dr. László Zsuzsa klinikai szakpszichológus alkotta a FIMOTA szómozaikot, amely fedi a tünetcsoportot, és nem bántó a gyerek számára. A tünetegyüttes az iskoláskorú gyerekeknek legalább 3-5 százalékát érinti. Az enyhébb esetek figyelembevételével 7-17 százalékra becsülhető a fimota gyerekek száma. A figyelemzavar jelei Figyelembe kell venni a gyermek korát: tünetnek az számít, amiben kortársaihoz képest tartósan és jelentősen különbözik. Egy tünet akkor jellemző a gyerekre, ha az adott viselkedés gyakran fordul elő. Ha az alább felsorolt tünetekből hat legalább fél éven át jellemző a gyerekre, akkor valószínűsíthető a figyelemzavar. 1. Nem figyel megfelelően a részletekre, vagy gondatlan hibákat vét a munkájában. 2. Nehézséget jelent a figyelem megtartása a feladatvagy játéktevékenységen belül. 3. Úgy tűnik, nem figyel, amikor beszélnek hozzá. 4. Nem követi az utasításokat, nem fejezi be a feladatát. 5. Nehézsége van a tevékenysége megszervezésében. 6. Elkerüli, nem szereti vagy ellenáll az olyan feladatoknak, amelyek tartós értelmi erőfeszítést igényelnek. 7. Elveszti a tevékenységhez szükséges dolgokat. 8. Külső ingerek könnyen elvonják a figyelmét. 9. Napi tevékenységében feledékeny. Túlzott mozgásigény Ha a túlzott mozgásigény, szertelenség következő tüneteiből legalább hat fél éven át fennáll a gyereknél, érdemes szakemberhez fordulni. 1. Ülés közben babrál, fészkelő- dik. 2. Elhagyja helyét az osztályban, vagy más helyzetekben, amikor elvárják tőle, hogy ülve maradjon. 3. Rohangál, ugrál vagy mászik olyan helyzetekben, amikor az nem helyénvaló. 4. Nehézségei vannak az önálló, nyugodt játéktevékenységben vagy az abban való részvételben. 5. Izeg-mozog, mint akit felhúztak. 6. Túlzottan sokat beszél. 7. Mielőtt a kérdés befejeződött volna, kimondja a választ. 8. Nehézséget okoz neki a várakozás. 9. Félbeszakít másokat beszélgetés vagy játék közben. Mikor kiválóak? Milyen helyzetben teljesítenek jól a fimota gyerekek? 1. Kettesben a felnőttel. 2. Amikor a partner határozott és elfogadó. 3. Ahol kevés és egyértelmű a szabály. 4. Ha számukra új és érdekes a környezet. 5. Amikor egyszerű dolgot kémek tőlük, és az utasítás világos. 6. Azokban a tevékenységekben, amelyek rutinná váltak. 7. Amikor munka közben gyakori és azonnali megerősítést kapnak, és a problémát is azonnal visszajelzik számukra. 8. Ha kevés kritikát és sok biztatást kapnak. * Forrás: Dr. László Zsuzsa: Az örökmozgó gyerek (A FI-MO- TA Bt. és a SALVE Alapítvány közös kiadványa) Nem jellemzi őket a nyugton maradás.
