Heves Megyei Hírlap, 2003. április (14. évfolyam, 76-100. szám)
2003-04-18 / 91. szám
Fókuszban a foglalkoztatás A növekvő gazdaság új munkahelyeket teremt Az előző évek gazdasági növekedésének megtorpanása már 2002. második félévétől éreztette hatását a megyei munkaerőpiacra. Elsősorban az ipari szektorban tapasztalt termelési és foglalkoztatási visszaesés következtében a piaci szféra munkaerő-kereslete csökkent. A regisztrált munkanélküliek számának 2001. őszén tapasztalt további csökkenése 2002-ben elmaradt, nyilvántartott ügyfeleink száma év végére elérte az 13000-es létszámot. Eredménynek tekinthetjük, hogy megyénkben csökkent a regisztrált munkanélküli létszámon belül a tartós munkanélküliek száma. Ez egyben azt is jelenti, hogy rövidebb ideig tart a munkanélküliségi állapot. Ugyanakkor el kell ismerni, hogy a területi különbségekre jellemző eltérések nem változtak. A munkanélküliségi ráta 9,7 %, 8 megyénél kedvezőbb és 10 megyénél gyengébb munkaerőpiaci helyzetet tükröz, az országos átlagnál 1,7 %-ponttal magasabb. Az észak-magyarországi régió átlagánál 6 % ponttal alacsonyabb megyei ráta jól kifejezi a régión belüli viszonylag kedvező foglalkoztatási pozíciót. - tájékoztatta lapunkat Kisgergely István a munkaügyi központ igazgatója. A foglalkoztathatóság javítása terén is a hatékonyság növelése a cél 2003-ban a Foglalkoztatási törvény módosításából adódóan két lényeges, az aktív eszközök működésére ható változtatással számolhatunk: az egyik az állás- keresést ösztönző juttatás bevezetése az év második felétől, a másik a keresetpótló juttatás összegének megemelése. Mindkettő pozitívan befolyásolhatja a támogatások iránti igények megjelenését. Ezen kívül új lehetőségként jelenik meg az egyes általánostól eltérő foglalkoztatási formák támogatása, ezen belül a részmunkaidős foglalkoztatás és a távmunka. A támogatási rendszer működtetésére vonatkozóan megfogalmazott koncepcióink alapján - tekintettel az Európai Foglalkoztatási Stratégia irinyvonäai- ként megfogalmazott négy "pillér"-re, (a foglalkoztathatóság javítása, a vállalkozói készségek fejlesztése, az alkalmazkodóképesség növelése, egyenlő esélyek biztosítása) a halmozottan hátrányos helyzetű rétegek számára, valamint a hátrányos helyzetű térségekben, elsősorban He vés, Pétervására körzetében, magasabb támogatási mértékkel kívánjuk ösztönözni a foglalkoztatást és a képzést is. Emellett előtérbe ke rülnek a munkaerőpiaci programok, melyek több támogatási forma egyidejű és egymásra épülő alkalmazásával, valamint személyre szabott munkaerőpiaci szolgáltatásokkal kiegészítve, az előbbiektől is Térbeli összesen 1% Munkahelymegőrzés 2% válás 2% támogatás 0% Munkatapasztalat szerzés 11 % Járulékátvállalás 8% Munkaerőpiaci képzés 25% válás támogatása 1% Tartós bértámogatás 16% foglalkoztatás 32% A 2003. évben új döntésekre fordítható megyei decentralizált foglalkoztatási alaprész keretének megoszlása az aktív eszközök között kedvezőbb feltételeket biztosítanak a résztvevők számára. Mindezek megvalósításának forrása a megye ez évi decentralizált kerete, ami 6,6%-kal magasabb, mint az előző évi, így 2003-ban lmilliárd 630 millió 155 ezer Ft-t fordítható foglalkozást elősegítő támogatásokra. A foglalkoztatáspolitikai eszközök és szolgáltatások differenciált alkalmazása és a területi sajátosságok fogják meghatározni, a támogatások jellegét és mértékét. Az utóbbi évek gazdasági növekedésben gyökerező, kedvező munkaerőpiaci folyamatai nem azonos módon érintettek minden területet és réteget a megyében. Egyes kistérségek, halmozottan hátrányos helyzetű csoportok leszakadása folytatódott. Munkahelyteremtés központi támogatással Tények és előrejelzések a megyei munkaerőpiacon A regisztrált munkanélküliek számának változása Heves megyében 2000-2002 I—XII. hónapban A megye gazdasága és munkaerőpiaca a 2002. évi megtorpanást követően remélhetően visz- szaáll az előző évekre jellemző termelési, foglalkoztatási növekedési pályára. A gazdaságot és a foglalkoztatást több, egyidejűleg érintő tényező hatására (az élőmunka költségek minimálbér növekedéssel összefüggő jelentős emelkedése, a tartósan felértékelődött nemzeti valuta versenyképességet mérséklő hatása, egyes ágazatokat globálisan is sújtó keresletcsökkenés, az EU-csatlakozás időpontjának közelsége) várhatóan megyénkben is felgyorsul a gazdaság átrendeződése. Az alacsonyan kvalifikált és bérezett munkaköröket magasabb képzettséget igénylő és nagyobb keresetet biztosító tevékenységek váltják fel. Azzal kell számolnunk, hogy a megye munkaerőpiacán várhatóan egyszerre jelentkeznek az esetlegesen nagyobb létszámot érintő létszámleépítések és a jelentősebb létszámfelvétellel járó fejlesztések. A 2003. évre prognosztizált 3,5-4 %-os gazdasági növekedés várakozásaink szerint Heves megyében is megvalósul. Nagyon fontos, hogy a termelésfelfutás foglalkoztatási növekménnyel párosuljon, mivel a hazai foglalkoztatottsági szint az Uniós átlagtól jelentősen elmarad (szemben a KSH munkaerő-felmérés által becsült, összehasonlítható munkanélküliségi rátával, amely Magyarországon 2002. IV. negyedévben 5,9 % volt, 1,8 %-ponttal alacsonyabb, mint az EU-orszá- gok átlaga). Az Európai Unióhoz történő csatlakozás közeledtével a munkaerőpiaci folyamatok befolyásolásának finomabb eszközei kerülnek előtérbe. A fentieknek megfelelően a munkaügyi szervezet számára is az elsőrendű cél a foglalkoztatottak számának növelése, munkahely teremtő beruházások központi támogatása révén, a decentralizált aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök hatékony felhasználásával, az álláshely-feltáró és közvetítő munka eredményességének javításával, csak ezután következik a fontossági sorrendben a regisztrált munkanélküliek számának csökkentése. wmm Kiss Péter munkaügyi miniszter a pályaválasztási kiállításon Kitörés a munkanélküli helyzetből A rendelkezésünkre álló források hatékony felhasználása mellett szeretnénk elérni, hogy az egyénekre szabott szolgáltatások segítségével a legmegfelelőbb támogatási formákat találjuk meg ügyfeleink számára. A munkaerő közvetítés során együttműködésre törekszünk a munkáltatókkal annak érdekében, hogy megtaláljuk számukra az alkalmas munkavállalót. Munkanélküli ügyfeleinket intenzívebb álláskeresésre szeretnénk ösztönözni, melynek sikerességét az Álláskereső Klub programjain való részvétel útján tudjuk javítani. Segítséget szeretnénk nyújtani azoknak az ügyfeleinknek, akik elképzelése nem kialakult, nem találják a kitörési utat a munkanélküli helyzetükből. Számukra lehetőséget biztosítunk arra, hogy munkatanácsadó, pszichológus közreműködésével pontosan meghatározásra kerülhessen a képzési és pályaválasztási irány. A megye gazdaságának versenyképességét fenntartó szerkezeti átalakításhoz elengedhetetlen szakmastruktúra fejlesztést a gazdaság igényeinek megfelelő munkaerőpiaci képzések szervezésével, támogatásával szeretnénk elősegíteni. Ennek megfelelően a munkaerőpiaci képzés szerepe tovább növekszik 2003-ban. Az év második felétől az "álláskeresést ösztönző juttatás'1 bevezetésével a járadékot kimerítő munkanélküliek 6, illetve 9 hónapig még továbbra is a munkaügyi szervezetnél maradhatnak, ellátásban is részesülhetnek. Mindennek kedvező hatásaként várjuk, hogy ez idő alatt nagyobb valószínűséggel juthatnak hozzá az egyes támogatási formákhoz, mintha szociális segélyen lennének. Jelentős előrelépést kívánunk elérni az atipikus foglalkoztatási formák távmunka, részmunka- idős foglalkoztatás) bővítése terén, a lehetőségek megismertetése, illetve a központi döntéshez és forrásokhoz kapcsolódó kiegészítő támogatások biztosítása révén. Kisgergely István a munkaügyi központ igazgatója A foglalkoztatottsági szint növelését várjuk a nagy érdeklődésre számot tartó központi munkahelyteremtő pályázattól, amely a megyénkben működő kis és középvállalkozások számára nyújt kedvező lehetőséget fejlesztésre, beruházásaik pótlólagos tőkeigényének biztosítására. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium által kiírásra került és a Széchenyi terv folytatásaként tekinthető Széchenyi Fejlesztési Program kis- és középvállalkozások támogatását célzó programcsomagja, de a SMART és a Nemzeti Energia Fejlesztési programon belül is találhatnak a vállalkozások fejlesztésre, Uniós elvárásoknak megfelelésre lehetőséget nyújtó pályázatokat. Itt kell megemlítenem az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány foglalkoztatás elősegítésére vonatkozó pályázati programjait is. Ez utóbbiak a gazdasági társaságok mellett elsősorban a helyi intézményrendszer, civil szektor, nonprofit szféra foglalkoztatási szándékát hivatott támogatni. A gazdasági növekedés hatásaként arra számítunk, hogy a támogatott foglakoztatás iránti kereslet is növekszik, és nagyon lényegesnek tartjuk, hogy a munkakeresés intenzitása is nőjön, a regisztrált munkanélküli státusz a munka világába visszataláló nem regisztrált munkanélküliek és inaktívak tranzit állomása lehessen. ■
