Heves Megyei Hírlap, 2003. április (14. évfolyam, 76-100. szám)

2003-04-14 / 87. szám

6. OLDAL HEVES KÖRZETE 2003. ÁPRILIS 14., HÉTFŐ E S Költészetnap. Pénteken a Hevesi Városi Könyvtár gyer­mekrészlegében ismét megren­dezték a költészetnapi vers­mondó versenyt. A diákokat Sárándi István, a város Műve­lődési, Oktatási, Sport- és Ifjú­sági Bizottságának elnöke kö­szöntötte, aki emlékeztetett ar­ra, hogy ez az ünnep József Attila születésnapja, s Heve­sen itt most nem csak ünnepe­lünk, hanem egy nemes ver­sennyel is a költészetre irá­nyítjuk a figyelmet. A bizottsá­gi elnök felidézte, hogy a köl­tészet előfutárai a dalnokok voltak, s egyben arra biztatta a gyermekeket, hogy olvassanak minél több verset, hiszen ez az emberség maga. Testületi ülés. Szerdán reg­gel 9 órakor ismét ülésezik a hevesi képviselő-testület. A ta­valyi esztendő költségvetési beszámolója után rendeletal­kotás következik a most indu­ló helyi buszközlekedésről, majd megalakul egy ideiglenes bizottság, amely a városi ki­tüntetésekről dönt. A Hevesi Sportegyesület beszámolója mellett testületileg jóváhagy­ják az 1. számú általános isko­la névváltoztatását, amely szeptembertől Hevesi József nevét veszi fel. Boconád. A település képvi- selő-testülete legközelebb ápri­lis 24-én ülésezik, ahol a tava­lyi esztendő zárszámadását vi­tatják meg a képviselők. Ugyancsak a lakosságot érintő hír, hogy április 16-án, a mű­velődési ház mögötti téren eboltást tartanak, a pótoltás időpontja pedig április 25. Az éves lomtalanítás pedig április 26-án, szombaton lesz a falu­ban. Foglalkoztatás. A napokban döntés született a Heves Megyei Munkaügyi Központ Hevesi Ki- rendeltségével, hogy 15-20 munkanélküli fiatal parkgondo­zói átképzésben részesült, s a gyakorlati terepet a város bizto­sítja. Ugyancsak a munkanélkü­liség enyhítését segítené a men­torképzés. A középiskolai vég­zettségűek átképzését követően kistérségi szinten segítenék a munkanélkülieket szociális és jogi ügyeik intézésében. ■ Hevesen, a Móricz Zsigmond Művelődési Központ aulájában a hónap elején a 32. Észak-magyarországi Fotóművészeti Szemle alkotásait láthatta a közönség. A bemutatott képek helyén április 20-ig az uniós csatlakozásra készült hozománykiállítás lesz látható, a fotóművészeti szemlére készült fényképek április 20. után még két hétre visszakerülnek a falra fotói perl marton Az óvoda nem fontos? Tárnáméra Falugyűlésen ismertette Bencze László polgármester az elmúlt esztendőben végzetteket, illetve az elkövetkezendő négy év cik­lusprogramját. Az ezt követően elhangzó lakos­sági kérések között többen felvetet­ték az új óvoda épüésének ötletét, illetve javaslatát. Mivel az önkor­mányzat intézményei közül éppen az óvodának a legkritikusabb az ál­lapota, ezért szülők és nagyszülők egyaránt szorgalmazták, mielőbb készüljenek tervek egy új létesít­mény megvalósítására. A lakosok egyöntetű akaratá­nak némileg ellentmondani lát­szott, hogy a polgármester úgy fo­galmazott: nem épp egy ilyen kali­berű beruházás most a legfonto­sabb. A sorokban kibontakozó zúgolódás után azonban a testület nevében ígéret hangzott el, hogy keresni fogják a pályázati lehető­ségeket, s amennyiben lesz ilyen, úgy megpróbálják az óvodások kö­rülményeit jobbá tenni egy új léte­sítmény felépítésével. Szóba került a már lezárt sze­méttelep illegális használata is. Mi­után a méraiak háztartási hulladé­ka is Jásztelekre került, a helyi lera­kót lezárták. Ettől függetlenül a ta­vaszi nagytakarítások idején töb­ben elhelyezték itt a lomot, amely a kukába már nem fért. Éppen ezért panaszolták többen: ha nem vihetik ki a szemetet, akkor a falu egyre koszosabb lesz. A településen egyébként lesz tavaszi nagytakarí­tás, s akkor mindenki megszaba- dulhat a felesleges kacattól. ■ Van-e kiút a válságból? Bűnmegelőzési koncepciót ismertettek a kistérségi ülésen Heves megye bűnügyileg legfertőzöttebb tele­pülése Átány. Nem véletlen, hogy itt tartotta ülését a dél-hevesi kistérség, hiszen a napiren­dek között például ismertették a polgármeste­rekkel azt is, hogy milyen komplett válságkeze­lési tervet dolgoztak ki a falura — amely adott esetben más településekre is adoptálható. Dél-Heves Gönczi Mihály polgármester arra figyelmeztetett: nem kell leírni az 1700 lakosú települést akkor sem, ha a megye bűnügyileg leginkább fertőzött községe. Elkészült ugyanis egy olyan válságke­zelési terv, amely Van-e kiút? címmel vázolta a jelenlegi helyzet történelmi kialakulásának a fo­lyamatát, és megoldási javaslatokat is tett. Az elhangzottak rávilágítottak a település sajá­tos helyzetére. Átány lakosai a környék települé­seinek katolikus tengerében egyetlen református szigetként helyezkedtek el, erre utal például a sa­játos zártságot tükröző beltelki építkezési forma is. A zártság nem csupán az építkezésekre, ha­nem a gondolkodásra és az életritmusra is jel­lemző volt. Roma családok évekig nem kerültek ebbe a közösségbe, azt a néhányat, amely itt te­lepedett meg, elfogadták. Lényeges változások kezdőd­tek a' 70-es években, amikor a fi­atalok igyekeztek a városban megtelepedni, az egyedüli mun­kalehetőség helyben a termelő- szövetkezet, illetve az akkori ta­nács intézményei maradtak. A kilencvenes években ezek a le­hetőségek tovább szűkültek, így született meg a ma is ismert szo­morú mérleg: a 930 aktív munkakorú lakos 20 százaléka munkanélküli. A település összlakossá­gának 30 százaléka jelenleg roma, az iskolában ez az arány 70 százalék. A 141 szociális támogatott­nak pedig a 90 százaléka tartozik a kisebbséghez.- Mindennek az lett a következménye - fog­lalta össze a tanácskozásokon elhangzottakat Kontra Gyula, a dél-hevesi kistérség elnöke —, hogy a telekárak a valós értékek alá estek, a mun­kahelyteremtés kockázatos, a faluban való meg­telepedést csak azok a családok vállalják, akik az újrakezdésre képtelenek. A cél ebből adódóan egyértelmű: vonzó, biztonságos településképet kell teremteni, amelybe beletartozik az életkörül­mények javítása, a munkahelyteremtés, a bűn- cselekmények számának csökkentése, és az, hogy a lakosok önmaguk is aktívan vegyenek részt a vagyonuk védelmében. Első lépésként az önkormányzat létrehozta a családsegítő és gyermekvédelmi szolgálatot, ahol pszichológiai és romanológiai ismeretekkel ren­delkező munkatársakat alkalmaznak. Amennyi­ben végre sikerülne egy önálló körzeti megbízottat a faluban tudni, úgy az önkormányzat anyagilag is segítené a munkáját és a megélhetését. Az isko­lában - habár a gyermeklétszám nem növekszik — újabb tantermek szükségesek, mivel az inger- szegény környezetből érkezett diákok hatékony oktatása csak kiscsoportos bontásban képzelhető el. A fiatalok életszemléletében, szabadidejük el­töltésében lényeges változást hozhat a Teleház, il­letve az, hogy a DADA-programra is hangsúlyt he­lyeznek. A szociális gondoskodásban pedig első­sorban azok számíthatnak segítségre, akik maguk is tenni akarnak körülményeik változtatásáért. Lényeges, a mindennapi biztonságérzetben bekövetkező változásokat várnak a pánikgom­bok felszerelésétől, amely közvetlenül a polgár­őröknek jelez, ha a lakó valamilyen szokatlan dolgot vagy mozgást észlel környezetében. Mivel ez a modell adoptálható, úgy annak részelemeit vagy akár a teljes intézkedési csomagot is átvehe­tik azok a községek, amelyek évek óta kilátásta­lannak érzik helyzetüket. Ezt követően ismertették az M8-as gyorsforgal­mi út megvalósítási tanulmánytervét, amely Szolnokot Hevesen át az autópályával, illetve az Eger-völggyel kötné össze. Szóba került egy térségi informatikai hálózat megvalósítása is, amely elektronikus tájékoztatást éppúgy tartalmazna, mint a polgármesteri hivatalok napi, rendszeres információcseréjét, szuromi rita Könyv Kő Pálról A dél-hevesi kistérség döntött arról, hogy 100 ezer forinttal támo­gatja a Kő Pál Munkácsy- és Kossuth-díjas szobrászművészről írott és megjelenés előtt álló könyvet. Mivel Kő Pál nem csupán Heves szülöttje, hanem a város díszpolgára és a Heves megyéért kitünte­tés birtokosa, ezért a térség fontosnak tartotta a kiadvány elkészül­tét. Ugyanakkor a hevesi kulturális, oktatási bizottság is ígéretet tett egy ugyanekkora összeg megszavazására. Nyárköszöntő médiahajó Kisköre A már hagyományos médiahajó­val indul az idei nyári szezon Kis­körén — tájékoztatta lapunkat Ko­vács Márton, az idegenforgalmi bi­zottság elnöke. — A június 6-i ren­dezvényt még ezen a hétvégén horgászgála követi, a következő hétvége pedig a motorosoké lesz. Június 22-én ismét a triat- lonosoké a terep: a sportolók a 17. triatlonfesztiválon rövid távú ranglistaversenyen mérkőzhet­nek. A következő hétvége a Péter- Pál-napi búcsúé. Július 6-13. között a Vásárhelyi Pál Általános Iskola ad otthont az egyhetes művészeti alkotótábor­nak, ahol a gyermekekkel Honvisák Károlyné irányítása mel­lett művésztanárok foglalkoznak. A tábor befejezésekor már újabb program kezdődik, a nemzetközi romafolk fesztivál, egy hét múlva pedig a település ad otthont a nyugdíjas folktalálkozónak és a strandlabdarúgó bajnokságnak. Újabb egy hét elteltével a II. Ti- sza-tavi fesztiválon szórakozhatnak az itt nyaralók és a helyiek, majd augusztus elején családi vetélkedő­re hívják a pihenőket. A programok augusztus 20-án érnek véget sze­zonzáró ciáridóval, amelyet egy Kis­körei forgatag néven meghirdetett vidám nap előz meg - ismertette a terveket Kovács Márton. ■ A francia Christian Dior cégnek készít óriás makramé technikával viseleti ruhadara­bokat a Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet. Felvételünkön Csikós Istvánná egy készülő toppal fotó: ötvös imre Telt ház lett strandnyitásra Példás összefogással megmenekült az ifjúsági tábor Rövid ideig úgy tűnt, hogy új bérlő vagy pályázó hiányában be kell zárni a tarnamérai strandot és ifjúsági tábort. A léte­sítményt annak idején a tarnaméraiak építették — s most a bajban ők is mentették meg. Tárnáméra A polgármesteri hivatalban dol­gozók egyéves kemény és kitartó szervezőmunkáját dicséri, hogy május elsejére, a strand nyitására minden készen áll. Ráadásul egy olyan társadalmi összefogás is született, amely példa nélküli. — A strandot és az ifjúsági tá­bort annak idején apáink, nagy­apáink építették — ismertette az előzményeket Kovács Györgyné jegyző, aki utalt arra, hogy most szintén a méraiak akarata kellett ahhoz, hogy újra üzemeltetni tudják a létesítményt. Mivel a ko­rábbi bérlő visszaadta a bérleti jo­got, a létesítményt eladni nem si­került és új bérlő sem jelentke­zett, ezért bezárás helyett az ön- kormányzat úgy döntött: a pol­gármesteri hivatal munkatársai „veszik kézbe” az ügyet. A hivatal dolgozói időt és energi­át nem kímélve darabonként át­vizsgáltak minden egyes ágyne­műt, takarót, s amelyiken taláüak egy pici lyuká vagy egy leszakadt gombot, azt a nyugdíjasklub asszo­nyai megvarrták. Az általános isko­lás gyermekek az őszi falevél össze- gereblyézését vállalták, a közhasz­nú munkások az épületek kijavítá­sán dolgoznak. Egy vállalkozó ab­ban ajánbtta fel segítségét, hogy szállodákban leselejtezett, ám még jó állapotú ágyakhoz jussanak. — Több mint 350 iskolát keres­tünk meg levélben, és ajánlottuk nekik a strandot és a tábort - foly­tatta a jegyzőnő. - A válaszlevelek visszaérkeztek, s elmondhatjuk, hogy a május elsejei strandnyitás­tól szeptember 3Ó-ig teljes üzem­ben dolgozunk. Az iskolások itteni táboroztatását olyan programok­kal sikerült színesítenünk, mint a sétarepülés, a lovagoltatás, a ko- csikáztatás, illetve kézműves-fog­lalkozásokon való részvételre is mód nyílik. Igény esetén akár szö­vés vagy korongozás is tanulható a nyári pihenés alatt. Ázok a méraiak pedig, akik sportolni kívánnak a medencé­ben, kedvezményes belépővel te­hetik azt meg a kora reggeli, illet­ve a zárás utáni órákban, iszuromd A kastélymentésnek újabb szép példája látható Tenken. Az egykori Elek-kastélyt, vagy ahogy a helyiek ismerik, Fűzfa-kastélyt vissza­vásárolták az örökösök, és azt helyreállították. A külsejében megújult épületnek a történelmi parkját is hamarosan rendezik. Az épület magántulajdonban van, így a helyiek csupán a felújított kerítésen át láthatják a szembeötlő változásokat fotó: perl marton

Next

/
Thumbnails
Contents