Heves Megyei Hírlap, 2003. március (14. évfolyam, 51-75. szám)

2003-03-01 / 51. szám

2003. Március 1., szombat MEG Y E I KÖRKÉP 5. OLDAL Perelnek az „összeférhetetlen” orvosok (Folytatás az 1. oldalról) Voltak olyan települések, ahol a testület mondta ki az összeférhe­tetlenséget, de volt, ahol maga az érintett számolta fel az ehhez vezető okokat. Ez utóbbiak, lé­vén megoldódtak helyben, már nem is kerültek a közigazgatási hivatal, annak vezetője révén pedig a bíróság látóterébe. A kérdés bírósági úton való rendezéséről szólva dr. Illés Endre elmondta, megyénkben már születtek döntések, s ezek mindegyikében megállapította az összeférhetetlenséget a talá­ros testület. Lapunk tudomása szerint már más megyékben is születtek ítéletek, amelyek „rí­melnek” az itteni döntésekre. (Miután úgymond „szabvány esetekről” van szó, gya­níthatóan a többi peres ügyben is elutasítják majd az orvosok kerese­tét.) Másrészt az orvosok már jelezték: nem hagy­ják annyiban a dolgot: a Legfelsőbb Bírósághoz (LB) fordulnak, de már az Alkotmánybíróság (AB) előtt is megtámadták az ominózus törvényt. Az AB - még meg nem született - állás- foglalása kapcsán pedig voltak, akik úgy vélekedtek: az aligha lesz visszamenőleges hatályú, a jelen körülmények között pe­dig még ha az orvosoknak is adnak igazat, a verdikt legfel­jebb csak a következő választá­sokkal léphetne életbe. Egy mandátumát vesztett orvos visszaemelése a testületbe ugyanis túlságosan is nagy za­varral járna. E kérdés kapcsán joggal vetődhet fel az is, ily mó­don ki lehet képviselő egy adott településen, ha így vagy úgy ki­zárják azokat, akik képesek ar­ra, hogy vigyék a közösség ügye­it. Hiszen korábban komolyan felmerült az is, hogy az önkor­mányzattal szerződéses viszony­ban álló vállalkozó háziorvosok és az önkormányzati érdekeltsé­gű gazdasági társaságoknak a képviselő-testületekből szintén kizárt vezetői mellett az önkor­senki sem lehet önmagával szer­ződő fél. Ám ezek szerint az ugyancsak a képviselő-testülettel kötött szerződés alapján dolgozó iskolaigazgató vagy a közalkal­mazott háziorvos sem lehetne képviselő-testületi tag - mutatott rá a törvényben rejlő ellentmon­dásra dr. Szalontai Imre, a FAKOOSZ megyei elnöke. Dr. Doktor Ferenccel együtt azon az állásponton van, hogy ezen utóbbi körben érintettek ráadá­sul még a fizetésüket is az önkor­mányzattól kapják, szemben a testületből kizárt vállalkozó há­ziorvossal, akinek a megyei egészségbiztosítási pénztár utal­ja a pénzt... Mindebből a FAKOOSZ arra a következtetésre jutott, hogy a törvényt nem az eredeti jogalko­A falu „hallgat’ A jogszabály értelmében ha a képviselő-testület nem dönt az összeférhetet­lenségről, vagy döntése jogszabálysértő, a közigazgatási hivatal vezetője a megyei bíróságnál kezdeményezheti az önkormányzati képviselő összeférhe­tetlenségének kimondását. (Azon sincs mit csodálkozni, hogy „hallgat" a falu: egy kis faluban aligha fogják az összeférhetetlenséggel „provokálni” az or­vost, hiszen talán már másnap hozzá kell fordulni segítségért...) mányzati fenntartású iskolák, intézmények vezetői se lehesse­nek képviselő-testületi tagok.- Eme, a korrupció ellen alko­tott törvényi rendelkezés abból az alaphelyzetből indul ki, hogy tói szándék szerint alkalmaz­zák, ráadásul - tette hozzá Dok­tor - komoly jogbizonytalansá­got is eredményez, hiszen külön­böző rétegekre különbözőképpen alkalmazzák azt, ami viszont már felveti a törvény előtti egyen­lőség kérdését is. Dr. Doktor Fe­renc mindemellett arra is utalt, hogy a parlamenti választásokat megelőzően mind a bal-, mind pedig a jobboldalról miniszteri szintű ígéretek hangoztak el arra nézvést, hogy korrigálni fogják e törvényt. Ez azonban nem tör­tént meg, s az AB állásfoglalása is jó ideje késik már, miután két éve, hogy beadvánnyal éltek ott. Az eddig született megyei bí­rósági ítéletek kapcsán Szalontai szóvá tette azt is, hogy az egyik dunántúli település vonatkozá­sában úgy mondták ki az orvosi összeférhetetlenséget, hogy ott még a rendelő sem az önkor­mányzaté, az teljes egészében a vállalkozó háziorvos tulajdona. így a FAKOOSZ, karöltve a Ma­gyar Orvosi Kamarával, mást nem tehet - fűzte hozzá -, mint hogy min­den érintettet arra biztat: forduljanak az LB-hez, ahol bírják a kamara tá­mogatását és szükség ese­tén a jogi segítségét is. - Ha kell, az LB és az AB után Strasbourgba is el­visszük az ügyet, miután az álta­lunk sérelmesnek talált törvény egyszerűen kirekeszti a .társada­lom egy csoportját a választásból - szögezte le Szalontai. KÜHNE GÁBOR ____SUHA PÉTER B al, jobb Azt hihetnénk, hogy egy falu működésé­ben nehéz értelmezni a politikai oldalak jelenlétét, hiszen minél kisebb egy közös­ség, annál kevésbé osztódhat meg. Hogy ez mégsem így van, arról alább értekezünk, de előre szögez­zük le: a politikai megosztottság ahogy károkat okozhat nagy­ban, úgy kicsiben is, még inkább. Ráadásul furcsa helyzeteket szülhet. Olyanokat például, hogy a baloldali (utód-kommunista, ahogy előszeretettel han­goztatják a másik oldalon) települési képviselők rászánnának némi pénzt, nem is keveset a település műemlék templomá­nak felújítására. Arra a templomra, amelynek folyamatos rom­lása komoly (politikai színezetű) vitát váltott ki néhány éve, amikor is a helyi jobboldali „tömb” élesen támadta a baloldali polgármestert, mondván: az elsumákolta az elkerülő utat, s most tessék, a nagy forgalom miatt összedől a templom a falu közepén. (Csak zárójelben: a szakértői vizsgálatok nem a rez­gésekre, hanem a gyenge szerkezetre, a szakszerűtlen építé­szeti beavatkozásokra vezetik vissza az állapotromlást.) A jós­lat szerencsére nem vált be, még áll a templom, igaz, egyre rosszabb az állaga. A baloldali önkormányzat pályázott a jobb­oldali kormányhoz, nyertek is pénzt a templom felújítására. Amihez hozzátették a falu ereje szerint megengedhetik, s ter­mészetesen az egyház is áldozott volna a teljes tetőcserére, s ezzel a templom megmentésére. Mégis minden a visszájára fordult: az immár jobboldali kép­viselő-testületi többség visszavonta a baloldaliak támogató döntését, mondván: amazok kisöpörték a kasszát (ismerős szöveg), és nincs pénz még a saját épületekre sem, nemhogy a máséra, jelesül az egyházéra. Ez jobbról igen érdekes érvelés. Ennek fényében mégiscsak el kell hinnünk, hogy egy falucska életében nem lehet megha­tározó a politikai irányultság. Na de akkor miért hagynak veszni tizennégy meglévő milliót, négy hiányzó ellenében? Díjat tűztek ki Eger A Heves Megyei Rendőr-főkapi­tányság (HRFK) -nyomozást ren­delt el ismeretlen tettes ellen (képünkön), aki - mint már hí­rül adtuk - február 25-én, reggel 5 óra 45 perckor a bevétel átadá­sára kényszerítette a Vadászkürt játékterem pénztárosát, majd a pénz átvétele után a sértettet életveszélyesen megsebesítette, és a helyszínről elmenekült. A HRFK vezetője 200 ezer forint díjat tűzött ki annak, aki a bűn- cselekménnyel kapcsolatban ér­demi információval segíti a rendőrök munkáját. Jelentkezni személyesen a HRFK nyomozó osztályán, vagy a 36/522-128-as telefonon, illetve a 107-es vagy 112-es segélyhívón lehet. ■ Olvasónk parkolójegy, illetve érvényes bérlet nélkül parkolt a belvárosban. Meg is kapta a pótdíjfizetési felszólítást. Naptári évvel szá­molva — jó egy év múlva. Eger A pótdíj megfizetésére kötelezett még 2001 végén használta az önkormányzati tulajdonú fizetőpar­koló-helyet, fizetés nélkül. A város főmérnöki iro­dájának közterület-felügyeletétől pedig 2003 janu­árjában kapta meg a fizetési felszólítást. A parko­lási vétség elkövetőjét nem is a felszólítás ténye vagy a pótdíj összege - 4800 forint - gondolkod­tatta el, hanem az, hogy mindezt több mint egy évvel az eset után hozták a tudomására. A kézbe­sítéstől számított öt munkanapot adva a befizetés­re, ellenkező esetben a hivatal kénytelen követelé­sét bírósági úton behajtani záradékkal.- Az eset egyáltalán nem egyedi és kirívó - szögezte le Takács Attila, ez egri közterület-fel­ügyelet vezetője. — Ilyen nagy az átfutási idő. A gyorsabb értesítés egyáltalán nem rajtunk múlik, a hivatalos út nagyjá­ból ennyi időt vesz igénybe. A többszereplős folyamat első állo­mása a megyeszékhely fizetőparkoló­it üzemeltető Városgondozás Kft., amelynek ellenőrei veszik fel a nem fizető jármű adatait, fényképpel is dokumentálva a tényt, s rögtön a helyszínen a szélvédőn el is helyezik a pótdíj megfizetésére fel­szólító értesítést, közkeletű nevén a csekket tartal­mazó piros „Mikulás-csomagot”. A parkoló üze­meltetője néhány napot általában még vár, hogy a delikvens befizeti-e a büntetést. Azután továbbítja az ügyet az önkormányzatnak, ahol majd eljárnak a mulasztók dolgában. A hivatal közterület-fel­ügyelete a rendelkezésre álló azonosítók - rend­szám, típus stb. - alapján nekiáll „kinyomozni” a szóban forgó gépjármű üzembentartójának, tulaj­donosának pontos címét. Ez pedig úgy történik, hogy megkérik a Belügyminisztérium központi nyilvántartójától a szükséges információkat. Mindez persze nem túl rövid folyamat, a teljes hosszadalmas hivatalos út végigjárásával. De - miként Takács Attila hangsúlyozta - ezt a személyes adatok védelme és az adatkezelőre vo­natkozó adatvédelmi rendelkezések szigorú köve­telményeinek a betartása is indokolttá teszi. Ráadá­sul nem egy-két esetben, hanem ezres nagyságren­dű ügyben járnak el évente, ami még tovább nehe­zíti a dolgot. Ugyanakkor elismerte, hogy tényleg nem túl szerencsés a pótdíjbehajtás és a parkolás megtörténte közötti ilyen nagy időbeli távolság. Ezen a műszaki és személyi feltételek bővítése mellett az is sokat segítene, ha a parkolót haszná­lók fizetési morálja javulna, vagy legalább a bünte­tést az eset után mielőbb megfizetnék. Ez számuk­ra is anyagi előnnyel járna, hiszen így jóval kisebb összeget kellene megfizetniük annál, mint amit a kiküldött pótdíjfizetési felszólítás tartalmaz, ikji Az elévülés öt év A parkolás olyan polgári jogi szerződés, amelynek során a bliccelő nem fizet a szolgáltatás igénybevételéért. A követe­lés érvényesítésének elévülési ideje öt év. A mulasztóktól a büntetés összege akár polgári peres úton is behajtható. „Az ostobaság versenye” (Folytatás az 1. oldalról) Lengyel szerint nagyon erősen megjelentek az emelkedő nagyvá­ros új, „minőségi” szavazói. 2002- ben hihetetlen magas választói hajlandóság mellett Budapest tel­jesen „elvörösödött”, s az önkor­mányzati választásokon aztán a jobboldal a nagyvárosok többsé­gében, az igazi polgárvárosokban is partvonalra került. Ennek a po­litológus szerint az lehet az oka, hogy a modernizáció inkább húz Európa és a Nyugat felé. Ha a Fi­desz „beállt volna az igenbe”, Eu­rópába, nyerhetett volna, ám ehe­lyett a vesztesek pozíciójába ke­rült, az olyan kisvárosok, falvak mellé, amelyeknek lakói rázzák az öklüket, hogy oda aztán ne menjen a tőke. Nyilván nem is megy. Lengyel ugyanakkor figyel­meztetett arra, hogy vannak olyan térségek, amelyek szavazáskor ide-oda csapódnak, a Kánaánt ígé­rő pártot kedvelik. Ilyen Délkelet- Magyarország, a Dél-Dunántúl, s a szlovák határszél. Budapest és más nagyvárosok valószínűleg maradnak többségükben szocia­lista-liberális beállítottságúak, de nemigen lehet megmondani, hogy mi lesz Miskolcon, Szege­den vagy éppen Szolnokon. Lengyel úgy vélekedett, hogy miként tavaly, úgy 2006-ban is há­rom tényezőn dőlnek el a válasz­tások: a gazdaság általános állapo­tán, a korrupciós helyzeten és az önkormányzatokkal való bánás­módon. Rendkívül lényeges, hogy mely politikai erő vezet egy-egy önkormányzatot. Polgári körök­ből, az utcáról nem lehet megost­romolni egy várost vagy egy vidé­ket. Demokráciában nem forrada­lom van, hanem választás. A konferencián Ron Werber, a szocialista párt volt kampányta­nácsadója elmondta: a kampányt megelőzően meg kellett küzdenie azzal az MSZP által megfogalma­zott prekoncepcióval, amely sze­rint Magyarországon nem alkal­mazhatók a Nyugat-Európában használt kampányeszközök. Ki­fejtette, óvták az utcai kampány­tól, mondván, az régi rossz emlé­keket idéz fel, s az MSZP részéről úgy vélekedtek, hogy különböző módon kell megközelíteni a Buda­pesten, a kisebb vidéki városok­ban és a falvakban élő választó­kat. Ám ennek az ellentéte bizo­nyosodott be, hiszen valamennyi településen közérthető üzenetek­re van szükség, amelyek eligazít­ják az embereket abban, hogy mit kínálnak az egyes politikai pártok. Werber szerint különbséget kell tenni a negatív kampány és a poli­tikai ellenfél szisztematikus démonizálása között. irmi A ValóVilág és a csodák Andornaktálya Lehetetlen volt könnyek nélkül végignézni tegnap az Andomak- tályai Fogyatékosok Otthona és Rehabilitációs Intézet lakóinak farsangi mulatságát. Hol azért, mert torokszorító volt az igyeke­zetük, hol pedig azért, mert iga­zán mulatságos produkciójuk lát­tán sírni kellett a nevetéstől. Az előkészületek kerek egy hó­napig tartottak. Ennyi idő kellett ahhoz, hogy a legkevésbé aktivi­zálható beteget is színpadképes állapotba varázsolják. Voltak, akikre csupán annyi szerepet oszthattak, hogy fának öltözve ácsorogjanak, míg a mozgéko­nyabb lakótársaik körültáncolják őket Hupikék Törpikeként. Ugyanakkor olyan sérült embe­rek is élnek az otthonban, akik egészen komoly epizódok előadá­sára is képesek. Látszik rajtuk a megfelelni akarás, hogy sikerül­jön meghódítaniuk a közönséget. Némely lakó még meg is kérdez­te a színpadról lelépvén: „ügyes voltam?”. Ilyenkor csak az a válasz lehet: „igen, nagyon jó”. Mert ezek az emberek valóban beleadják szí- vüket-lelküket, hogy szeressék őket. És tényleg csak az elragad­tatás hangján lehet szólni arról, hogyan jelenítették meg a tévé­ből ismert ValóVilágot, miként fi­gurázták ki zseniálisan az ottani szereplőket. Az is remek volt, ahogyan a Pa-Dö-Dőt utánozták. Okvetlenül szót érdemelnek a Ke­tchup-táncosok, meg az Óz, a csodák csodája mesejelenet elő­adói. Voltaképp senkit se lenne szabad kihagynunk, mert mind­annyian tudásuk legjavát adták. Nagyrabecsülés illeti mind­azokat, akik felkészítésükben se­gítettek. (NÉGYESSY) A farsangi mulatság egyik epizódja a lakók előadásában: Oz, a csodák csodája Leválnának a körjegyzőségről IVÁD A településen lakók számára a- napokban tartottak közmeghall­gatást. A helyi fórumnak az adott különlegességet, hogy a község­ben hosszú idő óta ez volt az el­ső olyan találkozó a lakosság és az önkormányzat vezetése kö­zött, ahol nyilvánosan tájékozód­hattak az emberek a falut érintő időszerű kérdésekről, tervekről. A zsúfolásig megtelt művelődési házban elsőként Ivádi Gábor pol­gármester tartott rövid tájékozta­tót a község idei kilátásairól, majd kérdések hangzottak el. Szó esett többek között arról is, hogy az önkormányzat vezeté­se fontolóra veszi a pétervásárai körjegyzőségről való leválás gon­dolatát. A következmények át­gondolása és a szükséges számí­tások után ez év második felében születhet meg a döntés. ■ Hosszú az út a felszólításig

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents