Heves Megyei Hírlap, 2003. március (14. évfolyam, 51-75. szám)

2003-03-01 / 51. szám

6. OLDAL H 0 R 1 Z 0 N T 2003. Március 1., szombat Előléptetés, dicséret, jutalom A genfi székhelyű Nemzetközi Polgári Védel­mi Szervezet március 1-jét jelölte meg a szak­ma világnapjaként. Tegnap Egerben, a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Kos­suth utcai objektumában tartottak megemlé­kező ünnepi állománygyűlést. Heves megye Az eseményen Nagy Sándor pv. ezredes, megyei katasztrófavédelmi igazgató köszöntötte a polgári védelem területén dolgozó szakembereket. A te­rület áttekintését összegző beszédben felidéződ- tek a tevékenység honi kezdetei, az önkéntes szer­veződésű Légoltalom védelmi szerepvállalására emlékeztetve. A katonai szembenállás megszűn­tével mára más, felszínre került veszélyforrások követelik meg a szervezett védekezést. Földren­gés, ár- és belvíz, ipari baleset bármikor előfordul­hat. Mivel a katasztrófák nem ismernek országha­tárt, ezért a nemzeti és nemzetközi polgári védel­mi szervezetek célja is azonos: a humanitárius, emberbaráti feladatok teljesítése a polgárok legtel­jesebb védelme érdekében. Az állománygyűlésen bejelentették, hogy Magda István pv. őrnagyot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) főigazgatója kiemelkedő munkája eredmé­nyeként soron kívül pv. alezredessé léptette elő. Az elismerést Heves város pv-irodavezetője a mai budapesti központi ünnepségen veszi át. Az egri megemlékezésen adták át Koós Zoltán pv. őrnagy­nak az OKF főigazgatója által adományozott di­cséret és jutalom kitüntetést. A megyei katasztrófavédelmi igazgató dicsé­rettel és pénzjutalommal a következők áldozatos munkáját ismerte el: Bedák T. Zoltán p. alezre­des, osztályvezető, Laczik István p. alezredes, gyöngyösi kirendeltségvezető, Barta János pv. alezredes, kiemelt főelőadó, Sebestény László pv. őrnagy, füzesabonyi irodavezető, Halász Csaba pv. őrnagy főelőadó, Madarasi János pv. főtörzs­őrmester gépkocsivezető, Kovács Lászlóné és Fe­renc József közalkalmazottak. B. s. Kemény tél, húzós számla Hatvan A képviselő-testület legutóbbi ülé­sén az ivóvíz- és a gázszolgáltató tájékoztatta a grémiumot tevé­kenységéről. A városatyák megfe­lelőnek találták mindkét szolgál­tatást. A Tigáztól bejelentették, hogy a közeljövőben több utcai gázvezeték cseréjét tervezik, ami az érintett területeken fennakadá­sokat okoz a közlekedésben és a gázellátásban. Megfelelőnek ítél­te a testület a városi tűzoltóság munkáját is, majd felhatalmazta Érsek Zsolt polgármestert, hogy Apc, Ecséd, Lőrinci, Szűcsi és Zagyvaszántó önkormányzatával kössön megállapodást egy regio­nális szennyvízhálózat megépíté­sének előkészítésére. A kemény tél miatt közel 9 milliót kénysze­rült síkosságmentesítésre költeni az önkormányzat, és a pluszki­adás jelentősén terheli az amúgy is forráshiányos költségvetést. A város saját erőből nem tudja ki­gazdálkodni a jelzett összeget, ezért támogatási kérelemmel for­dul a megyei területfejlesztési ta­nácshoz. Március elsejétől növe­kednek az intézményi térítési dí­jak. Az elfogadott helyi rendelet értelmében az idősek klubjában az ellátásért 560 helyett 630, a szociális étkeztetésért 280 helyett 320 forintot kell fizetni, míg a se­gítségnyújtás gondozási óradíja 290-ről 350 forintra emelkedik. A képviselők megfelelőnek találták a nemrég elkészült városi hulla­dékgazdálkodási terv fő irányvo­nalait, amelyek immár az Európai Unió normái szerint lettek megál­lapítva. A tervben nagyobb hang­súlyt fektetnek a szelektív hulla­dékgyűjtésre. ________________________(T. Z- ■■) Növényvédők az EU-ban Szűkebb hazánkban több mint száz tagja van a Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara Heves Megyei Szervezeté­nek. A 2000-ben megalkotott törvény alapján immár a harma­dik évüket zárták a tegnapi közgyűlésükön. EGER tő előadást. Arról tájékoztatta a ka­marai tagokat, hogy miként változ- A Heves Megyei Növény- és Talajvé- nak meg a növényvédelmi jogsza- delmi Szolgálat központjában ren- bályok hazánk uniós tagsága után. dezett esemény jelmondata: a föld- Szólt a növényvédő szerek engedé- től a fogyasztóig, egészséges éted az lyezési rendszerének módosulásá- asztalra volt. Először Füll Gusztáv, ról is, hogy ezek miként kapcso- a szolgálat igazgatója Út az Euró- lódnak az EU engedélyezési feltét- pof Unióba címmel tartott beveze- eleihez. Az igazgató külön is kitért az élelmiszer-biztonsággal kapcso­latos feladatokra, melyek ellenőr­zése a növényvédelmi szakembe­rekre hárul. Ezek mellett a növény­egészségügyi szabályozással is foglalkozott. Ezután Tökölylmre, a szervezet megyei titkára értékelte a tavalyi szakmai munkát, vázolta az idei feladatokat és az együttmű­ködést a talaj- és növényvédelmi szolgálattal. Gáli József, a gazdál­kodással foglalkozó elnökségi tag a kamara pénzügyi helyzetéről adott számot. (m. k.) Közúttá vált a magántelek A hivatal utolsó felszólítást küldött (Folytatás az 1. oldalról) Nagy Lajos szavai szerint a föld­hivatalnál érdeklődésére azt mondták: amikor a telekhatárok egyértelműen nem állapíthatók meg, akkor a térkép készítésénél az úgynevezett „természetes ha­tárokat” veszik figyelembe. Erről persze az érintett ingatlanok tu­lajdonosait értesíteni kell, de pa­naszosunk állítja, hogy ő erről hosszú éveken keresztül semmi­lyen információval nem rendelke­zett. Úgy fogalmaz, „ellopták” a telke elejét, ami annak idején, 1986-ban állami, majd a rend­szerváltás után önkormányzati tulajdonba került. Nagy Lajos kérte az eredeti ál­lapot helyreállítását, ám ahhoz az egri polgármesteri hivatalban nem járultak hozzá. Több alka­lommal is írt levelet az ügyben, s maga is jó néhány felszólítást ka­pott, az érintett földterület ugyan­is a birtokában van, azt tehát használja, különféle holmikat tart rajta, ám ezt az önkormányzat úgy értelmezi, hogy „kipakolt” az utcára, és akadályozza a közleke­dést. 1999-ben magától dr. Nagy Imre polgármestertől kapott el­utasító választ arra a kérésére, hogy „rajzolják vissza” a nevére a kérdéses ingatlanrészt. Tavaly de­cemberben pedig kézhez vehette az „utolsó utáni figyelmeztetést”, egy újabb levelet dr. Estefán Géza jegyzőtől. Felszólították, hogy pa­koljon el a háza elől, különben mindent elvitet a hivatal Nagy La­jos költségén. A határidő ez év ja­Kell a bíróság Az egri jegyző elmondta: bírósági végzés hiányában a hivatalnak nincs felhatalmazása a végre­hajtásra, azaz addig nem pakolhatják el az ütról Nagy Lajos holmiját. nuár húszadika volt. Nagy Lajos persze nem hordott el a ház elől semmit - erről ottjártunkkor ma­gunk is meggyőződhettünk -, el­lenben a meghirdetett panaszna­pon bement az Egri Városi Bíró­ságra, és elindította a pert az ere­deti állapot helyreállítása érdeké­ben. Lapunknak elmondta azt is: a probléma szomszédjait is érinti, az 1986-os térképszerkesztéskor az ő földjükből is lecsíptek egy- egy darabot. Arról viszont nem tudott felvilágosítással szolgálni, hogy a szomszédok miért nem fordultak a hivatalhoz saját érde­keik, tulajdonuk megvédése vé­gett. Nagy Lajos azt sem titkolta el: a kipakolt holmik miatt a kör­nyéken lakók nemegyszer „felje­lentették”, a háza előtt valóban meglehetősen szűk az út. A megyeszékhely jegyzője a történtek kapcsán lapunk érdek­lődésére elmondta: álláspontja szerint jogosan szólította fel több alkalommal is a hivatal Nagy La­jost arra, hogy szedje össze a hol­mijait a közterületről, konkrétan tehát az útról. Sem a jegyző, sem az önkormányzat nem jogosult arra, hogy felülírja a földhivatal­ban, térképen rögzített tulajdoni állapotokat. Szavai szerint Nagy Lajos senkire sincs tekintettel, ezért is panaszkodnak rá szom­szédai és az azon a területen in­gatlantulajdonnal rendelkező em­berek. Hozzátette: örül annak, hogy Nagy Lajos bírósághoz for­dult, így legalább egyszer és min­denkorra pont kerülhet az eszten­dők óta húzódó ügy végére. _________________________________________IHÉNE8) Újra a címzett támogatásért VÁMOSGYÖRK Mint arról már többször írtunk, Vámosgyörk és további három te­lepülés - Adács, Atkár és Csány - 1998 óta minden évben pályázik a közös szennyvíztisztító telep, illet­ve a csatornahálózat megépítésé­hez támogatásért. Eleddig sikerte­lenek voltak ezek a kérelmek, ám ennek ellenére idén is, a megválto­zott feltételeknek megfelelően, is- mét beadták a címzett támogatási pályázatot. Mégpedig úgy, hogy a nettó 2,6 milliárd forintosra be­csült beruházáshoz a 20 százalék­nyi önrészt fel tudják mutatni. Ez a jelentős összeg a lakossági köz­műfejlesztési hozzájárulásokból, illetve az önkormányzatok forrá­saiból tevődik össze. Mint Torna István, a gesztor település polgár- mestere lapunknak elmondta: a négy községben összesen 3812 in­gatlant érint a beruházás, s ezek közül 2584-en beléptek a társulat­ba, így 74,9 százalékos a csatlako­zási hajlandóság. A társulat alapí­tói 110 ezer forintot kell hogy befi­zessenek telkenként, ám ezt egy kedvező lakástakarék-pénztári konstrukcióban tehetik meg, hat év alatt, havi 1498 forintos részle­tekben. Ezeket az összegeket az önkormányzatok rendre 865 fo­rinttal egészítik ki. A közműtársulat alapító ülé­sén arról is döntöttek, hogy a március l-jéig belépőket még ala­pítóknak tekintik, akik viszont eddig nem csatlakoznak, azok úgynevezett kényszerbelépővé válnak, s nekik már az egy érde­keltségi egységre eső 240 ezer fo­rintot kell megfizetniük. Ugyan­ennyibe kerül egyébként a háló­zatra történő csatlakozás a közü- leteknek. Mind a négy település küldöt­tek útján vesz részt a közműtár­sulat munkájában, így összesen 41-en hozzák meg a döntéseket. Megválasztották az intézőbizott­ságot is, amelynek elnöke Torna István, tagjai Fodor Lajos adácsi, Benei Bertalan atkári és Morvái István csányi polgármesterek. Az ellenőrző bizottságba Vámos­györk Szabó Ferencet, Atkár Hollóné Juhász Máriát, Adács Szekeres Jánost, Csány pedig Ko­vács Károlyt delegálta. Az elnök azt is nyomatékosítot­ta: reményeik szerint a lakossági csatlakozási szándékok ismereté­ben kedvezően bírálják el a céltá­mogatási kérelmüket, s így végre megkezdődhet a négy falu évek óta tervezett beruházása. isuha> Boszorkányüldözés és tömeghisztéria Katharina tisztessége, tragédiája és a sajtó felelőssége Eger Bevallom,- ritkán vannak előítéle­teim egy-egy bemutatandó szín­darab előtt. Most volt. Nem a ren­dező vagy az előadás okán, in­kább a téma az, amely arra készte­tett, hogy valami rossz megmoz­duljon bennem. Heinrich Böll da­rabja, a Katharina Blum elvesztett tisztessége ugyanis 1974-ben író­dott, akkor, amikor a világban a nyugati féltekén a baloldaliság még mindig boszorkányságnak és üldözendőnek minősült, s egyen­lő volt a legfőbb bűnök egyikével. Ha ilyen aspektusból nézzük a da­rab cselekményét, akkor felvetőd­het bennünk az, hogy tulajdon­képpen ezen már túl vagyunk. Ha azt vizsgáljuk, hogy a történet ge­rincét lényegében egy igaztalanul indított és túlnagyított sajtókam­pány képezi, amely szinte bele- hecceli a szereplőket a tragédiába, akkor azt is mondhatjuk, a Zei­tung által képviselt félmondatból sorsokat megváltoztató vezető hír­ré kovácsolt szenzációnak szeren­csére már lejárt az ideje. (Mi több, talán még azt is meg merem koc­káztatni, hogy ez még a kilencve­nes évek elején sem volt ennyire durva és kiélezett hazánkban.) S mindez elegendő ahhoz, hogy az emberben valamiféle előítélet ala­kuljon ki. A Gárdonyi Géza Színház Stú­diószínpadán Galambos Péter ren­dezésében most bemutatott mű azonban teljesen más megvilágí­tást kap az előadás végére. Már az első pillanatok is oldják ezt a fajta feszültséget: a díszlet hideg kék, a szereplők jelmezei pedig egyönte­tűen vagy feketék, vagy fehérek. A különös atmoszférát csak fokozza az érdekes színpadkép-kialakítás. Az előtérben egy szobabelső, a hát­térben egy üvegablakon át egy rendőrségi kihallgatóiroda, később fogdái beszélgetőszoba tűnik fel, míg a magasban egy elképzelt sváj­ci pihenés idilli pillanatait rendezik be. Vagyis a néző részese mindan­nak, ami körülötte történik, mégis megadják neki a távolságtartás le­hetőségét. A történet pedig, amely lényegé­ben a sajtó és a baloldaliság hecc­kampányáról szól, a szereplők játé­kának következtében egészen új, a várakozástól eltérő dimenzióba sodródik: az ember válik a fősze­replővé, minden ösztönével és érzel­mi világával együtt. Katharina, aki a Bloma házaspár megbízható és kedvelt házvezetője, a híres „terro­rista” szeretőjeként és segítőjeként kerül a rendőrség látószögébe. S in­nentől kezdve nincs megállás: Böll drasztikusan, de nem túlzón fogal­maz. Megjelenik az erőszak, az ér­dek és a cél. S hogy ebbe kit és ho­gyan kevernek bele, nem számít. A lényeg a szenzáció, amellyel el le­het adni az újságot, amelyért elis­merést söpörhet be az államügyész és a főfelügyelő. És az áldozatok? Végül is nem lényeges. A kisember, ér ennyit. S hogy ebben az áradat­ban, amely emberéleteket sodor a pusztulás, a megsemmisülés felé, a néző magát a történelmi szituációt látja-e, vagy eseüeg magát az em­bert, az már egyénfüggő. Egy azon­visszafogott alakítása telitalálat. A színésznő olyan érett arcát mutatja a közönségek, amelyben a nézés­nek, a gesztusoknak, a mozdula­toknak, az alig látható mimikának is súlya van. Különösebb kitörés A Molotov-koktél lesz a megoldás vagy a menekülés? Képünkön Kascsák Déra, Horváth Lajos Ottó és Tunyogi Péter fotó: gál gábor Blum, akinek a léte senkinek sem ban tény: a történet életszerűsége és nélkül járja végig a szerelem és a számít, s a Bloma család, amely hi- hitelessége magukoti a színészeken halálraítéltség poklát, s ez a higgadt ába, hogy a felső tízezerhez tartó- nyugszik. A címszereplő Katharina nyugalom lényegében kifejezőbb zik, feláldozásuk végső soron meg- alakítója, Nádasy Erika hűvös és minden indulatnál. Értékes alakí­tást nyújt Bloma szerepében Hor­váth Lajos Ottó, akinek a játékát a finom humor és a tehetetlen esze- lősség kontrasztja hatja át, Trude alakítója, Fekete Györgyi az okos és nagy lélekjelenléttel rendelkező művelt asszony képében vívja meg harcát félreértéseken alapuló múlt­jával és jövőt nem hozó jelenével szemben. Színtiszta alakítás ez, s erre az sem vet fényt, hogy a kihall­gatás pillanataiban időnként fület bántó harsányság érezhető. Az utóbbi hónapokban új tendencia kezdődött a színház falain belül. Olyan csapatjátékokat láthatunk, ahol az egyén a közösségért van, a színészek játéka egymásra hat, és néni egymás ellen. S ami külön ér­ték, hogy a jól ismert színészek ar­cot váltottak: a megszokott jellemek és begyakorolt mozdulatok helyett újakat fedezünk fel. S ez itt most megfigyelhető volt Saárossy Kinga játékában, aki egy szolid és szere­tő keresztanya békéjét hordozta magában és adta át környezetének. Katharina tragédiája nem az egyén tragédiája. Habár a szerző hangsúlyozza: ez csupán egy po­litikai pamflet, mégis képesek va­gyunk úgy érezni, hogy sok-sok ártatlanul meghurcolt embernek és tönkretett egzisztenciának a sírköve ez a darab. S bármennyire is szomorúnak tűnik ez a kép, a néző nem áll fel gombóccal a gyomrában, hiszen a sok-sok igazságtalanság között végig jelen van a tisztesség, az emberi tartás. S ez már önmagában is szépség, amiért érdemes végignézni ezt a színházi előadást. ____________________ SZÚROM I RITA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents