Heves Megyei Hírlap, 2003. február (14. évfolyam, 27-50. szám)
2003-02-15 / 39. szám
Bemutató előtt Kell és van egy csapat Galambos Péter, a Katharina Blum elvesztett tisztességének rendezője Újabb izgalmas bemutató iratkozik föl az évad remek stúdiószínház-beli előadásainak sorába február 28-án, az egri Gárdonyi Géza Színházban. Galambos Péter, az előző évad talán legsikeresebb előadásának, a Férjeknek a rendezője állítja színpadra a Heinrich Böll Katharina Blum elvesztett tisztessége című kisregényéből Bereményi Géza által színpadra írt drámáját. A rendező az alábbiakban vall a darabról, a munkáról, azokról a gondolatokról, melyek az alkotói folyamatban foglalkoztatják őt és színészeit. Az elmúlt évadban dolgoztam Egerben először, amikor a Férjek című produkcióban nagyon jó csapat jött össze, és azt hiszem, az előadás is jól sikerült és sikeres volt. Úgy gondoltam, hogy ezt a társaságot vagy hasonlót újra ösz- sze kéne hozni, és erre kerestem is megfelelő alapanyagot. Utóbb kiderült, a vártnál is időszerűbb lett, hiszen időközben elindultak a valóságshow-k, és ez az orwelli mélységű történet a meg- és kifigyelésekkel hirtelen önmagához mérten is aktualizálódott. Pedig amiről a mű szól, az is a mindennapjaink része. Egyrészt a terrorizmus-üldözés hisztériája, másrészt az írástudók felelőssége, s az, hogy egy „törvény nélküli” országban a média hogyan tehet és tesz tönkre emberi sorsokat. Az alapanyag Heinrich Böll- mű, melyet Bereményi Géza dramatizált és 1992-ben a Katona József Színházban mutattak be először. Az az Ascher Tamás rendezte előadás még egész másról Amiről a mű szól, az is a mindennapjaink része. Egyrészt a terrorizmus-üldözés hisztériája, másrészt az írástudók felelőssége, s az, hogy egy „törvény nélküli’’ országban a média hogyan tehet és tesz tönkre emberi sorsokat. szólt, közvetlenül a rendszerváltozást követően, mint most, bő tíz év elteltével. Akkor új dolog volt még, hogy bárki lehet címlapsztori. Ma ez már szinte megszokott, így óhatatlanul nőtt az ingerküszöbünk. Ettől aztán egészen mások a hangsúlyok is, mint akkor és ott: most szükségszerűen fogalmazunk sokkal végletesebben. Pontosabban azt keressük előadásunkban, hogy mik is ezek a végletek. Az Ascher-ren- dezés kiváló csapatmunka volt, és az adta meg a hátelét, hogy ebből az erős „kanavászból” - ami ez a röpiratszerű kisregény, illetve az abból írt darab - remek színészek hoztak létre pompás előadást. A mi szándékunk is ez, és hál' Istennek ehhez itt is megvan az a bizonyos nagyon jó csapat, ami nélkül ez lehetetlen lenne. Majd az előadás bizonyltja, hogy ez mennyire sikerült, de az eddigi próbafolyamat azt bizonyítja, hogy igazi team-munka alakult ki, s elég sokan is dolgozunk együtt, ahhoz képest, hogy stúdió-előadásról van szó. A szereplőgárda gerincét perszé az a csapat alkotja, akikkel már a Férjekben is együtt dolgoztunk. Bár ez az alapanyag sokkal kötöt- tebb, mint az volt, mégis sikerült megteremteni azt a közös alkotói munkafolyamatot, ami az előző egri rendezésemre jellemző volt. A Katharina Blum elvesztett tisztessége részben krimi, részben egyfajta Rómeó és Júlia-féle szerelmi történet és üldöztetéstörténet is. Folyamatosan adódnak olyan szituációk, melyekben igenis föl lehet és föl is kell használnunk személyes tapasztalásainkat, és így alakul az előadás olyanná, ami majd a közönség elé kerül. Persze, ez egy sokkal tragi- kusabb, drámaibb téma és szöveg, tehát ennek az együttgondol- ^m kodásnak más előjele van, mint a Férjeknél volt. Tény, hogy az évadban egymást követik azok az előadások, melyek hasonló témákat érintenek, úgymint igazságosztás, bűn és bűnhődés, bünte- tés-végrehajtás, társadalom kontra gyilkosság-bűnözés, még ha alapvetően más megfogalmazásban is. Talán érdemes lenne nagyobb amplitúdót engedni a nyomasztó, „kemény” darabok és a szórakoztatás között. A Férjek szórakoztató darab is volt, és éppen ezért gondoltam, hogy most ugyanezzel a csapattal próbáljunk meg földolgozni egy nagyon erős drámai anyagot. Remélhetően a közönség nem ijed meg ezektől, a „kemény” témáktól és az egymást követő jó előadások sorozata eléri a célját: nem válik öncélú sokkolássá, hanem a nézők is folyamatként élik meg ezeket a bemutatókat. Mert nagyon is emberi történetekről van szó. A Katharina Blum sem pusztán krimi, hanem emberi sorsokat felvonultató, megrázó és magával ragadó alkotás. Galambos Péter díszletterve az egri előadáshoz GÁL GÁBOR FELVÉTELEI Minden szerep új önismeret Tüzes, romantikus Júlia, határozott, akaratos Elektra, érzelmes, csábítóan kedves barátnő az Annuskából — és sorolhatnám még emlékezetes szerepeit. Kalmár Zsuzsát a sokat és sokfélét játszó színésznőként ismertük — és szerettük — meg Egerben. Bár most mintha kicsit többet lenne otthon, mint itthon...- Azért én még egri színésznő vagyok - moso- lyodik el a fölvetésen. — Szabadka a szülővárosom, s így talán érthető, hogy hozzá nagyon gyengéd szálak fűznek. Azt se feledjük, hogy a Vajdaságban, az Újvidéki Művészeti Akadémián végeztem. Ennek fényében talán megbocsátható, ha minden évadban legalább egy előadásban szeretek otthon játszani. Csakhogy ott több évadon át játszunk egy darabot, így hát most már négyben is játszom...- Melyik milyen stílusú, mit ad a játszó színésznek, mit miért játszik?- A pillangók szabadok például olyan húrjait pengeti az emberi léleknek és szívnek, amiket ma már szeretünk elfelejteni, vagy nem szeretünk beszélni róla. Szóval, olyan romantikába hajló dolgok, amiket nagyon szép megélni és viszontlátni is a színpadon. Egyébként egy elég könnyed felfogású kis darab egy vak fiúról, aki találkozik egy könnyűvérű leánykával és természetesen szerelembe esnek, és természetesen jön a fiú anyja, aki félti a fiát.- De természetesen Zsuzsa nem az anyát játsz- sza...- Hát, nem! Én gerjesztem azt a szerelmet, aminek lángja erősebb minden konfliktusnál.- Hiába, Van, aki forrón szereti...- Ez pedig a filmből már sokak által ismert abszolút komédia - Verebes István írta színpadra, több helyütt siker volt már. Nálunk, Szabadkán is az.- A vidámság mellett egy háborús történet Kristóf Ágotától.- A Nem fáj egy ikerpárról szól, akiket elszakít a háború vihara egymástól, majd újra találkoznak. Ez egy életmoralitás, az emberi viszonyokra építve. Egy kis szerepet játszom, az egyik fiú szerelmét... Nagyon szeretem, gyönyörű történet.- Az eddig elmondottak alapján tippelek: A holdbéli csónakosban csak a Pávaszem jöhet szóba?- Igen, talált! Ez egy gyönyörű mese! A legszebb magyar nyelvre késztet Weöres Sándor szövege. És Verebes Ernő, neves vajdasági zeneszerzőnk írt hozzá zenét. Népi motívumok, de valami csodaszép, és így lett az előadás is, együtt egy gyönyörű mese.- Zsuzsa! Miért e tempó? Nyugtalanság, önmagam keresése?- Azt hiszem, mindkettő. Nem tudok sokáig egy helyben bezárkózni, nekem az lenne a halálom! Az ember minden egyes új szerepével önmagáról is megtud valamit. A Nem fáj kicsi szerepével is hatalmasat tudtam lépni önmagam megismerése útján. Szeretek sokfelé - sokfélében dolgozni! És ezt, hál’ Istennek, tolerálja az igazgatóm is. (JÉZÉ) Kalmár Zsuzsa Amaranta szerepében a Száz év magányban Ügynök-búcsú Willy Loman összepakolta bőröndjeit, meghajolt a kedvesei felé, és elment Sopronba színházat igazgatni. — Egri színházi emlékeiről nagy szeretettel mesá, hangjából a társulathoz, a városhoz, a szeretett közönséghez való ragaszkodás csendül ki... — Nagy boldogság és egyben egy kicsit fájó hiányérzet bennem ez a búcsú, hiszen most ez a siker - amiért egyébként őrületes munkát fektettünk be - megszűnik az életemben. Rendkívül értékes, jó időszakot tölthettem itt most Egerben, de új kihívások várnak rám - mennem kel — Vendégként - mégis itthon volt, hogy saját szóhasználatát idézzem. Milyen volt az egri társulattal együtt dolgozni? — Remek csapatra találtam, fantasztikus fiatabkal ismerhettem meg a két fiamat alakító színészben - Nagy Andrásban és Anger Zsoltban. Majdhogynem szülői kapcsolat alakult ki, de jobb, emberibb szinten, mintamit a darabbeli szerepünkben alakítunk. Kevés színészt érhet annál nagyobb boldogság, mint amikor a premieren a darabbeli fiam, Biff - Anger Zsolt - azt írta nekem: Hát lennék a fiad! Én meg itt most a sajtónyilvánosság előtt üzenem neki: Boldogan elfogadnálak a fiamnak a valóságban. De az egész együttes fantasztikus munkája gyönyörű emlékem marad, a várossal és színházat szerető közönségével együtt!- Március 1-jétől új kihívás, új feladat: a soproni színház igazgatói széke várja...- Várt volna már korábban is hasonló szék Veszprémben, a József Attilában, mindez a szakma bizalmát jelzi. így hát én is bizakodva nézek a jövőbe. Úgy érzem, büszke lehetek azokra a színész, rendező egyéniségekre, akiket sikerült meghívni a csapatomba! A humánumot, az emberséget, a tehetséget szeremém behozni a soproni színház falai közé. És még egy visszapillantás Egerre: Az ügynök előtt 20 éve játszottam a Líceum udvarán a Köpenicki kapitányt. Nem tudom, lesz-e majdan 80 éves szerep nekem. Lehet, hogy nem kellene is- mä 20 évet várni azoknak,'akik szeretik Szilágyi Tibort... ijónási Theátrumi ADOMÁK A skizofrén állapotokról... Egyazon darabon belül két szerepet játszani, két különböző színházban; meglehetősen skizofrén állapot egy színésznek. Szilágyi Tibor vegyes boldogságként eleveníti föl, hogy Az ügynök halálában Egerben Willy Lomén, Budapesten ugyanakkor a bátyja szerepét, Ben bácsit alakította. És hogy teljes legyen belül a káosz; a két rendező két eltérő felfogásban, két különböző szövegváltozatban állította színpadra Arthur Miller klasszikus művét.- Amikor kint áüok a portálban, befogom a fülem - meséli a kitűnő színész. - Képzeld el ezt az őrületes skizofrén helyzetet: bemegyek, mint saját bátyám, velem szemben pedig Kern Andris másokat beszél, mint én ugyanebben a jelenetben Blaskó Balázs- zsal! Egyszer meg is zavart. Tartott egy nagyobb szünetet, vagy nem jutott eszébe a szöveg - és én mondtam tovább helyette az ő szövegét, mint a saját bátyám és az öcsém egyszerre! _________ij.z.i K ritikus-szemmel... A Művészbejáró vendége volt Dani Tamás és Egres Béla színi- kritikus, akiket színházi élményeikről kérdeztünk, hiszen mindketten rendszeres vendégei teátrumunknak. Dani Tamás bemutatóról bemutatóra jár, hogy olyan szakmai lapoknak írjon véleményt, mint a Zsöllye. Mint mondja, határozott fejlődést lát Egerben, Csizmadia Tibor elképzelései találkoznak mind a közönség igényével, mind a szakma elismerésével. Az idei évadban nemcsak a nagyszínházi bemutatók arattak sikert, hanem biztató a stúdiódarabokról kialakult vélemény is. Julien Gamer Ébredés című drámája megrázó élmény volt számára: „A bűn mindig káesélyes. Vagy sikerül megbocsátani, vagy nem. Szerintem erről szól az egri előadás. Az egyik legizgalmasabb figum az apáé. Talán nem is az a kérdés, hogy mi az, ami visszatartja a bosszútól, hanem mi hajtja az apát, amíg a gyilkos közelébe jut. Ritkán születik Egerben is, országszerte is ilyen darab, mint az Ébredés"-vallja. „Szerencsém vol látni a King Kong lányai budapesti bemutatóját, s hogy össze tudjam hasonlítani, eljöttem az egri premierre is. Kétszer láttam, két teljesen más előadás vol Más a tér, ehhez alkalmazkodva a színészek mozgása, s így az előadás ritmusa is. Más a hangulat, más kap hangsúlyt, ha többségében idősek, és más, ha fia- talok ülnek a nézőtéren. Ez a téma, az elmúlás és a kiszolgáltatottság mindenkinek húsba vág. Az előadás is mulatja, hogy Bagossy László rendezőre jellemző a kísérletezés, mint ahogy minden előadás után újrarendezi a King Kong lányait is. Az egri színház felvállalja, hogy teret enged mai szerzők műveinek a stúdiószínpadon. Ezt nagyon jó ötletnek és követendő példának tartom. ” Két kritikus a kamerák kereszttüzében: Dani Tamás és Egres Béla fotó pilisy elemér Egres Béla helyi újságíróként nemcsak színházat értő és szerető szemmel követi nyomon évek óta a társulat munkáját, hanem belelát a készülő darabok kulisszatitkaiba is. Saját bevallása szerint mindkét bemutató nagyon jól sikerült. „Az Ébredésben senki sem välen. Johannes jóvátehetetlen bűnt, gyilkosságot követett el Agnes a vallást, a hitet nyújtja kapaszkodónak a bűnösnek. Még sincs feláldozás. Agnes szerepe összetett: a segédkezét nyújtó nő mögött a szerelmes asszony önzése ál Ezek állal emberi a darab, és ezért érezzük oly közel magunkhoz. Az előadás végig szinte azonos hőfokon ég, s a szereposztás is kitűnő. A rendezőről, Szegvári Menyhértről azt tartják, hogy a legjobban ő ismeri a színészek lelkét. Mindig kicsit magasabb mércét állt fel, de tudja, színészei át fogják ugrani a lécet. Dimanopulu Afrodité a ő kezei között érett színésszé. Úgy vélem, az ő színészi életében nagyon fontos áüomás ez a szerep. Mint ahogy Nagy András számára is fantasztikus lehetőség az idei évad, amivel jól sáfárkodik. Az ügynök halála Happy-je, és a Klikk Gavinje után ebben a szerepben más oldalát mutathatja meg. Kelemen Csaba kimagasló alakítást nyújt az apa szerepében. Murányi Tünde egyenrangú partnere az egriek-nek. A Diótörő egér királykisasszonya és a nyári Kávéház-beU Vittoria után újabb izgalmas arcát ismerhetjük meg. A King Kong lányai azért is nagyon jó előadás, mert az, hogy fiatalok alakítják az idős embereket, bátrabbá, groteszkebbé teszi az produkciót. Nem karikíroznak túl: a nézőtéren ülve szinte érezni lehet azt a bizonyos öregségszagot. Olyannyira bele tudtam feledkezni az előadásba, hogy kiestem a kritikus szerepéből, és egészen a darab végéig el nem tudtam képzelni, hogy ki bújik meg Szűrös bácsi figurája mögött, az abszolút hiteles mozdulatokban nem ismertem fel a huszonéves Mészáros Mcttä. ’ PILISY CSENGE
