Heves Megyei Hírlap, 2003. január (14. évfolyam, 1-26. szám)
2003-01-18 / 15. szám
10. OLDAL HÍRLAP MAGAZIN 2003. Január 18., szombat Választójogi reform: időszerű kérdések A törvények kiállták az idő próbáját, de' most már módosításra szorulnak Elvitathatatlan tény: minden nehézség és az időről időre fellángolt indulatok dacára működőképes a hazánkban is „meghonosodott”, választásokra épülő demokratikus államberendezkedés. A 12 éve, a rendszerváltáskor megalkotott, s a választások menetét szabályozó törvények kiállták az idők próbáját, bár ma már jól látszik: több ponton is módosításra szorulnak. Ennek mibenlétéről beszélt a Hírlapnak Berecz István. A Heves Megyei Területi Választási Bizottság (TVB) elnöke abbéli véleményének is hangot adott, hogy célszerű lenne az említett grémiumok jogi státusát is rendezni, mégpedig azok köztestületekké történő minősítésével. Berecz István: Átgondolandó kérdések- A tapasztalatok azt mutatták, hogy a választópolgárok mind az országgyűlési, mind pedig a hely- hatósági választásokon zavartalanul gyakorolhatták jogaikat. A zökkenőmentes lebonyolításhoz nag\> segítséget nyújtott az a rengeteg választási segédanyag is, amelyet az Országos Választási Iroda (OVI) bocsátott ki. Mindezt Berecz István jelentette ki, hozzátéve: az eddig mögöttünk álló négy választási „hullámból” ez bizonyult a leggördülékenyebbnek, még akkor is, ha mostanra egyértelműen bebizonyosodott, jó néhány ponton módosításra szorulnának az idevágó jogszabályok. E változtatásokra elsősorban azért volna szükség - mutatott rá az elnök -, hogy az utca embere is át tudja tekinteni a rendszert, hogy biztonsága legyen joga gyakorlásában, amivel végső soron érdemibbé és olcsóbbá is lehetne tenni a procedúrát. Bár - mint magyarázatként hozzáfűzte - az alkotmányban rögzítetteket és az idevágó törvényben foglaltakat, azok gyakorlati alkalmazásának szempontjából nézve, az Országos Választási Bizottság (OVB), a Legfelsőbb Bíróság (LB) és az Alkotmánybíróság (AB) állásfoglalásai jól kiegészítették, a ifiagyar választási rendszer mostanra már nehezen áttekinthetővé vált. Berecz szerint az elmúlt 12 esztendő - a jogszabályi háttér megteremtésén túl - a választások szempontjából a tekintetben is nagy jelentőségű volt, hogy kialakult a választási igazgatás szervezeti rendszere is, azaz felálltak a jegyzők áltat is bővülni fognak: a csatlakozásról szóló népszavazás mellett az EU-parlamentbe képviselőket is választanunk kell, s fel kell készülni a regionális igazgatás létrejöttére is. Mindezek pedig feltételezik a honi demokratikus intézményrendszer fejlesztésének szükségességét, nem beszélve arról a már említett, egyébként jogos igényről, miszerint indokoltnak látszik a választópolgárok jogbiztonság-érzetének növelése is. A jogbiztonság-érzet kérdése ugyanakkor - főként a legutóbbi választások tapasztalatai alapján - számos érdekes dolgot is felvet. Egyebek mellett például azt, hogy az emberek többsége nem tud beadványt fogalmazni. A TVB-elnök ebbéli megállapítását alátámasztja a Heves Megyei Területi Választási Iroda (TVI) által összeállított kimutatás is, amely szerint a legutóbbi önkormányzati választás kapcsán a TVB-hez benyújtott 25 jogorvoslati ügyből 4 határidőn túli volt, így az ezekben foglaltak már egyből tó- estek a rostán, míg a 21 fenmaradó beadványból 9-et formai okok miatt érdemi vizsgálat nélkül elutasítottak. Minden jel arra mutat tehát - vélekedett az elnök hogy az ezzel kapcsolatos előírások gyakran megoldhatatlan nehézséget jelentenek a választópolgárok számára. Mindezt csak tetézik a jogorvoslati lehetőségek számára megszabott túlságosan is rövid határidők. Az eredményre, vagy éppen a TVB egyes döntéseire vonatkozó észrevételeket például egy naptári napon belül kell benyújtani. Ez adott esetben jelentheti azt, hogy a panaszos, még ha kirívó jogsértést is tapasztalt például a voksolási procedúra során, ha maga nem tudja a fentebb említett forrná követelményeknek megfelelően megfogalmazni beadványát, vagy éppen nem táál iziben ügyvédet, akkor gyakorlatilag semmi esélye sincs, hogy panasza bárhol is meghallgatásra találjon. Berecz szerint ugyanakkor az sem teljesen világos, hogy - maradjunk a választási eredmény megálapításánál - mikortól kell számítani az egy naptári napot. A választások hivatalos végeredményét tudniillik napokkal a szavazási aktus lezajlását követően hozzák csak nyilvánosságra, ám az ezzel kapcsolatos jogorvoslatra csak a szavazás másnapján van mód, ekképp ez esetben a „döntő szó” a nem hivatalos eredményt beolvasó tévés, rádiós újságíróké lehet, azaz: gyakorlaülag innentől kezdve ketyeg az egy nap... Az említetteken túl vannak más „apróságok” is, így nincsenek tisztázva a listasorsolás szabályai, a pártlogók eltérő méretei miatt vita vitát követett, de zavart okozhat a nevek ábécé-sorba való rendezése is, lévén a választáErre Réti megpróbálta a megyei TVB-knél visszavonatni a párt korábban, még a Torgyán-hű megyei vezetői által legálisan leadott megyei listákat. Az egyértelmű szabályozás híján ezt is egy magasabb szintű állásfoglalással lehetett csak megakadályozni. A felszínre kerülő problémák sorában kell említeni annak tényét is, hogy a választással kapcsolatos, s az elektronikus médiát érintő ügyekben a hatáskörök tisztázásának hiányában, érdemi döntés nélkül az OVB és az Orszá- • gos Rádió és Televízió Testület (ORTT) egymáshoz küldözgetik az aktákat. (Egyébként a megyében is volt példa ilyen esetre Gyöngyösön.) A kisebbségi önkormányzati választás során követett honi gyalölőszervek jobb híján jobbára „ráérő", de igencsak laikus, hozzá nem értő személyeket küldenek a bizottságokba Ahol pedig jogban jártas illető lett a testület tagja, nemritkán egyéb elfoglaltsága miatt nem tudott részt venni a feszített határidők és a beadványok egyre nagyobb száma miatt szinte folyamatosan ülésező bizottság munkájában. Berecz István elmondása szerint ezen problémákkal már az egyik, a megyei TVB-elnökökkel kiegészült OVB-ülésen is foglalkoztak, mégpedig négy kérdéskörre koncentrálva. így a hazai választórendszer korszerűsítésének lehetséges irányaira, a választójog alkotmányos és törvényi szintű Választás Heves megyében. Idejétmúlt kampánycsend? sok idején nem a hagyományos, hanem az ékezetet nem ismerő „akadémiai ábécé” az érvényes, vagy éppen a ragadványnevek használata. Az sem tisztázott, hogy a különböző szintű állásfoglalások miként és hol illeszkednek a törvénybe. Berecz szerint erre jó példák voltak az első két ciklusra jellemző népszavazási kezdeményezések. A választási törvény ugyanis megengedi, hogy példának okáért a Magyar Köztársaság államformájáról népszavazás döntsön, azaz mondjuk ne köztársaság, hanem királyság legyen. Csakhogy ez az alkotmányba ütközne, így az AB-nak kellett megálljt intenie az ilyen irányú kezdeményezéseknek. De ehhez hasonló esetnek lehettünk most is tanúi, amikor a kis- gazda-belviszály utolsód) felvonásaként, a helyhatósági választási kampány hajrájában az LB Torgyán József helyett Réti Miklóst nevezte meg az FKGP elnökének. korlatra pedig a megyénkbe látogató, s az amúgy a szavazás lebonyolításának egészével elégedett svéd szakemberekből álló delegáció csodálkozott rá.- Úgy gondolom - folytatta az elnök -, ideje lenne tisztázni a választási bizottságok státusát is, s azon belül is a négy évre választott tagokét. Egyértelműen megfogalmazódott ugyanis az igény, hogy váljanak köztestületekké a választási bizottságok. Ez a státus ugyanis védettséget adna a testületeknek, amelyeknek jelenleg csak feladataik vannak, de nincsenek elhelyezve a honi jogrendszerben. Tisztázni kellene egyúttal azt is, hogy szükség van-e egyáltalán a pártok, jelölőszervezetek által delegált tagokra. A bizottságok feletti ilyenfajta „pártkontroll" indokolatlannak látszik akkor, amikor az ülések eleve nyilvánosak. Ráadásul nem egy helyen az is egyértelművé vált, hogy a delegálásra jogosult pártok vagy jeszabályozásának fejlesztésére, a választási eljárás és eljárásjog fejlesztésére, azok változtatási irányaira, valamint a választási szervek, különösen a választási bizottságok jogi státusának továbbfejlesztésére, rendezésére. A megyei TVB-elnök szintén a rendezendő, illetve átgondolandó kérdések között említette meg a kampánycsend és az ajánlócédulák jelen formában való megtartását, továbbá az országgyűlési választások során az egyfordulós választási szisztéma bevezetését. A kampánycsend kapcsán megjegyezte: ennek megsértését illetően a törvény semmilyen retorziót nem tartalmaz, ekképp a vétkeseknek - még ha minden kétséget kizáróan be is bizonyosodik „bűnük” - a szóbeli „ejnye-bejnyén” kívül semmivel sem kell számolniuk, ekképp erősen kérdőjeles e választási elem komolysága. KÜHNE GÁBOR Lakossági felmérés az uniós ismeretekről A magyarok többsége továbbra is támogatja az európai uniós csatlakozást, ám a közösséggel kapcsolatos ismereteik ellentmondásosak: kevésbé a tényeken, mint inkább az elvárásokon alapulnak - derül ki abból a reprezentatív felmérésből, amely a lakosság EU-s csatlakozásra való felkészültségét vizsgálta. ~ A felmérés során összesen 1016 válasz értékelésén alapulnak következtetéseik, amelyeket kérdőíves formában, valamint utcai megkérdezéssel, illetve mélyinterjúk kiértékelésével készítettek el. A kutatással azt akarták feltárni, hogy a lakosság milyen ismeretekkel rendelkezik Magyarország európai uniós csatlakozásának következményeiről, várható pozitív és negatív hatásairól az egyének, a családok és a vállalkozások életében. Hangsúlyozta: a felmérés alapján elmondható, hogy a politikusok üzenete az EU-s tagság előnyeiről kevésbé jutott el eddig a lakossághoz, akiknek 75 százaléka állítja, hogy mind a mostani, mind az előző kormányok elhanyagolták a csatlakozás várható következményeiről szóló őszinte tájékoztatást. A válaszadók közül legtöbben a televízióból veszik információikat az unióról, de nagyobb jelentőséget tulajdonítanak az internet és személyes környezetük közléseinek, valamint közvetlen, külföldön szerzett tapasztalataiknak. A széles körű tájékoztatás haladéktalan megkezdésére lenne szükség, hogy az emberek ellentmondásos elképzeléseiket tisztázhassák. A felmérésből kiderül: a megkérdezettek háromnegyede szavazna jelenleg igennel a csatlakozásra, és kétharmaduk biztos benne, hogy az mindent egybevetve pozitív hatással lesz az ország életére. A Bizakodók körében több az olvasott, iskolázott egyén, mint a pesszimistán gondolkodók között, valamint a 20 év körüliek támogatják a legtöbben és leghatározottabban a csatlakozás gondolatát. Az összes válaszadó közel fele szerint nem fog bekövetkezni jelentős változás az általános életszínvonalban, a gazdaság fejlődésében a csatlakozás után, és csak egyharmaduk látja úgy, hogy javulni fog a gazdaság teljesítőképessége. Legtöbben az ingatlanok, az élelmiszerek, a gyógyszerek és az energiaárak drágulására számítanak, és a válaszadók fele ^a, úgy látja, hogy a csatlakozással együtt járó piacnyitás nem fogja segíteni a magyar vállalatokat. i Ugyanakkor a megkérdezettek másként ítélik meg az ország és saját, illetve környezetük életszínvonalának változását: több mint 40 százalékuk gondolja úgy, hogy az EU-s tagsággal életkörülményei javulni fognak, a jövedelmek vásárlóértékénél a válaszadók 60 százaléka hosszú távú növekedésre számít. A megkérdezettek közel fele nem tervezi, hogy külföldön vállalna munkát, ugyanakkor több mint 60 százalékuk gondolja úgy, hogy szakmai tudása megfelel az .EU-s igényeknek. A nyugati határszélnél fekvő Sopronban - feltehetően az ausztriai munkatapasztalat miatt - az átlagot meghaladó volt azok aránya, akik egyáltalán nem kívánnak külföldön dolgozni. A külföldi munkára vállalkozók és a nyelvtudással rendelkezők száma között összefüggés fedezhető fel: a megkérdezettek 20 százaléka tudja jól megértetni magát valamilyen európai nyelven, és 17 százalékuk vállalna külföldön munkát. A felmérésből kitűnik: a válaszadók többsége nem rendelkezik elég információval az EU-t érintő kérdésekben a saját életét, munkáját érintő lehetőségekről, és nem tájékozott a velünk együtt csatlakozni kívánó országok gazdasági, politikai életéről, az országaink közötti versenyhelyzetről sem. FOTÓ: GÁL GÁBOR tál irányított választási irodák. Ez ugyanakkor rámutat az egyik legégetőbb problémára is, lévén a választási bizottságoknak a mai napig nincs sem saját apparátusuk, sem pedig saját infrastruktúrájuk. A gyakorlat ugyanis az, hogy a választási időszakban maguk a törvényesség felett őrködő, a jogorvoslati lehetőségeket biztosító választási bizottságok amolyan „megtűrt” formációk a hétköznapi közigazgatási feladatokkal amúgy is leterhelt jegyzői irodákon, hiszen a választásokkal kapcsolatos igazgatási, előkészítési és végrehajtási teendőket is ez utóbbiak végzik el. Csakhogy - mutatott rá a TVB elnöke - ez így nemigen tartható, lévén a választási bizottságok választástól választásig dolgoznak, még ha ez a választások időszakához képest kevésbé látványos is.- A kétharmados választási törvényt 12 esztendeje, az akkori politikai viszonyoknak megfelelően, egyszeri alkalomra alkották meg - jelentette ki Berecz István. - Az élet azonban azt mutatta, hogy alapvetően jól sikerült törvényről volt szó, amelyet „csupán” stabilizálni kellett az 1997-ben hozott, a választási eljárásról szóló törvénnyel. Most viszont már több mindenen el kell gondolkodniuk a törvényalkotóknak, hiszen kézzelfogható közelségbe került az EU-csatlakozás, amely- lyel a választási bizottságok feladaOVB: Túllépett hatáskör? A honi választási reform szükségességének gondolata nem új keletű, ám az abban vizsgált kérdések körül talán legjobban a legutóbbi országgyűlési, illetve helyhatósági választások kapcsán izzottakfel az indulatok. Elég csak a parlamenti választásokat megelőzően, az akkori ellenzék részéről megfogalmazott, s az áprilisi szavazási procedúra tisztaságára vonatkozó gyanúperekre, illetve az azt követően a vesztes jobboldalról érkező vádakra gondolni. A baloldali kritikák nem kerülték el az OVB-t sem: előbb e testület személyi összetétele miatt emeltek szót, utóbb pedig egy, annak elnöke, Ficzere Lajos által tett nyilatkozat kapcsán jelent meg bíráló cikk az egyik országos napilapban, mondván: Ficzere túllépte hatáskörét. Az elnöknek - mint a választási rendszer korszerűsítésének előkészítésén dolgozó munkabizottság vezetőjének - a választási törvény továbbfejlesztésére vonatkozó javaslatai között szerepelt egyebek mellett az országgyűlési választás egyfordulóssá tétele, és a kétkamarás Parlament kialakítása Is. Berecz szerint az OVB-nek - amely egyeztet a TVB-k elnökeivel is - kötelessége ezekkel a kérdésekkel foglalkozni. Ő maga is osztja Ficzere abbéli meglátását, miszerint a választási rendszerről a véleményformálás jogát senki sem kérdőjelezheti meg, legyen szó választási szervekről vagy választópolgárokról.
