Heves Megyei Hírlap, 2003. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

2003-01-18 / 15. szám

2003. Január 18., szombat HÍRLAP 11. OLDAL Egy jellegzetes skót kastély. Civil szféra, állam, együttműködés ra visszatekintő független közhasznú szer­vezet, mely a közös célok érdekében együttműködő civil szervezeteket támo­gatja: képviseli és támogatja ezt a szektort; elősegíti a közös célok érdekében együtt­működő civü szervezetek munkáját, vala­mint felkészíti a lakosságot arra, hogy be­kapcsolódjon helyi közösségeket érintő döntéshozatali folyamatokba; álláspontot alakít ki a civil szektor egészét érintő poli­tikai döntésekkel és közügyekkel kapcso­latban, valamint a szociális és gazdasági fellendülés szempontjából megfogalmazó­dó igényeket közvetít a kormányzati szer­vek és más közintézmények felé. Az EVOC-nak hozzávetőleg 250 tagszervezete van, melyek a város számos pontján mű­ködnek - többségük a szociális gondozás területén. síké Sándor Az Unióban a civil szféra is másként működik- A civil szféra és az állam viszonyál Ma­gyarországon külön törvény vagy jogsza­bály tudomásunk szerint nem szabályoz­za, ezzel szemben Angliában 1998-ban a Parlament elfogadta a kormány, valamint az önkéntes és közösségi szervezetek közöt­ti kapcsolatokról szóló megállapodást.- Az, hogy a szigetországban a parla­mentjük által elfogadott megállapodás ren­dezi a civil szféra és az állam közötti együttműködést, jól mutatja ennek a kap­csolatnak a jelentőségét. Ezt a megállapo­dást egyébként az érintettek közösen dol­gozták ki, miután széles körű konzultációk folytak az önkéntes és közösségi szektor, valamint a kormányhivatalok között. A megállapodás alapjául szolgáló filozó­fiát maga az angol parlament által elfoga­dott szöveg is rögzíti - tudjuk meg dr. Nagy Ár­pádtól. Ezek szerint az önkéntes és közösségi te­vékenység alapvető je­lentőségű egy demokrati­kus, befogadó társada­lom kialakításához. Az önkéntes és közösségi csoportok, mint függet­len, nonprofit szerveze­tek, megkülönböztető ér­téket visznek a társada­lomba és olyan szerepet töltenek be, mely eltér mind az államétól, mind a piacétól. Lehetővé te­szik, hogy az egyének hozzájáruljanak a közös­ségi élethez és közösségük fejlesztéséhez oly módon, hogy alkalmat teremtenek az önkéntes tevékenységre.- Fel szeretném hívni a figyelmet arra is, hogy a megállapodás parlamenti előterjesz­tésekor Tony Blair miniszterelnök üzenet­ben értékelte a kormány, valamint az ön­kéntes és közösségi szektor kapcsolatát ren­dező megállapodás jelentőségét. Mint a mi­niszterelnök fogalmazott: „a megállapodás olyan keretet teremt, mely minden szinten segít abban, hogy megalapozzuk kapcsola­A közelmúltban a skóciai Edinburgban megtartott tanulmányúton járt dr. Nagy Árpád, aki az egri civil szervezetek munkájának szervezésében a kez­detektől, a rendszerváltást követő kibontakozásuk időszakától részt vesz. A tizenkét fős delegáció egyetlen, nem fővárosból delegált tagját - aki az Egri Testedző Club elnökeként került be a civil élet vérkeringésébe - a tíznapos útról kérdeztük. Az ismert egri sportvezető és ügyvéd szerint azért volt kü­lönösen hasznos a tapasztalatcsere, mert a civil szervezetek és az állami szféra kapcsolatának mind Angliában, mind Skóciában hosszú időre vissza­nyúló hagyományai vannak, s tapasztalataikból nekünk magyaroknak is van mit meríteni. Dr Nagy Árpád, a küldöttség egri tagja tunkat. Felismeri, hogy a Kormány és a szektor egymást kiegészítő szerepet tölt be a közpolitikák és a közszolgáltatások kiala­kításában és biztosításában, s hogy a Kor­mány feladatai közé tartozik az önkéntes és közösségi tevékenység elősegítése a nem­zet életének minden területén. Az önkéntes és közösségi szervezetek munkája központi jelen­tőségű a Kormánynak azon küldetésében, hogy korunkat a Segítségnyúj­tás Korává tegye.” Közös előszóban mél­tatta a megállapodás je­lentőségét Jack Straw bel­ügyminiszter és Sir Kenneth Stowe, az angol önkéntes és közösségi szektor kormánykapcso­latokért felelős munka- csoportjának elnöke. Mint hangsúlyozták, az önkéntes és közösségi szektor létfontosságú sze­repet tölt be a társadalom­ban, mint a nemzetnek az a „harmadik szektora”, amely az állam és a piac mellett működik. Az önkéntesek segítségével nyúj­tott számos szolgáltatása, az egyéneknek és csoportoknak nyújtott támogatása, a közös­ségi és civil élethez való hozzájárulása óriá­si, felbecsülhetetlen értékű és pótolhatatlan.- A civil szektor és a hatalmi szféra együttműködésének milyen kereteivel is­merkedtek meg a tanulmányút során?- Azt kell mondanom, hogy szinte teljes „merítést” kaptunk a csaknem másodperc­re kidolgozott programsorozat megvalósu­lása idején. Vagyis feszített munkatempó­ban ismerkedtünk az együttműködés kö­rülményeivel és feltételeivel. Említhetek itt - természetesen a teljesség igénye nélkül - néhány fontosabb intézményt, melyek mű­ködése akár mintául is szolgálhatna a ma­gyarországi civil szerveződések és az állam kapcsolatának hatékonyabbá tételéhez. El­sőként a Civil Szektor Részleg érdemel emlí­tést, ami a Központi Titkárság (talán a ma­gyar MeH megfelelőjének mondható) kebe­lén belül működik, koordinálja a civü szek­tor ügyeit a Skót Végrehajtó Szerven (kor­mány) belül, s kialakítja a szektor egészét érintő fejlesztési stratégiát és kormányzati politikát. Egyúttal felügyeli a „Skót Egyez­mény” végrehajtását, mely meghatározza a skót kormányzat és civil szektor kapcsola­tainak alapjául szolgáló elveket.- Ugyancsak bemutatást érdemel a Civil Szervezetek Skót Tanácsa (SCVO), a skót ci­vü szektor fő érdekképviseleti szervezete - teszi hozzá Nagy Árpád. - Tagjainak sorá­ba 1300 országos és helyi szervezet tarto­zik, köztük gyakorlatilag a Skóciában mű­ködő összes nagyobb civil szervezet meg­található. Az SCVO mára olyan hálózati központtá vált, mely - becslések szerint - Skócia 44 ezer civil szervezetének tekinté­lyes hányadát tömöríti. Az SCVO egy sor olyan szolgáltatást nyújt, amellyel támogat­ja és fejleszti a civil szektort. Egyik fontos szerepe az, hogy képviselje a civil szektort a kormányzat, az üzleti élet, a média és ál­talában a közvélemény előtt. Nagy múltú intézmény továbbá a Skót Önkormányzatok Szövetsége (CoSLA), amely huszonöt éve képviseli a skót hely­hatóságokat, mint a poütikai pártoktól füg­getlen civü szervezet. A több pártot képvi­selő tagság elnököt, két alelnököt és 12 szó­vivőt választ, akiknek mindegyike egy-egy fontos stratégiai területért felelős. Ők vala­mennyien a helyi önkormányzatok tapasz­talt politikusai, és a CoSLA-t minden olyan fontos poütikai területen képviselik, ahol az önkormányzatoknak feladatai vannak.- A helyi önkormányzati szinten is mű­ködnek azok a civil szerveződések, amelyek országos hálózatáról ízelítőt kaptunk?- Természetesen. A közel félmillió lako­sú Edingburgh-ben működik az Edinburgh-i Civil Szervezetek Tanácsa (EVOC). Az EVOC az edinburgh-i civil szektor emyőszervezete. Egyike a Skóciá­ban működő 56 Civil Szolgáltatók Taná­csának. Az EVOC több mint 130 éves múlt­Két vádlott, két eset, két ítélet A büntetőperek nyilvánossá­ga az alkotmányból vezethető le. A jogerős ítéletekkel kap­csolatosan a sajtó nem szo­kott véleményt nyilvánítani, hanem tényszerűen közli azokat. Az alábbiakban arra vállalkozunk, hogy összeves­sünk két legfelsőbb bírósági ügydöntő határozatot. Mind­két cselekmény emberölés bűntette volt, az elkövető egyetlen késszúrással végzett a sértettel, s jelenleg a két el­ítélt ugyanabban a bv- intézetben tölti büntetését. Igaz, egyikük két és fél esz­tendővel kevesebbet kapott. Emberölés bűntettéért tíz év bör­tönbüntetésre ítélte a Heves Me­gyei Bíróság az 54 esztendős gyöngyösi Sz. Jánost. Az első fo­kon eljáró tanács a vádlottat mel­lékbüntetésként nyolc évre a köz­ügyek gyakorlásától is eltiltotta, s alkoholizmusa miatt elrendelte kényszergyógyítását: Az ítéletet a Heves Megyei Fő­ügyészség képviselője tudomásul vette, a vádlott és védője azonban a minősítés téves megállapítása miatt, enyhítés végett fellebbezett. A büntetőperben az ügydöntő ha­tározatot a Legfelsőbb Bíróság (LB) mondta ki. A megyei bíróságra megérkezett iratok tanúsága sze­rint a másodfokon eljáró tanács végzésében helybenhagyta a dön­tést, rögzítve: az elsőfokú bíróság a tényállást megalapozottan állapí­totta meg, és az indoklási kötele­zettségének is eleget tett. Az irány­adó tényállás szerint a megyei bí­róság okszerűen következtetett a vádlott bűnösségére, a cselekmény jogi minősítése pedig törvényes. A Legfelsőbb Bíróság ítéleti tényállása szerint 2001. július 10- én M. O. - a sértett - és a vádlott együtt italoztak, kártyáztak az utóbbi gyöngyösi lakásán. A dél­előtt kezdett szórakozás egy óra körül már egyre indulatosabb vi­tákkal volt terhes, mígnem a ma­kaó nevű játék utolsónak mon­dott partijában a sértett nem volt hajlandó a szabályok szerint a makk alsóra három lapot húzni. A vádlott az asztalnál ülve hát­ranyúlt a konyhaszekrény fiókjá­ba, előkapott egy 31 centiméteres, 20 centiméter pengehosszúságú kést, és azzal mellkason döfte M. O.-t. A szúrás áthatolt a 41 éves hajléktalan férfi mellkasfalán, a tüdején és a szívén, majd megállt a jobb oldali mellkasfalban. A sér­tett megpróbált felállni, de erre már nem volt ereje, lefordult a székről, s rövid időn belül a mell­űri vérzésébe belehalt. A védelem érveit az LB alapta­lannak találta. Mint indoklásában fogalmazott, azt a kérdést, hogy a jogos védekezés szükségessége fennáll-e egy bizonyos időpont­ban, az eset objektív körülményei - s nem az elkövető szubjektív ér­zületei - alapján kell megítélni. „A tényállásból egyértelműen követ­kezik, hogy a sértett részéről a jog­talan támadás befejeződött, a kár­tyalapot továbbra is a kezében tar­totta... A két cselekvés - az ököl­ütés és a szúrás - között bizonyos idő telt el, s ez alatt az idő alatt a sértett magatartásával a támadás továbbfolytatásának a veszélyét nem idézte fel, semmiféle táma­dásra utaló mozdulatot nem tett.” Az LB megállapítása szerint is a szúrás pillanatában a vádlott szán­déka - a tárgyi ismérvek alapján - egyenes ölési szándék volt, aktuá­lisan a sértett halálát kívánta. „Ez eleve kizárja a védő azon jogi ér­velésének elfogadhatóságát, hogy a vádlott szándéka csak testi sér­tés okozására irányult, a cselek­mény ezért halált okozó testi sér­tésnek nem minősíthető.” ■k k -k A balatoni F. Jenőt azzal vádol­ta a Heves Megyei Főügyészség, hogy 2001. április 3-án, a délutáni órákban egy 21 centiméteres pen­gehosszúságú késsel - saját portá­ján - mellkason szúrta lánya élet­társát, a 22 esztendős B. J.-t, aki azonnal elvérzett. A Heves Megyei Bíróság megál­lapítása szerint a sértett április 3- án már a délelőtti órákban italoz­ni kezdett, s amikor élettársától hiába követelt pénzt, kitört a ve­résbe torkolló veszekedés. Ekkor a sértett magához vette közös gyer­meküket, és a Balaton presszó nevű kocsmába ment. Az időköz­ben Bélapátfalváról hazahívott vádlott és B. J. ez előtt a szórako­zóhely előtt találkozott össze. Kö­zöttük itt még csak rövid ideig tartó szóváltás kerekedett, a rend­őrség körzeti megbízottjának je­lenlétében. A vádlott és a sértett külön-kü- lön indultak haza. F. Jenő meg­hallgatva az asszonyok beszámo­lóját, magához vett egy közel 21 centiméteres pengehosszúságú disznóölő kést. Amikor B. J. - kar­ján a kicsivel - megérkezett, ki­újult a verbális vita, majd bekövet­kezett a végzetes szúrás. A vádlott később arra hivatkozott, hogy nem gyilkosság, hanem baleset történt: „a sértett belement a kés­be”, amelyet egyébként nem a zsebében tartott, hanem a lépcsőn volt egy műanyag szőnyeg alatt, innen vette föl, amikor a sértettől kapott rúgás miatt pont arra a helyre tántorodott. Cipőkaparásra és disznóölésre használták a szer­számot ugyanis - állította F. Jenő. A bíróság nem találta megala­pozottnak sem a védelem jogos védelmi helyzetre hivatkozó állás­pontját, sem az erős felindultság- ból történt elkövetést. Ezeknek az indítványoknak az elutasítását a tanácsvezető bíró részletesen meg is indokolta. A megyei bíróság megállapítot­ta: „A vádlott egyenes ölési szán­dékkal cselekedett, amikor a sér­tettet mellkason szúrta, a szándé­kától az sem tántorította el, hogy a sértett bal kezén ült 8 hónapos gyermeke; a vádlott unokája.” Végül - emberölés bűntette mi­att - 10 év börtönre ítélte a Heves Megyei Bíróság az 53 esztendős F. Jenőt, s mellékbüntetésként a közügyek gyakorlásától is eltiltot­ta nyolc esztendőre. Perorvoslati nyilatkozatában az ügyész az íté­letet tudomásul vette, a vádlott és védője téves minősítés miatt fel­mentésért, másodlagosan enyhí­tésért fellebbezett. A másodfokon eljáró Legfel­sőbb Bíróság (LB) az ítéletet meg­változtatta annyiban, hogy F. Je­nő börtönbüntetésének tartamát 7 év 6 hónapra enyhítette, egye­bekben pedig helybenhagyta a megyei bíróság döntését. Az ira­tokból kitűnik, hogy az LB felül­vizsgálati jogkörén belül megvizs­gálta az elsőfokú bíróság ítéletét és az azt megelőző bírósági eljá­rást, és megállapította: a megyei bíróság a büntető eljárási szabá­lyok megtartásával folytatta le az eljárást, a bizonyítékokat feltárta, azokat gondosan értékelte. A tényállást támadó védelmi fellebbezéssel az LB nem értett egyet. Az elsőfokú bíróság a tény­állást mérlegeléssel állapította meg, s a védő lényegében a bizo­nyítékok felülértékelését kérte. A bizonyítékok értékelése azonban a fellebbezési eljárásban nem tá­madható. Ami a jogos védelmet illeti a legfőbb bírói fórum azt sem tar­totta fennállónak, mint ahogyan nem fogadta el azt a védekezést, hogy a vádlott erős felindultságá- ban követte volna el a tettét. A vádlott ugyanis a bőrdzsekijének a bal oldali zsebéből vette ki a kést - áll az indoklásban -, és azt mondta a sértettnek: „Itt a kés, így emberkedjél!” A sértett erre vála­szolt, hogy „a késsel játszol, ak­kor szúrjál meg!” Ezt követően a vádlott előrelépett, és nagy erővel a mellkasán megszúrta a sértettet. A szúrást közvetlenül megelőző kijelentés sem ijedtségre, sem fel- indultságra nem utal. „Az erős felindulásban elköve­tett emberölés megállapíthatósá­gának a feltételei maradéktalanul nem valósultak meg, mert a vád­lott indulata nem volt tudatot el­homályosító, és nem méltányol­ható okból fakadó volt. Az a kö­rülmény ugyanis, hogy a sértett durván szitkozódott, nem olyan ok, ami az életének a kioltását méltányolhatóvá tenné.” A büntetés kiszabásának köré­ben az első fokon eljáró bíróság a súlyosító és enyhítő körülménye­ket általában helyesen értékelte. Az LB további szigorító körül­ményként vette figyelembe a külö­nösen veszélyes eszköz, a 20,7 cm pengehosszúságú kés használatát. Nyomatékos enyhítő körülmény­ként jelentős büntetést csökkentő hatást tulajdonított az LB a sértett közreható magatartásának: „A ki­fogástalan életvitelű és pozitív köz­életi tevékenységet folytató vádlott esetében ugyanis jelentős hátrányt jelentett a családja közmegbecsü­lése szempontjából a sértett olyan kifogásolható magatartása, amely­nek következtében rendőri intéz­kedésre is sor került.” Az LB úgy látta, hogy az enyhí­tésre irányuló fellebbezés alapos. A vádlottal szemben kiszabott 10 évi börtönbüntetés túl szigorú, mert nem áll arányban a bűnös­ség fokával. _________________________<8.6.8.) Ha késsel emberkedel... A vádlott megmutatta B.-nek a dzsekije belső zsebében lévő szúró­eszközt, mire a sértett a szabadon lévő jobb karját felemelve kitárta a mellkasát, és azt mondta: „Ha késsel emberkedel, akkor ide szúrj!” A vádlott pedig szúrt. B. J.-nek még annyi ereje maradt, hogy azt mondja: „Jenő, ezért meghalsz", majd összecsuklott, és rövid időn belül elhunyt. Dk •C

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents