Heves Megyei Hírlap, 2002. december (13. évfolyam, 280-305. szám)

2002-12-14 / 291. szám

2 002. DECEMBER 14., SZOMBAT 9. OLDAL » Ottfelejtett toll vagy könyvjelző vagyok” Születésnapi beszélgetés Cseh Károly költő-műfordítóval Ötvenéves a hevesi, valamint a borsodi táj­hoz, a Bükk- és a Hegyalján élő emberhez egyaránt teljes szívvel, s alkotói alázattal kö­tődő, nemzetközi Vaszlej Mitta-díjas költő­műfordító, Cseh Károly. Ez a kerek évforduló - mint minden földi halandót - őt, a csend­ben érő versek szülőjét is számvetésre kész­- Szokatlan, hogy verselő lélek létére ezúttal prózában adja köz­re ezt a szép gondolatot.- Ezeket a sorokat eredetileg a negyedszázados Kelet antológiá­ban írtam le, képileg versnek ké­szült, de az ünnepi alkalomhoz annyira szépnek találtam, hogy végül is prózában oldottam fel gondolataimat. Hát, igen... Az ott­felejteti toll és a könyvjelző na­gyon is összetartozó dolog: az egyik maga a mú, a másik pedig a jelet hagyó ember. De úgy is mondhatnám, a kettő együtt azt is jelképezi, hogy itt valaki van, hogy valaha létezett, s valami ma­radandót hagyott örökül.- Mondhatjuk, épp az élet de­rekán tart, messze még az az idő, amikor mindent rendre ösz- szegez az ember, s tettei leltárá­ban a végeredmény rovatban azt jegyzi fel, hogy „ha nem is több, legalább...”- Az ókorban élt Marcus Auréliusnak van egy mondása, miszerint az embernek negyven után vállalnia kell a saját arcát. Én úgy érzem, ez a vállalt arc negyven és ötven között alakul ki véglegesen. Az ötven év határkő, az ember ilyenkor már úgy látja, hogy ha van távlat, akkor az visz- szafelé sugarasodik. Valahogy úgy érzi, eddig több volt az álom, az idill, a szépség, a fény az életé­ben, ami ezután lassan kezd ki­kopni. Ilyenkor jön el az, hogy az ember számvetést csinál, s kide­rül, hogy talán hetvenöt-nyolcvan százalékban megalkotta mindazt, amire vágyott, amit eltervezett. Ezért aztán egy kicsit félve pillant előre, mert a tette. Azt vallja, hogy „ha nem is több: leg­alább ottfelejtett toll vagy könyvjelző vagyok ég és föld nálam nyitott lapjai közt. Mert az a két oldal - melyet jelölök a továbblapozó idő­ben - az enyém (is), Csak azt róttam rá (leg­többször ihletetten), amit így csak én élhet­tem át.” Cseh Károly: „Az ötven év határkő...” tündököl, de már nincs az a nagy nyári izzás. S miután 1952 de­cemberében, nagy habzású tél­ben születtem, NÉVJEGY korábban meg­élt élmények helyét egyre in­kább a szoron­gásélmény fog­lalja el. Fiatal korában az em­bert vonzzák a földi távlatok, ötven év táján ez megfordul, a figyelem inkább a belső végtelen­re terelődik. Ér­zékenyebbé vá­lik, közelebb hajol a dolgok­hoz, jobban be­csüli a meghitt értékeket, mindez egyfajta védekezés az el­len a tudat el­len, hogy öt év­tized után mindinkább a hideg csodák kora vár rá.- Ha figyel­mesen olvassa őket az ember, verseiben is fel­fedezhetők ezek a finom lelki rezdülések. A szavakból épített gondolati ív alakulása, változása.- Kilencéves koromban írtam az első versemet a tavaszról. Éle­tem során arra jöttem rá - s erre példának ott vannak a köteteim -, hogy az évszakok járása mindig meghatározó volt számomra. Húszéves koromig a tavasz volt a kedvenc évszakom, mára viszont - talán koromból fakadóan - a Mérleg hava vált azzá, amikor a természet gyönyörű pompájában 1952. Cseh Károly Született: Borsodgeszt, december 6. Iskolái: a mezőkövesdi I. Lász­ló Gimnáziumban érettségizik. Az egri Ho Si Minh Tanárkép­ző Főiskolán szerez ma­gyar-orosz szakos diplomát. Munkahelye: a mezőkövesdi Közösségi Ház közművelődési főelőadója. Saját kötetei: Borostyánkő és kaszaélek (1989) Aranyháló (1992) Téltakarító (gyermekversek, 1993) Ketten a kertben (1995) Fordításkötetei: Csuvas szó (1985) Az Ínség zsoltárai (Mihail Szeszpel csuvas költő versei, 1989) Kihulló augusztus (török, tatár, csuvas költők versei, 1996) Kiadás alatt: Bibliás föld (99 saját verse) Kutyahűség (német, osztrák, svájci költők versei) a havat nagyon szeretem. Ezért is van, hogy verseimben rengeteg hó­motívum, fehér világlás-motí- vum található. A fehér, az arany és a kék szinte mind­egyikben fel­bukkan, mint a menny jellem­ző színei. Ez tu­datos is, meg ta­lán egy kicsit menekülés is, mert az ember a földi valóság elől megpróbál egy kicsit a transzcendens régiókba he­lyezkedni, hogy élni tudjon iga­zán. Ebből az érzésből - már­mint, hogy ne­hezen tudom elviselni a föld­barna napokat - fakadnak azok a hó- és az arany fény váltakozá­sát tükröző verseim, amelyek vár­hatóan a közeljövőben Bibliás föld címen jelennek meg. A fény költeményei, amelyek ünnepek tájára csoportosulnak össze, öt­hat is születik ilyenkor, ezek a szép napok vonzanak engem. Ta­lán azért is, mert a valóságos köz­napi életben csak a mulandót lát­ja meg az ember, napjainkra ugyanis a pillanátnak élés, az alattomos múlandóság rendezke­dett be a világban... FOTÓ: GÁL GÁBOR- ...Amire aztán a maga mód­ján reagál a költészet.- Miután az életből fakad, nem tehet mást. Annak idején, főként fiatalabb koromban szabad, sza­badabb verseket írtam, ezek mára folyamatosan tömörültek. Eljött az az idő, amikor az embernek megfelelő fegyelmet kell kénysze­rítenie mind magára, mind a ver­seire, legyenek azok japán haikuk vagy tankák, avagy más formában fogant költemények. Fontosnak tartom, hogy legyen meg a sajátos stílusom, szókészletem, ami csak az enyém. Olyan nyelvi fordula­tok, játékok ezek, amelyek termé­szetesen gördülnek a versben, ilyen kifejezés például a napzó arc, vagy az éjlő cinkepár, az utóbbi egyaránt kifejezi a látvány feketéségét és az éji virrasztást. Ezek teszik végül is egyénivé, ki­fejezővé az alkotásokat, s persze az olyan szóképek, amelyek a va­lami ellen tüntetés, tiltakozás esz­közei. Erre példa az Átutazóban című versem, amelyik az elhíre- sült, s az akkor be is tiltott 1984. októberi Új Forrásban jelent meg. Nagy Gáspár keményen elítélt Hóra várva Téli útirajz Gonda Zsigmondnak Ádventi fagyban egy éjlő cinkepár virraszt, vacog irgalmatlanul. Hajnalra hó lesz - világló és tiszta, s az útmenti bokrok csipkéiben már újra jelenti magát az Úr. költeménye, az Öröknyár: elmúl­tam 9 éves című verse mellett ezt is meglehetősen rebellis hangvé­telűnek tartották annak idején.- Még ha utóhatásai nem is mindig kellemesek, a vers szüle­tése édes gyötrelem. Regina Katinaite-Lumpickiene litván költő Ádvent i. némul a szó vakul a szem olyan fehér a dérkeresztelt éjszakánk mely a Nyilas nyilával épp a Iegsudárabbik juhar hegyén sötétlő varjat célozza most mely ott ring fent a nyár lopott lüktető szívével II. fehér mint az öröklét hava fénye a decemberi fáknak ott morzsáink a madarak szemében is a legmeghittebbé hatalmasuk csöndben mely a Mindenség özönén palló az Eljövő szívéhez (Cseh Károly fordítása)- Ez szó szerint igaz. Aki csak belepillant a jegyzetfüzetembe, amit állandóan magamnál hor­dok, láthatja, hogy tele van sorok­kal, villanásokkal, olyan ritmikai képekkel, amelyek valahol útköz­ben születtek. Ott van például egy őszülő gesztenyefa, melynek lát­tán szavakba formálódik a kép, amint harsogó zöldből bronzlóvá halkul a lombja... Ilyen sorok képződnek az emberben, ezeket hordozza, dédelgeti, mígnem verssé állnak össze. Ez általában nem egyetlen pillanat műve, egy- egy költemény nyolc-tíz variáció­ban készül el, minden árnyalatá­ért megdolgozom. Az az igazi él­mény, amikor az ember minden mozdulatában benne vannak a sorok, amikor le-leül, majd járkál, kilépi, kidobogja magából a vers ritmusát. Olyan ez, mint az ád­venti várakozás, amikor olyan sö­tét a világ, de valami kis fény vilá- gol benne mégis.- Milyen érzésekkel gondol vissza első kötete megjelenésére1- Nagyon-nagyon vártam rá, miután tizenöt év termése került bele. Sok minden kimaradt belő­le, meg kellett hozzá rostálnom a verseket, de megérte, mert na­gyon jó visszhangja volt. Aztán sorjáztak a többiek, köztük szá­mos fordításkötet. Ezek azért ked­vesek, mert a hozzánk hasonló kis népeknek - amelyeknek a köl­tőit tolmácsolom - kifinomult, ár­nyalt irodalmuk van, ezen belül illetett és ihletett költészetük. A jövő évi versünnepre várom a Bibliai föld cí­mű saját, továbbá a har­minchárom német, osztrák és svájci költő kilencvenkilenc versét tartalmazó kötetem ki­adását. Ez a Kutyahű­ség címet viseli a német költőnő, Helga M. No­vak egyik sora után, ami úgy szól - áttétele­sen a költészetre is utalva -, hogy „kutyahűséggel kö­tődöm a fához”. S magához a táj­hoz, az emberekhez, a világhoz mindvégig.- Olyan ez, mint egy ars poeti­ca. Köszönjük a beszélgetést. SZILVÁS ISTVÁN SIKE SÁNDOR Robot-csapdák Mit tudhatott József Attila arról, hogy mit is jelenthet valójában sokszorosan megfigyelt alanyának lenni a kíváncsiskodó hatalmas­ságoknak? A költő még azon háborodott fel, hogy lehallgathat­ják az embert, mikor, mit telefonozott. Azóta nagyot változott a világ technikailag is, s a Bell szerkezetén való „leskelődés” - csúnya dolog ugyan - csupán a manipuláció piciny eszközévé degradálódott. Mit tudhattak „A hálózat csapdájában” című film készítői az ember számítógépeknek és bgyéb hálózatoknak való kiszol­gáltatottságáról a nem is olyan távoli múltban? A számítógép, a világháló szinte követhetetlen gyorsasággal szüli az újabbnál újabb helyzeteket, amire felkészülhet ugyan az ember - tör­vényt alkot, véd és büntet -, de azzal kell szembesülnie, hogy az egyre inkább virtualizálódó világ elszáguld mellette. Olvasom, tudós kutatók szerint gyakran előfordul, hogy tiné­dzsereknek álcázott számítógépes programok jelentkeznek be internetes fórumokra. S ha már tinédzserként azonosították magukat - ezt már én teszem hozzá -, megeshet, hogy mind­járt randevút is kémek a gyanútlanabb fórumozóktól, a talál­ka megszervezéséhez dukáló elérhetőséggel, szokásokkal és a reményteli partner szeme színének leírásával. Esetleg a kedvelt parfümje, szájrúzsa típusára kérdeznek rá - csak úgy melléke­sen. Mert, végül is arról szól a történet, hogy a műtinik cseve­gés közben személyes adatokat gyűjtögetnek, cégreklámokat küldözgetnek. Egyes spamcégek programjai százával regisztrál­nak yahoo-s email-accountokat, és azokról ontják a levélárada­tot. (Nem csak a tinik lesznek persze áldozatai az account- gyáraknak. Magam is jócskán kiléptem már a tizenéves kor­ból, ennek ellenére elárasztanak reklámokkal ezek a robot­szoftverek. De legalább használható ajánlatokat tennének! He­lyette azonban pénisznagyobbító szert és más hasonló „sűrűn keresett" terméket ajánlgatnak naponta.) Ettől függetlenül, az ember már csak olyan, hogy ha érzéke­li: ő itt most egy nagy becsapás szenvedő alanya lett, akkor az átvágásokat igyekszik kiszűrni. A robotok felfedezésére például egy ötven évvel ezelőtt papírra vetett módszert gondoltak újra. Alan Turing fél évszázada olyan játékot dolgozott ki, amelyben a játékosnak egy, a szomszéd szobában levő gépnek és egy em­bernek kell kérdéseket feltennie, és ki kell találnia, melyik vá­laszoló az ember. Turing azt jósolta, hogy 2000-re a gépek az átlagos értelmű játékosok egyharmadát lesznek képesek átver­ni. A Turing-teszt a mesterséges intelligencia kutatásának alapja lett. Jóslata azonban nem vált be. Bár a számítógépek ma már olyan teljesítményekre képesek, amilyenekről Turing nem is álmodott, de egy átlagos ötéves gyerek is képes felismer­ni - meglehetősen egyszerű feladatoknál is - a legtöbbet tudó komputert is. A magyarázat is egyszerű: a gépek bizonyos - intelligenciát igénylőnek tartott - feladatokkal (sakk, orvosi diagnosztika stb.) kiválóan elboldogulnak, míg más, egyszerűbbnek látszó képességek - látás, hallás, mozgásirányítás - terén sokkal ne­hezebben jutnak dűlőre. A mesterséges intelligenciának ez a „fejlődési hibája” adta az ötletet: olyan tesztnek kell alávetni a feliratkozó látogatót, amit egy gyerek könnyen megold, de a fó- rumozó kölyöknek álcázott robot bicskája beletörik. Az egyik ilyen teszt a Gimpsy. Hét, véletlenszerűen kiválasztott, egysze­rű, egymást részben fedő, eltorzított szóból áll, amelyet a csat­lakozáshoz meg kell fejteni. Hasonló Captcha a Sounds: egy számítógép által generált, eltorzított szót vagy számsort kell a bejelentkezőnek megértenie. Az ilyen és ezekhez hasonló tesz­tek használatával megakadályozható, hogy számítógépes prog­ramok emberként regisztráljanak be különféle fórumokra. Mi pedig megnyugodhatunk afelől, hogy az életnek vannak még területei, amelyre a gép nem volt képes rátelepedni. Hogy vannak zónák - talán örök időkre -, amelyeken belül maradva jobbak vagyunk. Egyszóval, jó tudni, hogy emberből vagyunk. Híb(telen)kek... A Parlament döntését követően a magyar honvédség kötelékéből hozzávetőlegesen ötven gyalogos katona megy majd Afganisztánba. Erőltetett menet... * A londoni Alexandra Palace-ban rendezett Miss World verseny döntőjén a 21 éves török lány, Azra Anin fotómodell lett a világszépe. Most lenne jó törököt fogni...! * Az APEH illetékesei szerint eddig több mint húszezer vállalkozó döntött az egyszerűsített adózási forma mellett. Ezt az Évát is lakva lehet megismerni... * A helyi csorda mind a hatvan tehenére egy-egy szót fest az ameri­kai Purchase városában élő költő, aki legeltetéskor azt figyeli, hogy az állatok csoportosulása közben milyen verssorok állnak össze. Feltehetően marha értelmesek... * A szervezet komolyságát erősítendő, nevetési tilalmat rendeltek el a Budapesti Közterület-felügyeletnél. Közröhej... * Pert vesztett az ottani adóhivatal ellen egy legálisan dolgozó dán prostituált, aki egy félreértett rendelet miatt nem fizette be a négyévi bevétele után járó áfát. Odaadugipénz... .______________________________________________________________(SZILVÁS!

Next

/
Thumbnails
Contents