Heves Megyei Hírlap, 2002. december (13. évfolyam, 280-305. szám)
2002-12-14 / 291. szám
10. OLDAL HÍRLAP magazin 2002. Decmber 14., szombat ; : Az Orczy ideális „portás” lehet a Mátra kapujában Az évszázadok során az Orczy-család nevével összefonódott, ma klasszicista stílusú kastély Gyöngyös keleti felén áll, főbejárata a Kossuth utcáról nyílik. Közel fél évszázada ebben az épületben működik a Mátra Múzeum, egy időben itt őrizték a ferencesek könyvtárát, valamint a városi könyvtár is itt kapott helyet 1984-ig. Hiányos adatok birtokában ugyan, de a kastély építéstörténete a 18. század végétől nyomon kísérhető. Az Egerbe vezető szekérút mellett, a valamikori ispotály (Szent Erzsébet-templom) szomszédságában fekvő területre 1723-ban kért és kapott kerthelyet a városi tanácstól (a később bárói rangra emelt) Orczy István, a jászok és kunok kapitánya, hogy ott majorságot hozzon létre. Fia, Lőrinc 1769-70-ben U alaprajzú, emeletes barokk kastélyt építtetett az egykori majorság helyén. A család ekkor még vélhetően csupán alkalmi rezidenciaként, például vadászkastélyként használta az épületet. A téglajegyek (monogramok) tanúsága szerint ebből a korszakból származhat az a boltíves járat, amely a mostam feltárások során került elő a kastély észak- nyugati sarkánál, egy kútba csatlakozva. A több helyen beszakadt járatok egyelőre nem kutathatók, így rendeltetésük sem egyértelmű, bár annyi bizonyos, hogy a kastélyból a Mátrába vezető alagutak legendája máig él a környéken. Fiúági örökösödés révén az 1800-as évek elején került az ingatlan Orczy (II.) Lőrinc birtokába, aki családja számára állandó lakhelyül választotta a kastélyt. Az Orczyak ekkori építésze, Zofahl Lőrinc tervei alapján nyerte el az épület mai, klasszicista formáját, s ekkor, 1826-ban alakították ki az ezt körülvevő, angolkertes zárt udvart. Tartja magát az a hagyomány, hogy a kerítés kovácsoltvas rudai a napóleoni háborúk idején az Orczyak által zsákmányolt puskacsövekből készültek. A déli oldalon, az épület két oldalán, a kertbe nyíló nagykapuk pillérein előrelépő kőoroszlánok egy pesti szobrász, Uhrl Ferenc alkotásai. A kastély előtti közvetlen gyalogosforgalom megakadályozására az utcai front előtt andezittufából faragott kőbábok álltak, köztük kis kovácsoltvas kerítéssel, mely a kertkapukig nyúlt. Az 1917-es nagy tűzvész, mely szinte az egész várost elpusztította, nem érintette az ingatlant, sőt itt látta vendégül a katasztrófát követően a városba látogató királyi párt az akkori tulajdonos, gróf Westphalen Rhabanné, herceg Auersperg Anna. Az ő idejében már csak az emeleti részeket lakta a család (a termek akkori berendezéséről hiteles adatok, fotók is fennmaradtak), míg a földszinti szobákat gimnáziumi tanároknak adták bérbe. A kastély és a hozzá tartozó park 1937-ben került a város tulajdonába, amikor a leányági örökös - Westphalen grófné lánya -, Wildburg Arthúmé 240 ezer pengőért eladta. Ekkor a teljes berendezést is átadták, ám mivel Gyöngyösnek nem volt elegendő pénze megtartásukra, illetve megőrzésükre, a bútorok, használati tárgyak, fegyverek és festmények (származási koruk a 16-19. századra tehető) gyakorlatilag potom áron budapesti műkereskedőkhöz vándoroltak. Lassú pusztulás Az épület állaga folyamatosan romlott. Az ötvenes években itt elhelyezett szerszámkészítő és lakatos tanműhelyek tevékenysége tovább rontotta a helyzetet: az esztergagépek rögzítésére alkalmatlan intarziás parkettát felszedték, eltüzelték, a kovácsoltvas korlátokat, az eredeti zárakat és kilincseket kidobálták, s általában az új funkciónak megfelelően alakították a belső tereket, tekintet nélkül az értékek és az eredeti állapot védelmére. A kert falait és a neogót üvegházat lebontották, fákat vágtak ki, új utakat alakítottak. Eltűntek a valamikori tisztások, a díszku- tak (az egyik, márványlapokkal fedve, ma is megtalálható, egy másik, korsót tartó női alakot ábrázoló kútról viszont csak fotó maradt fenn). Az északi oldalon ekkor kialakított szabadtéri színpad, melynek díszletéül maga a kastély szolgált, szintén jelentősen csökkentette az egykori angolkert területét. Ma már alig észlelhető a park állapotán, hogy 1952 óta természetvédelmi területté van nyilvánítva. Mostani területe csupán egyhatoda a valaha a Sárhegyig nyúló angolparkénak. A kastély teljes belső tere 1983-84-ben vált múzeummá, ám ez az átalakulás sem váltotta meg az ingatlan sorsát. A helyzetet bonyolítja az a furcsa állapot, ami a tulajdonlás terén kialakult: míg a Mátra Múzeum és az intézményt befogadó kastély a megyéé, addig a komplett ingatlan, vagyis a kert a városé. Közös kiutat keresve A két önkormányzat között létrejött gesztori szerződés révén most új fejezet nyílhat az Orczy- kastély és park történetében. Az épület tovább nem odázható felújítását ugyanis a kert-revitalizá- cióval összefüggően szeretnék megoldani, s az erre vonatkozó tervezési pályázatot tavaly novemberben ki is írták. A nyertes, a gyöngyösi Grafit 37 Építész Iroda a régészeti feltárással, a kert botanikai felmérésével és a levéltári kutatással párhuzamosan, azokhoz igazodva készítette el a rekonstrukciós és fejlesztési terveket. A város és a megye együttes beruházásának megvalósíthatósági tanulmányát novemberben kellett benyújtani a megyei önkormányzathoz. A cél egy olyan természet- és környezetvédelmi eligazító, oktatócentrumként működtetett múzeumi komplexum létrehozása, amely - dr. Fűköh Levente múzeumigazgató szavaival - „idegen- forgalmi portása” lehet a Mátra kapujaként emlegetett Gyöngyösnek. A gyöngyösi önkormányzat megbízásából - B. Gál A kerti főhomlokzat az 1840-es években Edit, Földessy Mariann és Kurta Zsolt munkájaként - elkészült a felújítási programterv nyomtatott változata is, egy színes, gazdagon illusztrált füzet formájában. A kiadvány rengeteg információt nyújt az ingatlan történeti, botanikai és építészeti vonatkozásainak megismeréséhez. Megbecsülve modernizálni Mint azt Fűköh Leventétől megtudtuk, a kastély építészeti feltárása során előbukkant 18. század eleji emlékek az eredeti, barokk építkezés idejéből származnak, s egy árkádíves, nyitott körfolyosós épületet jeleznek. A tulajdonosok kétszeri átépítés során alakították ki az épület mai, klasszicista stílusát. A nyugati emeleti szárnyban megmaradt a falak eredeti festése: ez egy 1996-os falkutatás eredményeként került felszínre. Az idei munkálatok során megtalálták a 19. századi átépítés idejéből származó nyílászárókat, s az ugyancsak ekkor keletkezett emeleti stukkók is jó állapotban maradtak meg. Freskótöredékek, befalazott ablakok, újonnan feltárt boltívek - nemcsak a szakemberek fantáziáját mozgatják meg. De ami a legfontosabb: segítenek kiteljesíteni eddigi ismereteinket, megismerni és látni, milyen volt a hajdani kastély, hogyan alakult építéstörténete. A tervezett felújítás kiterjed a régebbi építészeti elemek bemutatására, illetve a kiállításrendezést is ehhez igazítanák, visz- szaállítva a termek kisebb, kabinet jellegű, barokk állapotát. A kiállítási anyag itt elsősorban enteriőr jellegű lesz. Bár az eredeti kastélyberendezés sajnos nem áll rendelkezésre, a Bugát-hagyaték viszont igen, s ez lehetővé teszi egy orvosi-gyógyszerészeti kiállítás hangulatos, korhű bemutatását. Új terek, például időszaki kiállítótér és konferenciaterem kialakítását is tervezik, megteremtik a technikai feltételeket a mozgáskorlátozottak akadálytalan közlekedéséhez. Ez utóbbihoz - többek között - feltétlenül szükséges egy lift beépítése. Ha a most elkészült tervek valósulnak meg, a kastély belső, zárt udvara könnyűszerkezetes üvegtetőt kap, s ezáltal egy újabb, többfunkciós közösségi tér alakul ki. Ennek elsősorban a közönségforgalom szervezésében lesz fontos szerepe, hiszen előcsarnokként funkcionálva megszüntetné azt az áldatlan állapotot, hogy főszezonban az utcán álljanak sorba a belépésre várakozók. (A múzeum idei látogatottságán nem érződött az idegenforgalom általános visszaesése, sőt a tavalyihoz képest is több, közel nyolcvanezer látogatót fogadtak. Az előcsarnok eddig is hiányzott, ám elengedhetetlenné válik, ha beigazolódnak az előzetes számítások, és az átalakítás megduplázza az érdeklődést.) Emellett persze más felhasználást is lehetővé tesz, például hangversenyek, városi rendezvények, fogadások színterévé válhat. Amennyiben a műemlékvédelmi hatóság hozzájárulását adja, itt kapna helyet a múzeum emblémájaként is ismert mamutcsontváz. A klasszicista angolpark A kert újjáélesztésének alapkövetelménye, hogy a szükséges mikroklíma biztosítása érdekében kőfallal zárják körül a területet. Ez nem zárná ki a már beépült óvodát, amit legfeljebb egy mesterséges domb vagy sövény választana el a múzeumi tértől. Olyan elképzelések is születtek, hogy a két intézmény közé nyírt- sövényes labirintust és fa játszóvárat építenek, amit az ovisok és a múzeum látogatói egyaránt használhatnak. A park meglévő növényvilágát döntő részben megőrizve, részben kicserélve szeretnének létrehozni egy arborétumi jelleggel működtetett angolparkot, ahová a jövőben csak a Mátra térségében őshonos növényeket ültetnek be. A nemrégiben befejeződött dend- rológiai felmérés adatai szerint jelenleg a területen ötvenhét fás szárú növényfaj háromszázharminc egyede él. Leggyakoribb a rózsafélék és az olajfafélék (kőrisek) előfordulása. A jórészt elvadult bokrok és cserjék kilencven százaléka (kora és állapota miatt) megérett a kivágásra, illetőleg a felújításra. Az indokolatlanul nagy számban telepített és tájidegen fajok cseréje, ritkítása is elkerülhetetlenné vált. A múzeum szakemberei bíznak abban, hogy a kert tudatos fejlesztése rövid időn belül magával vonja az ízeltlábúak és a gerincesek betelepedését. Az állat- csoportok fajgazdagságát változatos élőhelyek megteremtésével kívánják biztosítani. Ilyen például a szakértők által javasolt madárfészkelő helyek, madár- és denevérodúk elhelyezése. A bekerített kert állatbemutató, állatsimogató helyek kialakítását is lehetővé teszi, ebben a vonatkozásban elsősorban (a helyi hagyományoknak megfelelően) őzre és pávára gondolnak. Kiállító-oktató pavilon A kastély átalakítása során a természetrajzi kiállítás anyaga kikerül az épületből. A kertben valamikor állt üvegház, az Orangerie adta az ötletet egy olyan természettudományi pavilon megtervezéséhez, amely új helyszínt nyújt a Mátra flóráját és faunáját bemuLépésről lépésre tató állandó kiállításnak. A középpontban egy fa áll, mely három szinten, galériákon lesz körbejárható, s ekként válik megfigyelhe- tővé a gyökér-, talaj- és lombkoro- naszint élővilága. A pavilon következő részegységében helyezik el a növényházat, ahol főleg trópusi, szubtrópusi növényeket, valamint a jelenlegi mikroárium lakóit tekinthetik meg a látogatók, s itt alakítanak ki egy lepkeházat is. A növényházhoz kapcsolódik a laboratóriumi rendszerű, kisebb csoportlétszám befogadására alkalmas oktatószoba, ami lehetővé teszi a mikrovilág mikroszkópos megismerését, illetve a növényszaporítás és egyéb kísérletek lebonyolítását. Az épület északi részének két szintjén megfelelő légtechnikai berendezésekkel mintegy 440 négyzetméteres raktározási terület alakítható ki, amely abszolút korszerű befogadó tér az ott elhelyezendő gyűjteményi anyagoknak. A szakaszos ütemezéssel elképzelt építkezés első fázisa e pavilon létrehozása, hiszen ennek elkészültével a múzeumnak folyamatosan maradna fogadóképes része, s így a kastély felújítása idejére sem kellene kirekeszte- ni a látogató közönséget. Sziget és grotta Az angolparkok mintájára elkészül egy mesterséges tó is. Középen, egy kis szigeten álló pavilonban a vízi élővilágot ismerhetjük meg, méghozzá úgy, hogy egy süllyesztett térmegoldás segítségével a vízszint alá is be lehet majd látni. Ugyancsak megszokott eleme az angolparkoknak a mesterséges barlang, vagyis a grotta, amit jelen esetben a kastély tengelyében szándékoznak megépíteni. Teteje zöldfelület marad, belsejében a múzeum nyitva tartásától függetlenül működő kávézó kap helyet. A fogyasztótér előtt pedig egy lépcsőzetesen kialakított, amfiteátrum-szerű területet hoznak létre, ami egyrészt kisméretű szabadtéri színpadként, másrészt a kávézó kastélyra néző nyitott teraszaként működhet. A kert fallal történő körülzárá- sával párhuzamosan hozzák rendbe és hasznosítják az egykori kerítés sarkain álló glorietteket, illetve építik újra a valaha az észak- nyugati oldalon álló harmadik tornyocskát. A fejlesztés megvalósulásával - az oroszlános kapuk mellett - mindenképpen több beléptetőpontra lesz szükség, ezek egyikét a harmadik gloriet- tnél tervezik. A park gyakorlatilag minden irányból megközelíthető lesz, a keleti oldal a legzártabb: itt csak az óvoda területén keresztül lehet majd a kertbe jutni. Egy város vágya A kerítés nemcsak elzár, de véd is. Védi a kialakítandó mikroklímát, a tervezett létesítményeket, és védi azokat a látogatókat is, akik kulturált körülmények között szeretnék ebben a kéthektáros zöldövezetben tölteni idejüket. A múzeumkomplexum így egész napos, tartalmas, pihentető, érdekes programot, látnivalókat és nyugalmat nyújtó kis „rejtekhelyeket” kínálhat az ide érkező bármely korosztálynak. E sorokat olvasva többen mondhatják: túl szép ahhoz, hogy igaz legyen. Higgyék el, mégis több ez, mint utópia. Azon a szinten már túljutottunk, most valami csakugyan elkezdődött. A programtervről szóló füzetben így fogalmaz a gyöngyösi polgármesteri hivatal városüzemeltetési igazgatója, Szilágyi Attila a fentiekben vázolt javaslatokkal kapcsolatban: „összességében nem túlzó pénzügyi igényűek, gyakorlatilag minden elemük pályázható, és szakmai, helytörténeti értékükön túl idegenforgalmi jelentőséggel is bírnak”. A kertbe, ahová néhány évtizede még nem féltek belépni a gyerekeket sétáltató kismamák, vagy az esti madárhangokat figyelő idősebbek, most talán újra visz- szatérhet az élet. S ha nem kell összetört pálinkásüvegek cserepeit, eldobott injekciós tűket kerülgetni, vandál randalírozóktól tartani, minden bizonnyal ismét örömmel töltik majd itt vasárnapjaikat nemcsak a múzeumlátogató csoportok, de a gyöngyösiek is. JÓNÁS ÁGI A Grafit 37 Építész Iroda látványterve a kastéllyal és a grottával A megvalósíthatósági tanulmány elfogadása után lehet elkészíteni a kiviteli és költségterveket, s ezek birtokában pályázni a felújítás költségeinek egy részére. A munkálatok megfelelő színvonalú elvégzéséhez valószínűleg magántőke bevonására is szükség lesz. Ideális feltételek mellett is öt-hat év az építkezés becsült időtartama. Dr. Fűköh Levente múzeumigazgató „titkos vágya" szerint azonban a Mátra Múzeum néven alapított gyűjtemény fennállásának 120. születésnapját 2007-ben a teljes átadással ünnepek hetnék a legméltóbb módon.
