Heves Megyei Hírlap, 2002. november (13. évfolyam, 255-279. szám)
2002-11-30 / 279. szám
P Hangulatjelentés Popper Péterről A közelmúltban a Bibliofil-Magyar Könyvklub Gárdonyi Géza Könyvesboltjának vendége volt dr. Popper Péter pszichológus, aki köteteit dedikálta olvasóinak. Ebből az alkalomból kértük beszélgetésre. Társalgásunk alapjául sok megjelent könyve közül a legutóbbi, „A tigris és a majom” című riportkötet szolgált, amely a Magyar Könyvklub gondozásában látott a minap napvilágot.- A könyv elején meglehetősen Popper Péter: „Az Uniónak van egy lassú, de formáló hatása. Sok ellenérzéssel, méreggel, bosszúsággal, de változni fogunk!” fotó. perl marton hosszasan fejtegeti, hogy az 1990- es évek elején igencsak rossz volt a közérzete. Azóta eltelt tíz-tizenkét év. Javult ez az érzete valamelyest?- A közérzetem abban az időben bizony annyira rossz volt, hogy még Magyarországról is elmentem - válaszolja a kérdésre dr. Popper Péter. - Aid olvasta a könyvet, az tudja, hogy három évig külföldön éltem. Miután hazajöttem, azt követően lényegesen javult a közérzetem. Hiszen azután jött még a Hom- féle tanácsadói korszak is...- Sokszor emlegeti írásában, hogy rendkívül érzékenyen érintette az országban folyó zsidózás...- Zsidózás ma is van, s persze, volt is, lesz is, egy szűk réteg részéről sajnos ez soha nem szűnt meg, legfeljebb a hangereje változott, változik. A demokráciának valójában ez nem gyermekbetegsége - ez évszázados jelenség. Más dolog, hogy bizony a demokrácia itteni működéséről hosszasan lehetne beszélni. A politikai vitakultúra az erőszaknak, a kíméletlen központi hatalomra törekvésnek, az intoleranciának a következménye.- Az idén két választás volt Magyarországon. Fellélegezhettek azok, akik érezték a diktatúra kialakulásának lehetőségét...- Bevallom, én kimondottan féltem. Féltem, mert az előző kormány tökéletesen behódolt az arany- és pénzimádatoknak. Másrészt az volt az érzésem, anélkül, hogy észrevenné, közeledik olyan hatalomgyakorlási eszközökhöz, amelyek nagyon, de nagyon távol állnak a valódi demokráciától A demokratikus frázistömeg mögött kemény, központosított egyeduralmi törekvések valósultak meg. Jól ki volt találva, de a találmány nem új. Régen kitalálták, időnként iíjra és újm felüti a fejé a világban, és nagyon hatékony. De úgy hatékony, hogy... Na, elmondom a kedvenc példámat Steinbeck: Lement a hold című könyvéből. A demokratikus polgármester beszélget a várost megszálló csapatok parancsnokával. Azt mondja: - Hát nem veszi észre, hogy az a politikai szemlélet, amit ön képvisel, az mindig megbukott eddig a világban? Erre azt feleli az ezredes: - Hogyhogy? Most is mi vonultunk be győztesen a városba. Akkor a polgármester már mosolyogva nyugtázza: - Uram, mindig maguk nyerik meg a csatákat, de mi nyerjük meg a háborút!- Még 1994 és 1996 között Horn Gyulának, az akkori miniszterelnöknek volt a tanácsadója. Vállalná ma ugyanezt a szerepet Medgyessy Péter mellett?- Nem. Ez ugyanis egy rossz pozíció. Belementem ilyen kalandba, mert játszottam apohtikávaL Olyan ez, mint a sakk. En mindig a szakmámból éltem, de érdekelt a politika, és kíváncsi is voltam. Érdekek, hogy milyenek a nagyhatalmi játékok közelről Megnéztem. Köszönöm. Elég volt.- Személyes oka volt a nemleges válaszának, vagy más egyéb is motiválta ennek a kimondására?- Is-is. Voltak határozott ellenvéleményeim akkoriban. Én azt gondoltam, hogy három területen a szabad tőkegazdálkodást nem lehet elengedni. Ez a három terület az egészségügy, az oktatás ügye és a művészeti mecenatúra Mert ha itt nincs korlátozás, akkor az a helyzet áll elő, hogy akinek pénze van, az tud a gyerekének használható tudást nyújtani, akinek nincs, annak a gyereke a semmire se jó tölteléktudást kapja. Azt gondoltam, sok pénzbe fog kerülni, hogy. valaki európai szintű egészségügyi ellátást kapjon, és ez nincs rendjén. Ennek nem szabad anyagi függésbe kerülni. Az ország képzőművészetének szüksége van az álami mecenatúrára, mert kialakult ugyan egy nagyon gazdag réteg, de annak nincs meg hozzá a kultúrája.- Ez ma távolról sem így van. Mégis azt mondta hagyjál érzi itt magát.- Én egy önző ember vagyok. Harminc évig dolgoztam az orvos- egyetemen. Beszéljünk őszintén! Nekem kialakultak azok a magánkapcsolataim, amelyek számomm biztosítják a jó színvonalú ellátást. Miért disznóság ez?- Tehát elismeri, hogy Ön, Popper Péter, sziget maradt az államban, a társadalomban?- Bizonyos szempontból igen. Már igen. Egy fiatal embernek erre nem lesz lehetősége. Kivételezett helyzetben lévő vagyok. Nem szép, nem dicsőség, de van, és élég idős vagyok ahhoz, hogy ezt ne utasítsam el.- Bűn az, ha valaki ugyanerre törekszik?- Igen! Erre nem lehet törekedni. Ezt megkaphatja az ember az élettől, de célként nem lehet rá törekedni. Dolgozni kell, és ha kis mázlija van, akkor ő is megkapja Ha nem, akkor hóhérkézre kerül, és egzisztenciálisan kinyírják.- Térjünk vissza egy kicsit a politikám. A Hom-kormány időszakát gyakran jellemezte úgy, hogy visszatértek a régi attitűdök...- Úgy látom, a szocialista pártban ma van egy törekvés a megújulásra és van egy jó értelemben vett becsvágy is. Azt gondolom, hogy ennek a megvalósításán még mindig nem dolgoznak elég hatásosan. De ez nem csak a szocialista pártra vonatkozik. A magyar politikai életnek van egy személyekben kifejezhető állandósága Holott az emberek átalakulási képessége nagyon korlátozott. Egyik pártnál sem látok olyan megújulást, ami újfajta karakterek felszínre hozatalát jelentené. Ugyanazok az emberek ismétlik önmagukat, a megszokott sémákat, a begyakorlott téziseket. A magyar politikában van egy kis állóvíz. A címke változik, de a tartalom ugyanaz marad.- Közeledünk az Európai Unióba való belépéshez. Ön szerint hogyan változik majd az emberek tűrőképessége, etikai értékrendje?- Az Uniónak van egy lassú, de formáló hatása. Lassan, de változni fogunk. Sok ellenérzéssel, méreggel, bosszúsággal, de változni fogunk.- Rosszabbak leszünk?- Nem. Kénytelenek leszünk to- leránsabbak lenni. Szabadabb élet lesz, kénytelenek leszünk tehát elfogadni, tolerálni a másfajta mentalitást, szemléletet.- Kapzsibbak leszünk? Törtetőbbek? Siker-orientáltabbak?- A mostanitól már nem lehetünk kapzsibbak. De ezért én nem haragszom. Ma Magyarországon egyetlenegy tényező van, ami biztonságot aid, és ez a pénz. Nem véletlen, hogy ez az ország ennyire pénzimádó lett. Nincs más, ami az egzisztenciát biztosíthatná.- Mégis szégyen kimondani, hogy „szeretem a pénzt”?- Hát csak szégyellje magát, aki kimondja! A világ értékei között nincs ott a pénz. Az embert gonosz- szá, kíméletlenné teszi. Lehet szeretni, de kultuszt nem szabad csinálni belőle. És főként nem lehet megvetni azokat, akik más értékeket keresnek.-Az Ön életében mennyire volt fontos a pénz?- Játék volt. Ha voü, örültem és elszórtam, ha nem voü, csak any- nyit éreztem, mint akitől a játékát elvették. Akkor mással játszottam. Mondok egy példát: a Bibliában az szerepel, hogy a tizede a szegényeké... nekem mindig voltak olyan: klienseim, akik ingyen jártak. Én egyébként elég drága vagyok, de tudtam, hogy vannak olyanok, akik ezt nem tudnák megfizetni, pedig szükségük van rá. Egy csóró egyetemi hallgatónak jár, hogy lelkileg rendbe jöhessen, de azt sem akartam, hogy a lekötelezettemnek érezze magát. Ezért aztán hónokat adott, amire ráírt egy összeget, és azt mondta, hogy ha majd lesz pénzem, megadom, így aztán ingyen jár pszichoterápiára. Egyszer fordult elő, hogy valaki eljött, és azt mondta: nézze, tanár úr, elég jól keresek, itt vannak ezek a bónok, most letörlesztem. De ilyen csak egyetlenegyszer fordult elő... SZUROMI RITA A mindent feloldó idő s fegyvereink szorongásaink ellen Az alábbiakban Popper Péter találó és egyben útmutató gondolataiból és az azok hátteréül szolgáló, az emberi élet szempontjából meghatározó jelentőségű tényezőkből adunk kis Ízelítőt. „Minden változik, elmúlik, és helyet ad valami másnak. Leggyötrőbb helyzeteinket is észrevétlenül feloldja az idő.” Gondolati háttér: A pánik és főként a depresszív hangulat sokszor abból a hamis tudatból keletkezik, hogy a jelen mindörökre megmarad, a jövőnk olyan lesz, mint a múltunk. A pillanat kudarcát, szégyenét, megfosztottságát elmúlhatatlan- nak érezzük, úgy gondoljuk, hogy így nem lehet élni. Gyerekek és kamaszok gondolkoznak így, akiknek gondolati horizontját teljesen elfedi egy adott helyzet. Ezért is reagálnak érzelmileg olyan szélsőségesen. A felnőtt ember már tapasztalhatja, hogy elviselhetetlennek érzett helyzetei egy idő után már érdektelenek, sokszor már csak halványan, minden érzelmi jelentőség nélkül emlékszik vissza rájuk. Ezt a tudást mindenképpen meg kell őrizni a kétségbeesés órájában is. „Három fegyverünk van a szorongások ellen: a kapcsolatok teremtése, a szembenállás és a vállalt magány.” Gondolati háttér: Szorongásaink, lelki bajaink jó része abból származik, hogy meglazult betagozódásunk a világ egészébe, hiányosak a „kozmikus” kapcsolataink az emberekkel, az állatokkal, növényekkel, ásványokkal, és az emberi kultúra által létrehozott alkotásokkal. Lelki egyensúlyunk helyreáll, ha legalább három képességet kifejlesztünk magunkban: Tudunk jóban lenni a világgal - ez a kapcsolat- teremtés képessége. Tudunk nemet mondani arra, ami ellen erkölcsi érzékünk tiltakozik - ez a szembenállás képessége. Tudunk egyedül maradni, ha éppen arra van szükség — ez a vállalt magány. Ha csak az egyikre vagy másikra vagyunk képesek, megbillen az egyensúlyunk, egyoldalúvá torzul az életünk. A teljes ember tud örülni és együtt lenni, tud haragudni és javítani, tud szemközt maradni önmagával. SZALAY ZOLTÁN Honi drogösvények Már megint egy olyan, óriási veszélyeket magában hordozó társadalmi jelenség ad drágalátos politikusainknak nyelvek pörgetésére és fogak csattogtatására alkalmas témát, amelyben sikerül háttérbe szorítani a lényeget. Igen, a drogokkal összefüggő szabályozás most a nagy sláger. Aki figyelemmel kíséri a megnyilatkozásokat, a Parlamentben zajló olykor méltatlan vitát, az egyetlen komoly következtetésre juthat. Éspedig arra, hogy a Büntető Törvénykönyv módosításának javaslata politikusaink körében leginkább ürügy egymás pocskondiázására, lejáratására. No meg arra, hogy a tavasz óta szakmai értékelés helyett főleg tömegmozgósítással érvelő erők újabb lehetőséget lássanak demonstrációk szervezésére. Szomorú ez. A politikai vitakultúra sajnálatosan ismét közelít a pincénél is mélyebb színvonalhoz. Az egyik tábor az előző kormányzat Európában is kirívóan szigorú drogszabályozásának a bukásáról, zsákutcájáról beszél, mondván: a zéró tolerancia elv folytán megnégyszereződött a kábítószerrel való visszaélés címén letartóztatott fiatalok számú. (A mai ellenzék szerint a keményebb fellépés hatásának kiteljesedéséhez évekre van szükség.) Ahogy a mai kormánypártiak fogalmaznak: e súlyos társadalmi probléma nem kezelhető úgy, hogy a drogot megkóstoló, megtévedt ifjakat a rács mögé dugásukkal maga az állam lökje a bűnözői karrier útjára. Inkább a megelőzésre, a rehabilitációra kell helyezni a hangsúlyt a fogyasztók esetén, nem a büntetőjogi eszközökre. A kábítószer-terjesztőket kell igazán kemény szankciókkal sújtani. Ám a másik tábor szerint a módosítási javasült nyomán a büntetési tételek enyhítésével az előterjesztők megkönnyítik a drogdílerek helyzetét, beengedik őket az iskolák kapuin. (Ezt a javasült tevői tagadják, hecckampánynak titulálják.) Ezért is. szólítják fel most ellenzéki oldalon országos tiltakozásra a gyerekeikért aggódó szülőket. Úgy vélik, a szigorítás fő üzenete helyes: tartózkodni kell a kábítószerektől! A hazai kriminológiai intézet e témában készült tanulmánya ugyanakkor kimutatja, hogy a rendőrök, ügyészek, bírák - tehát az életet közelről követő jogalkalmazó szakemberek - háromnegyede nem tartja indokoltnak a drogfogyasztás Európa- szerte nálunk legszigorúbb büntetését. Hogy az egymásnak eső honatyák és pártvitézek figyelembe veszik-e a tudósok elemzését, a valóságot tényleg alaposan ismerők véleményét, az legalábbis kétséges. Inkább úgy tűnik, szívesebben szajkózzák az irodákban kiagyalt, pártérdekeket megjelenítő lózungjaikat. Holott, ha van igazán komolyan veendő, főképp a gyermekeinket fenyegető nagy veszély, az éppen a kábítószerezés kérdésköre! S ebben egyáltalán nem a széthúzásnak, hanem a minden sértődöttséget, érdeket félretevő nemzeti összefogásnak van egyedül helye! Érdemes a drogprobléma mélyebb összefüggéseire is odafigyelni. Arra például, hogy a valamennyi kábítószer-fogyasztót is sújtó szabályozás igazából az áldozatokat bünteti. A szereket csak próbálgatókat is, akik egy idő után szembekerülhetnek szeretteikkel, a napi adaghoz szükséges pénz megszerzése bűnös útra terelheti őket, ráadásul meg is betegednek. Erre jön még a szankció, majd a megbélyegzettség. A dílerek elleni kemény eljárás lehetősége sem nagyon életszerű, hiszen e körben és a fogyasztók közül senkinek sem áll érdekében felfedni a kilétüket. Hasznosabb megoldás - átgondolt szabályozással - a teljes körű, a szülőket, hozzátartozókat, pedagógusokat, önkormányzatokat, egészségügyi szerveket is bevonó megelőzés. S főleg a drogelosztó és -terjesztő központok, hálózatok felderítésének eddiginél jóval sikeresebbé tétele. Mindez minden anyagi és személyi ráfordítást meg kell, hogy érjen! Objektívabb szemüvegen át, a probléma lényegét értő, józanabb megfontolással bizonyára belátható mindenki számára: csakis közösen érhető el e téren megfelelő eredmény. Ellenkező esetben, ha mindenkijárja a maga drogösvényét, könnyen drogörvénybe kerülhet az ország. Hír(telen)kék... ____ A jobboldali többségű médiahatóság, az ORTT nyilvántartásba vette a volt kormányszóvivő, Borókai Gábor által vezetett Hír Televíziót. Ékes tett volt... * A román szeszipari vállalkozók országos szövetsége, a Garant bepereli az Európai Uniót, ha az elismeri, hogy a pálinka magyar termék, szerintük ugyanis az ősi román ital. Törkölyescupalinca néven... •k Lehallgatókészüléket fedezett fel az irodájában a bogácsi polgár- mester, Köteles Csaba, aki azóta is azon gondolkodik, hogy vajon kinek állt érdekében odatelepíteni a „poloskát”. Ez aztán bogarat tett a fülébe... *-Temetőt kapott a konyhájába néhány család Brazíliában: a heves esőzés ugyanis földcsuszamlást okozott, mire a ház fölé magasodó dombról koporsók, csontvázak, fejfák zúdultak be a helyiségekbe. Fel, támadunk...! * Laptopját az ölébe véve dolgozott több mint egy órán át egy svéd mérnök, aki azt követően azt vette észre, hogy munka közben pirosra tüzesedett a férfiassága. Egy kis színt vitt a nemi életébe... ______________________________________________________________________________________ lEULVÁ»)
