Heves Megyei Hírlap, 2002. szeptember (13. évfolyam, 204-228. szám)
2002-09-07 / 209. szám
I 10. OLDAL H R L A P MAGAZIN 2002. Szeptember 7., szombat Egyetemi tanári kinevezések a főiskolán Tekintélyes tudományos kutatói munka áll mögöttük Az Eszterházy Károly Főiskola szeptember 6-i tanévnyitó ünnepségén egyebek között új kinevezéseket is kihirdettek. Hárman egyetemi tanári, egy oktató főiskolai tanári, egy pedig vendégtanári kinevezést kapott. Összeállításunkban röviden bemutatjuk azokat, akik a 2002/2003-as tanévet már új beosztásukban kezdték meg. Dr. Czeglédi Csaba 1981-ben került intézményünk Angol Nyelv és Irodalom Tanszékére tanársegédként. 1990-ben meghívást kapott az alakuló Amerikanisztíkai Tanszékre, ahol már a kezdeteknél feladatául kapta a tanszék nyelvészed és nyelvi képzésének megtervezését, kidolgozását. Munkája elismeréseként 1990- ben adjunktussá, 1998-ban főiskolai docenssé lépett elő. 1998-tól az Angol Nyelv és Irodalom Tanszékre tanszékvezetői kinevezést kapott. A tudományos munkát már hallgató korában megszerette, oktatóként jelentős kutatómunkát folytatott különböző témákban. Három éven át a Magyar Tudományos Akadémia aspiránsaként folytatott kutatásokat. 1998-ban tudományos fokozatot szerzett. A miniszterelnök 2002-ben főiskolai tanárrá nevezte ki az Eszterházy Károly Főiskola Bölcsészettudományi Főiskolai Karára. Dr. Kertész István 2001-től az intézmény Ókori és Középkori Egyetemes Történeti Tanszékének oktatója. Emellett a Magyar Testnevelési Egyetemen és az ELTE Ókori Történeti Tanszékén is tanít. Kutatói pályájának első nagy periódusában a hellénizmus és Pergamon problematikája mellett elsősorban a görög-római had- és vallástörténetet tanulmányozta. Az 1990-es évektől érdeklődése az ókori olimpiai játékok története felé fordult. Kandidátusi értekezését 1982-ben védte meg, 1999 óta pedig az MTA doktora. 2000-ben habilitált. Az 1970-es évek elejétől több mint 100 szakcikke és tanulmánya jelent meg. Önállóan vagy társszerzőként jegyzett könyveinek száma meghaladja a 20-at. A történelem iránt érdeklődők széles köre Glatz Ferenc munkatársaként, a História ókori rovatának vezetőjeként ismeri. Több évtizede kap előadói meghívásokat Németországból, Ausztriából és Görögországból. 2002. szeptember 1-jétől az Eszterházy Károly Főiskola Bölcsészettudományi Karának egyetemi tanára. Nagy né dr. Lőrincz Julianna 1950. szeptember 24-én született Cegléden. Férjes, két gyermeke van. Általános és középiskoláit Cegléden végezte. 1974-ben szerzett magyar-orosz szakos tanári oklevelet a szegedi József Attila Tudományegyetemen. 1974-től 1986-ig a bajai Eötvös József Tanítóképző Főiskolán tanított. 1986 óta az Eszterházy Károly Főiskola tanára. 1990-ig az Orosz Tanszéken dolgozott, 1990 óta a Magyar Nyelvészeti Tanszéken hangtant, szótant, stilisztikát és retorikát tanít a nappali és a levelező tagozaton. 1978-ban a szegedi József Attila Tudományegyetemen bölcsészdoktori fokozatot, 2000-ben az Eötvös Loránd Tudomány- egyetemen PhD-fokozatot szerzett. A Magyar Nyelvtudományi Társaság és az Anyanyelvápolók Szövetségének tagja. Számos nemzetközi és hazai konferencián szerepelt előadásokkal, cikkei és tanulmányai jelentek meg hazai és külföldi szakfolyóiratokban. Rendszeresen készít fel hallgatókat a Szép magyar beszéd versenyre, 1994 óta 7 hallgatója kapott Kazinczy-érmet. Szeptembertől a besztercebányai Bél Mátyás Tudományegyetem Finnugor és Balti Nyelvek Tanszékének vendégtanára. Dr. Szlávik János közel 30 éves felsőoktatási gyakorlattal rendelkező oktató, szakok alapításában és tantervek, programok kidolgozásában is jelentős szerepet vállal. 7 tankönyv, jegyzet szerzője. Titkárként vesz részt a BMGE „Gazdálkodás és Szervezéstudomány” doktori iskolamunkájában. Vendégprofesszorként az USA-ban, Kínában és Ausztráliában tartott kurzusokat. Kutatási tevékenysége hazai és nemzetközi vonatkozásban is jelentős. Kandidátusi tudományos fokozatot 1984-ben szerzett, 1996-ban habilitált. 1997-től kinevezett egyetemi tanár, tanszékvezető, 1994-98 között dékánhelyettesi funkciót töltött be. Publikációs tevékenysége kiemelkedő, 12 szakkönyv, 20 tankönyv, 40 tudományos cikk, 18 konferenciaanyag mutatja tudományos munkásságát. 2002. szeptember 1-jétől az Eszterházy Károly Főiskola Gazdaság- és, Társadalomtudományi Karának egyetemi tanára. Dr. Zachar József 1966-ban Budapesten az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán fejezte be felsőfokú tanulmányait. 1968-ban bölcsészettudományi doktori címet szerzett, 1977- ben a történelemtudományok kandidátusává minősítették, 1996-ban nyerte el a Magyar Tudományos Akadémia (történelemtudományok) doktora tudományos fokozatot. 2001-ben a Debreceni Egyetemen habilitált. Tudományos eredményeit 12 önálló műben, 8 tansegédlet társszerzőiéként, valamint 201 tanulmány és közlemény, továbbá 195 ismertetés és népszerűsítő írás keretében tette közzé. 21 országban 66 külföldi tudományos konferencián vett részt, 34 ülésszakon felkért előadó volt, 9 alkalommal pedig elnökölt. 1989-ben a Magyar Tudományos Akadémia alapító köztestületi tagja, 1980 óta a Nemzetközi Hadtörténelmi Bizottság tagja, az 1985 óta működő Zürichi Magyar Történelmi Egyesület alapító tagja, 1996-tól a Nemzetközi Napóleon Társaság elnökségi tagja. 1999- től magyar részről a NATO-tagál- lamok hadtörténelmi bizottságának alapító tagja. 2002 szeptemberétől az EKF Bölcsészettudományi Főiskolai Karának kinevezett egyetemi tanára. Az Eszterházy Károly Főiskola tanévnyitó ünnepségén új kinevezéseket is kihirdettek. Elásta újszülöttjét, fojtogatta gyermekeit Nehezen megmagyarázható támadások kiskorúak élete, testi épsége ellen Elvitathatatlan, hogy Heves megyében az elmúlt években az emberi élet elleni jogellenes támadásokat tekintve szerencsére nem túl aggasztó a helyzet. Sőt, az adatokat, a mutatókat ismerve egyenesen az jelenthető ki, hogy jóval jobb az országos átlagnál. Ezt igazolja, hogy 2001-ben egész évben mindössze négy emberölési ügyben nyomoztak a bűnüldözők, az elkövetőket el is fogták, s ez a szám egészen idén szeptemberig is csupán ugyanennyi. Ám az olyan típusú, életet, testi épséget fenyegető cselekedetek, amelyeknek áldozatai egészen kis gyermekek, csekély számuk ellenére is érthetően igen nagy port kavarnak fel, s óriási felháborodást váltanak ki a közvéleményből. Alábbi ismertetéseink az effajta bűntényekről, azok hátteréről és az eljárások állásáról nyújtanak tájékoztatást. Az alábbiakban olvasható bűnügyi történetek elemzésében dr. Orosz Gyula r. ezredes, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság (HRFK) bűnügyi igazgatója, s Dósa Flórián r. őrnagy, bűnügyi értékelő tiszt volt lapunk segítségére. Az alapos gyanú: fajtalankodás A Csányban lakó 58 esztendős T. Mihály ellen a rendőrség annak idején természet elleni erőszakos fajtalanság bűntettének alapos gyanúja miatt indított eljárást.- A férfi korábban a fővárosban élt - kaptuk a tájékoztatást a rendőrtisztektől. - Válása után költözött Csányba. A rendelkezésünkre álló adatok alapján alaposan gyanúsítható azzal, hogy 1999 őszén a gyermekkorú M. R. falubeli lakost a lakása kazánházába vitte, s ott különböző módokon fajtalankodott vele. Arra is utalnak a nyomozás során begyűjtött adatok, hogy az időskorhoz közel álló férfi ezzel a sértett gyermekkel legalább másfél éven át tartott fenn kapcsolatot. Mint a rendőrségi vizsgálat során kiderült, T. Mihály kertészkedéssel foglalkozott, s elég gyakran adott munkát helybeli kiskorúaknak. Ám a jelek arra vallanak, hogy nemcsak a munka szeretetére „nevelgette” őket, hanem - a vizsgálati adatok alapján tett hatósági megállapítások szerint - pomóújságokat mutogatott nekik, s egyes sértettek elmondása szerint fogdosta is őket. így például 2000 nyarán a szintén 14 éven aluli B. Á. volt kénytelen ellűrni a koros felnőtt embertől a számára nem igazán tetsző közeledést. A gyanúsított egyébként a rendőrség megállapítása szerint 1999 és 2001 között összesen négy gyermekkorú személlyel létesített szexuális kapcsolatot. Talán mondani sem kell, hogy ennek a természetestől eltérő formája különösképpen mély és káros nyomot hagyhat a gyerekekben...- T. Mihály az eljárás során végig tagadta a terhére rótt cselekményeket - •tudtuk meg az illetékesektől -, ám a molesztált gyermekek rá nézve terhelő vallomásait, vagyis a bűncselekmények elkövetését az elme- és pszichológus szakértő is alátámasztotta. Maga az eljárás pedig állampolgári bejelentés alapján indult. Mindenesetre a nyomozást a bűnüldöző hatóság már befejezte, s az ügyészség vádat is emelt természet elleni erőszakos fajtalanság bűntettének elkövetése miatt T. Mihály ellen. A beteg mama pámás szorítása Nem mindennapi esemény történt idén május 3-án, nem sokkal dél előtt Heréden, az egyik lakásban. A történet bizonyos elemeiben emlékeztet egy másfél évtizede Lőrinciben nagy megdöbbenést okozott bűntényre. Akkor az apa két fiát gyilkolta meg, meglehetősen brutális módszerekkel. Nos, a HRFK szakembereinek eddigi vizsgálata szerint ezúttal a 23 éves K. Edina helyi lakos párnával megpróbálta megfojtani a 10 hónapos és 3 éves gyermekeit. A fiatalasszony az amúgy a fej alá használt ágyneművel szorította le a kicsinyeket, ekképp megakadályozva őket a levegővételben. Egy idő után az ártatlan apróságok már nem adtak életjelt magukról. Ekkor az anya - anélkül, hogy megbizonyosodott volna a halál beálltáról - öngyilkossági szándékkal hypót ivott, majd megpróbálta felvágni az ereit. Amikor K. Edina édesanyja hazatért, a riasztó látvány ellenére azonnal helyesen cselekedett, ennek köszönhetően az ifjú asszony és mindkét gyermeke gyors orvosi ellátásban részesültek, aminek eredményeként pedig hamarosan kielégítővé vált az állapotuk. Amint azt a bűnügyi igazgatótól, illetve az értékelő tiszttől hallhattuk, a sajnálatos esetnek voltak előzményé is, hiszen a gyanúsított korábban már több alkalommal állt pszichiátriai kezelés alatt. Az orvosok hebephrenia skizoaffeküv pszichózis elnevezésű betegség gyanúját állapították meg nála. A depressziós állapotok elég gyakran váltják a normálisakat a nő esetében. Mindemiatt, igazságügyi orvos szakértői vélemény alapján, az Igazságügyi Elmegyógyító és Megfigyelő Intézetben (IMEI) helyezték el alaposabb megfigyelés végett K. Edinát. Ha az asszony elméje ugyanis valóban beteg, az büntethetőséget kizáró vagy korlátozó körülmény, ok is lehet cselekménye megítélésében. Mindenesetre a rendőrség - amely K. Edinával szemben több emberen elkövetett emberölés bűntette kísérletének alapos gyanúja miatt jár el - az ügyben jelenleg az IMEI vizsgálatát követő végleges igazságügyi elmeorvos szakértői véleményre vár. Felöltöztette, megetette, éjjel meg elásta Sajnos senki és semmi nem tudta meggátolni egy nem sokkal előbb született csecsemő halálát abban a szívszorító esetben, ami ez év március 9-én történt Adócsőn. Azon a napon a hajnali órákban - titkolt terhességet követően - lakásuk fürMelyek a mértékadó szabályok? A gyermekkorúakkal folytatott bármilyen szexuális viszony büntetőeljárást alapoz meg. A legközvetlenebb hozzátartozó, legfőképpen az anyának a gyermekével szemben megkísérelt gyilkossági próbálkozása erkölcsi szempontból a legsúlyosabb megítélés alá esik. A jogi előírás persze ettől eltérő újszülött sérelmére elkövetett ölési cselekedetnél. A jogalkalmazói gyakorlat, a rendelkezéseknek megfelelően, adott esetben figyelembe veszi az anya szülés utáni sokkos állapotát, ami a büntethetőséget korlátozhatja. Anya-gyermek közti történeteinkben azonban nem erről van szó. Az ítélkezés természetesen a bíróság dolga, de mindannyian érezzük, tudjuk: ezek a legszörnyűbb bűncselekmények... előszobájában szülte meg életképes leánygyermekét a 21 éves V. Szilvia helyi lakos. Miután a csecsemő a világra jött, ő annak rendje és módja szerint elvágta a köldök- zsinórt, a placentát egy nejlontáskába tette, majd a kisgyermeket felöltöztette és megetette. Az újszülött táplálását - gondos anya módjára - azon a napon többször is elvégezte. Mi több, a szomszédbeli kislánynak meg is mutatta a picit. Ám mindeközben valószínűleg másvalamin is járhatott végig az esze.- Utóbb, az eljárás során tett beismerő vallomásában arról beszélt — közölte a körülményekről Dósa Flórián -, hogy az élettársa nem is tudott áldott állapotáról, különben sem tartották már a szülés idején a kapcsolatot. Ugyanakkor nagyon félt hozzátartozói haragjától is. Ez a félelem aztán olyan tettre sarkallta, ami egyáltalán nem méltó egy anyához: délután 4 óra tájban megpróbálta úgy megölni a kislányt, hogy kezével lezárta a légzőnyílásait. Mégsem történt akkor még tragédia, mivel hamarjában el is állt ettől a szándékától. Akkor még. Másfél óra múlva azonban már semmi sem akadályozhatta meg őt abban, hogy elvegye annak az életét, akit pár órával korábban ő hozott a világra. Megfojtotta, s mindezek után a csecsemő nejlonszatyorba csomagolt testét a szekrénybe dugta, majd az éjszakai órákban a kis holttestet a szomszédos üres telken elásta. Végül is három nappal később a rendőrség egy bejelentés nyomán ment a helyszínre, s a tetem megtalálása után V. Szilviát bűnügyi őrizetbe vették. A büntetőeljárást emberölés bűntettének alapos gyanúja miatt a HRFK vizsgálati osztálya folytatta a fiatal lánnyal szemben. Azóta már a Heves Megyei Főügyészség a vádiratot is elkészítette az ügyben, s tettéért az ifjú nőnek bíróság előtt kellett felelnie. A hét közepén ebben az ügyben az elsőfokú ítélet már megszületett, amelynek értelmében a fiatal nőt 14. életévét még be nem töltött személy ellen elkövetett emberölés bűntettében mondotta ki bűnösnek a Heves Megyei Bíróság büntetőtanácsa, s V. Szilvia nem jogerősen 7 év 6 hónap fegyházbüntetést kapott. SZALAY ZOLTÁN
