Heves Megyei Hírlap, 2002. szeptember (13. évfolyam, 204-228. szám)
2002-09-28 / 227. szám
A jelöltség tényét hivatalos egyházi körökben nem kommentálták. Az mindenesetre tény, hogy Paskai László és lehetséges utóda, Seregély István életútja sok ponton összekapcsolódik, személyiségük számos rokon vonást mutat. Az 1931. március 13-án Szombathelyen született Seregély István, akit tavaly ünnepi szentmisékkel is köszöntöttek 70. születésnapja alkalmából - mint az Egri Főegyházmegye sorrendben 80. főpásztorát -, Budapesten, a központi szemináriumban végezte tanulmányait. 1955- ben szentelték pappá. Számos helyen működött mint káplán, majd plébános. Az 1986. december 20-án 59 éves korában elhunyt Kádár László egri érsek utódjául II. János Pál pápa 1987. június 5-én Seregély István akkori kőszegi plébánost nevezte ki, akit püspökké már az ugyancsak frissen beiktatott Paskai László szentelt fel az év július 25-én az Egri Bazilikában. A pápa pár hónappal előbb nevezte ki Paskai László kaloa bíborosjelöltek között? A katolikus egyház belső rendelkezései értelmében az a megyés püspök, érsek vagy bíboros, aki betöltötte hetvenötödik életévét, az egyházjog szerint be kell, hogy nyújtsa a pápának lemondását hivataláról. A Magyar Katolikus Egyház feje, Paskai László bíboros, prímás, az esztergomi-budapesti főegyházmegye érseke, aki már elküldte lemondólevelét a Vatikánba, idén májusban volt 75 éves. A pápa várhatóan még az idén nyilvánosságra hozza, ki íesz a nyugdíjba vonuló bíboros utóda. Az esélyes jelöltek között van Seregély Ist- I ván egri érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke is. alkotást a kiállítás hátralévő részében — hivatkozással az érseki kérésre - letakarták a rendezők. Idén tavasszal fogadta az Egerben választási kampánytumén résztvevő Orbán Seregély Istvánt életútja, papi pályafutása alkalmassá teszi az új feladatra A teológia doktoraként pedig a tudós pap követelményének is eleget tesz. Az alsó papsággal is Utódlási rend Az utódlás a katolikus egyházban szigorúan kötött „koreográfia" és „etikett" alapján történik, de szabad kezet adva az egyház fejének. A korhatárt elért főpap lemondásáról a pápa jogosult dönteni, aki fel is kérheti az érintettet: további intézkedésig, illetve meghatárcA zott ideig lássa el hivatalát. A püspöki karral való egyeztetés után az alkalmasnak tartott utódok listáját a pápai követ, apostoli nuncius terjeszti fel a Szentszéknek. A feltételek között szerepel a megfelelő teológiai képzettség, a hitbeli szilárdság, a jó hírnév, és az egyház fönntartásában, építésében kifejtett munka, amit az addig megtett életút bizonyít. A jelöltnek be kell töltenie a 35. életévét. Úgy tudni, hogy megkezdődtek Paskai László nyugdíjba vonulásának előkészületei, és a pápa még idén megnevezi utódját. meg tudja találni a hangot, és képes elfogadtatni nézeteit az egyház vezetőivel is - utalnak rá egyházi körökben is. Akadnak, akik kifogásolják visszahúzódását, megfutamo- dásnak tartva, hogy egyes, sokat szereplő főpap társaitól eltérően — akik a köz fontos vagy kevéssé jelentős ügyeiben is rendszeresen hallatják hangjuAz Egyesült Európa és a jólét utáni hajsza Legutóbb, az augusztus 20-i ünnep előtt az Új Ember című katolikus hetilap vezércikkeként az embertelen, családokat, közösségeket romboló jólét utáni hajszát elítélő írásban az egri érsek síkraszállt az egyesült Európa mellett, elvetve a nemzeti, nacionalista törekvéseket. „Nekünk, akik az annyi bajt hozó XX. század során megtapasztaltuk, hogy a kis népek egyre inkább a nagyok játékszerévé válnak, nincs más lehetőségünk, mint az egyesült Európába törekvésünk" - hívja fel a figyelmet Seregély István. Az egyházi vezető Szent István király Intelmek című müvét idézve megállapítja: bár sok értéket teremtett az eszményített nemzetállamra való törekvés, ma már biztos, hogy a „nemzetállamiság sírásója lesz a csak magukkal elégedett népeknek”. Meg kell őriznünk nyelvünket és kultúránkat, ám minderre csak másokkal együtt, és nem más népek ellenére lesz lehetőségünk. kát - nem áll a nyilvánosság elé véleményével. Mások inkább pozitívumként értékelik tartózkodó magatartását, és a küldetésének megfelelni szándékozó olyan embert látnak benne, akinek bölcsessége, megfontoltsága és diplomáciai érzéke a történelem során már oly sokszor elősegítette a katolikus egyház kétezer éves fennmaradását. Tény: Paskaihoz hasonViktort, amit - mint a volt miniszter- elnök jelzésértékű udvariassági látogatását — aligha kellene túlértékelni. Az egri érsek eredményes éveket tudhat maga mögött, több mint egy évtizedes főpásztori működése alatt ötvennél is több templom, kápolna épült a főegyházmegyében, ahol ez idő alatt számos oktató és nevelő intézmény kezdte meg működésé. Az érsek főpásztor 1996-ban egyházmegyei zsinatot hívott ösz- sze, s a hároméves felmérő vizitá- ció alatt látogatást tett a plébániákon, egyházközségekben. Nagy eredménye az országban az első, 2000 őszétől Egerben működő Katolikus Rádió elindítása, amely a szándékok szerint segíti a lelki megújulást, amit egyik legfontosabb feladatának tart a főegyházmegye elsőszámú vezetője. Érdekesség, hogy személyében újra jelképes hazai kapocs létesüútt a Habsburg-ház, és törekvéseit a történelmi múltban támogató, annak biztos támaszaként szolgáló közép- európai katolikus egyház között azzal, hogy a '90-es években az egri érsek eskette össze választottjával, Eilika von Oldenburggal Habsburg Györgyöt, Habsburg Ottó fiát, akit rögtön Magyarország rendkívüli Eu- rópa-ügyi nagykövetének nevezett ki Hóm Gyula akkori miniszterelnök. Seregély István helyzetét erősíti, hogy esztergom-budapesti érsekké kinevezése esetén újra egy kézbe kerülhetne a most szétválasztott két legmagasabb hazai egyházi méltóság. így a Magyar KatoUkus Püspöki Kar elnöke lenne újra az ország első számú egyházmegyéjének, egyben a magyar egyháznak a vezetője, prímása is. Ennek esélyét némiképp csökkenti, hogy Seregély István életkora miatt - Paskai kortársaként közel a 75 éves korhatárhoz - csupán pár évig tölthetné be új hivatalát (ha nem kap pápai engedélyt a folytatásra), s a visszavonulása után rövidesen ismét az utódlásról kellene dönteni. A végső döntést persze a hazai javaslatok és jelöltek figyelembevételével Rómában a Szentszék és U. János Pál pápa hozza meg. Az aligha kétségbe vonható, hogy a megyében jó visszhangra találna, ha mégis az egri érsek töltené be a magyar katolikus egyház legfőbb méltóságát. Igaz, ebben az esetben viszont új főpásztort kellene találni az Egri Főegyházmegye élére. KOVÁCS JÁNOS csai koadjuktor érseket esztergomi érsekké, azt követően, hogy 1986- ban, életének 77. évében meghalt Lékai László - aki 1976-tól volt esztergomi érsek, prímás és bíboros, valamint a Püspöki Kar vezetője -, s utódaként még ezen évben a Püspöki Konferencia új elnöke. Paskai László lett. Seregély István 1990-ben tőle vette át a Magyar Katolikus Püspöki Kar vezetését, s a hazai elnöki megbízatás mellé 1993-ban az Európai Püspöki Konferencia Tanácsának alelnöki tisztsége is járult. A katolikus egyház kiemelt nemzeti egyházmegyei vezetői, primáriusai részére nem jár automatikusan a többek közt a pápaválasztásban való részvételt és a választhatóságot is lehető tevő bíbo- rosi rang. Ám mivel elsők az egyenlők közt, a gyakorlatban a főpásztorok ezt is megkapják az új beosztás mellé. Paskai Lászlót 1988 nyarán kreálta bíborossá II. János Pál. Várhatóan a pápa Paskai utódját is a bíborosok közé emeli. lóan Seregély inkább integráló, semmint megosztó személyiség. Inkább előnyére válik, hogy sok egyházi emberrel szemben az elmúlt évek hazai politikai viszonyai közt is jóformán megőrizte érintetlenségét. Nem exponálta magát a közéleti iszapbirkózás sáros adok- kapokjában, intakt maradt. Ennek kapcsán érdemes idézni az érsek egyik, a Heves Megyei Hírlapnak adott interjúja jellemző kijelentését, melyben leszögezi: az egyház nem a szenzáció terepe, hanem a hitben elmélyült élet kiteljesítéséé. Seregély István a megye egyházi és protokoll-eseményeinek rendszeres résztvevője. Nem túl gyakori megszólalásai között a közelmúlt kevés „látható” megnyilvánulásainak egyike volt az egri plakátügy. Múlt év végén tiltakozását jelezte az egri polgármesternek a belvárosban megrendezett plakátkiállításon látható, a művekben felhasznált egyházi-vallási jelképek oda nem illő alkalmazása miatt. A kifogásolt több Az egyház az 1980-90-es években 1985: Április 4én a Magyar Püspöki Kar körlevelet ad ki az ország felszabadulásának 40. évfordulójára. Az esztergomi főegyházmegyében két vasárnap végzett felmérés alapján a hívek 12,47 százaléka vesz részt vasárnap szentmisén. Az Országos Hitoktatási Bizottság közgyűlése megállapítja a hazai hitoktatás hiányosságait. Ezek: a szülőkkel való kapcsolat hiánya, szemléleti elmaradottság, a hittankönyvek, segédeszközök és a hitoktatói létszámhiány. 1986: Budapestre érkezik Teréz anya, a Szeretet Misszionáriusainak alapítója. Budapesten „Az erkölcsi értékek a társadalomban” témáról folyik kereszténymarxista dialógus. Miklós Imre államtitkárt, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökét II. János Pál pápa különkihallgatáson fogadja. 1987: II. János Pál pápa külön audiencián fogadja Lázár György miniszterelnököt. A Püspöki Kar Lelkipásztori Bizottsága köriratot ad ki a családpasztoráció különleges fontosságáról. 1990: Paskai László bíboros, Seregély István érsek, Acerbi nuncius és a magyar püspökök látogatást tettek a Szentatyánál az 1991-es magyarországi apostoli látogatás programjának megbeszélésére. Elindul az egyházak helyzetének rendezését szolgáló, több kormányzaton átívelő program: az ingatlan-viszsza- adás és a kártalanítás folyamata A hazai katolikus egyház intézményes megújulásának hátteréül a magyar állam és a Vatikán közötti megállapodás szolgál. 1995: Seregély István érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke levelet intéz Rudolf Balázs püspökhöz a szlovák nyelvtörvénnyel kapcsolatban. 1997: Téli ülésén a Magyar Katolikus Püspöki Kar püspökei jóváhagyják Várszegi Asztrik pannonhalmi főapátnak, a püspöki kar médiabizottsága elnökének a katolikus rádió felállítására vonatkozó előterjesztését, tudomásul veszik, hogy a rádió először Egerben, regionális adóként kezdi meg működését. 1999: A kormány a költségvetésből támogatja a felekezetek pedagógiai intézeteit - áll abban a megállapodásban, amelyet Pokomi Zoltán oktatási miniszter és Seregély István egri érsek ír alá. A szerződés szerint 1999-ben a költségvetés az intézeteket minden egyházi iskolába járó diák után 500 forinttal támogatni fogja A Magyar Katolikus Püspöki Kar állandó tanácsának tagjai megbeszélést tartanak Orbán Viktor miniszterelnökkel és a Fidesz-MPP vezetőivel. A püspöki kart és a katolikus egyházat reménnyel tölti el, hogy nincs lényeges különbség a kormány által fontosnak tartott erkölcsi értékrend és az egyház által képviselt erkölcsi értékek között. Tévét nézünk Ha valakiben esetleg kétségek fogalmazódtak meg azt illetően, hogy miként is működnek bizonyos dolgok itt, hát most tisztán, vagy maradjunk annyiban, tisztábban láthat. A közszolgálati televízió elnöki posztjára pályázó Friderikusz Sándor hangpostáját egy ismeretlen „bűnöző” feltörte, lehallgatta és közzé is tette azt az üzenetet, amelyben Lendvai Ildikó szocialista frakcióvezető támogatásáról - és egyúttal Medgyessy Péter kormányfő támogatásáról - biztosítja a népszerű médiasztárt. Az üzenet valódiságát az érintettek elismerték, mellesleg persze feljelentették azokat, akik a magántitkot nyilvánosságra hozták, mert ugyebár rendnek kell lennie. Később maga Friderikusz mondta el azt, hogy a túloldalon, a Fidesznél sem elutasított személyiség ő, a pártigazgató, Várhegyi Attila például sms-ben értesítette arról, hogy tetszik neki a tévéelnöki pályázata. Várhegyi nem tagadta, hogy így történt. Mi következik mindebből? Semmi meglepő. Akár megszokottnak is nevezhetnénk, hogy politikusok szólnak bele olyasmibe, amihez amúgy, elvileg, demokráciában, Európában, ahogy tetszik, nem lenne közük. S most nem is az az érdekes, hogy a hatalomból ellenzékbe kerülő illető mily ékesszájúan bírja gyalázni azt a gyakorlatot, amit persze kormányon maga is folytatott, sőt, finoman fogalmazva, igyekezett tökélyre fejleszteni. Az sem érdekes, hogy hiába a rossz tapasztalat - úgy értem, eddig még egyszer sem jött be, hogy az nyeri a választást, aki „lenyúlta” a köztévét -, mégis minden politikai erő az üdvözülés egyedüli formáját látja abban, ha saját elvtársait és hű embereit bámulhatja a képernyőn. Nem. A probléma ott gyökerezik, hogy törvény mondja ki, a parlamenti pártok tagokat delegálnak a Magyar Televízió kuratóriumába. Azt ugyan nem rögzíti a jogszabály, hogy az imént említett delegáltak úgy fognak szavazni, ahogy az őket oda küldő párt kívánja, de hát, tegyük a kezünket a szívünkre, ez azért eléggé nyilvánvaló. Azaz: a politika számára megengedett, mit megengedett, törvényileg előírt a beavatkozás egyébként tisztán szakmai kérdésekbe, elnökválasztásba, satöbbi, satöbbi. Melyik párt volna olyan „drága", hogy ne éljen a tálcán kínált lehetőséggel? Hogy ne próbálja kihasználni a helyzetet? Éjszaka besétál a hálószobádba egy gyönyörű fekete nő, mire az étgyig ér, ledobja az összes ruháját, rád ugrik, vadul megcsókol, és akkor elegánsan kimászol alóla, s a fal felé fordulsz..., hát persze. Maradjunk any- nyiban: nem valószínű. A politikusok szakmaiságáról, „médiaértéséről" pedig csak annyit, hogy például a nagyobbik kormánypárt naponta negyvenhatszor nyilatkozó ifjú média- szakértője szemrebbenés nélkül hív fel este tíz órakor, hogy a másnapi újságban megjelenő interjújába belejavíttasson; ez önmagában nem baj, mert a sarki rendőrnek, a villanyszerelőnek és a buszsofőrnek nem kötelessége tudni úgy általában, mikor van egy napilap szerkesztőségében lapzárta, viszont egy állítólagos médiaszakértőnek illene tudnia. Hogy este tízkor javítsunk? Ha három órával korábban hívsz, már akkor is késő lett volna. Majd holnap veszel egy lapot az újságosnál, és tollal áthúzod, ami nem tetszik. A törvény tehát, a médiatörvény: úgy rossz, ahogy van. A pártokat éppen hogy nem beengedni, inkább ajtót mutatni nekik. Amíg azonban minden tárva-nyitva, senki sem fogja elhinni egy televízióról - de mondhatjuk egy levegővel a Magyar Rádiót is -, hogy közszolgálati, a köz haszna érdekében tevékenykedik, készít műsort és ad tájékoztatást az élet dolgairól. S a jelek szerint nem csupán a nézők nem hiszik el, hanem a közszolgálatiságról máskülönben felettébb szépen szónokolni képes politikusok sem. A „királyi” tévé és rádió ebben az országban tizenkét esztendeje színtiszta politika. A mindennapi közéleti vita tárgya: az, amin ordítani lehet, kell és érdemes. Hír(telen)kék... Az Aerocaritas Légimentő Alapítvány elnöke, Kozenkay Jenő azzal a javaslattal állt elő, hogy - miután annak idején ők a kivonuló orosz hadseregtől kaptak két helikoptert - április 4-ét, mint a köszönet napját, ismét nyilvánítsák állami ünneppé. S rebegjünk hálát Szerjózsa minden irányába... * Hétfőre virradóra egyértelművé vált, hogy a régi koalíció sikerét hozó németországi választások igazi győztese a magyar származású Joschka Fischer vezette Zöld Párt. A többieket meg eszi a sárga irigység.... * Megkezdte munkáját a 2008-as Európa-bajnokságra pályázó Magyarországon az UEFA szemlebizottsága. Szemlesütve... * Az északi tengeri flotta teljes lepusztulása miatt - mint a közlekedési ágazat jelentéséből kiderült - hovatovább jégtörő hajók nélkül marad Oroszország. Sebaj, az úttörők maradnak, s ahol tudnak, segítenek... * Az ausztráliai Queensland-ben élő Jacob Smith az egyik üzlet kifosztása után a bejárat előtt kutyapiszokba taposott, melynek szaga után azonosították a rablót a friss nyomot követő rendőrök. Sz...ba lépett, benne is maradt... ___________________________________________________i«auvÁ»i
