Heves Megyei Hírlap, 2002. szeptember (13. évfolyam, 204-228. szám)

2002-09-18 / 218. szám

Egyetem Gazdálkodási és Mezőgazdasági Főiskolai Kar és a Mátra-Tan Kht. közös lapja A Szent István Szeptemberi számunk tartalmából V éget ért a nyár, új tanévet kezdünk - immár a negy­venegyediket! - és a nyári szünetet követően ismét megjelenünk szokásos havi számunkkal. Elvileg a nyár az oktatási intézmények számára a pihenés, feltöltő- dés, erőgyűjtés ideje, és ez érvényes a felsőoktatásra is....elvileg. Főiskolánkon azonban a többi egyetemhez, főiskolához hasonlóan valódi „nagyüzem” volt a nyáron: június végén, július elején zajlottak a záróvizsgák, majd a végzettek számára a tanulmányaikat lezáró legfontosabb aktus, a diplomakiosztó ünnepségek. Ezzel párhuzamosan bonyolíttottuk le a valamennyi ér­dekelt számára legalább ennyire jelentős felvételi vizsgá­kat, amelynek eredményeként (július második felében) kiderült, kik lettek az új elsőéves hallgatók. Emellett a nyári oktatási szünet „kiválóan” alkalmas volt arra, hogy amit oktatási leterheltségünk miatt tanév közben nem tud­tunk maradéktalanul elvégezni, például kutatást, szakmai cikkek megírását, konferencia-előadások elkészítését, ok­tatási jegyzetek, szakkönyvek megírását stb...azt most csi­náljuk meg. Szóval a nyár a szabadságolások, a feltöltődés és a pihenés ideje...feltéve, ha jut rá idő. így aztán a nyár nem volt eseménytelen, ezt igazolja például az augusztus végén szervezett Szent István Egye­temi Napok, amelynek a programjáról ezúttal szólunk. Nem maradhat ki szeptemberi számunkból az évnyitó ün­nepség, amely nálunk már egy három napig tartó ese­ménysorozatot jelent. Tekintve hogy a mintegy 2500 „gó­lyát” hallgatóvá fogadni egyetlen aktus keretében képte­lenség: öt alkalommal (szeptember 6-án, 7-én és 8-án) ke­rült sor erre az eseményre intézményünkben. A nyolcadi- ki évnyitón dr. Hiller István, az Oktatási Minisztérium po­litikai államtitkára is jelen volt, és köszöntőjének, vala­mint dr. Magda Sándor főigazgató ünnepi beszédének gondolataiból ebben a számunkban idézünk. Ezúttal sem maradnak el a főiskolai karhoz fűződő sporthírek és elkezdjük hazai és nemzetközi kapcsolata­ink bemutatását. Egyúttal pedig az új tanévben jó munkát kívánunk minden kollégánknak, valamennyi új és régi hallgatónknak, velünk szoros kapcsolatban levő, együtt­működő partnereinknek. A SZERKESZTŐ BIZOTTSÁG TISZTA FORRÁSBÓL Régi kötődés az alma materhez Ashraf Amin az egyiptomi Ismaí- • liai „Suez Canal” Egyetem oktatója, aki né­hány éve dr. Gere Tibor pro­fesszor vezetése alatt készí­tette el és védte meg a „Sze­lekciós index szerkesztése tejelő típusú tehénállomá­nyok termelésének növelése céljából” című kandidátusi értekezését, ez év júliusá­ban egy hónapos tanul­mányútra érkezett intézmé­nyünkbe. Professzorának és család­jának vendéglátását élvez­ve, rendszeresen visszajár hazánkba és ez alkalommal egy hónapot töltött Magyar- országon. Tanulmányútja során meglátogatott néhány korszerű hazai tehenésze­tet, felkereste a Gödöllői Ál­lattenyésztési Teljesítmény­vizsgáló Kft-t. és annak tej­laboratóriumát, amelynek vizsgálati adatait felhasz­nálva dr. Gere Tibor pro­fesszorral és munkatársai­val együtt folytatják a ko­rábban kezdett kutatásaikat „A tehéntej szomatikus sejt­számát befolyásoló geneti­kai és környezeti tényezők vizsgálata” témakörben. A kutatás azért is jelen­tős, mert a nagy tisztaságú tej termelésének egyik alap­vető feltétele, hogy egészsé­ges tehenektől származzon a tej, és a belőle előállított tejtermék. A szomatikus sejtszám alapján ugyanis fel lehet tárni a tehenek kezdő­dő tőgygyulladását (szub- klinikai masztitisz), ami or­szágosan milliárdos nagysá­gú kárt okozhat a tehené­szeteinknek. A témával dr. Gere Tibor professzor két PhD-s hallga­tója is foglalkozik, és eddig már egy TDK és egy kandi­dátusi értekezés készült a kutatási eredményekből. Dr. Ashraf Amin az Ismaíliai Egyetemen szarvasmarha­tenyésztést oktat. Rendsze­resen visszajár tanítómes­teréhez. Az itt gyűjtött ta­pasztalatokat, oktatási anyagot, módszereket, vide­ofilmeket sikeresen felhasz­nálja otthoni munkájában. Együttműködésükről szá­mos rangos nemzetközileg jegyzett folyóiratban, megje­lent közleményben magyar és egyiptomi és nemzetközi konferencián elhangzott elő­adásban számoltak be. Gratulálunk a nemzetkö­zileg is elismert Gere pro­fesszornak, akinek volt ta­nítványai, tudományos is­kolájának tagjai ma már rangos hazai és külföldi egyetemek professzorai, tu­dományos kutatóintézetek elismert munkatársaiként méltón öregbítik a hazai tu­dományos kutatás és okta­tás és intézményünk jó hír­nevét itthon és szerte a nagyvilágban. TANÉVNYITÓ GONDOLATOK DR. HILLER ISTVÁN ÁLLAMTITKÁR ÉS DR. MAGDA SÁNDOR FŐIGAZGATÓ KÖSZÖNTŐJÉBŐL Főiskolánk az újabb fejlesztések előtt Szeptember 8-án ünnepélyes keretek között nyitották meg főiskolai karunkon a 2002-2003-as tanévet. A jeles ese­ményen ünnepi köszöntőt mondott dr. Hiller István, az Oktatási Minisztérium politikai államtitkára. Dr. Magda Sándor professzor, főigazgató pedig az új első éves hallga­tókat fogadta az intézményünk polgáraivá. Dr. Hiller István, az Oktatási Minisztérium politikai államtitkára ünnepi köszöntőjét tartja A kapacitások szükségszerű bővítésén túl válaszolnunk kell az újabb kihívásokra is, amelyek között első helyen a készülő, új felsőoktatási törvény áll. Az EU- csatlakozás nyomán a magyar felsőoktatás is csatlakozik az egységesülő európai felsőokta­táshoz, ami jelentősen átalakítja a képzési szerkezetet, és a keres­letet is. Rá kell állnunk az úgyne­vezett kétciklusú képzésre (3 éves főiskolai végzettséget, majd erre épülő 2 éves képzés után Dr. Szendrő Péter rektor és dr. Magda Sándor rektorhelyettes, a kar főigazgatója a kar polgárává fogadja az elsőéveseket egyetemi végzettséget adó okta­tásra), vagyis az egyetemi képzés első három éve főiskolai képzés­sé alakul. Új versenyhelyzet a fő­iskolák - egyetemek között, és eközben eltűnnek a nemzetközi mozgás korlátái is a hallgatók, oktatók elől. Sok hallgató mehet külföldre, de hozzánk is sokan jöhetnek, felértékelődik az ide­gen nyelvű programok szerepe, meg a hallgatók, oktatók nyelv­tudása. A gyöngyösi főiskola kiépült nemzetközi kapcsolatai és ta­pasztalatai jó alapot szolgáltat­nak erre, de oktatóink valódi (nem csak papíron létező) nyelv­tudása még fejlesztendő. A közel­gő EU-csatlakozás felértékeli az egyes régiókban működő felsőok­tatási intézmények szakértői köz­reműködése iránti igényt a regio­nális fejlesztési stratégiák elkészí­tésében, megvalósításában. Miu­tán intézményünk kifejezett kül­detése az észak-magyarországi régió fejlődésének sajátos eszkö­zeinkkel, szellemi kapacitásunk­kal való segítése, ilyen irányú szakmai tapasztalataink, kapcso­latrendszerünk, szakemberállo­mányunk alapján ebben a nagy kihívásban joggal számítunk fon­tos szerepre. Emiatt is létrehoz­tuk a Regionális Kutató Közpon­tot, kutatási témáink és publiká­cióink egyre nagyobb hányada a régió sajátosságainak feltárásával foglalkozik, pályázataink is erre a témakörre irányulnak. Úgy tűnik, az új tanév új kihí­vásai az intézmény eddigi fejlő­désének ütemét csak fokozhat­ják, és azon leszünk, hogy a kihí­vások számunkra elsősorban le­hetőséget, ne pedig fenyegetést jelentsenek. Dr. Király László György, az APEH elnöke, az adóhivatal által kiírt tanulmányi verseny díját adja át Burány Gábornak F őiskolai karunk 2002- ben ünnepli felsőokta­tási intézménnyé válá­sának 40. évfordulóját, ennél fogva a jubileu­mi tanévben fokozott figyelmet fordítunk arra, hogy méltón ün­nepeljük meg az évfordulót. Ta­lán nem is lehetne méltóbb a megemlékezés, mint alkalmat te­remteni a megtett út értékelésére, és egyidejűleg megalapozni olyan döntéseket, amelyek a kö­vetkező 40 évre is garantálják a sikeres folytatást. Október 11-én, a volt és jelen­legi kollégáink, hallgatóink, ha­zai és külföldi partnereink jelen­létében, dr. Magyar BáJim oktatá­si miniszter részvételével rendez­zük meg a jubileumi emlékülést. Lesz miről beszámolnunk: ma már több mint 16 ezer hallgatót (ezen belül nappali tagozatos mintegy 3000 fő) oktat 84 főállá­sú és 80 meghívott oktató, öt sza­kon. Már engedélyeztek 2003-as indulással két újabb szakot - úgy­hogy az oktatási infrastruktúra továbbfejlesztése elodázhatatlan. Remélhetőleg a következő években megépül az erre a célra rendelkezésre álló területen a ter­vezett sportkomplexum (az ön- kormányzattal összefogásban), mellé egy 800 fős előadóterem, és egy ezerlakásos kollégiumi falu. így kiváltható a jelenlegi kollégi­um, ahová oktatótermek és taná­ri szobák kerülhetnek, a tornate­rem, ami átalakulhat nagy elő­adóteremmé, és enyhíthető a kol­légiumi férőhelyhiány.

Next

/
Thumbnails
Contents