Heves Megyei Hírlap, 2002. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)
2002-08-24 / 197. szám
8. OLDAL G A Z D A S Á G I TÜKÖR 2002. Augusztus 24., szombat RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2002. augusztus 23.) Borsodchem 5150 Ft U Egis 12 500 Ft nr Matáv 840 Ft Mól 5 235 Ft § OTP 2 256 Ft Û Richter 12 600 Ft a TVK 4 060 Ft û Zalakerámia 1215 Ft û BUX: 7626,33 +1,13% eltérés az előző záróértékhez képest BUX INDEX Vili. 15-23-IG 7600 1 * ! *30 7500 __ ! >7334,84! A 7400 7294,07 ! Jf 7626.33 7300 «»J jJ? !«41,38j 7200 7314,037***" j l 1 pont i i * M £ tr je re n £ 52 il S ö C OJ o SA c ő aÜ co o a_ AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 383,87 Cseh korona 7,95 Euró 244,72 Japán jen(100) 210,42 Lengyel zloty 60,23 Svájci frank 166,19 Szlovák korona 5,60 USA-dollár 252,73 Hírek MUNKA. Az aktív munkaerő- piaci programokra a megyéknél rendelkezésre álló idei keretet a 20 százalékos csökkenés helyett 5 százalékkal sikerült növelni, ami nagyszámú munka- nélküli képzését, elhelyezkedését teszi lehetővé - nyilatkozta Kiss Péter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter. A megyék között a decentrali- zálási elvek szerint elosztott 29 milliárd forint - a 15 müliárd forintos minimálbér-kompenzáció miatt - nominálisan csaknem 20 százalékkal alacsonyabb volt, mint 2001-ben. mti ELADTAK. A kiskereskedelmi termékforgalom júniusban 11,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, és 1,7 százalékkal a májusit a korrigált adatok szerint. Az idén a második negyedévben a jármű- és üzemanyag- kereskedelem nélkül a kiskereskedelmi forgalom 7,9 százalékkal nőtt, a bővülés üteme elmaradt az első negyedévi 11,2 százaléktól. Az összesített kiskereskedelmi forgalom a hatodik hónapban 500,9 milliárd forint, az első félévben 2696,4 milliárd forint volt. mti JÓSLAT. Tovább javítottak év végi inflációs előrejelzésükön a Reuters által megkérdezett elemzők. Az éves átlaginflációra a konszenzus 2002-re 5,41 százalék, 2003-ra 4,97 százalék. Miközben tovább romlottak a külső egyensúlyra vonatkozó előrejelzések, vegyes kép és a bizonytalanság tükröződik a kamatvárakozásokban is. mti FIZETÉS. Az argentin legfelső bíróság arra kötelezte a kormányt, hogy visszamenőleg fizesse ki a bérekből és a nyugdíjakból visszatartott 13 százalékot. A bérek és nyugdíjak megkurtítását még tavaly júliusban rendelték el, hogy csökkentsék az állam- háztartási hiányt. Ezzel az argentin államnak 2,4 milliárd pezót (660 millió eurót) kellene fizetnie, valamint a jövőbeni éves bértöbblet-költségeket ugyanilyen nagyságrendben. Az intézkedés az állam- háztartás egyensúlyát nem teremtette meg. A jelenlegi kormány arra figyelmeztetett: nincs elég pénze az ítélet végrehajtására. MTI Szárnyaló fejlesztési elképzelések Fejleszteni kell a gépparkot és a repülőteret egyaránt FOTÓ: EUROPRESS A Ferihegyi légikikötőt közép-európai regionális gyűjtő-elosztó repülőtérré kell fejleszteni, ehhez növelni kell a kapacitását, szolgáltatásainak színvonalát, és gyorsvasúttal kell a belvároshoz kapcsolni - tartalmazza a kormány 2015-ig szóló új közlekedésfejlesztési koncepciója, amely a Malév privatizációját és a repülőgépflotta fejlesztését szintén a stratégiai feladatok között említi. Budapest A légi közlekedés az informatika és turizmus mellett a világgazdaság legdinamikusabban fejlődő területe, teljesítménye átlagosan kétszer olyan gyorsan növekszik, mint a bruttó hazai termék (GDP). Hazánkban ez a közlekedési mód bővül százalékosan a legnagyobb mértékben, ami a jövőbeli fejlesztések irányát és intenzitását is kijelöli - mutat rá a kormány tizenöt éves közlekedésfejlesztési koncepciója. A magyar nemzeti légitársaság üzleti stratégiáját a piaci liberalizáció, a globalizáció, a nemzetközi szövetségi rendszerek kijelölte gazdasági racionalitás alapján felül kell vizsgálni - állapítja meg a közlekedési koncepció, amely ésszerű takarékossági intézkedéseket sürget, és kiemeli annak fontosságát, hogy a Malév sikeresen csatlakozzon valamelyik nemzetközi légi szövetségi rendszerhez. A koncepció készítői a legfontosabb feladatok között említik a légitársaság privatizációját, továbbá a repülőgépflotta fejlesztését. Ezek mellett a Malév életben tartásához, verseny- képessé tételéhez a repülőgép- park költségstruktúrájának optimalizálására, a lízingelt és a saját tulajdonú gépek arányának megfordítására is szükség van, amelyhez a társaságnak tőkeinjekciót és átmeneti kedvezményeket kell kapnia. A légitársaság mellett alapvető feladat az ország központi nemzetközi légikikötőjének, a Ferihegyi repülőtér, valamint a regionális jelentőségű debreceni és sármelléki repülőterek egymással összehangolt fejlesztése, működtetése is. Hazánk uniós csatlakozásával összhangban - az országos határátkelőhely-rendszer részeként - a schengeni egyezmény követelményeinek megfelelő határkezelési mechanizmust kell kialakítani a nemzetközi repülőtereinken. A légiforgalmi irányítás fejlesztését is az uniós légi forgalom szolgáltatás-fejlesztési és kapacitásbővítési programjainak részeként célszerű folytatni. A kormányzat célkitűzése, hogy a Ferihegyi repülőtér közép-európai regionális gyűjtő-elosztó légikikötővé váljon, ennek érdekében középtávon növelni kell a kapacitását, szolgáltatásainak színvonalát, az infrastruktúra-fejlesztés részeként pedig gyorsvasúti összeköttetést kell létesíteni a repülőtér és a városközpont között. Környezetvédelmi szempontból fontos, hogy korszerű zajfigyelőellenőrző rendszert kell üzembe helyezni a légikikötő környékén, és ki kell alakítani a lakóterületek zaj elleni védelmét szolgáló „zajkapukat”. DÓCZY LÁSZLÓ Biztató kilátások az ártéren Az elmúlt évtizedben jelentősen javult a tiszai erdők ökológiai állapota, de a térség természeti értékeinek hosszú távú védelme érdekében erőteljesebb változásra van szükség - állapítja meg egyebek között a WWF Magyarország most megjelent tanulmánya. Budapest Európában erősen megfogyatkozott az ártéri erdős élőhelyek száma, és veszélyben vannak a hazánkban található jelentősebb állományok is. A szakemberek szerint a tiszai ártéri erdők számára a legnagyobb gondot a mesterségesen előállított faklónok, azaz a nemes nyárfák okozzák. Ezek az állományok kevéssé nevezhetők erdőnek, viszont nagy kiterjedésükkel az értékes, őshonos ártéri erdőtársulásoktól (tölgyesektől, füzesektől, fehér és fekete nyárfásoktól) veszik el a területet. A nemes nyárültetvények aránya az összerdőterülethez képest az elmúlt tíz évben 41 százalékra csökkent, de még mindig felette van a kívánatosnak. A faültetvények rendkívül magas aránya csak egyike a kedvezőtlen hatásoknak, amelyek a Tisza-völgy és az Alföld természetes élővilágát veszélyeztetik. A folyószabályozás és a hozzá kapcsolódó vízrendezések, lecsapolások az egész Alföld természeti képét megváltoztatták. A soha nem látott magasságú árvizek és a szélsőséges szárazság egy időben pusztít a folyóvölgyekben. Az egykor nagy kiterjedésű erdők csillapító hatást fejtettek ki az árvizekre, ez a hatás azonban ma már csak az összeszűkült hullámtér kis részén érvényesül. A WWF több mint egy évtizede foglalkozik az ártéri erdők védelmével, és céljaik között szerepel, hogy mintákat szolgáltatva elősegítsék a hosszú távon fenntartható gazdálkodás elterjesztését. Szakértők szerint az egyik legjobb minta az ártéri erdő lehet, hiszen nemcsak rendkívül magas természetvédelmi érték, biológiai változatosság jellemzi, hanem tartós jövedelemtermelés mellett ökológiai-ökonómiai biztonság hordozója is. _________________________________(ÚJVÁRI! Kulcspozícióban a K+F A gazdasági kormányzat idén tovább kívánja serkenteni a hazai kutatás-fejlesztés növekedését. A program kulcsfontosságú a kedvező EU-csatlakozási pozíciók elérése érdekében. Budapest Az elmúlt évben meghaladta a 140 milliárd forintot a hazai gazdaságban a kutatásra, fejlesztésre (K+F) fordított összeg. Ez csaknem egyharmadával haladja meg az egy évvel korábbi keretet, nemzetközi összevetésben viszont még mindig komoly a lemaradásunk. Nálunk a GDP-hez viszonyított arányát tekintve 0,94 százalék a K+F források mutatója, ugyanez az arány az EU-ban átlagosan 2 százalék. Lényegesen jobb mutatókkal rendelkezik az Amerikai Egyesült Államok és Japán, ahol a nemzeti össztermék 7-9 százalékát fordítják a későbbi produkciót megalapozó kutatásokra, illetőleg fejlesztésekre. Míg Magyarországon az ilyen irányú tevékenységet jelentős mértékben állami forrásokból finanszírozzák, nemzetközi viszonylatban megfigyelhető, hogy a nagy gazdasági tömörülések saját erőből teremtik elő a fejlesztések anyagi fedezetének nagy részét. Ezzel, illetve a kutatási eredmények sikeres alkalmazásával tovább erősíthetik piaci, értékesítési pozícióikat. Ezzel szemben hazánkban a K+F tevékenységet 88 százalékban a költségvetésvállalkozások kombináció támogatta, a fennmaradó részt pedig nemzetközi forrásokból biztosítják a szektor szereplői. A jövőben a fokozott kormányzati szerepvállalás nemcsak a pályázható források bővülésében, hanem a K+F tevékenységet folytató vállalkozások kedvezményeiben is megnyilvánulhat. Segítséget jelenthet a nemzetközi pénzügyi csatornák feltárása is. A K+F munkálatok bővülése több szempontból is biztonságot nyújthat a magyar gazdaságnak. Az Unióhoz való csatlakozás kapcsán lényegesen jobb verseny- képességgel bírhatnak a nagyobb hozzáadott értékű termékeket előállító cégek, vállalkozások. Ugyanakkor sokkal stabilabban működnek azok a külföldi befektetések is, ahol termékfejlesztést is végeznek. Magyarországon pozitív példa Győr, Budapest és Debrecen, ahol a felsősoktatási intézményekkel karöltve komoly fejlesztőmunka, illetve célirányos képzés folyik, s hasonló tervek vannak Pécs, valamint Szeged esetében is. _______KASZÁS ENDRE E gységes, enyhébb rend A hazai szabályok egyelőre nem változnak Brüsszel Az eladásösztönzés szabályainak egységesítéséről döntött az Európai Bizottság. A lépés nyomán számos ország lényegesen enyhíteni kényszerül jelenlegi szabályozásán. így Belgiumnak el kell törölnie a leértékelések jelenlegi 33 százalékos plafonját, és számos országnak kell engedélyeznie a bekerülési árnál is olcsóbb értékesítést. Az Európai Unió piacain jelen lévő kereskedelmi vállalatok az eddiginél lényegesen nagyobb szabadságot kaphatnak az eladás- ösztönző akciók alkalmazásában, miután az Európai Bizottságnak - az Európai Parlament közvetítésével - sikerült egy a tagországok mindegyike számára elfogadható kompromisszumot kidolgozni e téren. A kiskereskedelmi szektor és a fogyasztók érdekeivel indokolt javaslatot Brüsszel tavaly októberben tette közzé, ám több tagország (például Franciaország és Belgium) is elutasította az egyik legfontosabb pontot. A bizottság ugyanis meg kívánta szüntetni azt a - nyolc tagországban érvényben lévő - rendelkezést, miszerint a kereskedők a vevők becsalogatása érdekében nem kínálhatják a bekerülési költségnél olcsóbban áruikat. A kompromisszumos megoldás értelmében a következő két évben még mindenképpen lehetőségük lesz a kormányoknak ezen tilalom érvényesítésére, ezt követően pedig brüsszeli szakértők megvizsgálják a rendelkezés további fenntartásának indokoltságát - számol be a Financial Times. A terv értelmében megszűnnek az ingyenes ajándékok értékére vonatkozó korlátozások, amiből főként az ilyen ajándékokat rendszeresen tartalmazó magazinok kiadói húzhatnak hasznot. Leértékelési akcióikat sem korlátozhatják a jövőben a tagországok: ez az olyan országokat kényszeríti majd jogszabály-változtatásra, mint például Belgium, ahol jelenleg legfeljebb 33 százalékos árcsökkentésre van módjuk a kereskedőknek. A legtöbb változtatásra azonban várhatóan Németországban lesz szükség, ugyanis az ottani szabályok rendkívül szigorúan korlátozzák a kereskedelmi tevékenység minden vonatkozását. A szabályok egységesítése nagy köny- nyítést fog jelenteni az érintett cégek számára - vélekednek Brüsszelben. ■ Akcióterv a vendégekért Pécs A Magyar Turizmus Rt. hosz- szú távú marketingkoncepció elkészítésével, illetve egy rövid távra szóló akciótervvel szándékozik élénkíteni az ágazat forgalmán. A stratégia lényeges eleme a belföldi turizmus élénkítése.- Idén szeptemberben és decemberben, majd jövő év januárjában többmilliós példányszámban jelennek majd meg azok a katalógusok, amelyek számos kedvezményt tartalmazó cso- magtúra-ajánla- tokat kínálnak a hazai utazóközönségnek - tájékoztatott az elképzelésekről Hegyi Zsuzsa, a Magyar Turizmus Rt. Dél-Dunántúli Marketingigazgatóságának vezetője. Mivel idén nem várható a megcsappant külföldi vendégforgalom felfutása - az őszi-téli időszak amúgy sem erős a beutazások szempontjából -, ezért a kiesést a hazai érdeklődés felkeltésével kívánja kompenzálni a Magyar Turizmus Rt. Az akcióterv szükségességét mutatja, hogy az idei esztendő az idegenforgalmi bevételek alakulását nézve meglehetősen rossz képet mutat. A közelmúlt árvizei tovább csökkentették a két legfőbb küldő ország - Ausztria és Németország - polgárainak érdeklődését. Érdekes módon jelentős területi különbségek mutatkoznak a vendégforgalom alakulásában a hazai megyék között. Míg a főváros a lényegesen kevesebb vendéggel megrendezett Forma-1-es verseny miatt panaszkodik, a balatoni szállásadók hosz- szú évek negatív rekordjáról beszélnek, addig az idegenforgalmi nevezetességeiről kevéssé híres Tolna megye a turisták számát tekintve nem várt gyarapodásról számolhatott be az első félév adatai alapján. _________kaszás 2 002. JÚNIUS MAGYARORSZÁGRA LÁTOGATÓ KÜLFÖLDIEK Látogatók száma (1000) Előző év azonos időszaka százalékában Összesen 2754 98,2 Ausztria 405 86,2 Németország 258 89,0 Románia 467 112,1 Szlovákia 394 112,1 EU-országok 798 89,1 OECD-országok 941 89,8 A bizalmatlanság nem elég Budapest A pénzügyi felügyelet példátlan keménységű határozatban kötelezte az MFB-t, hogy támassza alá a vezetői által a napokban tett kijelentéseket. A lépés egyértelműen arra utal, hogy Szász Károly felügyeleti elnök nem kíván lemondani a posztjáról. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) határozatban kötelezte a Magyar Fejlesztési Bankot (MFB), hogy 30 napon belül számoljon be a bank vezetői által tett nyilatkozatokban említett megnövekedett céltartalék-képzési szükséglet és érték- vesztés hátteréről. A Világgazdaság információi szerint az augusztus elején nyilvánosságra hozott - az MFB vizsgálatát lezáró - felügyeleti határozat 5 milliárd forintos céltartalék-képzési kötelezettséget írt elő. Zdeborsky György, az MFB elnöke viszont azóta 140 milliárd forintos hiányról is nyilatkozott. A határozat kötelezései egyértelműsítik, hogy a felügyelet célja - a bank esetleges szankcionálása mellett - azon üzenet nyilvánosságra hozatala volt, hogy Szász Károly felügyeleti elnök a személyét ért támadások ellenére nem kíván önként megválni posztjától. Mint ismert, az elmúlt napokban számos cikk jelezte, hogy a kormány - jelesül a pénzügy- miniszter - bizalma megrendült a 2006-ig kinevezett felügyeleti elnök személye iránt. A felügyelet részéről továbbra sem nyilatkoznak az ügyben, de az MFB- ről szóló határozatba „burkolt” üzenet csak az lehet, hogy a bizalmatlanság kevés az elnök elmozdításához.
