Heves Megyei Hírlap, 2002. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)
2002-08-22 / 195. szám
6. OLDAL G A Z D A S Á Gl TÜKÖR 2002. Augusztus 22., csütörtök I RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2002. augusztus 22.) Borsodchem 5150 Ft 8 Egis 11500 Ft 8 Matáv 800 Ft Û Mól 5180 Ft * OTP 2160 Ft Û Richter 11905 Ft 8 TVK 3 900 Ft O Zalakerámia 1245 Ft 8 BUX: 7334,84 +0,56% eltérés az előző záróértékhez képest AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 382,68 Cseh korona 7,96 Euró 245,14 Japán jen (100) 211,66 Lengyel zloty 60,44 Svájci frank 166,68 Szlovák korona 5,60 USA-dollár 249,99 _________Hírek_________ A DÓSSÁG. Az ország devizában fennálló, tulajdonosi hitelek és forintértékpapírok nélkül számított nettó adóssága júniusban 4,5 milliárd euró volt, ami 700 millió euróval haladja meg a májusit. A nemzetgazdaság devizában fennálló bruttó adóssága - tulajdonosi hitelek és forintértékpapírok nélkül - a hatodik hónap végén 25 milliárd euró volt, hasonlóan a megelőző havi 25,1 milliárd euróhoz. mti DRÁGUL. Három forinttal empli a gázolaj árát pénteken a Mól Rt., a motorbenzin ára nem változik. Péntektől a gázolaj literjéért 204 forintot kell fizetni. Az emelkedést a Mól azzal magyarázza, hogy a nemzetközi kőolajtermékpiacokon emelkedett a gázolaj jegyzésára a készletek csökkenése miatt. A 91-es oktánszámú ólmozatlan benzin literjéért továbbra is 229,50 forintot, a 95-ös benzinért 232.50 forintot, a 98-asért 241.50 forintot kell fizetni, mti ATOMJÓ. A Synergon Informatika Rt. sikerrel megfelelt a Paksi Atomerőmű Rt. korábbiaknál magasabb szintű beszállítói követelményeinek, ezzel megszerezve az ABOS 3 biztonsági osztálynak megfelelő minősítést. A Synergon már rendelkezett a 4T osztályú minősítéssel. A most zárult emelt szintű audit eredményeként e mellé kapta meg az ABOS 3 biztonsági osztálynak megfelelő tanúsítványt 2004-ig. mti SERTÉS. Kétnapos nemzetközi sertéstenyésztési tanácskozás kezdődött Debrecenben. \ konferencián 240 hazai rrtéstenyésztő vesz részt, az ’temek, kutatóintézetek vpviselői mellett termelési vezetők is jelen vannak. Elhangzott: míg az 1980-as évek közepéig Magyarországon dinamikusan gyarapodott a vágósertés-állomány, a korábbi évi 10-11 millióhoz képest ma már évente ennek csak a felét tudjuk előállítani, miközben a világtermelés évente 0,8 százalékkal növekszik. A nyugat-európai farmokon ezres nagyságrendű az állomány, Magyarországon átlagosan 6-8 sertést tartanak egy-egy magángazdaságban, mti ■ Exportképes a magyar méz Az Unióba vámmentesen szállíthatnak, a hazai fogyasztás stagnál fotóilaufer László PÉCS A legfrissebb adatok szerint hazánkban mintegy 16 500-an méhészkednek. A megtermelt méz jelentős hányadát külföldön értékesítik, az EU-ba irányuló export fellendült, mióta vámmentessé vált ez a termék. Az ágazat szereplői kényszerű technológiaváltás előtt állnak, szorgalmazzák a tevékenység állami támogatási rendszerének kidolgozását. A Magyarországon regisztrált 800 ezer méhcsalád évente mintegy 15-20 ezer tonna mézet produkál. Ezzel a teljesítménnyel az ágazat a hazai agrárgazdaság árbevételeinek egy százalékát adja. A termelők több mint kétharmada 50- nél kevesebb méhcsaláddal, további egynegyede pedig 50-150 családdal gazdálkodik. A tavaszi fagyok az idén nem kímélték az akácosokat, és a magyar méhészet különlegességét adó alapanyagban komoly károkat okoztak. Az Európában évente megtermelt akácméz 70-80 százalékát Magyarország produkálja, így ez a termék igen kurrensnek bizonyul az európai piacokon. Különösen megélénkült a kereslet a magyar méz iránt július 1-jétől, amióta vámmentesen szállíthatják a mézet a hazai termelők az Európai Unió országaiba. A vámtételek eltörlésével tovább javulhatnak a hazai méhészek exportpozíciói, jelenleg az Európai Unió mézimportjából mintegy 8-10 százalékkal részesül Magyarország. Miközben a nemzetközi kereslet roppant élénk a magyar méz iránt, a termelők a belföldi igények stagnálását tapasztalják. Az utóbbi évek adatai alapján az egy főre jutó átlagos belföldi mézfogyasztás 40 dekagramm körül alakul évente. Ezzel a teljesítménnyel sajnálatos módon az uniós mutató egyharmadát sem érjük el. A méhészkedéssel foglalkozó gazdálkodókat két komoly kérdés foglalkoztatja jelenleg. A jellemzően magángazdasági keretek között folyó termelés technológiai és infrastrukturális feltételei általában nem túl jók, az értékesítés pozícióit javító marketingre pedig csak a legritkábban tudnak áldozni a gazdák. A versenyképesség megőrzése érdekében az EU-csatlakozásig meg kell indulnia a technológiai és infrastrukturális felzárkózásnak. A program kidolgozásában, illetőleg megvalósításában kormányzati támogatásra számítanak a termelők. Az idei év fagykárai ismét rámutattak az ágazat kiszolgáltatottságára. Miközben a méhészek egy központi állami kompenzációs program kidolgozását sürgetik, az agrárkormányzat álláspontja szerint a károk enyhítésére nincs központi fedezet, a felmerülő károkat a tevékenységgel járó kockázatnak kell tekinteni. KASZÁS ENDRE Sokat várnak az EU-belépéstől Félévenként vizsgálja a GfK Piackutató Intézet a belépésre váró országok lakosságának véleményét a csatlakozásról. Budapest A Piackutató Intézet minden országban évente kétszer kérte ki a véleményét. A mérési index 0 és 200 közötti skálán készült, eszerint a 0 pont azt jelentené, hogy minden válaszadó a legrosszabb értékelést, a 200 pont pedig arra utalna, hogy mindenki a legjobb értékelést adná. Ebből következik, hogy a 100 pont feletti indexek azt jelzik, hogy a lakosságnak több mint a fele a kérdésre pozitív választ adott. Az EU megítélését hat kérdés alapján vizsgálták, és a kapott válaszok feldolgozásával három indexet számítottak ki. A legutóbbi felmérés alapján a magyarok pozitív gazdasági várakozásukkal a csatlakozásra várók közül az első három között vannak, a saját gazdasági helyzetük javulására számítók indexe 131. Nálunk csak a románok, bolgárok és törökök optimistábbak ebben a tekintetben. Érdekes táblázat mutatja, hogy ha ma lenne a népszavazás az EU-belépésről, melyik ország polgárai miként szavaznának a kérdésről. A táblázat a 2001. május és 2002. május közötti eredményeket hasonlítja össze. Eszerint tavaly Magyarországon a lakosság 51 százaléka, idén pedig a 66 százaléka szavazna a belépés mellett, míg az ellene szavazók száma 15 százalékról 9-re csökkent. A lengyel lakosság szavazatainak száma 44 százalékról 49-re emelkedett, az ellene szavazók aránya 33-ról 24-re csökkent. Feltűnő, hogy Csehország minden tekintetben a rangsor végén áll. A belépést igénylők száma 42-ről 41-re csökkent, az ellenszavazók száma 28-ról 37-re emelkedett. Az is különös, hogy a térség egyik legfejlettebb országában, Szlovéniában, csak 42 százalék szavazott a belépés mellett, ezek száma idén 40-re csökkent. Az ellenszavazókat tavaly 37 százalék képviselte, ezek tábora idén 3 százalékkal csökkent. A harmadik index a csatlakozásra váró országokban az euró iránti bizalmat mérte. Ezen a táblázaton Románia (139) és Bulgária (134) mögött Magyarország indexszáma 130. Mögöttünk van Törökország, Horvátország, és még hat ország, amelyeknek indexe 100 fölött van. Őket követi Szlovénia 91, és az itt is utolsó helyet elfoglaló Csehország 85 indexponttal. koós tamás SÍNBUSZOK. Az orosz államadósság ellentételezéseként 40 sínbusz érkezik, az elsőt tegnap helyezték forgalomba. A 40 jármű értéke 100 millió dollár. Ezek üzemeltetésével a MÁV számításai szerint 14 év alatt további 100 millió dollár megtakarítás érhető el, ami az alacsonyabb karbantartási és üzemanyagköltségekkel magyarázható. fotó, europress/kerék ágnes Terjed az online-reklám Budapest A vállalatok fele használja az online-médiát reklámozásra. Legtöbben a marketingkeret 2-5 százalékát költik világhálós reklámra - derült ki a Netsurvey Internetkutató Intézet felméréséből. Ez az arány várhatóan növekedni fog az előrejelzések szerint, és a 6 százalékot jóval meghaladja a következő két évben a hirdetési megbízásokat adó cégek többséA megkérdezettek vállalatainak 89 százaléka rendelkezik saját honlappal, 12 százalékuk viszont az utóbbi egy évben döntött az internetes megjelenés mellett. A világhálón nem reklámozó cégek általában azért nem hirdetnek az interneten, mert a cég profilja nem igényli, esetleg a célcsoport nem érhető el hatékonyan az online-médiával. A nyomtatott sajtót leginkább márkaépítés céljára szokták igénybe venni, ahogyan a televíziót és a közterületi hirdetést is. MILYEN CÉLRA HASZNÁLJÁK AZ EGYES MÉDIUMOKAT? _______(A VÁLASZADÓK SZÁZALÉKÁBAN)________ M édium Értékesítésösztönzés fi s információközlés Nyomtatott sajtó 48 49 45 Szórólap, kiadvány 48 18 72 Rádió 39 14 38 Online-média (internet) 29 24 63 Közterületi hirdetés 22 45 11 Televízió 18 52 19 Mobil (WAP, SMS) 9 7 17 Mozi 5 14 4 généi - közölte Bokker Sándor, az intézet igazgatója. Összesen 138 közép- és nagy- vállalat döntéshozóját vagy be- folyásolóját kérdezték meg a marketingkommunikációról. A minta valamennyi gazdasági ágazatot képviseli, de kiemelten szerepelnek benne könnyűipari, kereskedelmi és szolgáltató cégek. A kutatás szerint az online-reklámeszközök közül legtöbben a bannert (csíkhirdetést) használják. Utána sokkal kisebb aránynyal következik a szponzorálás, nyereményjáték és e-mail-hirde- tés. A következő, még kisebb csoportba tartoznak a mobil kommunikációs eszközök, mint a WAP és SMS. privacsek anorás Népszerű lakástakarékok Budapest Magyarországon változott az előtakarékosság megítélése. Míg korábban a családokon belüli egy lakástakarék-pénztári szerződés volt a jellemző, addig mára a megkérdezettek több mint fele kettő, vagy annál több lakás-takarékpénztári szerződéssel rendelkezik. A Lakáskassza ügyfeleinek mintegy 80 százaléka vásárlásra akarja felhasználni a szerződéses ösz- szeget. Az építkezés mellett 10 százalék döntött, míg a megkérdezettek 8,5 százaléka szeretné a rendelkezésre álló összeget lakáscserére fordítani. Nagyobb lakást az ügyfelek mintegy kétharmada szeretne vásárolni. A többség két-háromszobás lakást venne, míg a válaszadók egyharmada gondolkodik másfél szobás, 9,4 százalékuk pedig háromszobás lakás vásárlásában. A lakásméretben a legtipikusabb a 55-75 négyzetméter közötti. A lakásvásárlás legfőbb szempontjai a méret, másodsorban szerepel az ár, a harmadik meghatározó tényező a környezet. A válaszadók háromnegyede 7-10 millió forint közötti összeget kíván lakásvásárlásra fordítani, amit a lakásuk eladásából, és lakás-elő- takarékosságból kívánnak előteremteni. EUROPRESS Több a kutatóhely Kutatás és fejlesztésre 140 milliárd forint jutott tavaly, ami 33 százalékos növekedés a megelőző évihez képest. A ráfordítások a GDP 0,94 százalékát teszi ki. Az EU tagállamaiban ez az arány átlagosan 2 százalék, Japánban és az Amerikai Egyesült Államokban pedig 7-9 százalék. A magyarországi kutatóhelyek száma 15,5 százalékkal nőtt. A vállalkozások több mint 20 százalékkal, a felsőoktatási kutatóhelyek mintegy 43 százalékkal költöttek többet. A beruházások értékének emelkedése elmarad a megelőző évi adattól. A szerényebb növekedés annak a következménye, hogy az összes beruházáson belül döntő részarányt képviselő vállalkozási szektor 2000. évi kiugróan magas, 60 százalékos növekedéshez képest tavaly csak 8,5 százalékos bővülést regisztráltak. _______mti C sökkent a mérleghiány Budapest A folyó fizetési mérleg hiánya júniusban 397 millió euró, az első félévben 1,799 milliárd euró volt a végleges adatok szerint. A júniusi hiány 6 millió euróval kevesebb az előzetesen közöltnél - tette közzé a Magyar Nemzeti Bank. Az elemzők júniusra 370 millió euró körüli összegre várták a folyó deficitet. Végleges adatok szerint a folyó fizetési mérleg hiánya májusban 443 millió euró, az első öt hónapban 1,402 milliárd euró volt. A külkereskedelmi áruforgalom júniusban 134 millió euró deficittel zárt, így az első féléves áruforgalmi hiány 1,314 milliárd euró lett. Az áruforgalmi hiány tavaly júniusban 275 millió euró, 2001 első félévében 1,042 milliárd euró volt. Az idegenforgalmi egyenleg júniusban 165 mülió euró, míg májusban 193 millió euró többletet mutatott. A szolgáltatások és jövedelmek egyenlege az idén júniusban 286 millió euró hiánnyal zárt, a deficit az előző hónapban 123 millió eurót tett ki. Ezzel a hiány az idén az első hat hónapban 662 millió euróra nőtt. A nem adóssággeneráló finanszírozás keretében megjelenő tőkemozgások egyenlege 2002 júniusában 37 millió euró nettó forrásbeáramlást jelzett. így a 2002 első féléves egyenleg többlete 403 millió euróra nőtt. Az idén májusban a nem adóssággeneráló tőketételeknél 95 millió euró nettó forráskiáramlás volt. Tavaly júniusban a nettó forrásbeáramlás 102 millió eurót, az első féléves 585 millió eurót tett ki. ________________ EUROPRESS
