Heves Megyei Hírlap, 2002. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

2002-08-22 / 195. szám

7. OLDAL Hl I 2002. Augusztus 22., csütörtök CSALÁD I TÜKÖR Ha segítség kell: Party Service A Kék Pont Drogkonzultációs Központ és Ambulancia szolgál­tatása, a Party Service arra a célra szerveződött, hogy hitelesen köz­vetítsen információkat a party- és diszkódrogok használatával ösz- szefüggésben, kapcsolatot te­remtsen a droghasználókkal, és ezt a kapcsolatot fenntartsa. Hétvégenként egy-egy partin akár több ezer fiatal is szórako­zik, közülük sokan drogokat használnak, és gyakorlatilag csak „szájhagyomány” útján - vagy saját tapasztalatból - volt lehető­ségük megismerni a drogok hatá­sát és használatának veszélyeit. A célcsoport zömmel a 17-25 éves korosztály, akik jelentős részben rekreációs jelleggel hasz­nálnak drogokat (elsősorban kannabisz-származékokat, amfe- taminokat, LSD-t, mágikus gom­bát), illetve fennáll annak a ve­szélye, hogy kapcsolatba kerül­hetnek ezekkel a szerekkel. Eze­ket a fiatalokat az egészségügyi és szociális szolgáltatások nem érik el, és fordítva, e fiatalok nem keresnek sem egészségügyi, sem pedig szociális segítséget, hiszen sem betegnek, sem függőnek, de még drogosnak sem gondolják magukat. Egészségügyi kezelő­intézmény felkeresése idegen a számukra - ennek ellenére prob­lémáik lehetnek a droghasználat­tal kapcsolatban, és megfelelő is­meretekkel sem rendelkeznek (pl. váratlan következmények, jogi problémák). Ha időben felismerjük, segíthetünk A rendszerváltást megelőzően hazánkban nem sok szó esett a drogfogyasztásról, bár lehetett tudni arról, hogy a ragasztó­szert mind többen használják szipuzásra. A kilencvenes évek elején többnyire azt lehetett hallani, hogy mi csak tranzit­ország vagyunk a drogkereskedés nemzetközi országútján. Mára ez a „státusunk” is megváltozott, amit a kábítószer-túl­adagolásban meghaltak egyre szaporodó száma is jelez. A drog elleni küzdelemnek sokféle eszköze van, de az egyik na­gyon fontos eleme, hogy felismerjük, ha a lejtőre lépett vala­ki. Ekkor még jó eséllyel segíthetünk. Tágabb értelmezésben drognak nevezünk minden olyan szert, amely a szervezetbe kerülve megváltoztatja annak működését. A drogok lehetnek legálisak (a drog előállí­tását, terjesztését és fogyasztását az adott ország törvényei elfogadják), mint például a kávé, a cigaretta és az alkohol, valamint illegálisak. Ide tartoznak a szerves oldósze­rek és a központi idegrendszerre ható pszi- choaktív gyógyszerek nagy része. Abban többé-kevésbé egyetértés tapasztalható a közvélemény és a szakemberek szerint is, hogy a drog veszélyessége nem attól függ, hogy legális vagy illegális szerről van-e szó. Tényként állapítható meg, hogy ma Ma­gyarországon társadalmilag legveszélye­sebb, ugyanakkor legális szer az alkohol. Magának az alkoholfüggőségnek hasonló következményei lehetnek, mint a drogfüg­gőségnek. Igaz ez akkor is, ha tudjuk, hogy az ital lassabban teszi tönkre a szervezetet. Ugyanakkor az alkoholista környezetének károsodása időben elhúzódóvá válik. A drogok az alábbi típusok szerint cso­portosíthatók: ópiumszármazékok (a mák tejnedvéből előállított ópium alkotórészei­hez hasonló anyagok; morfium, heroin stb.); nyugtató típusú szerek: altatók, szo­rongást csillapítók, alkohol; izgató típusú szerek (amfetaminok, kokain, „crack”, bi­zonyos gyógyszerek, koffein és nikotin); hallucinogén szerek, mint a marihuána, a hasis, az LSD, a szerves oldószerek. Kábítószer-függő­ségről, narkomániáról akkor beszélhetünk, amikor a beteg leküzd­hetetlen vágyat érez a drog fogyasztására, il­letve a szer megszerzé­séért szinte mindenre képes. A függővé lett egyén a drog ismételt fogyasztása és a hódító hatás fenntartása érde­kében folyamatosan az adag növelésére kény­szerül. Ez az állapot jelzi azt, hogy az érintettnél már kialakult a drog hatásától való „függőség”, a testi­lelki kötődés. A drogfüggővé válás nem piUanatos esemény, hanem fokozatosan végbemenő folyamat, nem egyik napról a másikra ala­kul ki, hanem fokozatosan: a test és a szel­lem a drogra „hangolódik”. Ebben a folya­matjellegben rejhk a drog elleni küzdelem egyik lehetősége is. Az tudniillik, hogy ha időben felismerjük, hogy gyermekünk, családtagunk, ismerősünk barátkozik I ...... A függővé válás nem pillanatos esemény ezekkel a szerekkel, még „könnyebben” segíthetünk rajta. Miről vehetjük észre, hogy gyermekünk, barátunk, iskolatársunk esetleg drogfo­gyasztó lett? Vannak erre utaló határozott jelek. Azt is tudni kell azonban, hogy még a kezdeti időszakban sem könnyű a segítség, mert a háttérben mindig bonyolult társadal­mi, szociológiai és pszichés kiváltó okok vannak. Ebben az értelemben a drog egyfaj­ta menekülés, lehet, hogy épp abból a kö­zegből, amelyik segíteni tudna. FOTÓ: PERL MÁRTON A tünetek (a teljesség igénye nélkül): fá­radékonyság, álmatlanság, gyulladt, véres szemek, sápadt arc, szédülés, gyomorpa­naszok, ragasztónyomok a ruházaton, jel­legzetes lehelet (aceton- vagy ragasztó- anyag-szagú), részegséghez hasonló álla­pot alkohol fogyasztása nélkül, szokatlan pirosság, szárazság a száj, az orr és a szem körül, elhúzódó száraz köhögés, elkent be­széd, hirtelen iskolai teljesítményromlás, iskolakerülés, csavargás, titkolózás, a szo- kások és az életmód megváltozása. ■ Drogjog: „Jogában áll hallgatni” A kábítószerrel való vissza­élést a magyar büntetőjog igen szigorúan ítéli meg. Bizonyos, többszörösen minősített ese­tekben akár életfogytig tartó szabadságvesztés is kiszabha­tó érte. Ugyanakkor nem árt tudni, hogy a büntetőeljárási törvény értelmében a gyanúsí­tottat, illetve később a vádlot­tat megilleti a szabad védeke­zés joga, amibe meghatalma­zott vagy kirendelt védő kéré­sétől - kiskorú, vagy súlyo­sabb büntetéssel való fenyege­tettség - a hallgatásig számos lehetőség beletartozik. A kábítószerek között többféle csoportosítás lehetséges. Büntető­jogilag a legfontosabb felosztás a legális és az illegális drogok kö­zötti határvonal meghúzása. A le­gális drogok (alkohol, kávé, ciga­retta stb.) mindenki számára en­gedélyezett fogyasztásával szem­ben az illegális drogok tiltottak. Ezek közé tartozik például a ma­rihuána és a hasis, az LSD, a speed, az extasy, a kokain, a hero­in vagy a máktea. Sokan hiszik azt, hogy a drog- fogyasztás nem bűncselekmény. A törvény szövege szerint: „Aki... kábítószert termeszt, előállít, megszerez, tart, kínál, átad, for­galomba hoz, az országba behoz, onnan kivisz, átvisz vagy azzal kereskedik, bűntettet követ el...”. A törvény magát a fogyasztást nem említi, de gyakorlatilag lehe­tetlen úgy kábítószert fogyasztani, hogy azt előtte ne birtokolja vagy ne szerezze meg az ember. An­nak, aki másoknak - akár ingyen, akár pénzért - anyagot ad, tudnia kell: ha tizennyolcadik évét még be nem töltött személyt juttat ká­bítószerhez, azért 2-8 évi börtönre ítélhetik, akkor is, ha még ő sem múlt el tizennyolc. A Büntető Törvénykönyv sze­rint a kábítószerrel való vissza­élésnek három kategóriája léte­zik: a csekély mennyiség, az alap­eset, és a jelentős mennyiség. Az alapesetbe tartozik a csekély mennyiséget már meghaladó, de a jelentős mennyiséget még el nem érő mennyiségű kábítószer­rel való visszaélés: 5 évig terjedő A drogozás kellékei - miután a rendőrség lefoglalta FOTÓ! PILISY szabadságvesztéssel büntetendő. (Már csekély mennyiség esetén is, ha az elkövetés módja üzlet­szerű vagy fegyveres, illetve ha gyermek- vagy fiatalkorú felhasz­nálásával történik, vagy a cselek­mény folytán ilyen személy jut kábítószerhez, akkor a büntetés 2-9 évi szabadságvesztés lehet.) Ha valakinél jelentős mennyi­séget találnak, 5-15 évi szabad­ságvesztésre számíthat. Csekély mennyiségnek minősül egy egészséges ember halálos vagy mérgező adagjának tízszerese, je­lentős mennyiség ennek az adag­nak a százszorosa. A fű és a hasis hatóanyagának nem ismert a ha­lálos vagy mérgező adagja, ezért ezeknél 10 grammot szoktak megadni. A törvény szerint nem büntethető az, aki csekély meny- nyiségű kábítószert saját haszná­latára termeszt, állít elő, megsze­rez vagy tart, és igazolja, hogy az eljárás után 6 hónapos folyama­tos gyógyító kezelésben részesült (ezt hívják elterelésnek). A lényeg a csekély mennyiség és a saját használat, ha tehát árulta valaki az anyagot, mindenképpen bíró­ság elé kerül. Az elterelés szabályai arra is vonatkoznak, aki a kábítószer­fogyasztással összefüggésben - drog hatása alatt vagy drog megszerzése érdekében - ki­sebb súlyú vétséget követ el (pl. kisebb lopás, magánokirat­hamisítás). Ebben az esetben is a gyógykezelés igazolása után a büntetőeljárást meg kell szün­tetni. Ha az elterelés feltételei adottak, és az érintett vállalja a gyógykezelést, akkor a bünte­tőeljárást egy évre felfüggesz­tik. Ez alatt az egy év alatt kell igazolni a gyógykezelést. Akit a rendőrök „elkaptak” (drogot, vagy akár csak egy hasz­nált pipát vagy fecskendőt talál­nak), és büntetőeljárást indíta­nak, ettől kezdve gyanúsított az ember. Számíthat arra, hogy ház­kutatást tartanak. A gyanúsított köteles szakértői vizsgálatnak alávetni magát, ami vizelet- és/vagy vérvizsgálatot jelent. Általában az alkalmi használat hamarabb kiürül a szervezetből, a rendszeres drogozás tovább hagy nyomot. Az amfetamin-szár- mazékok 2-5 napig kimutatha­tók, az ópiátok 2-3 napig. A THC egy hétig is árulkodik, sőt ha hir­telen fogyni kezd az érintett, a zsírsejtekben megbúvó THC- molekulák ismét megjelennek a vizeletben. A rendőrség 72 órán keresztül tarthat őrizetben, ennél tovább a bíróság helyezhet előze­tes letartóztatásba. A gyanúsított­nak joga van hallgatni, megta­gadhatja a vallomástételt vagy az egyes kérdésekre a válaszadást, nincs igazmondási kötelezettsé­ge, de mást bűncselekmény elkö­vetésével hamisan nem vádolhat. Minden, amit mond, felhasznál­ható ellene, még ha vissza is von­ja. Megjelölheti, kit szeretne érte­síteni, és joga van ügyvédet meg­nevezni. Ha fiatalkorú (14-18 éves), netán előzetes letartózta­tásba helyezték, akkor joga van a hatóság által kirendelt védőügy­véd segítségére. Kábítószer hatása alatt nem szabad vezetni. A jogi következ­mények is hasonlóak, elvehetik a jogosítványt és büntetőeljárást in­díthatnak. Sokan gondolják, ha drogos rosszulléthez orvost vagy mentőt hívnak, akkor a rendőrség is érte­sülni fog a dologról. Az orvosok nem kötelesek jelenteni ezeket az eseteket a rendőrségnek, sőt ilyen­kor is köti őket az orvosi titoktar­tás. Életveszélyes állapot esetén mindenképpen mentőt kell hívni, hiszen az élet fontosabb, mint a félelem a rendőröktől. További részletek a www.C3.HU/hclu internetes cí­men olvashatók. Mit kell tudni a hasisról? A marihuána (hasis) olyan kábító­szer, amit az indiai kender levelei­ből és virágzatából készítenek. (Cannabis sativa.) Hivatalos meg­nevezése: Kannabisz. Különféle formái vannak. A marihuána a növény kiszárított, apróra zúzott levelei és virágai, amelyek fűtörmelékre vagy do­hánytörmelékre hasonlítanak. A hasis: amikor a szárított növényt nagyon finom porrá őrtik, majd formára préselik. Hasisolaj: sötét­barna, fűszeres illatú folyadék, amit a hasis további finomításával állítanak elő. A hasist fűként el­szívják cigarettában vagy pipában, önmagában vagy dohánnyal ke­verve, esetenként ételbe keverve is fogyasztják. Használják kíváncsiságból; a ba­rátok unszolására; a problémáik el­felejtésére. Sokan azt hiszik, hogy ártalmatlan szer, bármikor abba le­het hagyni. Akik folyamatosan használják a marihuánát, hozzá­szoknak, és egyre nagyobb adagra Az anva van szükségük ugyanazon hatás el­éréséhez. Sokan függővé válnak, szükségük van a marihuánára ah­hoz, hogy „normálisan” érezzék magukat. Akik már folyamatosan, nagy mennyiségben használják, azoknál abbahagyás esetén elvoná­si tünetek jelentkeznek. A hasis testi hatása: a vérbe ke­rülve befolyásolja az agyat és az idegrendszert; megnöveli a szívrit­must és csökkenti a testhőmérsék­letet; csökkenti az étvágyat; meg­zavarja a reagálási és koordinációs képességet; kiszárítja a torkot és a szájat. Mellkasi fájdalmakat okoz a szabálytalan szívritmus követ­keztében. Ugyanúgy, mint a ciga­rettafüst, károsítja a tüdőt, csök­kenti a rövid távú memóriát, csök­kenti a motivációt, a koncentrációt és a figyelmet. Lelkileg kiszámít­hatatlanul befolyásolja a hangula­tot és az érzékelést, feldobottságot és különösen jó hangulatot - vagy pánikot és levertséget, aluszé- konyságot okozhat. ___________■ s zeretet Egy nagy-britanniai kutatócso­port vizsgálata új megvilágítás­ba helyezte a drogra való rászo- kás kérdését. A vizsgálat sze­rint igen nagy a szülők és a család felelőssége abban, hogy ki van-e téve a szenvedélybe­teggé válás veszélyének a gyer­mekük. Különösen az édes­anyával való kapcsolatnak le­het döntő szerepe a kérdésben. A nagy-britanniai Newcastle egye­temének kutatócsoportja arra a megállapításra jutott, hogy azok a gyerekek, akik szoros kapcsolat­ban vannak szüleikkel, különösen az édesanyjukkal, kevésbé hajla­mosak a drogozásra. Ugyanakkor a nemzetközi kutatások azt is mu­tatják: azokban a városokban, ahol nagyon könnyen elérhetők a kábítószerek, nem elég hatásos a család védőszerepe. A newcastle-i gyermekpszichi­áter, Paul McArdle úgy találta, hogy a 14 és 15 éves kamaszok ke­vésbé szoknak rá az alkoholra és a drogokra, ha együtt élnek mind­két szülőjükkel, és ez az együtt­élés harmonikus. A tanulmány négyezer fiatalt vizsgált Newcastle-ban, az ír Dubünban, az olaszországi Rómában, a né­metországi Brémában és a hollan­diai Groningenben. Azok a gyerekek, akik szüleik nélkül éltek, vagy nem volt megfe­lelő otthonuk, illetve a család nem támogatta őket, 42 százalékos való­színűséggel lettek kábítószeresek. A legkevésbé azok a fiatalok szok­tak rá a drogokra, akik szorosan kötődtek az édesanyjukhoz. A gon­doskodó anya hatására még azok­ban a városokban is kevésbé hajla­mosak kábítószerezni a kamaszok, ahol egyébként könnyen elérhetők a drogok. Ilyen városi környezet­ben egyébként az összes többi ka­tegóriában igencsak veszélyeztetet­tek a tizenévesek. ■ Családi témákban keressen bennünket az interneten is: www.kiskegyed.hu • www.lakaskultura.hu www.mindmegette.hu • www.holgyvilag.hu • www.gyongy.hu

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents