Heves Megyei Hírlap, 2002. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

2002-08-22 / 195. szám

MH 2002. Augusztus 22., csütörtök MEGYEI KÖRKÉP 5. OLDAL Takarékosan Canberrában egyetlen lapnyi WC-papírt használhatnak az al­kalmazottak egy ausztrál posta- hivatalban, mert így szeretné­nek spórolni. Derék ötlet, csak azt tudnám, vajon ki ellenőrzi a fogyasztást. ______________________(B. K-) ÚJ UTCÁK. Egerszalókon au­gusztus 23-án 15 órakor két fel­újított utcát — Dózsa György, Pe­tőfi — avatnak fel. A napokban kezdtek hozzá a közvilágítás kor­szerűsítéséhez is, amelynek ered­ményeként nagy teljesítményű, energiatakarékos lámpatesteket szerelnek fel a községben. Szom­baton falunapot tartanak, sok gyerek- és felnőttprogrammal. POLGÁRMESTERI TANÁCS­KOZÁS. Ma délelőtt 9 órakor Bükkszéken a Faluházban tarta­nak tanácskozást a térség pol­gármestereinek részvételével. Ezen szó lesz a körzet úthálóza­tának állagáról, a következő évek fejlesztési lehetőségeiről. A rendezvényen részt vesz dr. Sza­bó Lajos, a Heves Megyei Közút­kezelő Kht. igazgatója és Dér Bé­la, a Heves Megyei Közlekedési Felügyelet igazgatója. CSALÁDI FALUNAP. Bélapát­falván a Heves Megyei Önkor­mányzat Idősek, Fogyatékosok Otthona és Módszertani Intézete 9. alkalommal rendezi meg szom­baton a családi falunapot. A dél­előtt 10 órakor kezdődő program­ban lesz szavalat, népdalcsokor, katonatánc, majd a Romantic együttes ad koncertet. Délután Jankovics Kristóf bűvész szóra­koztatja a közönséget, s tombolá­val, diszkóval zárul a nap. NÉPTÁNCOSOK RANDEVÚJA. Ma délelőtt 10 órakor fesztiváltör­téneti bemutatóval kezdődik Egerben a XIV. Nemzetközi Néptánctalálkozó a Megyei Mű­velődési Központban. Délután 5 órától görög táncházba várják az érdeklődőket a Dobó térre, este 7- től nemzetközi táncház kezdődik az MMK-ban. Az augusztus 25-ig tartó rendezvénysorozat kereté­ben a város több pontján tartanak bemutatókat az együttesek. VÉRADÁS. Ma délelőtt 9-től 12 óráig Kápolnán az általános is­kolában szerveznek.véradást. HELYESEN. Szombaton a me­gyei kitüntetésekről szóló tudó­sításunkban sajnálatosan téve­sen jelent meg Juhász László ne­ve. A Petőfibányai Bányász Sportkör Ökölvívó Szakosztályá­nak edzője a Heves Megyéért ki­tüntető címet kapta. TRAFFIPAX. Ma reggel 7-től 15 óráig a 32. számú úton, 14-től 22 óráig az M3-as autópályán, és Gyöngyösön a 3-as autóúton vé­geznek sebességmérést. _____■ J átszottunk megint a tűzzel Eger Ismét tömegek voltak kíváncsiak az augusztus 20-i tűzijátékra, kedd este bedugult a belváros forgalma, foglalt volt minden talpalatnyi hely. Kilenc órakor szinte már egy gombostűt sem lehetett leejteni a Dobó téren. A látványosságot nemcsak a helyi közönség élvezhette, hanem a turisták, s nagy számban külön az alkalomra érkező környékbe­liek is. Akadtak persze olyan belvárosi lakók, akik túl zajos­nak találták a rendezvényt, s ki­fogásolták a hagyományos hely­színt. Mások a korábbiakhoz ké­pest tartották színtelenebbnek, vérszegényebbnek a mutat­ványt, s a nagy tűzgömbsoroza­tokat, a várfalról lefolyó görög- tüzet is hiányolták. Az egri ünnepi rendezvényt szervező városi idegenforgalmi és kulturális iroda vezetőjétől meg­tudtuk: idén az önkormányzat­nak a korábbinál kevesebbe, 400 ezer forintjába került a tűzijáték. A költségek másik felét, további 400 ezer forintot a Miniszterelnö­ki Hivatal ünnepre szánt kereté­ből, pályázat útján nyerte el a vá­ros. Protovinné Zsilinszky Erzsé­bet elmondta: a megelőző évek egri tűzijátékaira átlagosan 800 ezer forintot költöttek, ettől csak a millenniumi fényparádé tért el, ami mintegy egymillióba került. A mostani tűzijáték rendezőjét a bekért árajánlatok alapján vá­Egy régi motoros nem is lehetne megrendezni. A rakéták, röppentyűk kilövésére az egri vár a legmegfelelőbb hely, s biztonsági, tűzvédelmi okok mi­att az aláhulló és parázsló pernyé­re is figyelni kell, ez egyébként ko­rábban már okozott tüzet. — A mostani tűzijáték hosz- szabb volt, az eddig szokásos 13-15 perccel szemben 20 percig tartott, és zenei aláfestés is tár­Az elmúlt években eddig az egri tűzijáték rendezője az évente több tucat egyéb kisebb-nagyobb látványosságot lebonyolító Bereczky Sándor volt. A tűzmester lapunknak elmondta: számára ez volt min­dig az év legjobban várt, legnagyobb és legkörültekintőbb felkészü­lést igénylő eseménye. - Otthon bizonyítani mindig nagyobb fele­lősség, kockázat és kihívás - fűzte hozzá. - Annyi év után most nem tudtam versenyre kelni az igen kedvező feltételeket kínáló győztessel. Jövőre újra megpróbálom. lasztották ki, a legjobb feltétele­ket kínáló jelentkező nyert. Az irodavezető szerint a belvárost megtöltő, csak a Dobó téren álló és ujjongó mintegy 6 ezer ember a bizonyítéka a rendezvény sike­rének, amit máshol a városban sült hozzá - emelte ki Protovin­né Zsilinszky Erzsébet, aki hoz­zátette: nincs tudomása arról, hogy Egerben is szóba került volna a tűzijáték elhalasztása, mint az árvízi helyzet miatt a fő­városban. (KJ) „A legjobbaknak kell lennünk” Új tagok a Gárdonyi Géza Színház társulatában Eger ka lesz látható. A Stúdiószínpadon folytatódik a-------------------------------------------------------------------- kortárs szerzők darabjainak bemutatása, a tavaly Az új színházi évad rég várt meglepetése Csendes László színművész érkezése, aki körül meglehe­tősen sokan gyülekeztek, hogy a társulat régi-új tagját köszöntsék. A 2002/2003-as évad műsortervének ismerte­tése előtt Csizmadia Tibor, a Gárdonyi Géza Színház direktora a nyári játékok értékelésekor elmondta, hogy a helyszíni és műfaji sokszínű­ség volt jellemző, ám hiba lenne elhallgatni, hogy a propaganda még nem volt tökéletes. Az új évadról kifejtette: a műsorterv összeállí­tásában a kíváncsiság felkeltése és ébren tartása volt a cél. Az ősz első bemutatója a Valahol Euró­pában című zenés darab lesz, sok-sok gyermek- szereplővel (ebből a nézőtéren ülők rövid részle­Régi és új tagok rrjűvészi meccsek előtt fotó: pilisy tét is láthattak). Ezt követi Arthur Miller: Az ügy­nök halála, Szilágyi Tibor főszereplésével, majd a Klikk! című őrült vígjáték, Szegvári Menyhért rendezésében. A 2003-as év Marquez: Száz év magány című regényének színpadi változatával folytatódik. A Tavaszi Fesztivál nyitóprogramja Shakespeare: Ahogy tetszik című klasszikusa lesz. Az évad végén egy tatabányai-egri közös koprodukcióban készült operett, a Mágnás Mis­mái megfogalmazott eszmeiséggel. A legkisebbe­ket két gyermekdarab várja, a nyáron bemutatott Legkisebb boszorkány kőszínházi változata és a Mumus című mesejáték. A jövő évi nyári produk­ciók sorában a nézők három helyszínen láthat­nak előadásokat. Az Érsekkertben a Szél a fűzfák között című darabot, a kis Dobó téren az Anconai szerelmesek című előadást, a Líceumban a Hege­dűs a háztetőn című musicalt játsszák. Csizmadia Tibor szerint az új évad célja, hogy a Gárdonyi Géza Színház az ország legjobb teát­ruma legyen, hiszen a második legjobb hellyel nem érdemes beérni. Mindehhez komoly művé­szi „meccseket” kívánt, amelyet talán az új társu­lati tagok jelenléte is serkenthet. így újra Egerbe szerződött Csendes László, további új arcokként Béres Attila, Kovács Patrícia, Mészáros Máté, Bozó Andrea, Kaszás Gergő, Safranek Károly já­tékának tapsolhat majd a közönség. Továbbra is lesznek vendégjátékok, bár nem olyan nagy számban, mint az előző évadban: Murányi Tün­de és Görög László szintén színpadra lépnek az egriek előtt. Az igazgató a hibákról sem hallgatott. Figyel­meztetett arra, hogy választások közelednek, és nem lenne szerencsés, ha a színház a politikáról szólna, mint ahogy az sem tartható, hogy a mű­vészi alkotás belső műhelymunkáinak informá­ciói szivárognak ki. Sós Tamás a fenntartó megyei közgyűlés elnö­keként adott hangot azon észrevételének, misze­rint érezhetően folytatódik a direktor pályázatá­ban megfogalmazott népszínházi jelleg. Az, hogy 10 ezer bérletet adtak el a múlt évadban, or­szágosan kiemelkedő, miként az is, hogy 306 elő­adást játszottak 94 százalékos kihasználtsággal. Ám - mondta - a központi költségvetési támo­gatások lassan, de csökkennek, ezért továbbra is az ésszerű gazdálkodásnak kell jellemeznie a társulat napi működését. _____________(szuromq _________FESZTBAUM BÉLA ______ A jövő záloga Augusztus 20-án este ismét sokan indultak az egri várba, hogy részesei legyenek a ha­gyományos szabadtéri szentmisének, amelynek celebránsa megint csak az egy­házmegye főpásztora, dr. Seregély István volt. Bár fenyegetőleg hullott pár csepp eső, de aztán kitisztult. Az égiek megkegyel­meztek. A figyelem a lényegre terelődhetett. Szent István ma is idő­szerű intelmeire, Pál apostol pogányságtól elkülönítő szavaira, Máté evangélista feljegyzéseinek idézetéből arra, amit Jézus mondott: az okos ember a házát sziklára építi. Az előbbiek nyújtottak alapot az érsek atya gondolatmenetéhez, amely tar­talmában lényegesen több volt, mint szokásos szentbeszéd. A szónok - szigorúan ragaszkodva legfőbb hivatásához, az Isten szolgálatához - a nemzet érdekében volt diszkréten, de jól ért­hetően politikus. Hallgatóinak nem volt nehéz azonosulni az elhangzottakkal. Minden normálisan gondolkodó hazánkfia érzékeli ugyanis a magyar jövő veszélyforrásait. Bizakodásunk ellenére biztosra vehető, hogy nem lesz az fáklyás menet, ván- dorutunk keresztjét senki más nem veszi le a vállunkról. Az érsek-főpásztor beszédeiből rendre kicseng a keresztényi Magyarország jövőjének féltése, s ebben nincs semmi rendkívü­li. Az Istenhez szóló könyörgés úgy fogalmazódott kedden este, hogy áldja meg a teremtő gyermekeinket és ifjúságunkat, a ma­gyarjövő zálogát! Ám mennyire értesül ennek fontosságáról a magyar ifjúság1 Ha a halandó (a rádióban elhangzott riportok szerint) nem tudja, hogy mit kell ünnepelni karácsonykor, hús­úéikor, pünkösdkor, de igazából nem ismeri a társadalmi em­léknapok történetét sem, akkor neki a munkaszünet csak any- nyi, hogy strandol, kirándul, esetleg sörözik egyet. Elég lesz ennyi ünneplésként ötven vagy száz év múlva is, hogy magyar legyen a magyar1 Az Európai Unióban, a népek tengerében ké­pes lesz megőrizni nemzeti sajátosságait az utánunk jövő nem­zedék? Ha esetleg fuldokol (ne adja Isten), elég lesz belekapasz­kodni a technika vívmányaiba? Lesz kegyelem más népek fiai­tól, például az anyagiakért folytatott ádáz harcban? Megannyi kétely. Csak a bőséges javakat remélni a közös Eu­rópától aligha lesz elég. Ne feledjük, Szent Istvánt erőskezű, olykor kegyetlen uralkodónak tartották, ami a demokráciában visszatetsző. Az eltelt ezer esztendő azonban az államalapítót igazolta. Ellenőrzött vízkárok: kisebbek a becsültnél (Folytatás az 1. oldalról) A becsült és a valós károk között azonban jelentős eltérést tapasztal­tunk. Az ezredes különösen a lakos­sági károkban jelzett mintegy 15 milliós helyreállítási igényt érté­kelte túlzónak, hiszen a kárfelmé­rő bizottság csupán 160 ezer forint jogosságát foglalta jelentésébe. A helyi véderők védekezési költség­ként elfogadtatásra váró, összesen 5,7 millió forintja nem kérdőjelező- dött meg. Az önkormányzati in­gatlanoknak a veszélyhelyzet előt­ti állapotba hozására is csak ötmil­lió forint látszik ráfordíthatónak. A vízmosta utakban, hidakban, átereszekben vélelmezett 44 milli­ós kár kontrollálása később törté­nik meg. Nagy Sándor a tényleges károk­nak a - BM által is felülvizsgálásra váró - hitelességéhez a következő megjegyzést fűzte:- A lakhatás elemi feltételei se­hol nem sérültek, a Torna- vagy például a Bér-patak is a medré­ben maradt, az igazi veszélyt a hegyekből a községekre zúduló csapadékvíz idézte elő. Ez mosta alá az utakat, vagy például öntöt­te el a lakóházak pinçât. Mind­ezek mellett mégis azt mondha­tom, hogy az önkormányzatok által megszervezett jó védekezés, a megemelkedett vízszinthez ké­pest a Tama még megfelelő véd- művei és a vízügyi szakemberek hasznos munkája közösen ered­ményezte a nagyobb tragédia el­kerülését. Az idei szélsőséges nyár oko­zott lokális vízkárokat is. A júni­us 1. és augusztus 8. közötti időszak felhőszakadás sújtotta települései - számuk 13 - a me­gyei vis maior keretből remél­hetnek kárenyhítést. Ez a segít­ségadás viszont elviheti a ren­delkezésre álló forrás teljes pénztartalékát. Ezért tűnik meg­nyugtatónak, hogy az augusz­tus 9-13. közötti igazolt károkat a kormány átvállalja. _______bj. P ihenhettek az árvízi védők Napi 16 órán át adtak szolgálatot megyénk szakemberei A Duna rendkívüli áradása miatt 33 vízügyi szakembert me­gyénk is adott a felső szakasz védekezéséhez. A helytállt csa­pat tagjai tegnap már itthon pihenték ki a napi 16 órás szol­gálatok fáradalmait. Kisköre Az első hívó szóra húszán men­tek, majd az Országos Műszaki Irányító Törzs kérésére újabb 13 ember indult a Vének-Dunaremete közti dunai partszakaszra. A Mo­soni-Duna támadását is bevédeni hivatott szakemberek a Kötivízig kiskörei szakaszmérnökségét kép­viselték. Fejes Lőrinc szakaszmér­nök - aki négy napot szintén a helyszínen töltött - a csapatuk át­csoportosítását ekképp értékelte:- A győri vízügyes kollégák a Ti­sza 1999-es és 2000-es áradásakor nekünk nyújtottak segítséget, amit mi most elsősorban mérnöki, irá­nyítói, műszaki támogatással tud­tunk viszonozni. A kisköreiek gazdag árvízvédel­mi tapasztalatait jól hasznosítot­ták. Az embereik zöme figyelőszol­gálatot látott el, akik gyakorlott szemmel ismerték fel a gátakra ne­hezedő nyomás következtében ki­alakult nemkívánatos jelensége­ket. A szivárgások, buzgárok elle­ni védekezést irányították, s az el­ső homokzsákokat is ők rakták le, megmutatva a kivezényelt köz­erőknek, a mozgósított katonák­nak, hogy miképp kell megépíteni egy ideiglenes védművet. Az adott szakasz bevédéséhez mi a legcél­szerűbb, netán ellennyomó me­dence kell, esetleg nyúlgátra van szükség. Természetesen a bevé­dett területek későbbi ellenőrzése is a feladatuk maradt. A 33 kiskörei vízügyes augusztus 20-án este érkezett haza, előtte Győrben búcsúztatták őket, megkö­szönve eredményes munkájukat. Mint hangsúlyozták: a határőrséggel és a rendőrséggel is példásan mű­ködtek együtt a kritikus napokban. A dunai árvízvédekezésben se­gédkező Heves megyeiek - akik na­pi 16 órás szolgálatokat adtak - teg­nap pihenőnapot kaptak, de ma már a Kötivízignél eredeti munka­körükben viszontláthatók. A Kiskö­réről útnak indult 300 ezer üres ho­mokzsákot a pesti vízügyesek hasz­nosították, valamennyit megtöltve, a főváros és körzete dunai partsza­kaszain építettek be a védekezési műveletek során. (budavári) A mezőkövesdi születésű Takács István életművéből és munkásságából nyílt kiállítás az egri Keresztény Ifjúsági Klub és Galéria kiállítótermében, „A Festő” címmel. Az 1985-ben elhunyt alkotó munkáit a gazdag színvilág jellemzi, melyet a Ma­tyóföld hagyományaiból örökített át. Főmóvét az egriek jól ismerik, hiszen a Bazilika két kupolafestményét is Takács Ist­ván készítette el fotó: perl marton

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents